Ingatlanügyek

b22era,

nem nagyon tudhatod meg, de nincs is rá szükséged. Annyi a lényeg, hogy figyelj arra, hogy ha eljuttok a szerződéskötésig, akkor az adásvételiben legyen benne, hogy az ingatlan per-, teher-, és illetékmentes, és ezért szavatolnak az eladók. De ez egyébként teljesen szokásos, benne szokott lenni, a szerződést szerkesztő ügyvédek tudni szokták.

Ennél több nem véd, ha a tulajdoni lap is tiszta, akkor teljesen jóhiszeműen és gondosan jársz el. Ha mégis becsapnának az eladók, akkor ez alapján jogorvoslattal élhetsz. Attól meg, hogy ne csapjanak be, ettől több nem nagyon véd. Ha ezt aláírják, az csak számít valamit.

b22era

"Honnan tudhatom meg,illetve kell-e tudnom, hogy van-e az ingatlannal kapcsolatban per folyamatban? "

A naggggggggyon friss tulajdoni lapról.

Ez esetben az aláírás előtti pillanatban
kéresd le az ügyvéddel az on-line HITELES verziót.
A lekérést+aláírást célszerűen a földhivatali munkaidő vége utánra időzítsd.
(mondjuk este 6 utánra)

Az ügyvéd pedig a másnapi hivatali idő kezdetén
az első percekben adja be (IKTATTASSA) a szerződésed.

Ekkor minimális az esélye arra, hogy
egy olyan széljegy (pl. per feljegyzés okán) beesik,
ami megelőz téged az elintézési sorrendben (ranghelyben),
a "tegnap még tiszta volt" tulajdoni lap ellenére is.

Ennyit tehetsz a váratlan meglepi ellen...

Tisztelt Fórumozók!Osztatlan közös ikerháztulajdonunk van, a telek kerítéssel elválasztva, saját víz, áram, gázmérővel rendelkezünk mindkét 1/2-1/2 tulajdoni részre, ezekre van névre szóló szerződésünk a szolgáltatókkal. Az ikerszomszéd meghalt, tartozást hagyott maga után. A vízszolgáltatótól a közös tulajdonra való hivatkozással mi kaptunk fizetési felszólítást, holott sem rokonok, sem örökösök nem voltunk. Mi a teendő ilyen esetben? Köszönöm a választ.

Fizetni?

Bocsánat, lehet, hogy félreérthető voltam. tehát osztatlan közös tulajdon fele-fele arányban G és Jtulajdona.Mindkét tulajdonos saját mérőkkel rendelkezik, saját néven, saját szerződéssel.. G meghalt és a hátralékának a kifizetésére a vízszolgálgató az osztatlan közös tulajdonra való hivatkozással J-t szólította fel, akinek a saját mérője alapján nincs semmilyen tartozása, szomszéd vizét nem használta, nincs is rá múszaki lehetőség.Nem rokon, nem örökös J.

A közös ló túros hátának a tipikus esete, a szokásos nyűggel. De szerintem mentehető a helyzet.
Megírni a szolgáltatónak, hogy az ingatlan csak az ingatlan-nyilvántartás szerint osztatlan közös tulajdon, viszont ténylegesen meg van osztva természetben, külön vízórával, egyebekkel. Ugyanitt tudatod a szolgáltatóval, hogy az esetleges fizetési meghagyásnak is ugyanerre hivatkozva fogsz ellentmondani.
A másik megoldás KBS javaslata. Aztán az így kifizetett összeget behajt(at)od az örökösön / új tulajdonoson.

Kedves Gerbera, köszönöm a választ.Maradok a szolgáltatónak írandó levélnél, annál is inkább, mert ha víztartozás van , akkor dőlhetnek még egyéb csontvázak is ki a szekrényból.Nem lepődnék meg azon, ha horror összegű tartozás lenne pl. telefonszámla kapcsán és ez csak az első felszólítás lett volna.

Üdv!
Van egy gyümölcsösként bejegyzett földterületem, amit 2015-ben vásároltam, így még legalább 2 évig nem adhatom el. Időközben úgy alakult, hogy lefoglalóztam egy új lakást, és most jól jönne az a pénz. Kérdésem a következő: ha ajándékozási szerződéssel édesanyám nevére kerülne, ő eladhatná egyből?
Köszönöm a választ!

Nézd csak meg a szerződésedet, hogy pontosan mit is vállaltál, mit nem csinálsz öt éven belül.

kb. ezt, hogy ...

1.
"a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga hasznosítja és műveli"

2.
"5 évig azt más célra nem hasznosítja (a kivételektől eltekintve)"

Azaz eladható.
Hisz az eladás sem az 1. sem a 2. pontba nem ütközik.

Adózni viszont kellhet, ha haszon is lesz lesz az eladásból.

- -

Erre gondoltál?

Nem, nem lehet eladni. Elajándékozni sem.

• T athlasz!

Amennyiben a szerződés ettől nem tér el(nincs időkorláttal ellátott megkötés), nyugodtan eladhatja.

Amennyiben arra gondol,hogy 5 év elteltével SZJA -mentes lenne az eladás, az nem jelenti azt,hogy az 5 éven belüli eladás nem lehetséges.

• Lehetséges SZJA-mentesen: amennyiben a vételi árat nem haladja meg az eladási ár.
• Vagy SZJA fizetési kötelezettséggel a különbözet után, amennyiben az eladási ár magasabb ,mint a 2015-ös vételi ár.

-T. kutyabarát!
Osztatlan közös tulajdonnál a tulajdonosok elméletben az egész terület használatára jogosultak. Ezért is osztatlan. A hányadi arány ilyen esetben csupán elméleti, nem pedig természetbeli. Ennek a hányadnak a jelentősége csupán a tulajdon értékesítésénél van. Célszerű lett volna osztottá tenni(földhivatalilag, bejegyzett módon), ebben az esetben elkerülhető lett volna minden ilyen eset. A fentiek alapján a díjtartozás a tulajdonostársra terhelhető.
Viszont van lehetősége a saját nevére kérni a számlát(mint kifizető) és ezzel a későbbiekben igazolhatja,hogy kifizette az összeget. Bírósági úton pedig az összeg mértéke alapján jelzáloggal jegyezheti be a másik 1/2-d tulajdont. (Elméletben :) ) Más lehetőség nem nagyon van. Ha sokat vár a szolgáltató kiköthet és fizetési teherrel terhelheti az ingatlant a nyilvántartása szerint. A kikötés után a visszakötés pedig feláras. Plusz költség, nem is kevés,hisz magát a kikötés árát is felszámolják, illetve amíg a tartozás nem rendeződik ,nem is vállalják az új bekötést. (Mellékesen jegyzem meg,hogy Szolgáltatói tartozásnál a tulajdonos változástól függetlenül az ingatlanra terhelt összeg fennmarad.)

Kedves nonolet!

Köszönöm a választ!
Természetesen nem volt tudomásunk arról, hogy a nyilvántartás nincs rendben, az eladónak sem volt, mivel nem ő építette az épületeket, így azt mondta, hogy rendben van, mi pedig hittünk nekik. Itt nyilván hibáztunk és mivel nem veszünk minden nap házat, talán az is aki nem hívta fel az ellenőrzésre a figyelmünket. Nem is értem, hogy a tulajdoni lap másolat mellett miért nem természetes a térképmásolat kikérése is ingatlan adásvétel esetén.
Mindemellett az aláírt szerződés az alábbi sort is tartalmazza:
„Felek rögzítjük, hogy az ingatlan szerzésével járó költségek a vevőket terhelik. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadók.”

A Ptk. szerint:
„6:218. § [Költségek]
(1) Az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.”

Emiatt nem teljesen egyértelmű számomra, hogy miért a vevőnek kell fizetni. A földmérő a tulajdonossal kötött megbízási szerződést, neki fogja kiállítani a számlát is gondolom...

Mennyi gondolatolvasó. Irigykedem.

SaireyVMK, a földforgalmi törvények megvannak-e?

Igaz. Tévedtem. Nem figyeltem eléggé.

KBS

Melyik joghely tiltja meg a föld eladást?

Az, amit citáltál.

Abban én nem látok ilyen tiltást....

- -
1.
"a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga hasznosítja és műveli"

2.
"5 évig azt más célra nem hasznosítja (a kivételektől eltekintve)"
- -

Az 1. az szerintem nem az eladásról szól,
hanem a használatról/hasznosításról.
(amíg a tulajdona)

HA az eladásról szólna, akkor ugye
SOHA nem adhatná el, hisz nincs időkorlát.
(azaz örökre szólna az eladás tiltás)

A 2. meg nyilvánvalóan nem az eladásról szól...

- -

Mit gondolok rosszul és miért?

"a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga hasznosítja és műveli"

Ha eladom, azzal átengedem, nem?

"Mit gondolok rosszul és miért?"
Jól gondolod, a földhasznosítási kötelezettség nem jelent elidegenítési tilalmat. Ha valaki megszegi ezen kötelességét akkor legfeljebb bírságra számíthat.

... és a további földszerzésének a tilalmára. Legalábbis egy ideig.

„hisz nincs időkorlát.”
Már hogyne lenne.

Megjegyzem, én a kérdést úgy értettem, jogszerűen eladhatja, elajándékozhatja-e. Ha azt kérdezi, ellophatja-e a szomszéd biciklijét, az én válaszom arra is az, hogy nem. Nem pedig az, hogy persze (legfeljebb elítélnek miatta).

KBS

...én nem látom sehol az időkorlátot.
(csak a más célra hasznosításnál)

Ahogy az elidegenítés tiltását sem találom.
Te melyik paragrafusban látod konkrétan?

- -

Szerintem a "használat átengedése" az nem ugyanaz mint az elidegenítés.