Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

@vanca
„Amikor a becsértéket megállapították-adós lakott benne-miért nem beköltözhetőnek lett nyilvánítva?”

Azért, mert Vht. 140. § (1): A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt (...) megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére.

A végrehajtó tehát nem a becsérték közlésekor állapítja meg, hogy az ingatlan lakott-e vagy beköltözhető, hanem később, azt is elárulom, melyik intézkedésében: az árverési hirdetményben, ld. 143. § (1) e) pont.

@miago

„Az, hogy az adós az ingatlan elhagyására kért és kapott-e halasztást és hány hónapot az árverést követően, az zsákbamacska?”

Nem az. Ezt a tényt az árverési hirdetményben, az ingatlan jellemző sajátosságaként fel kell tüntetni. Előfordulhat, hogy a végrehajtó ezt elmulazstja, de még mindig meg lehet tőle kérdezni, akár telefonon is, és köteles erre vonatkozóan információt szolgáltatni.

Tény, lakottan lett árverezve(osztatlan közös tulajdon okán, bár a nem adós tul. társ a teljesen szeparált, másik ikerházfélben lakik). Így, ha jól értem, használati joga maradt adósnak, nem kérhetek kiürítést? használati díjat kérhetek? ha ez az összeg (mert fizetni nem fog)eléri a lakott-beköltözhető ár közti különbözetet, utána ki lehet rakni?

Ha lakottan vásárolsz egy ingatlant, akkor nincs jogcímed a birtokba vételre. Azonban, a másik tulajdonostárssal tárgyalhatsz arról, hogy esetleg a 141. § (5) szerint fennállnak-e annak a feltételei, hogy a következő árverésre már beköltözhetően legyen meghirdetve az ingatlan.

Ha nem fizet használati díjat, kirakható? Ha igen, akkor milyen pert kell indítani?

Nem rakhatod ki. Lakottan veszed az ingatlant, tehát nincs jogcímed a beköltözésre. Ha nem fizet használati díjat, fizetési meghagyást kérhetsz ellene, aztán vagy fizet, vagy nem. Ha nem fizet, akkor végrehajtást indíthatsz ellene, aztán vagy sikerült behajtani, vagy nem.

@gerbera

A hirdetményben nincs erre utalás, telefonban lerázóan mondták, hogy ezt majd a nyertes vevővel közlik, de szerintem ez nem valami korrekt. Személyesen, némileg határozottabban még rá fogok kérdezni.

Albérlővel kapcsolatos kérdésemben nincs véletlenül tapasztalatod? Az ingatlan beköltözhetően van árverezve, de tudomásom szerint jelenleg albérlő lakja, hogy papírozva vagy anélkül, arról nincs infóm. Ha anélkül, gondolom nem sok vizet zavar a folyamatban. De ha részéről jóhiszeműen kötött bérleti szerződéssel, akkor ez mennyire kavarhatja meg a kártyát?

Akkor most adós a bérlőm? Van köztünk jogviszony? Vagy epp azert nem mondhatok fol néki. Mert nincs köztünk szerződés?

Tisztelt Fórumozók!
Hónapokkal ezelőtt árverés útján vásároltunk egy ingatlant, de miután kifizettük, kiderült hogy egy másik licitáló jogorvoslattal élt ellenünk. Legutóbb amikor beszéltünk a bírósággal, akkor kiderült hogy az adósra vár a bíróság. Csak nem tudom hogy ő hogy jön a képbe. Kiderítettük hogy Amerikába menekült a családjával legalább 6 éve. Szeretném megtudni hogy mit akar a bíróság az adóstól? Ő nem fog átvenni semmit és nem fog aláírni semmit, mivel elmenekült innen. Szóval milyen határideje van neki mennyi ideig kell várni arra, hogy döntsön helyette a bíróság? Szeretném megtudni hogy optimális esetben mennyit kell még várni, ha Jogorvoslat benyújtó nem ad be újabb fellebbezést, és a bíróság is úgy találja hogy tud döntést hozni ebben a szerintünk roppant egyszerű ügyben, akkor körülbelül mikorra várhatunk valamiféle eredményt? Vagy a bírósági folyamatot be tudná valaki mutatni? A választ előre is köszönöm.

Másik árverező többnyire a licitnapló lezárásával kapcsolatosan tud kifogást előterjeszteni, ahhoz pedig az adósnak nem sok köze van. Tudni kéne, mit akar a bíróság az adóstól, mert így nagyon nem tiszta a dolog. Továbbá, ha az adós külföldön van, akkor ügygondnok van neki kirendelve, tehát az adósra külön nem kell várni.
A végrehajtótól kell érdeklődni, hogy most mi van, és tőle lehet az ügygondnokot is megtudni, ha pedig olyan nincs, akkor a bíróságot tájékoztatni a végrehajtó eme mulasztásáról.

Tisztelt Hozzáértők!

Tehermentesen árverésre bocsátott ingatlanok esetén ugye minden eseteben megszűnik minden árverés előtt bejegyzésre került jelzálog?

A választ nagyon szépen köszönöm!

137. § (1) A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve. (2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

Kedves Fórumozók!

3 kérdésem lenne (hozzáteszem, teljesen laikus vagyok a témában).

1. A végrehajtó milyen okból kifolyólag törölheti az árverést a lejárati dátum/időpont előtt, ha már történt érvényes vételi licit?
2. Elképzelhető-e, hogy a végrehajtó összejátszik az adóssal? Pl. Valaki licitált az ingatlanra. Végrehajtói díjként kapna a sikeres licitálás után a végrehajtó 300.000 forintot. Közben az árverés alatt lévő ingatlant az adós meghirdette ingatlanirodán keresztül is (megteheti ezt egyáltalán?). Próbál időt nyerni. A végrehajtó felhívja az adóst és közli az adóssal, hogy érkezett érvényes vételi ajánlat 6.000.000 forintra. Amennyiben viszont az adós nagyobb összeget ajánl fel neki az ingatlanirodán keresztüli sikeres értékesítés összegéből, akkor ő törli az árverést. Tudom, ez egy kicsit nonszenszként hangzik, de lehetséges?
3. Élhetek-e én, mint árverési vevő végrehajtási kifogással a végrehajtó ellen. Ha igen, meddig, hol és hogyan?

A válaszokat előre is köszönöm!

@moraki:

1. Pl. adós kifizette tartozását, végrehajtást kérők (összes) halasztást/részletfizetést engedélyeztek, bíróság felfüggesztette eljárást, stb. Ha ezek közül bármi megtörténik a lezárás előtt, végrehajtónak kötelessége törölni az árverést. Ennek okáról nem is kell tájékoztatnia az árverezőket.
2. Nem. Végrehajtónak díjazás jogszabály alapján jár. Adós hirdetheti ingatlant, de csak akkor fogja (épeszű) valaki megvenni, ha minden végrehajtási jog törlésre kerül = minden tartozás ki van fizetve. Ha a vételárból kifizetnek minden tartozást, lásd 1. pont. A többit meg felejtsd el minél hamarabb.
3. Árverési hirdetmény végén le van írva. De áruld már el, milyen alapon akarsz? Mit csinált a végrehajtó, ami "a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sért[i]"? Törölte az árverést? Nyugodtan gazdagítsd 15.000 Ft illetékkel az államkasszát.

Augusztus 23-án sikeresen licitáltunk. A jegyzőkönyvet 25-én írtuk alá, egyben meg is fizettük a teljes fennmaradó összeget.Van egy pár dolog, ami nem egyértelmű számomra:

1. Mikortól vagyok tulajdonos? A jegyzőkönyv aláírásának napjától vagy a Földhivatali bejegyzéstől?
2 Mikortól kell a rezsi ( víz , villany gáz, stb) költségeket fizetnem? ( Normál adás-vételnél a birtokba vételnél leolvassuk közösen a mérőórákat. és a birtokva vételtől fizetem a közüzemi költségeket. ) Ilyen ( árverési ingatlannál) is így van? A törvényben, ha jól értelmezem, az adó és közterheket kell az aláírástól fizetnem.
3. De ugye, a közterhek nem ugyanazok, mint a közüzemi költségek?
4. Mi van, ha a 30 napon belül nem költözik ki az adós?
5. Olyant is olvastam, ha az adós időben kiköltözik, pénz illeti meg. Ezt a végrehajtó fizeti ki neki?

Köszönöm előre is a válaszokat !

1. A földhivatali bejegyzéstől.
2. Rezsi = víz, gáz, villany, fűtés, közös költség? Ha igen, onnantól, hogy szerződést kötöttél a szolgáltatókkal, a közös költség a tulajdonossá válás napjától, a fűtés nagyon képlékeny és érzékeny dolog.
3. Nem. A közterhek az adó és hasonlók.
4. Ez a topik éppen erről szól. Olvass vissza egy kicsikét!
5. Nem jó a kérdés. De végső soron a végrehajtó fizeti ki neki.

Kedves gerbera317 ! Köszönöm a gyors válaszokat. Elkezdtem olvasni a topikot, hátulról, a 41.oldalnál járok..
Nem találtam meg, - de lehet, hogy elkerülte a figyelmemet:
Milyen törvényben/rendeletben, stb van meghatározva az, hogy az árverési vevő ( új tulajdonos) a közüzemi díjakat ( gáz, szemétszállítás, áram ) csak a tényleges birtokba vétel után köteles fizetni ?
Köszönöm a segítséget !

zsuzsa,

ezek amiket írsz olyan szolgáltatások, amire szerződést kell kötni, a mérőórákat átíratni a nevedre, etc.
Amíg nem kötsz az elektromos/gáz/szemétszállító/víz/satobbi ceggel szerződést, addig neked nincs mit fizetned. Ha a lakó ezek közül valamelyiken tartozást halmoz fel, akkor azt rajta kell keresniük, nem rajtad.

Köszönöm ismét a gyors választ !
Arról tud valaki valamit, hogy a magáncsőd és végrehajtás hogy függ össze ? A végrehajtó helyettese mondott valami olyant, hogyha nem költözik ki az adós a 30 nap alatt, utána 15 napon belül jegyzőhöz a papír, 8 nap elbírálás és 60 nap van kiköltözésre. Ezt elmondta, és utána szomorúan mondta, hogy ugye, még itt van esetünkben a magáncsőd is .....
Ez kifogás lehet ? Vagy hogy függhet össze a kettő?

Nem legelölről kell végigolvasni a topikot, mert az utóbbi hetekben is részletesen kitárgyaltuk mind az önkéntes, mind a kényszer hatására történő kiköltözést, határidőkkel együtt.
Egyébként a kiköltözési határidő árveréstől számított 30. nap. Ha nem megy, az innen számított 15 napon belül kell kérni a kényszerkilakoltatást. Ennek kitűzésére akkor kerülhet sor, ha a jegyzőhöz az erről szóló értesítés beérkezésétől számított 60 nap eltelt.

A magáncsődöt a kiköltöztetés nem érintheti, mert a magáncsőd az adós meglévő vagyonáról szól. Egy árverésen értékesített ingatlan pedig nem tartozik az adós vagyonához, ugyebár...

Kedves gerbera317 !
Ismét köszönöm !A 30 napon túl a kényszer-kilakoltatási kérelmet a végrehajtóhoz vagy a jegyzőhöz kell eljuttatni ? Levélben vagy személyesen? A végrehajtóval beszélve - ő ismeri az adóst - szinte 100% , hogy nem költözik ki az adós a 30 napban. Meg kell-e várnom a harminc nap végét, vagy eljuttathatom előbb is a kilakoltatási kérelmet a jegyzőhöz/végrehajtóhoz?

Grave7

Köszönöm a válaszokat!

@gáspárzsuzsa

A kilakoltatást attól kell kérni, aki azt el is végzi, tehát a végrehajtótól. :-/ A kérelmet előzetesen is elő lehet terjeszteni. Személyesen vagy levélben, gyerek füzetéből kitépett kockás papíron vagy félfamentes, dombornyomott margójú barackszínű levélpapíron - édesmindegy. Itt csak a tartalom számít meg a határidők.

Kedves gerbera317 !
azért kérdeztem, hogy én is eljuttathatom-e a jegyzőhöz személyesen, mert a végrehajtó adott esetben húzhatja, halaszthatja a jegyzőhöz továbbítást...

@gáspárzsuzsa:
1994. évi LIII. törvény 154/A. § (11) bek.
„A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.”