Tartás megfizetése vagyonjuttatással

„Nem okos dolog kiskorú gyerekekre íratni a vagyont, mert abba mindig bele fog szólni a gyámhivatal.”

Érdemes olvasgatni:
„Ptk. 4:217. § [A szülők megegyezése a gyermektartásról]
(1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.
(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.”

Azt mondanám, hogy a gyerektartás a gyereknek jár, nem az élettársnak. (Hogy kiskorú gyerek esetén az élettársnak megy az utalás, az csak egy technikai dolog, a pénzt a gyerekre kell fordítania.) Azért a lakást a gyerekeknek kell adni, nem az élettársnak. Mivel a tartási kötelezettség nem azonos ideig tart (a gyerekek különböző korúak), szerintem ennek megfelelő arányban kell, hogy tulajdoni hányadot kapjanak.

gdaniel56,

Bocsánat, felületesen olvastam.
Önmagában az élettársi vagyonközösség megszüntetése is lehetne illetékmentes, ha arra a vagyonszaporulat megosztása miatt kerülne sor.
De ha tartásdíj helyett akarsz vagyont juttatni, akkor tartok tőle, hogy az csak illetékfizetés mellett menne. Még akkor is, ha a juttatás a tartásdíj helyett lenne.
Aminek a lepapírozását látom kétségesnek. Ha ajándékozol a gyerekeknek, akkor ezt nem lehet szerződésbe foglalni, mert az ajándékozás ingyenes. Ha így adod, akkor az exed bármikor kérhet tartásdíjat. Ha meg az exeddel szerződsz, abban aggályosnak látom a gyerekek részére történő juttatást, hiszen a tartásdíj a szülőnek jár, de lehet, hogy megoldható.

drbjozsef,

Köszönöm a hozzászólásod, sajnos nem vagyunk házastársak, csak élettársak. Ezért próbálnánk valahogy az illetéket elkerülni, mivel jelentős összegről lenne szó, amelyet, ha jól értelmezem, akkor az expáromnak kellene még megfizetnie.

Exednek nem lesz hátránya? Hát, ő tudja.
Nem okos dolog kiskorú gyerekekre íratni a vagyont, mert abba mindig bele fog szólni a gyámhivatal.
Mivel lehet nélkülük is rendezni, butaság lenne.

gdaniel56,

Ahogy az egyenes ági rokonok között, úgy a házastársak között is minden ügylet illetékmentes. Nem számít a jogcím, biztosan nem kell majd illetéket fizetni (ha még a házasság alatt rendezitek).

16, 12 és 8 évesek. Köszönöm én is erre gondoltam, hogy akkor a gyermekekre kerülne át az ingatlan tulajdoni hányad, remélem a gyámhivatal is jóváhagyja így. Hátránya mondjuk ebből senkinek nem származik és az édesanyának is megfelel.

Ha gyermekeidnek ajéndékozod akkor az illetékmentes.
.
Csak papirozzátok le a kírdést ügyvédnél,mert később ez sokba kerülhet ha az élettárs követelésekkel lép fel.

Hány évesek a gyerekek?

Sziasztok, élettársammal három gyermekünk van, de a viszonyunk megromlott, ezért megállapodtunk, hogy elköltözöm a közös ingatlanunkból (1/2-1/2) és a gyermektartásdíj fejében átruházom rá az én 1/2-d tulajdoni hányadomat. A kérdésem az lenne, hogy ez ebben az esetben illeték köteles?

Amennyiben ez illeték köteles, akkor az megoldás lehetne-e, hogy a gyerekekre ruházom át az ingatlan 1/2-d tulajdoni hányadát?

Előre is köszönöm a segítségeteket!

Nekem szól a kérdés?
Mert, ha igen: nem a párom, hanem a párommal közös jóbarátunk ügyében kérdeztem. És egyelőre úgy tűnik, megpróbálják a bíróságon átvinni azt az - itteni jogászok szerint átvihetetlen - megoldást, hogy az anya nevére kerül az apa házrésze a tartás megváltásaként. Majd elválik, meg ők is, de még csak a napokban fogják benyújtani a keresetet a bíróságra.

Nálatok megoldódott a kérdés?
Párod végül belement a vagyonjutattásos megoldásba?
Gondolom, hasonló kérdések aggasztanak Titeket is.

Nem lehet kivédeni sehogy. Ez van.
A tuti megoldás: Az ex kölcsönt vesz fel, mondjuk a házra terhelt jelzáloggal, és téged teljesen kifizet. Ezt a pénzt aztán beteszed valami jobb féle befektetési alapba (illetve egy részét, mert gondolom lakásra neked is szükséged van). Aztán, ha az ex netán több tartásdíjat tud elérni, akkor abból majd szépen fizetgeted. Így is, úgy is a tulajdonrészedből oldod meg a tartást, csak így nem eshetsz pofára, és még kamatozik is. (Jó esetben a kamat elég lehet a tartásdíjra, a tőkét meg megkaphatják majd a gyerekeid, ha úgy döntesz, hogy saját családot alapítsanak.)

Kedves Fórum !

Épp a napokban körvonalazódik egy ilyen vagyonjutattásos megoldás volt feleségemmel közös tulajdonú családi házunk tulajdonjogának rendezésére.
Egy 26 M Ft értékű ház, 50-50% tulajdoni hányad. Volt feleségem legutóbb levélben jelezte számomra, hogy elfogadja a vagyonjutattást, a gyermekek 24 éves koráig is lemond a tartásdíjról ( 2 gyermek, 20-20% tartásdíj), és 4.5 M Ft-ot hajlandó fizetni ezen kívül. Ebben az esetben övé és a gyerekeké lenne a ház.
Kiszámoltuk, a vagyonjuttatás összege és az általa kifizetett összeg kb. 12 M Ft lenne, tehát első körben korrektnek tűnik a megoldás.
Ám bennem is felmerült az aggodalom, hogy eljövök a házból, majd beperel újra, mert nem képes ellátni a gyerekeket.
Ennek kivédésére tudtok valami megoldást?
Hogy lehet leírni szerződésben, hogy ne lehessen több igénye velem szemben?
Ha mégis perel majd újabb tartásdíjért, mit szokott tenni a bíroság?
Akinek van ilyen irányú tapasztalata, kérem írjon!
Köszönöm

A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

Szerintem egy ilyen ajánlatba nem szabad belemennie a felperesnek, mert ezzel csak ő járhat rosszul. Elveszíti a vagyonát (fél lakás nem ki pénz) és a végén lehet ugyanúgy fizehthet, mert az alperes bármikor kérhet később tartásdíjat a körülmények változása miatt (pont amiket írtál, lerokkantosítják, munkanélküli lesz vagy ilyesmi). És a fél lakás árát nem kapja vissza...

Tartásdíjról le lehet mondani megfelelő ellentételezés - lakásingatlanrésznek a gyerek részére juttatása esetén, de ebben a kérdésben a bíróság dönt, és a gyámhatóságnak is szava van. Utóbb visszacsínálni a megállapodást nem lehet, egyik fél részéről sem.

Egy ilyen megállapodást sem a gyámhatóság, sem a bíróság nem hagy jóvá.

Kérhet "felülvzsgálatot", létezik ilyesmi.

Hogy ennek ismeretében alá lehet-e írni a szerződést, azt a felperesnek kell megfontolni.

Tisztelt Fórum!
A segítségüket kérném a következő ügyben:
egy vagyonmegosztási bírósági ügy lezárásaként a következő ajánlatot tette az alperes. A felperes mondjon le a közös lakás 1/2 részéről és cserébe ne fizessen tartásdíjat eztán soha.
Kérdés: felülvizsgálatot kérhet-e x év múlva az alperes, hogy mégiscsak fizessen tartásdíjat is a felperes, mert lerokkant, mert elszegényedett, mert nem bírja a gyerekek tanítattását egyedül, stb.... stb....Létezik-e ilyesmi? Bele lehet-e menni egy ilyen szerződésbe?
Köszönettel: Lili

Az anya ügyvédje szerint a teljes - 50%-os - apai vagyonrészt az anya nevére lehet írni, ha tudja igazolni a jövedelmét. (Már kérdés, hogy manapság mekkora biztonságot jelent egy jövedelemigazolás. Vagy 15 évre szóló határozott idős szerződése van?)

A házat tényleg nem akarja eladni, alig várta, hogy visszaköltözhessen a szülei falujába. Meg eleve, ki venne meg egy 40 millió parasztházat vidéken? (Mert igazában 40 milliójukban volt, de van még rajta 14 millió tartozás az anya bátyja felé, és ezért került az a papírokra, hogy 26 millió az értéke. Na meg persze az illeték miatt, gondolom. Bár az is igaz, hogy ott, ahol az a ház van, szerintem jó, ha 15 millióért el lehetne adni...)

Ha jól emlékszek az anya a távozni készülő férj fele házrészének csak egy kisebb részére kíván önmagának tulajdonjogot és NEM az egész 50%-ra.

Hát ha igazolhatóan (?) van olyan saját - és főleg legális - jövedelme amiből egymaga is el tudja tartani a gyerekeket, akkor a bíróság +gyámhatóság vizsgálja majd a t.díjról való lemondás lehetőségét, de AKKOR is az apai házrészből annak nagyobb hányadát a gyereket nevére kell bejegyeztetni a tul.lapra.
Szerintem másként sehogy.

És főleg ObudaFan szerint se.

Ja, és a férj nem köteles elfogadni azt a jogi álláspontot amit a feleség sógornője (= bizonyára nem elfogulatlanul) keresztül akar vinni. Õ is elmehet saját ügyvédhez...

Írtad, hogy a nő nem akarja eladni a házat.
Biztos? (A gyerekek 18 éves koráig odébb vannak még az évek...)

monalisa! Az eredeti felvetés pont ez volt.

Most az anya ügyvédje - egyben sógornője - találta valami Bírósági Határozatot, amiben állítólag előfordult már, hogy amennyiben az anya igazolni tudta, hogy gondoskodni tud majd a gyerekeiről, akkor a Bíróság beleegyezett, hogy a tartás fejében juttatott vagyonrész az ő nevére kerüljön bejegyzésre. (Mondjátok már meg, mi a fenéért olyan fontos ez neki, ha úgysem akarja eladni a házat???)

Lehetséges ilyen, mert, ha igen, akkor így adják majd be az egyezséget. Ha mégse fogadja el a bíróság, akkor ezt a részét módosítja -az Obuda által javasolt módon - a gyerek nevére történő bejegyzésre, vagy borul az egész egyezség, és indulhatnak úgy, mintha nem is lett volna?

Vagy pedig: az apa lemond a tulajdoni részéről a gyerekei javára, illentől nem fizet t.díjat, ellenben ami pénzt az anyától várna, helyette vegyen fel bankkölcsönt., mível a fizetését nem terheli t.díj bizonyára hitelképes lesz.

Közös tulajdon megosztására ilyenkor is lehetőség van, más kérdés, hogy az asszonyka a gyermekkel bent maradhat, és nem csak ő viseli a bentlakás értékcsökkentő hatását, így nem biztos, hogy megéri az apukának. Arra viszont van lehetőség, hogy a tulajdonjogot a felek két bérlakásra cserélik. Ha nincs esély megállapodásra, még ma is gyakran ez a nem túl jó megoldás az adott.

Na ja, csak akkor az anya nem tudja kifizetni az apát, és neki úgy kell új életet kezdeni, lakásra spórolni, stb. hogy a régi lakása ára ott fekszik a házban, amiben ő már nem lakik, és emellett még fizetheti a tartásdíjat is.
Azt nem akarja, hogy eladják a házat, és az anya se szeretné. De kifizetni se tudja(akarja?)
Szóval nem kötelező megállapodni - de az se járja, hogy hajléktalanul kezdje újra az életét.

Ez így van, senki nem köteles megállapodni, ebben az esetben marad a magasabb tartásdíj.