Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Ha végrehajtási joggal terhelt ingatlant vásárolsz, azzal dologi kötelezett leszel. Így az árverésből kizárod magadat. Vht. 123. § (2) e) Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel az adós. A másik felét az ingatlannak még csak-csak megveheted, de a sajátodra - a fenti miatt - eleve nem árverezhetsz, ráadásul, hogyan is vehetnéd meg a sajátodat. Az csak úgy lesz tehermentes, ha kifizeted a ráterhelt követelés(eke)t. Ami nagyon nem buli, ha az több az ingatlan értékénél. És mindezt egy xar előárverezési jogért, aminek az érvényesíthetőségében nem hiszek. Hmm.

Licitáláshoz csak a regisztráció kell.

Mondtad már! Félek hogy úgyis járok mint a kaszinóba szoktak...
Haszonélvezet bejegyeztetése esetén? :-)

Elég hozzá csak az egyik tulajdonos hogy az egyik tulajdonrészre haszonélvező legyek? Akkor licitálhatok?

Azzal dologi adóssá válsz, az adós pedig ki van zárva az árverésből.
Mondtam már, hogy neked nem a tanyabizniszben kéne villognod, hanem a kaszinóban?

Bocsánat, nem írtam hogy nem az árverésen venném meg a részemet, hanem a tulajtól akitől árverezik. Sőt megkérném hogy ajándékozza nekem mert akkor nem kell illetéket fizetnem.
Igaz érdekes lenne b400 nyomtatvány kitöltése hogy ajándék értéke 0 Ft mert több rajta a teher.
Attól még ugyanúgy árverezik tovább csak akkor már én részem lesz amit árvereznek. Van-e így előnye ha rákerülök a tulajdoni lapra, ilyen sajátos módszerrel?

Miért árvereznék a te részedet is?
Az előárverezési jog elméletileg érvényesíthető, gyakorlatban viszont nagyjából annyi, mint a semmi.

Adott egy belterületi lakóingatlan. Egyketted részét árverezik de mindkét részén végrehajtási jog van. Ha az egyik felébe bevásárolnám magamat, akkor az árverésen esetleg lenne előárverezési jogom? Árvereznék a részemet akkor, de nem én vagyok az adós. Ilyenkor ez valamit számít árverésen?

Hirdetményben szó szerint bennevan:
Kivett beépítetlen terület amelyen a valóságban lakóház áll.

Nem az adós lakik benne, akkor a kilakoltatást is megteszik ha nem lesz kifogás?

Ez gennyes dolog lesz. Az adósnak nincs annyi esze, hogy megtámadja a hirdetményt, pedig sikerrel tehetné, hiszen az nem tartalmazza azt a lényeges körülményt, hogy a beépítetlen területen (a "kivett" nem kell hozzá!) lakóház áll. Valaki majd jól megveszi gyanútlanul, de az adós (a marha) az árverést már meg fogja támadni. Egy ilyen kifogásnak sosem lesz vége.

Nem írja a .pdf hirdetmény hogy beköltözhető-e vagy sem.

Kivett beépítetlen terület amelyen a valóságban lakóház áll. Lehet ez az ok?

@Lagopagosz: Igen, ha az ingatlan beköltözhetően került árverésre.

Ingatlanban nem az adós lakik hanem az adós által szerződés nélkül odaengedett személyek.

Ilyenkor ha a végrehajtótól kérem a kiürítést akkor is kilakoltatják őket, nincs további teendőm nekem mint vevőnek ezzel?

Köszönöm szépen a segítséget , elnézést kérek mindenkitől,hogy nem voltam.Kedden reggel van találkozó a végrehajtóval megtudhatjuk ,hogy van-e végrehajtói kifogás .

Jó, hát nem akartam beleszólni, ki hogyan kezeli helyén a karácsony körüli munkarendet. Nyilván egyetlen végrehajtó sem fog szent karácsony első napján az irodájában kuksolni és remegve várni, hogy HomaR méltóztasson végre valami birtokba adási kérelmet előterjeszteni. Egyébént megengedem, és köszönöm is. :-)
A formanyomtatvány pedig a kockás papír, amire olvasható kézírással rá kell vakarni, hogy alulírott HomaR árverési vevő bejelentem, hogy az adós a nyitva álló határidőig nem hagyta el az ingatlant, illetve ilyenről nincs tudomásom. A Vht. 154/A. § (10) alapján kérem ezért a T. Végrehajtót, szíveskedjék nekem az ingatlant a (12) bekezdés szerint birtokba adni. Tisztelettel: aláírás, dátum. Lehet szövegszerkesztővel is, de akkor kell még két tanú is hozzá.

@gerbera317: Kis helyesbítés, ha megengeded:
"december 10. a kiköltözési határidő [...] innentől 15 napig, tehát december 25-ig [de az munkaszüneti nap, ezért 28-ig] kérheted a végrehajtótól a kiürítést."

@Homa12: Lásd előbb + a beadás: pl. aláírt és két tanús postai levélben.

Az árverés napja november 10. lesz. Ha nincs jogorvoslati kérelem, akkor december 10. a kiköltözési határidő. Ha eddig az adós nem költözik ki, innentől 15 napig, tehát december 15-ig kérheted a végrehajtótól a kiürítést.

Üdvözlöm önöket!
A mai napon árverési vevőként részt vettem egy árverésen sikeresen.10 .-én kell megjelenni a végrehajtónàl megfizetni az àràt és a jegyzőkönyvet alàirni, àtvenni.Ez eddig tiszta sor,de mikor kell kérnem a birtokba vételét, és az ingatlan kiütését,hogy ne legyen jogvesztő?gondol április végén kaphatók meg az ingatlant leghamarabb.Milyen formában szokás beadni a kérelmet a végrehajtónak? köszönöm szépen előre is a segítséget.Tisztelettel Mátyás

Úgy van, ha november 15-ig nem sikerül átadni neked az ingatlant, akkor a végrehajtó már a tavaszi időszakra fogja azt elhalasztani. Kérd, hogy már november 16-án hozza meg ezt az intézkedést, és küldje meg neked ügyfélkapunk keresztül, hogy azon megelébe' vh-kifogást terjeszthess elő ellene. Kérd a soron kívül történő elbírálást is.
„Kérjek írásban használati díjat? (Már megtörtént.)”
Na, akkor tudod miről van szó. A birtokba jutásodig számíthatsz fel használati díjat. Ezt nyilván nem akarja majd megfizetni, de erre mondom azt, hogy ha akarod, és megfelelően szorgalmas is vagy hozzá, akár élete végéig is üldözheted az adóst.

Saját magamnak vettem az ingatlant, nincs másik ingatlanom, a szüleim 2-en bérelnek egy lakást, őnáluk a tulaj tudta nélkül lakom egy szobában. A szüleim idősek, rettegnek a covid-tól, én pedig mindennap eljárok közösségbe dolgozni. Ez elég lehet?
A következő átadás a moratórium előtti utólsó napok. Ha ezt is lefújják, akkor tavaszra (mondjuk inkább nyárnak) halasztódik. Ekkor kellene gondolom benyújtanom a kifogást.

Másik. A követelést mire érted? Kérjek írásban használati díjat? (Már megtörtént.)

Magánszemély. Aki azért vette meg az ingatlant, hogy végre saját lakása legyen, és közben már felmondta az albérletét, és öszecsomagolva várja, hogy feleségével és öt gyermekével beköltözhessen. Tehát nem a bank, a követeléskezelő vagy az árverési bizniszből élő cég vagy magánszemély, aki egyébként köszöni szépen, de jól megvan a saját családi házában, hanem magánszemély. Az ilyen, ha valószínűsíti, hogy a lakhatása nem biztosított, birtokba léptethető télvíz idején is. Persze, ehhez kellenek a következők: 1) a kiürítésre irányuló kérelmét időben terjessze elő a végrehajtónál, 2) a jegyző erről szóló tájékoztatása legyen 60 napnál régebbi, 3) a végrehajtó halassza el a kilakoltatást a következő tavaszra, 4) a vevő ezt végrehajtási kifogással támadja meg, valószínűsítve a lakhatása veszélyeztetettségét, 5) a bíróság ezt elbírálva utasítsa a végrehajtót a kiürítés foganatosítására. És végső soron 6) a kiürítéskor ne legyen ott az újabb karanténos tilalmi lap.
„kegyetlenül megtorolható, ezt hogy érted?”
Talán nem tudod, de ha követelésed van valakivel szemben, azt végrehajtással akár élete végéig is üldözheted, ha nem fizet.

„kegyetlenül megtorolható”, ezt hogy érted?

„Vht. 182/A. § (3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.”

a magánszemély végrehajtást kérő: ez kit jelent?
Vevőként, ha igazolom hogy lakhatásom nem biztosított, bíróság utasíthatja vh-t, hogy moratórium alatt adjon át?

Ennek a módszernek már híre ment, úgyhogy most már mindenki ezt fogja csinálni. Kivédhetetlen, ugyanakkor kegyetlenül megtorolható, ha valakinek van rá érkezése és kitartása.

Sziasztok!

Adós az ingatlan végrehajtói átadása előtti napon külföldi utazás utáni házi karantént jelentett be a címre. Vh leellenőrizte a rendőrségen, a karantén valóban be van jelentve. Vh azt mondta, karantén helyszínén jogszabály tiltja a helyszíni eljárást. Az átadást a karantén lejárta utánra újra kitűzték. Állítólag sok adós ezzel a módszerrel, a családtagok utaztatásával, bekeli ki a téli moratóriumig.

Van valamilyen ötletetek ezen trükk ellen? Tulajdonos megtilthatja-e, hogy hozzájárulása nélkül házi karantén helyszínének jelentsék be az ingatlanját?
Válaszotokat előre is köszönöm.

köszönöm még egyszer
plusz köszönet a magyarázatért :-)

számomra kétértelműnek tűnt és ezért is kérdeztem itt....

A 182. § alapvetően a lakásügyben hozott határozatok (ítéletek) végrehajtásáról van szó, ahol a kürítést kérelmező a végrehajtást kérő, a kiürítésre kötelezett pedig a kötelezett.
Azonban ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni az árverés útján megszerzett ingatlan kiürítésére is. Csakhogy itt a végrehajtást kérő nem az eredeti végrehajtást kérő, hanem az árverési vevő, akit itt a végrehajtást kérő jogok illetnek meg. Az eredetileg adós pedig itt a kötelezett.
Nehéz megérteni, hogy a jogszabályokban, meg egyáltalán: bármely szaknyelvben(!) nincs helye az általános iskolai fogalmazás-órákon elvárt választékosságnak? Tessék elolvasni a helyi semmitmondó újságban egy rendőrségi hírt! Döbbenetes az az erőlködés, ahogy a firkász igyekszik elkerülni azt, hogy kétszer ugyanúgy nevezze a rendőrt (rendőr, egyenruhás, kékruhás, fakabát, hekus, zsaru, bűnüldöző - egyszerűen szánalmas). És tessék megnézni a rendőrségről szóló törvényt, például itt: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?… , hogy a jogalkotót mennyire zavarja a szóismétlés! Hát egy kicsit se, és ez így helyes!
A végrehajtásban a kötelezett az, akit a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra köteleztek, más szóval, aki a végrehajtás elszenvedésére köteles.
Az árverés utáni lakáskiürítés vonatkozásában a kötelezett az adós, és az ingóságok ideiglenes elhelyezése ennek a személynek a költségére és veszélyére történik. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a tárolásért és költségeiért pénzt lehet tőle követelni, valamint minden kockázat az adósé (kötelezetté), így ő semmilyen kárigénnyel nem fordulhat a tárolást szolgáltató személy - itt onkrétan: az árverési vevő - ellen. Sőt, továbbmegyek: még annak a kockázatát is a kötelezett viseli, hogy az árverési vevő nem áll rendelkezésére tárolás ideje alatt, hanem a 60 nap elteltével, a 61. napon kiszórja a cuccokat az utcára, akár ott van a kötelezett, akár nincs.