Társasházi jog

A két biztosítás nem ugyanarról szokott szólni...

Tanulmányozd őket!

Mert alighanem mindkettő kell neked.
Ahhoz, hogy teljes biztonságban legyél.

pl. egy kecskeméti robbanáshoz hasonló "vegyes kár" ügyben.

Tisztelt Jogászok!

Szeretném a segítségüket kérni az alábbi ügyben.
Társasházi lakásvásárláshoz a hitelt nyújtó bank biztosítási záradék bejegyzését kérte. A társasházi biztosítás záradékoltatásához azonban a közös képviselő nem járult hozzá, így önálló lakásbiztosítást kellett kötnöm. Érdeklődni szeretnék, hogy a társasházi biztosításból kiléphetek-e mint lakástulajdonos, mert nem szeretnék két biztosítási díjat fizetni ugyanazért a szolgáltatásért. Elvileg a társasház közgyűlése nem tette kötelezővê a társasházi biztosítást.

Köszönöm szépen előre is!

Üdvözlettel: DobciBari

Hogy tulajdon, vagy bérlet az nyilván attól függ, hogy időlegesen vagy véglegesen lesz átadva ez a terület és hogy ez megjelenik-e a tulajdoni lapon. A tulajdonjog átruházásához egyhangú, vagy az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén kétharmados döntés, a bérlethez többségi döntés kell.
Az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületberendezés mindenképpen közös tulajdon, és ha jelen esetben ilyen berendezésről van szó, azt mindenképpen célszerű az alapító okiratba beírni. Egyébként ha nem közös tulajdon a berendezés, de tartósan rögzítve lesz egy közös tulajdonú építményrészen, akkor szerintem arról is rendelkezni kellene.

Tisztelt Jogász Hölgy/Úr

Szeretném kérni a választ arra a kérdésre, hogy az egyik tulajdonostárs szeretne osztatlan közös tulajdoni területen évtizedekre kizárólagos tulajdonába kerülő, épületgépészeti berendezéseket tartalmazó gépházat építeni.
Az osztatlan közös területből mikor mitől minősül adás-vételnek mikor bérletnek, milyen szavazatarányú hozzájárulás szükséges ehhez a közgyűlés részéről.
A lift gépháznál kilencszer nagyobb alapterületű és teljesítményigényű épültgépészeti gépházat az alapító okiratba be kell-e jegyezni. Létesítése alapító okiratot érinti-e.

Tisztelettel várom válaszukat

A jegyzőkönyv tartalmáról meg ennyit mond a jogszabály:

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

1. a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét;
2. azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza;
3. a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
4. a tárgyalt napirendek összefoglalását;
5. a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

Manzana

Miért maradt ki...?

Szó szerinti jegyzőkönyvet, tudtommal
csak akkor kell vezetni,
ha
a FELSZÓLALÓ ezt ELŐRE kéri.

Querida Manzana,

Ezeket nem szabályozza a jogszabály, csak azt, hogy a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg - ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír - azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.

Egyebekben a jegyzőkönyv csak egy bizonyító jellegű okirat, nem a jegyzőkönyvből következnek a jogok és kötelezettségek.

Üdvözlöm!

Kérném segítségét abban, hogy 51 lakásos társasházban lakom. (azaz 52, mert a pince egy része is az egyik tulajdonosé)
A közös képviselő által 2017.05.31-én megtartott közgyűlésén elég sok kérdésre nem adott választ lakók kérdéseire. A 2016 évi elszámolással, kritikákkal kapcsoltban (mely elég sok volt).
Továbbá úgy fogadott el meghatalmazásokat az egyik tulajdonostól, mely lakás tulajdonosa 1 éve megváltozott, a régi tulaj nevében elfogadta. A jegyzőkönyv hitelesítő 2017. 06.08-án megkapta jegyzőkönyvet, melyet nem írt alá. TH kezelőt az elszámolásokkal kapcsolatban ért negatív kritikákat, észrevételeket nem vette bele a jkv.ba. (akkor a KGY kérte a jkv. felvenni, de nem írta bele) Írásban rögtön ezt közölte is vele.(Annak függvényében, hogy a közel 3 órás közgyűlésről, még hangfelvétel is készült, érthetetlen számomra, hogy az összes, elhangzott kritika miért maradt ki!)
Kérdésem az lenne, hogy a megtartott közgyűléstől számított hány napon belül kell kiadni a jegyzőkönyvet, illetve a kijavításra, átírására a törvény szerint még hány nap rendelkezésre?

Kedves válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Manzana

Nem lehet a beszámolót feltételesen elfogadni.

T, Fórum!
Azt szeretném megtudni,mi a helyzet akkor ha a közös képviselő gazdasági beszámolóját(2016-ps beszámoló)a közgyűlés feltétellel fogadta el-2 héten belül ki kell javítsa a hibás számokat-,és ez nem történt meg?Gondolom , a közgyűlés nem fogadta el a 2016-os beszámolót.Mi ilyenkor a teendő?
Köszönettel: LIJO

Hapciusz

Egy munka pontosan annyit ér, amennyit kifizetnek érte. Hibás gondolat, ha azt próbálja valaki kialakítani, hogy majd ő szabja meg egy vállalkozó díjazását. Az ilyen embernek előbb-utóbb nem lesz, aki munkát vállaljon.

Társasházi pénzügyekben -akkor is ha a közgyűlés elfogadja a költségvetést- létezik büntetőjogilag indokolatlan és vagy túlárazott kiadás?

A bér adáshoz elegendő az egyszerű többség. Az eladáshoz az alapító okirat rendelkezéseitől függően egyhangúság vagy kétharmaddal.
A kisebbségben maradt tulajdonostársak pedig jogellenesség, vagy kisebbségi érdeksérelem esetén pert indíthatnak a határozat megsemmisítése iránt.

Szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő területre pl pincébe, tetőtérbe az egyik tulajdonos társ több évtizedre kizárólagos használatára pl épületgépészeti berendezéseit tartalmazó helyiség létesítéséhez milyen arányú tulajdonosi hozzájárulás szükséges.
Az évtizedekre történő kizárólagos használatra bérbe adáshoz vagy az eladáshoz milyen arányú tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

Ildi76

Közös képviselői tevékenységhez nem kell végzettség, de társasházkezelői tevékenységhez már igen.

CXXXIII/2003. tv. A társasházról

Köszönöm! Esetleg megtudja adni a törvényi hivatkozás számát? Nagyon nagy segítség lenne.

"3.Elláthatja -e olyan személy a képviseletet akinek nincs hozzá végzettsége?"

A saját házban (azaz nem idegeneknek) szerintem: igen.

Végzettség a vállalkozásban való ellátáshoz kell.
...és a házkezeléshez.

kb. semmi nem OKÉ a leírtak alapján...

Olvasni valók.
A vonatkozó törvény és a társasházi okírat, szabályzat.

Üdvözlöm!

Segítséget szeretnék kérni. 10 éve lakom egy négylakásos házban.Amikor beköltöztünk kézhez kaptunk egy közel 40 éves házirendet és egy gépelt papírt ami szerint társas házban fogunk élni. Ez eddig nem is probléma. A gond ott kezdődött, hogy az akitől a lakást megvettük állítólag nem fizetett ki egy bizonyos összeget ezt a saját magát önkéntes "közös képviselő" rajtunk követelte, persze se számlát se papírt nem mutatott róla, hogy jogos az előző lakó tartózása.A békesség kedvéért mi kifizettük amiről szintén nem kaptunk semmit ami az átvételt bizonyítja. Az első év után derült ki, hogy kockás füzetben jegyzettel"a lakó gyűlésen" elhangzottakról oda könyveli a beszedett "közös ktg-et" amit persze aláírat. A lépcsőház világításának díját is ő szedi be, állítólag az ő villanyórájáról megy a lépcsőházi világítás ami szerintem nem éppen szabályos. A gond tavaly kezdődött mikor ház szigetelésre került a sor. Az adott és elfogadott árajánlat után. A egészet intéző lakó ugyanis többszörösen elszámolta magát ami a felújítás elkezdése közben jelentkezett. Mondanom sem kell több százezer forinttal került többe mint ami az árajánlatban szerepelt. A kivitelező egyéni vállalkozóval nem kötöttek vállalkozói szerződést pedig legjobb tudomásom szerint kellett volna. Ebből következik számlát sem kaptunk az elvégzett munkáról. A "közös képviselő" közölte, hogy örüljünk neki. Kérdésem igazából az lenne helyesen járt-e el a ház képviseletét ellátó lakó? Úgy tudom, ha már társasházról beszélünk akkor:
1.A közös helységek energia ellátását külön mérőkkel kell ellátni?
2.Ha közös ktg. -et fizetünk annak külön számlára kell befizetni a pénzt a képviselőnek számlával kell igazolni a be-és kifizetéseket?
3.Elláthatja -e olyan személy a képviseletet akinek nincs hozzá végzettsége?
4.Jogos volt-e az előző lakó tartozásának követelése tőlünk?(számlával, szerződéssel nem igazolták a jogosságot)

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:
Ildikó

Dehogynem!
A ház közös főmérőjén !

Nem ez a gond,hanem az,hogy lakásonként nem mérhető a fogyasztás! Ezért van az átalány.

Nem értem.

Ha azt mondod, a gáztűzhely nincs mérve, akkor az a gáz nem megy át az egyetlen mérőórán, tehát kell legyen méretlen gázvezeték valahol.

Megjegyzem, a lakások felének egyáltalán nincs vízórája sem.

Egyszerübb a magyarázat:
A gázzal fűtenek és melegitik fel a vizet.

Ezt lakásonként költségosztóval (gáz) és almérővel (melegvizóra) osztják szét a lakásokra. A gáztűzhely meg nincs mérve. Ennyi.

Találkoztatok már olyan társasházzal, hogy egy bejövő gáz főmérő van, azt fizeti a társasház a közös költségekből, ezzel megy a meleg víz és a fűtés, de ezen kívül átalányt szed a díjbeszedő azoktól a lakóktól, ahol gáztűzhely van. Elképzelhető, hogy jön be a házba méretlen vezeték is, vagy legalábbis valahol leágazik a közös óra előtt? Ha nem, és benne van a mért mennyiségben a főzési gáz mennyisége is, akkor mire fel szednek még pluszban átalányt?

Először tájékozódj,utána vádaskodj!
Például lehet egy vis maior eset,vagy a kivitelező olyan kompenzációt nyujtott,hogy azzal a ház jobban járt.