Kapcsolattartás: naptári kettős ünnep

Naptári kettős ünnep több van mint kettős ünnep.

A naptári kettős ünnep nem azonos a kettős ünnep fogalmával.

A most októberi tárgyaláson hívta fel "a felek figyelmét" T. Bíróság, hogy "A naptári kettős ünnep nem azonos a kettős ünnep fogalmával".
Konkrétan azt is kihangsúlyozta a bírónő, hogy okt. 31 - nov. 01 esetében a második napon kapcsolatot tarthatok gyermekemmel. Tegnap kora este telefonon egyeztettem kislányommal a mai kapcsolattartás programját majd ezek után kaptam is egy lehurrogó kioktatást SMS formájában, melyben T.szülőtársam közli, hogy benn járt a gyámhivatalnál és neki azt mondták, hogy a bírónő tudja rüsszul, mert nem kettős ünnepről, hanem egy napos pirosbetűs ünnepről van szó.
A mai nap T szülőtársam nem adta kapcsolattartásra a gyermeket. A nov.5-e szombat akkor azért az jogi szempontból munkanapnak fog számítani vagy hétvégének?
Ki ebben az illetékes hogy ezt eldöntse. Nem mellesleg az iskolai szünet okt.29-től nov.07-ig tart. A kilenc napból csak csütörtök-pénteken illetve vasárnap lehetne velem gyermekem, holott a szombat-vasárnap a rendszeres hétvégi kapcsolattartás ideje lenne.

Ha szombat munkanapnak számít akkor viszont mégis csak NAPTÁRI KETTŐS ÜNNEPRŐL VAN SZÓ, amiből a második nap engem illetne. Jól tudom, hogy exemnek szülői kötelessége lenne a kapcsolattartás segítése. Ehhez képest szerintem minden eszközzel akadályozza. Milyen jogi hivatkozásokkal fordulhatok panasszal a gyámügyhöz ha exem szerint pont a gyámügy mondta azt hogy nem kell figyelembe venni mit mondott a bíróság?
Egyszer már figyelmeztették és 2 kapcsolattartás pótlására szólították fel.

Pontosan hogyan szól a kapcsolattartást szabályozó határozat? A válasz ugyanis ettől függ.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A végzés szerint a bíróság feljogosít arra, hogy a kettős ünnepek második napján reggel 9-órától este 19-óráig a gyermekkel kapcsolatot tartsak.
Ezt kommentálva fejtette ki a bírónő, hogy pl. most okt.31-nov.01 is naptári kettős ünnepnek számít.

Azzal egészen biztosan nem értek egyet. Ha a bíróság így akarja szabályozni, akkor ezt külön is rendeznie kellene a határozatban. Kettős ünnep a karácsony, húsvét, pünkösd.

Valóban naptári, piros betűs kettős ünnepként ezek szerepelnek. Viszont most pl 4 napos hosszú hétvégéből egy napot sem lehet nálam a gyerekem. Exem pont azt akarta írásba foglaltatni hogy kizárólag csak a húsvét, pünkösd, karácsony második napján, az iskolai szünet 2. felében és minden második hétvég legyen csak jogom kapcsolatot tartani. Én kértem, hogy hétköznapokon is iskola utáni foglalkozásokra, úszásra szeretném elkísérni. A bírónő elutasította a húsvét, pünkösd, karácsony rögzítését és azzal érvelt, hogy pl. most okt 31-nov 01 is naptári kettős ünnep. Miért mondhatott ilyet a bírónő?
Esetleg lehetne azt kérni, hogy a többnapos munkaszüneti napok második felében kapcsolatot tarthassak a gyerekkel? Ha szombat munkanap akkor a hétvégi kapcsolattartás csak vasárnapra vonatkozik?

Lehet kérni, szerintem nincs akadálya az ilyen szabályozásnak.
A hétvége az hétvége, az meg neked jár, ha a határozatban nincs speciális rendelkezés.

A hazai joggyakorlat ezek szerint nem ismer különbséget kettős ünnep és a "naptári kettős ünnep" kifejezések között?
Ezzel a problémámmal akkor hiába fordulok a gyámügyhöz? Holott igazságtalannak tartom, hogy az ünnep kapcsán most pl. 4 napos hosszú hétvégéből egyetlen nap sem jöhetett el hozzám a kislányom.
Sokkal célszerűbbnek tartanám a "kettős ünnep fele" helyett a "több napos munkaszüneti nap fele" meghatározást. Ennek megfelelője lehetne a "NAPTÁRI KETTŐ VAGY ANNÁL TÖBB NAPOS ÜNNEP FELE" megfogalmazás. Ezzel kapcsolatban esetleg valakinek van saját tapasztalata is?

Próbálj meg a gyámhatósághoz fordulni, mert ahány ügyintéző annyiféleképp értelmeznek bármit is, de szerintem ebből a határozatból nem következik, hogy a hosszú hétvégéken bármi jogod lenne.

Hivatalosan az őszi szünet 5 nap volt. Okt. 31. hétfőtől nov. 4-ig péntekig. Az előtte és utána következő szombat-vasárnap az rendes hétvége. Nekem is feleznem kellett az apukával, onnan tudom. 2 és fél nap mindenképpen neked jár és a hétvége is, hiszen a gyerekeknek nem kellett szombaton iskolába menni. Én így tudom.

A gyámhivatalban azt mondják az őszi szünet az ami az oktatási minisztérium kijelölt azaz azok a napok amik a listán szerepelnek. Én is igy jártam, nekem a szünet második fele van.

Tisztelt "Sólet"!
A magyar családjog nem ismer "láthatási jogot" a gyermek(-ek) vonatkozásában. Az a szülő, akitől nem vonta meg bírósági határozat a felügyeleti jogot, az bármikor láthatja gyermekét, gyermekeit és velük bármikor kapcsolatot is tarthat. Sajnos kialakult egy olyan gyakorlat, hogy a "láthatás" időtartamát bele kell foglalni az ítéletbe, vagy a megegyezésen alapuló végzésbe, mert ha a köteles fél ezt nem teljesíti, akkor csak úgy végrehajtható.

Lehet,hogy a törvényben ez van de engem az ex nem egyszer jelentett fel mert a gyermekemet aki nála van pl. az iskolai óraközi szünetben láttam azaz beszéltem vele az iskola kerítésén át, meg találkoztam vele véletlenül az utcán és mertem vele beszélni.Majdnem a munkahelyembe került az ilyen jelentgetése, a gyámhivatalban meg le se sz....ták amit én mondtam erre.

Sőt azt is hozzáteszem, hogy a védelembe vételi eljáráson amit azért kezdeményeztem mert a gyermeknek könnyű sérülést okozott, megverte/azóta megszüntették mert nem volt indokolt védelembe venni/az iskola igazgatója is fel volt háborodva ,hogy nincs láthatásom mégis beszélek a gyermekemmel az iskola kerítésén át óraközi szünetben és ez milyen felháboritó!! Lehidaltam ezen a dolgon !!!!!!!!!!!!!!!!!!

A gyámhivatal jelen formájában nem más, mint egy saját magát fenntartó hivatal. Nem tölti be a neki szánt funkciót.
Viszont azt tudni kell, hogy az állam nem veheti át a család feladatát.
Amikor egy nő és férfi gyermek (-ek) nemzésére vállalkoznak, akkor tudniuk kell, hogy őt, őket nekik kell felnevelni. Nekik kell biztosítani az erkölcsi, szellemi és anyagi hátteret. Az állam alapvetően csak a szülők felelőtlensége esetén avatkozik be. A gyes, gyed, családi pótlék és a többi közpénzből fizetett hozzájárulás a gyermekneveléshez azért van , mert a társadalom érdeke megkívánja , hogy szülessenek és nevelkedjenek gyermekek.

Teljesen igazad van én most jöttem rá,hogy a gyámhivatal mit ér amikor átestem ezeken a dolgokon. Egy dolog nem érdekli őket a GYEREK!

Köszönöm a hozzászólásokat. A gyakorlatban nálam most úgy alakult a helyzet, hogy a szünet 5 napjából csütörtök és péntek volt nálam a gyerek. Kezdő nap 9-től záró nap 19-ig. Majd másnap szombattól hétvégi kapcsolattartásra megint nálam. Azt hogy péntek estétől szombat reggelig ne nálam aludjon azt a gyámhivatalban tanácsolhatták, mint hogy a 31-01 megosztását szintén a gyámügy nem tartotta szükségesnek. Ha patika mérlegen a szünet 5 napjából 2és fél járt volna akkor fél nappal kevesebbet kaptam. Gyakorlatilag szerdától szabadságot vettem ki. A fél napot egyáltalán hogy lehet beiktatni a sorba amikor kezdő nap kilenctől záró nap 19-ig jár a végzés szerint a szünet 2, fele. Szvsz pont a 31-01 megosztásával kedden ha nálam van 9-19 kőzőtt az alig fél nap. Ha már ennyire szögletes a helyzet ( péntek-szombat esetében) . Szóval nemzetgazdaságilag okosabban is le lehetne ezt szabályozni, pláne az ha a gyámhivatal az aki elveri a port külön élő szülőn. Ilyen kocka helyzetben hogyan követelhetek elmaradt fél napot pótolni?

A pótlás csak akkor ha ne a te hibádból marad el hanem a másik fél miatt. Az ilyen jellegü kapcsolattartást nem lehet pótolni sajna, csak azt amikor mondjuk egy hétvége marad ki.Én ugyanígy vagyok harcolok minden óráért.

Én csak azt jegyezném meg, hogy nem 5 nap volt a szünet. Több. Akárki is kapott 2,5 napot, az keveset kapott.

Kedves Sió!
Az iskola tájékoztatása szerint a szünet kezdete előtti utolsó tanítási nap okt. 28. A szünet után az első tanítási nap pedig nov. 07.
A szünetből 2-2 nap hétvégére esett (okt. 29-30 és nov 05-06), maradt még 5 nap (okt. 31 - nov. 04.) . Normális szülőtársak nyilván 9 szünidei napot osztanak úgy meg, hogy az gyereknek is, felnőttnek is a maximális megelégedést jelentse. Viszont vannak olyan szülőtársak akik
hacsak tehetik; minden rendelkezésükre álló módon betartanak külön élő szülőtársnak.
Történetesen esetemben semmi okot nem adtam arra, hogy külön költözése után így viselkedjen. Eleinte azt ígérte (félrevezetet) a gyerek az nálam marad. Aztán most ezt teszi. Egyszerűen ezzel provokál. Kritikát nem tűri. Gyerekre sose volt ideje. Valójában szülei irányítása alatt teszi mindezt. A gyerek az anyai nagyszülőknek kell. Kiskora óta viszont maximálisan én törődtem vele (ezért nem lehet most velem, mert pro forma érzelemmentes kommersz megoldásaik miatt pl. ragaszkodtam, hogy NE gyorséttermi kaján nőjjön fel a gyerek, NE bébisintérek vigyázzanak rá stb. Anyuka gyerek nélkül lépett volna le, de szülei ezt nem hagyták. A hagyományos női szerepektől menekülve, szülei támogatásáért cserébe vitte magával a gyermeket. A feminista mozgalmak nagy-nagy örömére) mivel én törődtem a gyermekkel, most azért nem lehet velem. Ebédre, vacsorára chips-et kap, kínai kaját stb. Sírdogál, hogy nincsennek barátai, hogy nincs kivel játszania. A 70 éves nagyszülők kísérgetik, játszanak vele stb. Szóval anyuka lázadására "dögöljön meg mindenki" (???)( mert szerintem az nem helyes, hogy a családi jog ilyen ortodox kommunista alapokon nyugvón legyen család- és társadalom ellenes.) A gyerek érdekében fontos volna ha legalább a jog asztalánál ne érzelemmentesen a papírforma meg a pro forma alapján vegyék el apjuktól a családot meg az ünnepet meg a hétköznapot meg a holnap elvételével a tegnapot. A válások elszaporodás.val lőttek a trdicionális társadalomnak. Az egyén individualizácója mindennél fontosabb???

Maximálissan megértelek.
És elítélem az ilyen szülői, vagy nagyszülői viselkedést.
Azonban.
A te jogaid itt háttérben vannak, a gyerek jogai felett, pedig most nem te döntesz!
Soraidból ítélve fogod érteni amit írok.
Ha szeretnéd magadhoz, akkor jó adag józan észre van szükség, és felismerni hogy nem mehetsz azon a rögös úton, amit már sok ezer férfitársad sajnos kitaposott előtted!
Arra gondolok, hogy egy idő után ellenség mindenki aki él és mozog. Feminizmus, birtokló nagyszülők, stb.

Tudomásul kell venni hogy az apátlanítás egy elnőisedett iparág lett. Nő a bíró, nő a gyámügyis, nő az ovónéni aki értékelést ír, nő a gyerekorvos /ilyenkor főleg!/, nő mindenki aki szerepet játszana abban hogy segíteni tudjon, akár neked, akár sok ezer olyan férfinek aki habár nem ő szülte a gyerekét , mégis ezerszer jobban helyt tud állni mint a tőle gyereket rabló nő.
Erős sorok ezek, és nyilván csak az veszi magára akinek vaj van a füle mögött.
Neked azt tanácsolom. Próbálj kissé lehiggadni, és az elérhető célokat reálissan felmérve eljárni. Arra gondolok, hogy amikor pl. megalapozott elmarasztalásban tudod részesíttetni, akkor ne szégyellj nekimenni. Persze, az ember legyint ha egy nappal kevesebb szünidőt kap, mert azért kapott. De kaphatott volna többet is! Nem utolsósorban a gyerek igénye is ez volna!
A feminizmust pedig ne hangoztasd.
A nőivarú bírószerű képződményt, aki egyedül ül a pulpituson, amit csökevényes, és debil módon tekintet nélkül az egy személyre bíróságnak kell hívnunk, nem tud neked már csak nőiességéből fakadóan sem igazságot szolgáltatni. Persze vannak kivételek is, az ő családi életük, mentális egészségük többnyire rendben van. Azonban a többségé nincs.
Vagy elhagyták, vagy eleve elvált, vagy stb.

A hozzánk forduló férfiak java része arról számol be, amit saját bőrömön is éreztem anno. A férfi kettes számú élőlény a bíróságon. Lehet akár igaza is, ha a bíró ki akar vele cseszni, akkor megteszi. Akár jogellenesen is. Később a kutya nem fogja megváltoztatni a rossz ítéletet, max elismerik a jogtalanságot! Ilyenkor hivatkozik bíró, gyámügyis vállvetve arra, hogy az állandóság, meg a pontosság a gyerek érdekeit szolgálja. Hagyjuk már ezt a baromságot!
A te esetedben az szolgálja az érdekét, hogy állandóan kínai kaját, meg hamburgert egyen, vagy hogy egy pár napig honvágya legyen, aztán egészségesen éljen tovább?

Tehát tanácsként fogadd el: csak azzal hadakozz akinél eredmény lesz. Akinél nem, azt hagyd, és állítsd az oldaladra! Többet érsz így meglátod!

Nemrégen írtam egy pár sort itt is, /máshol is/ arról hogy milyen nagy felelőségük van a különböző ügyekben eljáró ügyvédeknek.
Sajnos egyetlen olyan reakció sem érkezett, ami ne erősítette volna meg azt amit leírtam.
A pénz hatalmában élnek, és pénzért simán részt vesznek egy-egy apátlanításban zokszó nélkül.
Pedig óriási szerepük lenne abban, hogy változzon végre valami. Van az a pár szaktekintély, /legfelsőbb bírósági bírók/ akik a magyar családjog atyjának tekintik magukat. Egy közös beadvány, vagy esetleg konkrét ügyekben nyilvánvaló pártraállás segítő lehetne, nem beszélve a konferenciákon való megjelenésekről, beszélgetésekről, tapasztalatokról. /negatívokról is!

Korábban már leírtam. A bírósági ítéletben vagy egyezséget jóváhagyó végzésben szereplő láthatási időpontok azért vannak kikötve, hogy ha az a fél amelyiknél a gyermek (ek) vannak elhelyezve nem biztosítja azt, akkor az végrehajtás útján kikényszeríthető legyen. A külön élő szülő - ha nincs eltiltva a felügyeleti jogtól- bármikor kapcsolatot tarthat gyermekével. Ezt a másik nem tilthatja meg. A láthatási idő annak a szülőnek csak kötelezettséget teremt arra, hogy biztosítani kell a láthatást és nem jogot arra, hogy eltérő időben ne biztosítsa.

Dr.Attika: leirnád ezt a gyakorlatban? pl. ha az egyik szülő dugja a gyerekét a másik elől , akadályozza abban,hogy beszéljenek? Hogyan kivitelezhető ezen szülői jogköröddel éljél. Mi van ha nem tudsz vele élni? ki jár el a másik szülővel szemben mert tuti a biróság vagy a gyámhivatal nem.

Keressen meg egy ügyvédet. Ő majd elmagyarázza és megbízás alpján érvényesíti is a láthatási jogot.

Jó ötlet.De azért kiváncsi lennék hogyan teszi mindezt.Az én esetemben pl. az illetékes hatóság a gyámhivatal és a jegyző nagy ivben le...ta ezen jogomat sőt majdnem én voltam a bűnös,hogy ezt mertem tenni azaz a láthatási időn kivül beszélni a gyermekemmel.Nos mit tesz majd az ügyvéd?

Sem a gyámhatóságnak, sem a jegyzőnek nincs hatásköre a láthatás vonatkozásában az Ön által leírt esetben. Ön illetékességet írt, nem jogász és nem tudhatja, hogy a hatáskör vertikális, az illetékesség pedig horizontális feladatmegosztást jelent.