Napsi/Józsi: Érdekes kérdéskör, én a magam részéről, és a jogirodalomban is páran, a Vht. 154. § (1) bek. szerinti átadással, nem értünk egyet, a jegyzőkönyvben történő átadás a tételes jogi rendelkezéstől függetlenül - eljárásjogilag - minimum visszás. A végrehajtó az ingatlant lakottan vagy beköltözhetően értékesíti, a végrehajtó sem lát a jövőbe, nem tudja, hogy az előárverezési jogosult/társtulajdonos teszi a legmagasabb érvényes vételi ajánlatot, esetleg végrehajtást kérő, vagy bármely regisztrált árverező. Az árverési jegyzőkönyvön, mint felügyelő szerv által rendszeresített biztonsági papírra a lakott értékesítés, az értékcsökkentő tényező kerül konkretizálásra. Olyan véleményem szerint nincs, hogy akkor ezt tartsuk ilyen esetben inkább beköltözhetőbbnek. A lakott érték alapján vásárolt az árverési vevő.
- Véleményem szerint, ha lakottan került értékesítésre, birtokba adási kérelmet a Vht. 154/A. § (10)Á bekezdése alapján nem terjeszthetsz elő. Vagyis előterjeszthetsz, de el kell utasítani, ezt a végrehajtó jegyzőkönyvben kell, hogy megküldje. (hiszen a vevő is előterjeszthet az intézkedése ellen végrehajtási kifogást.) Az más kérdés, hogyha a Vht. 154. § (1) bek. szerinti átadást próbálod presszionálni, de ott neked kell ezt-azt nyilatkozni (ügyvéddel).
- Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés az árverési jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napot követően, ha két, együttes feltétel teljesül (jogerős az árverési jegyzőkönyv, nem érkezett végrehajtási kifogás és a vételár teljesítésre került a végrehajtói letéti számlára)
- Felülírja a birtokba adást az árverési vevő és adós/bentlakó konszenzusa. Nyilván, ilyen esetben átadás-átvételi jegyzőkönyv, óraállások, ott maradt ingóságok. És aláírjátok mindannyian, akik arra kóricáltok.
- Törvényi határidő. Utána azt csinálhatsz, amit szeretnél, ahogyan persze ő is, nincs megtiltva a feljelentés, de értelme nincs sok. Vht. 182. § (2) bekezdése szerint is A végrehajtást kérő az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.
- Nemcsak az adós nyújthat be kifogást, hanem akinek jogát, jogos érdekét sérti. amúgy a Vht. 217. § (2) bek sztem egyértelmű:
A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
A gyakorlatban a tudomásszerzéstől (kézbesítéstől, amelyet az elektronikus tértivevény tanúsít) számított 15 nap a releváns, és eljárásjogi határidő, amennyiben az utolsó nap postára adja, azt időben előterjesztettnek kell tekinteni. Az objektív (jogvesztő) 3 hónappal, annyira nem lényeges foglalkozni.