Kölcsön szerződés

Köszönöm szépen.

tmsnmeth80,

Nem. Miért lenne?
Ez nem végrendelet, ahol nem működhetsz közre, ha juttatást kapsz.

Kedves Szakértők!

Adtam kölcsön a szomszédnak 100 000 forintot, én írtam kézzel egy egyszerű kölcsön adási szerződést, plusz 2 tanu letanuzta és aláírta az adós szomszéd.

Az probléma, hogy én írtam saját kezűleg a kölcsön szerződést?

(Nem vagy ma formában eulimen.)

„ebben az esetben a Bíróság nem-e fogja elfogultsággal - részre hajlással vádolni Szüleimet stb?”
Nyilvánvalóan elfogultak. És?

a két (cselekvőképes) tanú által aláírt okirat teljes bizonyító erejű magánokirat. Nincs összeférhetetlenségi klauzula.
Ha az adósnak nem kellett a pénzkölcsönhöz "saját" tanú, ez már az ő baja.

„és nem fizet a szomszéd, Bírósági per lesz belőle”
Lehet érdemes az FMH köztes lépésnek. Attól hátha észhez tér és nem lesz per, csak végrehajtás (vagy fizet magától)

A kérdésem arra irányult, hogy ha én adtam kölcsön a pénzt a szomszédnak és az én Szüleim a tanuk, és nem fizet a szomszéd, Bírósági per lesz belőle, ebben az esetben a Bíróság nem-e fogja elfogultsággal - részre hajlással vádolni Szüleimet stb?

Ha probléma lesz vele, akkor nem azért, mert egyik fél rokonai a tanúk. Akár ne is legyenek rajta tanúk. Sőt, akár egyáltalán ne legyen írásba foglalva. Ezek formaságok, a kölcsönszerződés lényege, tartalma nem ez.

@tmsnmth80
Rossz a kèrdès.
mire vagy kívàncsi egèszen pontosan?

Kedves Szakértők!

Egy (készpénz) kölcsönadási szerződést, ha a kölcsönadó rokonai tanuznak le, vita esetén, probléma lehet-e egy Bírósági per során?

Incapax,

Értem, köszönöm, azt hiszem meg is találtam a választ a 6:1.§(3) bekezdésben.

drbjozsef

Természetes személyként megállapodhattok a 6:47. § (2) bek.-nél magasabb kamatban is. Nem ezt megengedő szabályt kell keresni a Ptk.-ban, hanem éppen, hogy ezt kizárót (de ilyen meg nincsen).

„Kamat van kikötve, csak a mértéke nem”

De ezt mondom : a Ptk szerint szó sincs eltérhetőségről, tetszőleges kamatmérték kikötéséről. Pontosan meg van adva a 6:47.§(2)-ben. Nem találok ettől eltérést engedő passzust.

A kölcsön, ha kamattal kell visszafizetni, üzlet. Egyébként szívesség.
Igaza van a kérdezőnek. Kamat van kikötve, csak a mértéke nem. Akkor a törvényes mérték dukál, az pedig most 0,6 százalék, legalább fél éven keresztül. Késedelem esetén pedig további 10.

Olyat találtam, hogy szívességi kölcsön, és akkor nincs kamat. De a lentitől eltérőt nem - ezek szerint én mint magánszemély, nem kérhetek akármekkora (nyilván nem túlzott) kamatot?

Jé. Tényleg. Kösz.

Ezzel vitatkoznék, Kovács_Béla_Sándor!

Ptk. 6:47. § [Kamat]
(1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár.
(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat]
(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

Szerintem tehát a törvény alapján - a szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a lent írt feltételek mellett a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű ügyleti kamat is jár.

Csak a késedelmi kamatnak van törvényes mértéke, az ügyleti kamatnak nincs.

"Utána már nem, viszont nincs ott, hogy utána mi a kamat mértéke, így azt nulla százaléknak kell tekinteni, tehát 2020. január 1-től is kamatmentes a kölcsön."

Viszont az valószínűleg benne van, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. irányadó.

(Illetve ez érdekes kérdés: ha ez nincs benne, akkor is alkalmazható-e vajon a Ptk. a nem szabályozott kérdésekben?)

Ha ez szerepel benne, akkor a Ptk. 6:47. § (2) bekezdése alapján 2020. január 1-től a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

Mondjuk ez sem sokkal több, mint a nulla százalék... :)

Az első mondat azt jelenti, hogy a kölcsön 2019 év december (kisbetűvel!) hónap 31. napjáig kamatmentes. Utána már nem, viszont nincs ott, hogy utána mi a kamat mértéke, így azt nulla százaléknak kell tekinteni, tehát 2020. január 1-től is kamatmentes a kölcsön.
A második mondat azt jelenti, hogy késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség napjától 10% kamatot kell fizetni. Az nincs ott, hogy a teljes kölcsön vagy az elmaradt részlet után kell-e a kamatot számítani, ami vitára ad okot.
„Egyszeri kamatnak tűnik. Mivel nincs benne hogy éves kamat”
Ez kérdés akar lenni? Kamaton - ellenkező kikötés hiányában - éves kamatot kell érteni.

Üdv Mindenkinek!

Ez a két mondat mit jelent:
"A felek megállapodása szerint a kölcsön 2019 év December hónap 31. napjáig kamatmentes. Amennyiben a Kölcsönvevő a kölcsön visszafizetésével késedelembe esik, az esedékesség napjától 10% kamat megfizetésére is kötelezett."

Egyszeri kamatnak tűnik. Mivel nincs benne hogy éves kamat ebből gondolom.

Előre is köszönöm a választ

b.

Az attól is függ, hogy mire költötték valójában.
Ha a közös életükre, akkor közös a hitel, és az életközösség megszüntetése után a közös életben való közreműködésük arányában kell megosztani a hitelt, vagy a visszafizetett tartozást is.

Attól is, mint jelent az, hogy a "kezes" fizette ki. Ha élettársak voltak, akkor közösen gazdálkodnak, csak különvagyonok tekintetében van "enyém" és "tied", a jövedelmeik közösek. Ha a kezes az élettársi kapcsolat alatti jövedelméből fizette, akkor az közös fizetésnek számít, de ha pl. eladott egy örökölt lakást (ami különvagyon), akkor tényleg ő fizette csak, és el kell számolni vele.

Szóval sok egyéb körülményt is vizsgálni kell, ha megszakad az élettársi kapcsolat, és osztozkodni kell, akkor mindent egyben kell nézni, nem lehet csak a kölcsönt kiemelni belőle, és azt nézni.

Abban az esetben, ha van egy pár,akik élettársak voltak és magánszeméllyel úgy állapodtak meg két éve, hogy a nő a kölcsönfelvevő és az élettársa kezes lesz, így kaptak x összeget kölcsönbe. Ilyen esetben a nő által kölcsönként kapott összeget, mint élettársaknak közös tartozásnak kell tekinteni, hogy felelnek érte?
Ha a teljes kölcsön tartozást csak a kezes fizette ki, akkor a teljes összeget jogosult a volt élettárs kezesként követelni, vagy miként kell jogszerűen elszámolni?

Mondjuk egy kicsit ironikus, hogy miközben persze nem ajánlott szakember nélkül eljárni komolyabb ügyekben, itt is van egy iratminták link a bal oldalon.

De valójában semelyik sem jön be közülük (most véletlenszerűen vagy húszat kipróbáltam, bár lehet, hogy van egy-két működő). Furcsa véletlen, vagy csak vissza kellene raknom az alumínium sisakomat? :)

Mellesleg itt cég és magánszemély közötti kölcsönadásról van szó, amely valóban igényli szerintem nem csak a hivatalos formát, hanem szakember igénybevételét is. ( akárki a kölcsönadó és kölcsönvevő)