Rokkantnyugdíj

Kedves Mindenki!

Van egy kérdésem, amit eddig senki nem tudott megválaszolni: ha valaki nappali tagozatos főiskola elvégzése után egy hónappal lejár a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék megfizetése (két év) és utána rokkantnyugdíjat kér, a Nyugdíjbiztosító melyik szolgálati időt veszi figyelembe elsőnek? Számomra kedvezőbb, ha a megállapodással megszerzett kétéves szolgálati időmet veszi figyelembe, mint a hároméves főiskolai szolgálati időmet, mert megállapodással egy bizonyos jövedelem után fizeti a járulékot. (pontosan 100.000 Ft után 26.500 Ft járulékot, ezt a diákhitelemből fedeztem, azt adtam neki, aki "fizeti" utánam, remélem, normál nyugdíjat kapok) 21 éves vagyok, 2 év szolgálati idő kell ehhez. A nyugdíjbiztosító nem fogja a főiskolai időmet figyelembe venni elsőnek, emiatt minimálnyugdíjat megállapítani, mert kihagyja a megállapodással szerzett szolgálati időmet? Szerintetek mit fog csinálni a nyugdíjbiztosító, amikor kétféle szolgálati idő között kell választani, amikor azok egy időbe esnek??? Nem találtam olyan paragrafust, hogy ha valakinek kétféle szolgálati ideje van (főiskola és megállapodás), akkor melyik részesül elsőbbségben?

Köszönöm, ha meg tudjátok oldani e "rejtélyt", mert eddig senki nem tudott segíteni nekem, ami nagyon elszomorító, veszélyben érzem biztonságomat.

Aladár

Azt az időszakot, amikor megállapodást fizettél és amikor nappali tagozatra jártál, ezen a kétféle jogcímen is beszámíthatnák egy rokkantnyugdíjhoz, teljesen mindegy, hogy melyiket fogják beszámítani, egyébként nem tudom, hogy melyiket, de tényleg nincs jelentősége. (Pl. 2003.01.01-2003.12.31 között ha végig tanultál és végig megállapodást is fizettél, akkor attól még ebben az időszakban csak 365 nap szolgálati időd van.)
Ha van olyan időszak, ami nem átfedéses, amikor csak az egyik jogcímen számítható be a szolgálati időd, akkor meg azon az 1 jogcímen fogják beszámítani, vagyis pl., amikor „csak” tanultál és még/már nem fizettél, akkor azt is számítani fog, mert rokkantnyugdíjhoz önmagában szolgálati idő a nappali tagozat.

Viszont nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet csak a megállapodásos szolgálati időnél fognak találni, úgyhogy azt fogják alapul venni. A szolgálati időnek és a járulékköteles jövedelem időszakának nem kell megegyeznie, utóbbi lehet sokkal kevesebb vagy akár 0 nap is.

Azzal, hogy egy alacsony járulékalap után fizettél járulékot, duplán is felesleges dolgot csináltál ha tényleg leszázalékolnak. Egyrészt feleslegesen dobtad ki a pénzt az ablakon, mert a szolgálati időd így is, úgy is meglett volna, másrészt jó alacsonyra tetted az átlagkeresetedet, miközben elég lett volna 2-3 hónapra (31 nap már elég) nagyon magas jövedelem után fizetni.

„1997. évi LXXXI. törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel
Tny. 28. § (1) A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket (12., 13., 16., 17. és 22. §-ok) kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a 22. § (1) bekezdésében meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a - külön jogszabályban általánosan meghatározott - minimálbért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják.”

Köszi a választ, tudtam, hogy azt fogod írni, hogy ez felesleges, mint ahogy nekem is megmondták mostanában. Ott, ahol lehetett kötni megállapodást, 2000-ben még azt mondták, nem számít bele a szolgálati időbe a főiskola rokkantnyugdíjnál sem, és bedőltem nekik!
úgyhogy elegem volt már belőle, azóta megfontoltabban döntök minden jövőmet illetően. Örülök, hogy ha 40000 forintot kapok 21 évesen, mert valaki 30 év munkaviszonya után még annyit sem kap! És tudom, hogy mellette is dolgozhatok akár 7,5 órát, úgyhogy nincsen vesztenivalóm.

Aladár

Érdemes lenne felfelé húzni az átlagodat, úgyhogy ha már feltétlenül fizetni akarsz, fizess több után, ha véglegesre megkapod a rokkantnyugdíjat - gondolom, valami ilyenről van szó, ha teljesen biztos vagy benne, hogy nyugdíjas leszel - , életed végéig azután kapsz majd, megéri befektetni és ez a legolcsóbb módja, pl. ha bejelentenének valahova, az sokszorosába kerülne.

Én is ezen néha gondolkodtam napok óta, ha volna miből. Szeretném, hogy az utolsó hónapokban megdupláznám a havi járulékot.

Le vagyok százalékolva, nem fogok rendszeresen dolgozni és a szükséges szolgálati idő is meglesz, melyek a rokkantsági nyugdíj igénylésének feltételei, biztos vagyok benne (remélem, jól írtam le).

Aladár

Hát azt meg hogy csináltad, hogy már le vagy százalékolva? Ezalatt egyébként azt érted, hogy a legalább 67%-os munkaképesség csökkenésed már meg lett állapítva.

Az igénylés csak annyi, hogy beadsz egy igénybejelentőt, csatolod hozzá a szakvéleményt - ha van és ha érvényes - meg a megállapodást, a többit majd intézik.
Ha 2000 óta fizeted, akkor a kis járulékalapok nagy súllyal szerepelnek az átlagban, de akkor is érdemes turbózni a végén akár kölcsönökből is, ha más nincs.

Érdemes lenne alaposan utánaszámolni, hogy ha x-et fektetsz be, akkor mennyit kapsz vissza, akkor jobban látni fogod, hogy mi éri meg. Számolgatásban tudok segíteni.

Amit rászántál mostanában, a 26.500-akat, azt például tedd félre, bontsd fel a megállapodást és majd akkor köss egy újat és arra fizesd be duplázva, triplázva, mielőtt megigényled a nyugdíjat.

A 67%-ot már 18 éves koromban állapították meg a magasabb összegű családi pótlék tovább folyósítása miatt és 3 évente kell mennem felülvizsgálatra, jelenleg újból megkaptam a 67%-ot újabb 3 évre, 2007-ig.

Nem 2000 óta (akkor mondták és hallgattam rájuk), hanem 2003. augusztus 1-je óta fizetem 2005. július 31-ig, a főiskolát 2005. június 30-ával befejezem. A múlt hónapban jöttem rá, hogy ez mind fölösleges volt, most már mindegy. Nem csinálhatom vissza az egészet.
Szerinted, ha januártól júliusig 200000 Ft vagy 300000 Ft után fizetek járulékot, mennyi nyugdíjam lesz? Megéri-e, hogy az utolsó 7 hónapra többet fizessek? Köszi, ha segítesz nekem számolni! Nem tudom, hogy számolják a nyugdíjakat, fogalmam nincsen. Adóval csökkentik a járulékalapot, aztán? Csak paraszti józan ésszel becsülöm meg...

Aladár

Ha csak 1 éve fizetsz, akkor még nem is dobtál ki annyi pénzt meg akár még helyre is lehet hozni.
A járulékalapokból úgy lesz nyugdíj, hogy levonják belőle (mintha ez bér lett volna) az adót, csak az adót, idén pl. a bruttó 100.000 az 88.333, a régebbi éveket a valorizációs szorzókkal feljavítanák, de ez Téged nem érint, aztán elosztják annyi nappal, amennyire vonatkozik és ebből havi átlagot számolnak. Ami így kijön, annak a szolgálati időtől függő %-át lehet kapni.
Számolgatni akkor érdemes, ha megvan a korodhoz előírt szolgálati idő a suliból és akkor az akkori plafon meg egyebek függvényében lehet próbálkozni különféle variációkkal.

Köszönök minden segítséget, a számításaid érdekesek voltak, és persze dühített, hogy egy fizetésnek megfelelő nyugdíjat is kaphattam volna, és bosszankodom amiatt is, hogy mennyit buktam a rossz tanácsadó miatt. Az az ötlet, amit felvetettél, egy kicsit ijesztő is volt, remélem, erre nem fog kerülni sor, mert e döntés nemcsak rajtam múlik, hanem a családomén is, mert az aki fizet utánam, az az édesanyám. Megbeszéltük és januártól dupla vagy tripla járulékot fizetünk 24000 többletért.

Úgy látszik, meg kell elégednem azzal a nyugdíjjal, amit kiszámoltál és emellett dolgozhatok is.
A házban, ahol lakom, még ennyi nyugdíjat egyetlen öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő sem kapja, köztük édesanyám és nagyszüleim is, inkább 40000-60000 Ft közötti ellátást több mint 30 éves munkaviszonyuk után.

Aladár

Hátha nem hiába kérdezek még, nem voltam itthon, hogy benézzek.
Én csupán azt nem értem, ha 18 évsen leszázalékolták, s magasabb összegű családi pótlékot kapott, hogy nem volt egy rendes ember, aki felvilágosította volna, hogy már régen nyugdíjas lehetne!
Aki a középiskolai tanulmányait követő 180 napon belül megrokkan, s munkaviszonyt létesít, szolgálati időre tekinetet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra- így létesített a fiam munkaviszonyt, eből egy hetet dolgozott, nyilván nem is tudott, s a középiskola befejezése után , már nem emlékszem szeptemberől, októbertől nyugdíjas, Utánajártam, megkérdeztem, a nyugdíj mellett nappali tagozaton tanulhatott, s most végzett is. No ettől nem gyógyult meg, de van egy anyagi biztonság, amit nem adhat fel, különösen ma, hiszen még munkát sem talált diplomásan...Majd sikerül, kitartó.
Igaz mi nem kaptunk magasabb összegű családi pótlékot, de mégis jobb volt a nyugdíj, ami mondjuk fedezte a gyógyszereit...

Kedves Csufi, félreértettél!

Csak annak jár, aki a tanulmányok befejezése után rokkan meg! Én már születésemkor rokkantam meg! Ezért nekem 2 év kellett, mert azt mondták a Nyugdíjbiztosítóban (határozatban erre is kitértek) hogy mivel rokkantan fejeztem be az iskolát, rokkantan kezdtem volna dolgozni , tehát 2 év szolgálati idő kellett hozzá. Aki egészségesen kezdte el a munkát és közben rokkan meg, akkor nem kell 2 év, hanem függetlenül a szolgálati időtől jogosult rokkantsági nyugdíjra. Kiemelem a határozatból a paragrafust:

T.25.§(4)
Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt (azaz két év!) megszerezte és rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél

A fentiekből látszott, hogy nem voltam jogosult rá, ezért gondoltam kétéves megállapodás megkötésén. De azt "elfelejették" mondani, hogy a főiskola beszámít.

Már nem érdekel az egész, fizetem amit Szakbarbár ajánlott és megelégszem, amit ad a Tb.

Aladár

(2) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság új igényként történő elbírálásánál [Tny. 30. § (3) bekezdés] a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni.

Ezt az R.24.§.(2) paragrafust nem nagyon értem. Segítségeteket kérem ehhez. Mit mond ez a mondat? Ha valaki rokkantnyugdíjas volt 2000-től 2002-ig, utána megszűnt a nyugdíj folyósítása, ezért még két évig dolgozott, majd most új igényt kér feléledés helyett a feltételek újbóli bekövetkezése miatt. Az az idő, amikor rokkantnyugdíjas volt (két év), beszámít szolgálati időbe az új igényben?

Köszönettel: Marika

A jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beszámít. De amikor a nyugdíj összegét állapítják meg, ami szolgálati időtől függ, ott már nem.

Egy kicsit nem értek, amit írtál:
"De amikor a nyugdíj összegét állapítják meg, ami szolgálati időtől függ, ott már nem."
Megpróbálok jobban értelmezni: a szolgálati időm hosszabb lesz ezzel a két évvel, de a nyugdíj összegének kiszámításánál nem veszik figyelembe ezt a két évet , tehát csak azt az időszakot, ami alatt jövedelmem volt? Jól írtam ezt?

Marika

Lenne még egy kérdésem: ha a szolgálati időm nem kerek, azaz 8 év 3 hónap, akkor nyugdíjösszegbe 6 év alatt szerzett jövedelmem számít (2 év nyugdíj miatt) és az utolsó három hónapban megdolgozott pénzemet nem fogják beleszámítani? Mit csinálnak azzal a 3 hónappal? Ez nagyon fontos lenne! Köszönöm, ha segítesz nekem szakbarbár! Marika

bocs, 6 év és 3 hónap.

Mindenből, ami 88 után volt és járulékköteles, abból valorizált átlagkeresetet csinálnak. A törtévből is. Így kijön egy átlag, aminek csak a 6 évhez tartozó x százaléka lesz a nyugdíj.

Addig, amíg be nem néztem ide, aludni se tudtam, annyit izgultam. Megkönnyebbültem, hogy minden jövedelmem benne lesz a számításban. Mert az utolsó három hónapban kicsivel több volt a fizetésem. :)

Tudom, hogy ha nyugdíjas leszek, kevesebb munkaórát fogok vállalni napi 6 órát, tapasztalatom szerencsére van.

Mehetek most békésen aludni.

Köszi! Marika

Sziasztok! (Szakbarbár, bajban vagyok!)

Segítségedre lenne szükségem. Ma voltam TB-ben, érdeklődtem, hogy feléledés helyett új igényt tartok és csalódtam, mert a két évet, amikor nem dolgoztam és rokkantnyugdíjat kaptam, szolgálati időbe nem számít. Most higgyek a TB-s ügyfélszolgálaton dolgozó alkalmazottnak, aki átvette volna igénylésemet, de nem adtam át neki, mert akkor csak 6 év 3 hónapom lenne, de 8 év kell. Neked mi a véleményed? Át akart verni engem azzal, hogy szolgálati időnek nem ismerik el azt a két évet? Az R.24.§.(2)-ra azt mondta, hogy csak arra vonatkozik, aki nyugdíjasként dolgozott, vagyis a nyugdíj mellett jövedelemre is tett szert.

Neked mi a véleményed?

Marika

Én úgy tudom, ahogy leírtam, hogy a jogosultsághoz beszámít, a százalékohoz nem. Átverni nyilván nem akarnak, vagy az van, hogy én mondok rosszat, vagy az, hogy ő - minden rossz szándék nélkül, vagy nem jól adtad elő neki a dolgot és másra válaszolt.
Ha nem adod be az igénylést, akkor soha nem fogod megtudni, hogy mi van. Hinni úgyis csak egy elutasító határozatnak szabad, ott majd jogszabályhelyre hivatkozással leírják, hogy miért nem jár, ha nem jár. Amit hatóság szóban mond, az olyan, mintha nem is lenne. Olyan egészen biztosan nincs, hogy csak munka esetén veszik figyelembe szolgálati időként a rokkantsági nyugdíjat.

Lenne egy kérdésem. Ha beadom az igényt, két lehetőségem lesz: vagy elutasító vagy megállapító határozatot kapok. A megállapító határozatnál lenne kérdésem: ha beszámít ez a két év, akkor rendben. Ha nem számít bele, joguk van visszaállítani a régi rossz nyugdíjamat, még akkor is, ha nyilatkozatban (mellékletbe teszek), hogy lemondok a feléledési jogról és új megállapítást kérek? Mert ha visszaállították kérésem ellenére, akkor fellebezést kellene nyújtanom ellene, hogy vonják vissza.

Marika

A megállapító határozat ellen is lehet fellebbezni azzal, megírod, hogy mégsem kéred a megállapított nyugdíjat.

Sziasztok!
Jogi tanácsra lenne szükségünk, segítségeteket kérjük.
A férjem rendszeres szociális járadékos, 50%-os munkaképesség csökkenéssel, már nyolc éve. Eredeti szakmája bányamérnök, de 94-ben ki kellett venni a bal veséjét és nem dolgozhatott tovább a bányában. Tavaly novemberben a felülvizsgálaton "csak" 40%-ot állapítottak meg, ami nem elég a járadékhoz. Fellebezett, és másodfokon is, ami idén februárban volt, "csak" 40%-ot adtak. Tovább harcoltunk és harmadfokon a bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki, júliusban volt a vizsgálat, és megkapta az 50%-ot, de a tárgyaláson kiderült, hogy nem visszamenőlegesen, hanem a vizsgálat időpontjától, tehát idén júliustól. A bírónő sem értette pontosan, hogy miért, mert az a betegség amire hivatkozva az iü. osz. megadta az 50%-ot, az évek óta fennáll, ezt bizonyítani tudja a férjem, mert régebbi lelete is van róla. A bírónő elhalasztotta a döntést és véleménykiegészítést kért, arról hogy lehetett-e időszakos javulás a férjem állapotában. Megkaptuk a választ: az iü. osz. szerint időszakos javulás és rosszabbodás is lehetséges, tehát elfogadja hogy az első- és másodfokú vizsgálatkor 40% volt a munkaképesség csökkenés, ezért megerősíti előző véleményét, 50% de csak július 1-től.
Itt tartunk most. Időszakos javulás nem volt a férjem állapotában, szerintünk csak felületesen vizsgálták meg az első- és másodfokon, de lehet az orvosokkal vitatkozni? Decemberben lesz a tárgyalás, és az a kérdésünk, hogy az iü. osz. véleményétől függetlenül, dönthet-e a bírónő úgy, hogy visszamenőleg megadja az 50%-ot? Dönthet-e szociális alapon, vagy méltányosságból? Ha igen akkor mit tegyünk ennek érdekében?
Az a baj, hogy ha csak az. iü. osz. véleményét veszi figyelembe, akkor megszünteti az előző jogosultságot és újat állapít meg idén júliustól és ez nekünk nem jó, mert újra kell igényelni a rendszeres szoc. járadékot, és ezt az újra igénylést akartuk elkerülni, nekünk az lett volna jó ha folyamatos marad a jogosultság.
Úgy tudjuk, hogy a járadékot akkor adják meg ha nincs semmi jövedelmed, de ha már megkaptad, utána lehet 6 órás munkát vállalni mellette, amit a férjem meg is tett amint alkalma adódott rá, mert nagyon nehéz 50%-al munkát találni, és jelenleg dolgozik minimál bérért egy magán vállalkozónál, aki kedvezményeket vett igénybe, mivel 50%-ost foglalkoztat. A férjem fel kell mondjon a munkahelyén, ahhoz hogy megkapja a járadékot, és nincs rá biztosíték, hogy miután megkapta újra alkalmazzák, sőt az a valószínű, hogy nem, mert az ügyintézés több hónap is lehet, és addig fel kell venni helyette valakit.
Tehát úgy néz ki, hogy elveszíti vagy a járadékot, vagy a munkáját. A járadék 20 ezer körül van, és minimál bérért dolgozik, tehát a kettő együtt sem rengeteg. Fiatalok vagyunk, 9 hónapos kisbabánk van, minden fillére szükségünk van.
Tehetünk-e valamit, hogy a decemberi tárgyaláson nekünk kedvezően döntsön a bírónő?
Előre is köszönjük a segítséget!
Andi

U.i.: Lehet hogy túl csavaros, de szerintünk az orvosszakértő sem az első, sem a kiegészítő véleményében nem ad konkrét választ a bíróság kérdésére, hanem azt mondja, hogy időszakos javulás de akár rosszabbodás is lehetett a férjem állapotában, ami számunkra lefordítva azt jelenti, hogy most júliusban nem tudta megállapítani, hogy előzőleg novemberben és februárban megvolt-e az 50% vagy több volt, vagy kevesebb. Ha így van, akkor mit ér a fellebezés ebben az esetben?
Logikus-e, akár orvos akár laikus számára az, hogy valaki 8 évig 50%-os, aztán pár hónapra javul az állapota, miután újra 50%-os lesz? Persze én "hazabeszélek".
Azt szeretnénk még kérdezni, hogy írjon-e a férjem egy nyilatkozatot még a tárgyalás előtt, amit elküldenénk a bíróságra, vagy majd a tárgyaláson mondja el "problémáját"? És főleg mit hangsúlyozzon, mi a jó érv, ha van ilyen?

Amennyire ép ésszel fel nem fogható, hogy 50-40-50, annyira gyakori, hogy mégis így van – illetve hogy így csinálják. Az oka valószínűleg az orvosok közötti szolidaritás. Ha teljesen egyértelmű, hogy legalább 50%-os, akkor az igazságügyi orvosszakértő meg fogja állapítani, de nem fog a kollégájának rosszat akarni, úgyhogy ködösít vagy kifejezetten leírja, hogy ő csak azt tudja megállapítani, hogy amikor ő megvizsgálta, akkor 50%-os volt, hogy előtte mi volt, az bizonytalan, márpedig ha az, akkor a bíró nem tud mit tenni. Szigorúan csak a tényeket veheti figyelembe, az meg csak a 2 vélemény, ami lényegét tekintve egybehangzó, ebből pedig megjósolható a per kimenetele. Csak az állapotáról szól a per, a szociális helyzetnek semmi köze hozzá.
Esetleg megpróbálhattok Ti is papírokat gyűjteni, ha mondjuk a 40-es időszakában volt kórházban és onnan van zárójelentése, ami ugyanazt tartalmazza az akkori állapotáról, mint egy másik zárójelentés az 50-es időszakból , az talán használható valamire.

Én nem tudok róla, hogy új rszj igénybejelentésnél meg kellene szüntetni a munkaviszonyt, egy sima (és csak papíron történő) munkaidő csökkentés pl. 6-ról 5,5 órára még akkor is elég, ha valaki 67%-os lesz és úgy igényli a nyugdíjat, hogy megmarad a munkaviszony, csak csökken a munkaidő. Nem vagyok biztos benne, hogy hogyan kell alkalmazni ilyenkor azt, hogy tovább csökken a munkaidő, hogy a régi 8-hoz, vagy a 40%-oskénti 6-hoz képest kell csökkennie.

Köszi a választ!
Reménykedünk, van lelet ami bizonyíték lehet, nem zárójelentés, csak vizsgálat eredménye. Ha kedvezőtlen lesz a per kimenetele, megpróbáljuk a munkaidő csökkentést, az menni fog, csak adják meg a rszj-t.