Közbeszerzés

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem:
Egy eljárásban olyan cég tett fel kérdést, aki még nem vette meg a dokumentációt. Ilyenkor a választ valamennyi dokumentációt megvásárolt cégnek is meg kell küldeni az esélyegyenlőség miatt, vagy elegendő ennek az egy cégnek, aki majd a válszunktól teszi függővé a doksi megvásárlását.
Várom az ezzel kapcsolatos véleményeteket.
Beatrix

Szia Beatrix!

eléggé elgondolkoztam a kérdéseden... a Kbt. csak az ajánlattevőnek engedélyezi, hogy a felhívásban és dokumnetációban található adatokkal kapcsolatban kérhet kiegészítő tájékoztatást. Kérdés, hogy ki tekinthető ajánlattevő: mindenki, vagy csak azok a szervezetek, akik a doksit már megigényelték...
de az szerintem nem kérdés, hogy minden pályázót tájékoztatni kell!
L.

Sziasztok!

nekem is lenne egy kérdésem...
tudomásom szerint a kizáró okok igazolására vonatkozó doksik (pl.: cégkivonat) időbeli felhasználhatóságára nem adott a Tanács iránymutatást, így az ajánlatkérő határozza azt meg. (más kérdés, hogy pl. a bányászatinál le van rögzítve)
de mi a helyzet akkor, ha hiánypótlásra csak a jogi kizáró okok vonatkozásában volt mód, és az ajánlatkérő az egyéb infóknál rögzítette le, hogy a cégkivonat nem lehet régebbi x napnál, de a kizáró okoknál erről nem írt?
Ilyenkor ti hiánypótoltatnátok-e?
várom válaszaitokat!
L.

KBeatrix-nek:

A Kbt. 4.§ 1. pontja, az 54.§ (2) bekezdése és az 56.§ (1) bekezdése ad választ a kérdésedre.

Alapesetben: ajánlattevő, aki „a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz”. Nem csak az, aki a dokumentációt megvette, hanem az is, aki lehet, hogy meg fogja venni, és majd ajánlatot tesz.
[A nyelvtani értelmezéshez egy rendszertani adalék: az egyszerű eljárás felhívását is legalább három AJÁNLATTEVÕNEK küldöd meg! – Kbt. 299.§ (1) bek. b) pont]

Nem alapesetben: ha a felhívásban előírtad, hogy az eljárásban való részvétel feltétele a dokumentáció megvásárlása, akkor én - erre hivatkozva - nem adnék kiegészítő tájékoztatást.

Egyébként az alapesetben a kérdések megválaszolásánál is szigorú lennék és a doksi megvásárlása felé terelném az ajánlattevőt azzal, hogy válaszomban azt írnám: a feltett kérdésre a válasz a dokumentáció X. oldalán a Z.Y. pont alatt található.

Egyetértek lola78-al: minden addigi és az utáni ajánlattevőnek tudomást kell szereznie a kérdésről és az arra adott válaszról.

lola78-nak:

Nem pontosan értem a problémádat. Mi az a jogi kizáró ok? A cégkivonat régebbi volt, mint amit az egyéb információkban előírtatok?

Tudom, hogy a kizáró okokat a Kbt. 60.-62-§-ai, az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatokat a 63.§ tartalmazza. Tudom, hogy a hiánypótlás köre a felhívásban meghatározható [Kbt. 83.§ (1) bek.].

Szerintem jelen esetben mindegy, hogy a cégkivonatot milyen célokból, mikhez (kizáró okok fenn nem állásának igazolása, cégjegyzésre jogosultak megismerése vagy pénzforgalmi jelzőszámok ellenőrzése a pénzügyi alkalmasság körében) és a felhívás mely részével (egyéb információk) kértétek be. Ha a cégkivonat kapcsolódik a kizáró okokhoz [itt igen, mert Kbt. 63.§ (2) bek. a) pont], mely körben a felhívás szerint lehet hiányt pótolni, akkor én kérnék hiánypótlást a cégkivonat dátuma tekintetében, hiszen ennek hiányában a kizáró okok egy részének fenn nem állása nem lenne érvényesen (a felhívásnak megfelelően) igazolva.

A kérdésedre válaszoltam?

A fórumozóknak:

A Kbt. 35.§ (1) bekezdése szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor ANNAK TÁRGYÁÉRT általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegű TELJES ELLENSZOLGÁLTATÁST kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).

Gépkocsi beszerzése esetén beleszámítanátok-e a becsült értékbe:
– a regisztrációs adót,
– a vagyonszerzési illetéket (bár a legtöbb ajánlatkérő alanyi illetékmentes),
– a forgalomba helyezés díját és
– egyéb, a kereskedő által felszámolt járulékos szolgáltatások (pl. vizsgáztatás, gratuláló kézfogások) díját?

Tiszteljetek meg véleményetekkel!

Kedves Nickhauser!

Vélemény szerint és nálunk a gyakorlatban is így működik, mindenképpen bele kell számítani.
Már eleve úgy írjuk ki az eljárást,hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a gépjármű üzembe helyezésével kapcsolatos költségeit.
Becsült értéknél a teljes ellenszolgáltatást kell nézni, és ezek egyértelműen bele tartoznak.

dr.joci

Cégkivonat kérdésében szerintem eleve minden esetben célszerű kérni (egyszerű eljárásban is) , egyéb információkban pedig egyértelműen meghatározni ,hogy pl.90 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia az ajánlattevőnek.

"jogi kizáró " okoknak egyébként igazolási módja pl.nem áll felszámolás alatt, nem kell külön a kizáró okoknál erre hivatkozni.

Egyébként amúgy is csatolnia kell,(egyszerű eljárásnál,ha előírtad), ha nem csatolja formai hibának is minősülhet ,és ha nem adtál erre hiánypótlást ezt már nem pótolhatja.

Kedves fórumozók,

az alábbi dologban szeretnék segítséget kérni. Cégünk egy Hefop-os pályázaton kb. 27 millió forintot nyert képzésre. (80%-os támogatás van rajta). Egy előadáson hallottam, hogy ha a szolgáltatás a Kbt. 4-es mellékletébe tartozik és ajánlatkérő nem költségvetési szerv, akkor nem kell közbeszerzés.

Ez tényleg így van? Hol tudnék ennek utánanézni? Köszönöm a segítséget:
Annamari

4. melléklet esetében akkor nem kell közbeszerzési eljárást alkalmazni, ha nemzeti értékhatár alatti a becsült érték.Cégek esetében az ilyen esetekben sok problémát láttam már, szerint a legbiztosabb ha felhívod a Közbeszerzések Tanácsánál megadott időszakokban hívható személyeket, akik ilyen ügyben készségesen segítenek.
www.kozbeszerzes.hu /itt megtalálod kit lehet hívni/

Én is felvetnék egy témát:

Ahol például van konkurencia távfűtés szolgáltatásra, intézmények éves 20-25 millió forint értékben igénybe is veszik a szolgáltatást (önkormányzati intézmények), mi lesz a közbeszerzéssel?

Nickhauser// Ha forgalomba akarod hozni ill. használni akarod a kocsikat a forgalomban akkor szerintem kell. Ha tovább akarnád értékesíteni, bontani alkatrésznek (külön engedély) akkor nem kellene beleszámolni. De szerintem nem erről van szó.

Annamarie// Ti tartjátok a képzést? Vagy valakivel csináltatjátok. Ha ti tartjátok akkor csak elszámolni kell majd vele. Ha képzést szerveztek és csináltatjátok valakivel akkor az érték szerinti rezsimben kell KB-t kiírnotok ha a támogatás meghaladja a bekerülés 50%-át.

dr.joci // szerintem kellene. amíg valaki meg nem támadja és el nem meszelik őket, addig nem csinálják. van egy pár "furcsa" eset. Ilyenek lehetnek a számlavezető pénzintézettel való szerződéskötés, az étkezési utalványok vásárlása stb. Necces. Mindnál kellene, senki nem csinálja. Egyszer megpiszkálják, akkor lesz nemulass.

Üdv. troglodytes

Sziasztok!

Én konkrétan a távfűtésre, áram és víz szolgáltatásra gondoltam.
Étkezési jegyeket és számlavezetést azért már egyre több helyen közbeszereztetik.

Következő kérdésem lenne:

1. Kbt.67.§ (2) d.) átlagos statisztikai állományról.
Milyen igazolásokat szoktatok elfogadni a statisztikai állományi létszámmal kapcsolatban.
Pl. ilyen esetben: alkalmatlan az ajánlattevő ,ha nem rendelkezik az elmúlt két évben, éves bontásban legalább 20 fő főállású fizikai dolgozóval.

dr.joci

Sziasztok!

Egyszerű eljárás, közvetlen ajánlattételi felhívással indul, három cég ajánlata megérkezett.
(tárgyalás nélküli eljárás az ajánlattételi felhívás alapján)

A három ajánlat érvényes, de magasabb árat tartalmaznak,mint amennyi pénze az ajánlatkérőnek van..

Addig oké, hogy erre hivatkozva eredménytelennek nyilváníthatóm az eljárást.

Viszont jó lenne minél előbb szerződést kötni, jó lenne ha nem kellene újból elíndítani az eljárást.

Az ajánlattevők engednének az árból, és akkor talán összejönne az ideális ár, az ajánlatkérő anyagi fedezetéhez mérten.

Kérdésem:
Áttérhetek-e TÁRGYALÁSOS eljárásra?
Egyszerű eljárásnál bontás után, van-e erre lehetőség?

vanda24-nek:

Véleményem szerint, nem térhetsz át tárgyalásos eljárásra.
Az ajánlatkérő a felhívásához, az ajánlattevő az ajánlatához kötve van [Kbt. 300.§ (3) bek.].

Javaslom: zavard le újra az eljárást ugyanabban az ajánlattevői körben. Az aktualizált felhívásban engedd meg, hogy a már korábban benyújtott ajánlatukra hivatkozzanak, azt fenntartsák. Mindez egy jól szerkesztett felolvasó lappal lebonyolítható. A lapra új árat írnak, s ugyanitt nyilatkoznak, hogy az új felhívást elfogadják és az ikszedikén benyújtott ajánlatukat minden más szempontból fenntartják.

Sziasztok!

Szerintetek amikor az ajánlatkérő egy önkormányzat, 100%-os önkormányzati tulajdonában lévő részvénytársasága ajánlattevőként részt vehet-e az önkormányzat közbeszerzési lejárásban?

Szia!
nem tudok tiltó szabályról. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az önk. a feladatait elsősorban saját intézményei útján és az általa alapított gazdasági társaságok útján végzi, akkor még köteles is indulni, mert ha nem felvethető a hűtlen kezelés.

Köszi:)

Ez igaz, de az összeférhetelenséget alaposan vizsgálni kell.

pl. ajánlatkérő bíráló bizottságának tagja, felügyelőbizottsági tag a részvénytársaságnál.
Ez ciki, erre gondolom előre kellett volna gondolniuk, mert így kizárták a céget az eljárásból.

Sziasztok!

Közbeszerzési referens képzés indul!
www.lucsikestarsa.hu

Sziasztok!
Ha a Közbeszerzési Közlönyben úgy van meghirdetve egy beruházás, (meglévő épület bontása, új óvoda építése ) nem szó szerint: .....a kivitelezés ideje alatt biztosítani az óvoda folyamatos üzemelését...... , és óvoda a környéken nincs, továbbá a teljes átadás határidejét, a meghirdetetéstől eltérően, győztes kihirdetése után, annak kérésére 60 nappal meghosszabbították, vagy a szerződés az építési törmelék elszállításáról úgy rendelkezik, hogy az a vállalkozó feladata, de a bontás során 8-10 m3 újrahasznosítható tölgyfagerendát, és nagyon sok ezer kíváló minőségű jelzett téglát (megtisztítva raklapra csomagolva) elszállít, és bár jeleztem ezt bizottsági ülésen, de lehurrogtak (véleményem szerint több millió Ft), szóval ilyen esetben valóban felmerül 1./ Hűtlen kezelés, 2./ a Közbeszerzési törvény megsértése,?

dr.joci 2006.11.09. 09:24:40

Közben rájöttem (?) Hirdetmény nélküli tárgyalásost kellene tartani. Szerintem. Ha átnézed a szabályait, te is ezen a véleményen leszel.

vanda24 2006.11.16. 14:50:29

Nyílt eljárásban ha az általad elmondott helyzet áll fenn lehet tárgyalni. Valahol a 120 § körül van. Most nem néztem meg. bocs.

vanda24 2006.11.21. 09:12:30

szerintem ez in house beszerzés. 2/A§. Akkor mehet.

Köszi:)

Újabb dilemmát vetnék fel:

• 8 évre kötött vállalkozási szerződés ,eredményes egyszerűsített közbeszerzési eljárás alapján.
• 1 év letelt a szerződésből, minden OK
• Az ajánlatkérő, aki most már ugye a vállalkozási szerződésben a megrendelő egy önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
• A megrendelő átadja az adott tevékenységet egy másik önállóan gazd.költs. szervnek, aki természetesen átveszi az élő szerződéseket
• De ezzel megváltozik a megrendelő NEVE, tehát a szerződést módosítani kell, minden feltételen változatlan marad, de megváltozik a megrendelő neve.

Új közbeszerzést nem írnának ki (vagy kellene?), Tájékoztató a szerződés módosításáról hirdetményt tegyék közzé, azzal ,hogy megváltozott az ajánlatkérő (megrendelő neve)

Új közbeszerzés kiírása nagyon nagy kíszúrás lenne a vállalkozóval, 8 évre szól a szerződés és még komoly beruházást is végrehajtott az első évben...

Akkor kell új eljárást kiírni (tanácsi ajánlás) ha a szerződés egy lényeges eleme változik. Ha a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezések és az ellenszolgáltatás nem változik, akkor szerintem nem kell. Hogy a neve lényegwes-e a szerződő partnernek? Szerintem igen, de lényegsebb hogy személyében vagy nevében történik-e változás. Ha új névvel, de ugyanaz vagy jogutódja, akkor szerintem nem kell új eljárás. Itt a megváltozott tuléajdonviszonyok lehetnek kérdésesek. Ha nem köp senki akkor nem kell. Ha a versenytársak ott lihegnek, akkor kérdezzetek meg valakit, aki ért hozzá tényleg, de én nem írnék ki új. eljárást a fentiekre hivatkozva. Ha az árat változtatjálk és a szerződésben nincs benne pl. hogy az inflációval növekedhet megegyezés szerint akkor tutira kellene,

Üdv. T.

Nem nagyon pörög ez a fórum :o(

Sziasztok, lenne egy kérdésem: bírálati szempontok között (5 volt) az egyik részszempont határait 1-3 órában határoztuk meg (legalacsonyabb súlyszámú). Az egyik ajánlattevő 0,5-t jelölt meg, másik 1-t. Az első ugyebár kívül esik a határon, no de lefele - de akkor is kívül. Mi a teendő? Emiatt érvénytelen-e az ajánlata? Vagy csak ezt a rész-szempontot tekintsük 0-nak? Vagy vegyük 1-nek, mint a másik?
Ha valaki segítene, előre is köszönöm!
n

sziasztok!

Étkezési utalványok közbeszerzése!

Egy évre történő beszerzésük esetén kb. 100 főre mennyi lehet a becsült érték?
9000. forintos melegétkezési utalványok.

Ugye nem az utalvány névértke alapján számítjuk ki a becsült értéket, hanem az egyéb költségek alapján?