Ügyvédi pályára való átlépés

Annyi biztos, hogy nem szeretnék Pesten jelölt lenni mostanában.

A szakvizsgáról szóló rendeletet olvastam el. Az nekem elég.

Kbs, olvasd el az ÜGYVÉDISKOLA címszó alatt írottakat, ott írja, hogy a szakvizsga feltétele. Hogy jogszerű-e vagy sem, más kérdés, esetleg AB tudna igazságot tenni.

Ráadásul úgy tudom, próbaidőst fel sem avatnak jelöltnek, tehát újabb akadály, az idő meg csak telik.

Igen, sőt van it t még egy hasonló probléma: ha egyetem után, xy év július 15-én munkaszerződök jogászként egy kft-vel, akkor xy+3 év július 15-én letelik a 3 év gyak.időm, és jogosult vagyok szakvuzsgára. ha azonban ugyanakkor ügyvédi irodába szerződöm le, mondván, jelölt akarok lenni, a szerződésemben ez kell álljon: munkaköre: jogász, majd avatását követően ügyvédjelölt. Namármost: a gyakorlati időm nem akkortól ketyeg, amikor munkába álltam mint jogász, hanem ügyvédjelöltté avatásom napjától! Ami akár 3 hónappal később is lehet, mint a jogászkénti munkaviszonyom kezdete! Ergo 3 hónapot kidobtam az ablakon, üresjárat, szakvizsgához nem számít!

Igen, látom már. A jogi szakvizsgáról szóló 5/1191-es IM rendelet 2. § (2)-re építenek. Mely szerint „A joggyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt. A munkáltató, illetve a szakmai kamara a szakmai oktatásban való részvételt kötelezővé teheti.”
Csakhogy ez a rendeletben nem a szakvizsga feltételeként szerepel. Ugyanígy nem lehet a szakvizsgára bocsátás feltétele az adott képzés lezárasaként esetleg szervezett vizsga eredményes letétele sem.
Ráadásul abban a formában, ahogy a BÜK csinálja, tehát egyrészt kötelez a részvételre, másrészt a költséegeket a jelöltre terheli, szóval ez minimum joggal való visszaélés; de egyéb aggályokat is felvet.

Ákoska, az ügyvédséget nem lehet kamatoztatni egy-egy szerződés erejéig, ha ügyvéd vagy, az egy HIVATÁS, szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal, más munkád, kenyérkereseted nemigen lehet, kivéve az ügyvédi törvényben felsorolt néhány dolgot. És persze rengeteg, többek közt fizetési kötelezettséggel is jár ez, kamarai tagsággal, lásd az egyetemen a köztestületekről elmondottakat.

Aki utána akar nézni: www.bpbar.hu

Az általam említett határozat meghozatalára éppen az ügyvédi tv és a BÜK Alapszabályának felhatalmazása alpján került sor, hivatkozik is rá a preambulum.

ja, és még annyit, hogy ügyvédjelölti oktatás már nagyon régóta van, de sokkal "light"-abb formában: az első évben volt eddig kötelező látogatni az előadásokat. Ez nem a jogi egyetem megismétlése, hanem ügyvédi szemszögből veszi át pl az eljárásjogokat, a kamarai fegyelmi szabályokat, stb. Jelszavuk, hogy az egyetemen jogászokat, itt ügyvédeket képeznek. Mondjuk a kettő tényleg nem ugyanaz.

Nem hiszem hogy egy megyei (fővárosi) ügyvédi kamara felülírhatja az ügyvédségről szóló törvénynek a rendelkezéseit. Márpedig akkor az ott felsorolt feltételeken túl újabbat - pl. az általuk szervezett képzés elvégzését - nem követelhetnek.

bocs, korrigálok, nem 2006, hanem a 2005. okt. 16. után avatott jelöltek

Utánanéztem a jogszabályi alapoknak:

1./ A BÜK (Bp-i Ügyvédi Kamara) 1999. ELN.470/4/1. sz. elnökségi határozata értelmében aki a szakvizsga előtt legalább 24 hónapot ügyvédjelöltködött, annak a kamarai nyilvántartásba vételi díjnak csak az 50%-át kell megfizetnie-szóval cseles, nem azt mondja, hogy aki nem volt jelölt, fizesse a dupláját, hanem a jelöltnek ad kedvezményt. Így nem érhei őket a diszkrimináció vádja! Ügyes!

2./A másikat, azaz az ügyvédi vizsgát nem találtam, de tuti olvastam valahol, emlékszem rá. Biztosan be fog szigorodni a dolog, ugyanis a 2006. okt 16. után felavatott ügyvédjelölteket már 6 (!) szemeszteren át tartó, kötelező(!)-értsd: igazolásnak csak elháríthatatlan okot fogadnak el-, fizetős(!) ún. ügyvédiskolai képzésre kötelezik, a szakvizsgára bocsátás feltétele, hogy sikeres záróvizsgát tegyen a jelölt. Ebből gondolom, hogy ha a jelölteknek 3 évig pénzért vizsgával tanulniuk kell az ügyvéddé váláshoz, akkor "outsider " jogászt szakvizsga után csak úgy miért engedne be a kamara?

Ez a bp-i kamara volt, lehet, más kamarákban még nem szigorítottak, nem tudom.

Ákoska, megmagyaráznád, mit jelent az, hogy az ügyvédséget egy-egy szerződés erejéig akarod kamatoztatni? Nem értem a mondatot. Köszi.

Úgy tudom, nincs ilyen. Ismerősöm egy vidéki főiskola jogi előadójából lett ügyvéd idén tavasszal. A szokásos eljárással.

HE0222 írta ezt néhány sorral lejebb, tényleg nem vagyok a témában otthon, mert csak kb. másfél év múlva lesz ez számomra aktuális, mindenesetre ha bármi valóság alapja is van, akkor több mint felháborító...

Szvsz valami tévedés lehet csak - magam ezért is nem ugrottam rá. Legfeljebb a felelősségbiztosításként funkcionáló egyleti tagság díja lehet magasabb - de őszintén szólva ezt sem hiszem.

Most olvastam a jogi forumon közzétett levelet, miszerint aki nem ügyvédjelöltként ("szakmai gyakorlat", munkahely stb...) kéri az ügyvédi kamarai tagságát, annak TÖBBET KELL FIZETNIE a kamarai tagságért, illetve külön ÜGYVÉDI VIZSGÁT KELL LETENNIE !!!

Ez komoly??? Hol van ez rögzítve jogforrási szinten? Miután elvégzek egy kurva jogi egyetemet, teljesítek 3 év szakmában eltöltött gyakorlatot, ezt követően (gyakorlatilag ugyanabból AZ anyagból, amiből AZ egyetemen már államvizsgáztam) még egy szakvizsgát is kikényszerítenek belőlem (pontosabban 3-at, + 2 év), ezek után még valamilyen "fórum" vagy esetleg valami más még egy külön ügyvédi vizsgára kötelez???????????? Már a többletfizetést se tudom hovatenni (mi is ennek az alapja???), de ezt a "vizsgát" végképp...

Én magam most kezdem a szakvizsgáimat, nem érzek különösebb késztetést az ügyvédi pálya iránt, de természetes, hogy az általam szerzett diplomából ugymond a legtöbbet akarom kihozni, jó munkahelyem van, de természetesen az ügyvédséget, ha másként nem is, legfeljebb egy-egy szerződés erejéig mindenképp kamatoztatni akarom, arról nem is beszélve, hogy - legalábbis megbocsájtassék - úgy gondolom tudok vmi "olyan speciálisat", amit viszonylag kevesebben. Itt most konkrétan arra gondolok, hogy ezen a " vizsgán" adott esetben olyan ügyvédek lennének a vizsgabiztosaim, akik lehet hogy nagyságrendekkel előttem járnak a büntető jog területén, de az is biztos hogy én személy szerint legalább ennyivel előttük járok a közbeszerzések területén és valószínüleg erre fogom ügyvédi "ténykedésimet" is kihegyezni. Akkor miért is vizsgáztatnak ők engem?? Mi szerint vindikálja magának a jogot egy szakmai szervezet erre, 8 + 4 + 5 + 3 +2 év tanulás és számtalan vizsga után????????????

Lehet például jogszabályokat szerkeszteni, szövegezni a minisztériumok megbízásából. :))

Ismerek olyan, egykor közigben dolgozókat, akik szakvizsga után lettek ügyvédek, bírót először végzett ügyvédként láttak, és rettegnek a peres eljárásoktól, mint ördög a tömjénfüsttől. Persze ez a büntetősökre nem vonatkozik, ott megintcsak előny, ha az ember előzőleg ügyész volt. De nem feltétlen kell peres képviselettel foglalkozni, a saját szakterületén ügyvédként ki-ki megtalálhatja a helyét, ha valami nagyon speciálisat tud.

Látom bejött a Topic:)
Dr.Attika ír az alkalmazott ügyvédről, nekem is van ilyen ismerősöm aki nem volt jelölt és szakvizsgával alkalmazott ügyvéd lett.
Hát az sem egy egyszeű "kenyér" kereset....
Egyébként jelöltként dolgozók között is hihetelen lúzerok vannak, persze erre ne mminden esetben tehetnek, ha semmi komoly munkát nem kapnak.
Meg amikor csak be van jelentve,hogy ketyegjen a három év...
Persze vessen magára aki azzal megelégszik!

No igen. Technikai felkészültségben nincs hiány.

Jóhát volt már arra is példa, hogy "átlépett" ügyvéd postai bélyegben rótta le a perilletéket. Az a gond, hogy szakvizsgával nem lehet ügyvédjelöltködni, így rákényszerülnek egyből az ügyvédi státuszra. Mondjuk erre megoldás, hogy először alkalmazott ügyvéd legyen és akkor gyakorlott ügyvéd mellett elsajátíthatja az alapokat.

Egy magas közig. jogtanácsosi hivatala után ügyvéddé lett kolléga felhívott, mondanám meg, hogyan kell használni a jogtárat. No comment.

Szalay László is elvesztette az összes perét. Igaz, hogy 23 évesen (!) akadémikus lett.