Közbeszerzés

Amennyiben ajánlatkérő a 2004. évi beszámoló benyújtását kéri, de az ajánlattevő/jelentkező csak 2005. évi beszámolóval rendelkezik, akkor nem lesz képes a felhívásnak megfelelően összeállítani az ajánlatát/jelentkezését, ezért az érvénytelen lesz. Megoldás lehet az, ha harmadik szervezet erőfforrásaira támaszkodik (Kbt. 65.§ (2) bekezdés), de ez természetesen csak a január 15. után indult eljárásban lehetséges.

Sziasztok!

Következő kérdésben kérnék segítséget:
Szerintetek mit tudnak tenni azzal az intézménnyel amely élő keretmegállapodás ellenére mástól rendel egy bizonyos terméket, amelyet mint utóbb kiderült jogszerűen nem rendelhetett volna meg ilyen formában.
Jelenleg érvényes szerződése van egy céggel,aki rendben teljesít, viszont felszólították,hogy egy létező keretmegállapodás alapján az első helyen rangsorolt szállítótól rendeljen.

Vanda

Köszönöm a választ. Egyébként pont egy bszámoló esetén elég érdekes szerintem a más erőforrásaira való támaszkodás.

Szia Vanda!

Ha jól értem, akkor itt a módosított Kbt. alapján, klasszikus ajánlatkérő által lefolytatott keretmegállapodásos eljárásról van szó. Abban az esetben, ha a keretmegállapodás már megköttetett, akkor ak csak akkor szerezhet be más "forrásból" akármit, ha teljesíti a 136/E.§ (2) bekezdésben foglaltakat. Ha pedig már a Kbt. megkerülésével szerezte be a cuccot, akkor a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív és szubjektív határidők figyelembe vétele mellett jogorvoslati eljárás indítható az ajánlatkérő ellen. Arra érdemes figyleni, hogy bizonyos ellenőrző szerveknek az objektív határideje egy, illetve három év.

Köszi mukker:)

Egészségügyi intézmény esetén melyik ellenőrző szerv járhat el?
Az 1 és 3 év ugye attól is függ,hogy milyen a jogsértés?
Pl. ÁSZ egyéb jogsértés esetén esetén 1év,míg közbeszerzési eljárás mellőzése esetén 3 év az objektív határidő.

A Szubjektív határidő (amely ugye a tudomásra jutástól számítandó) 90 nap??

Szia vanda!

A példa jó, de a 90 nap az objektív határidő! nem a tudomásra jutástól számít, hanem a jogsértés megtörténtétől!

Hivatalból indult eljárás esetén: a szubjektív határidő 90 nap

Kérelemre indult eljárás esetén:
szubjektív határidő 15 nap
objektív határidő: 90 nap

Vagy nem??

Köszi:))

Hivatalból indult eljárásban is objektív határidő a 90 nap. Ugyanazokat a határidőket kell használni, mint a kérelemre indulónál (a három éves és az egy éves kivételekkel). [Kbt. 327.§ (2) bekezdés]

Szia Vanda!

Gumikesztyűről van szó?

Ádám

Igen:))

Sziasztok!

A következő kérdésem a becsült értékkel kapcsolatban lenne.
Például: Egy építési beruházás esetében (melynél ugye 45 millió forintig, hirdetmény nélküli egyszerű eljárást bonyolíthatok le),a becsült érték kb. NETTÓ 40 millió forintra jön ki.
De az ajánlatok ugye pl.41Millió+ÁFA érkeznek.
Tehát ÁFÁVAL már átcsúsznak a 45 milliós határon.
Akkor itt most mi a lényeg?
Az eljárásom jó akkor is,ha csak egy ajánlat is NETTÓ 45 millió alatt marad?
Viszont,ha mindhárom NETTÓ ár átcsúszik a 45 milló forint fölé,bukik az egész eljárás.

A lényeg tehát,hogy a NETTÓ maradjon 45 millió alatt?
Vagy eleve érdemes magasabb eljárást alakalmazni ilyen határesetek esetén?

KÖSZI:)) PUSZI:))

Újabb kérdés:))

Építési beruházás esetében,ha csak EGYSZERÛ ELJÁRÁS akkor is kötelező dokumentációt készíteni??

KÖSZI:))

Építési beruházásnál mindíg kötelező a dokumentáció készítése.
Közbeszerzési eljárásban kizárólag a nettó értékek számítanak az eljárásrend meghatározásánál.

Egyébként egy régebbi kérdésre válaszolva, szerintem egy új alapítású cég nem zárható ki azért a közbeszerzési eljárásból, mivel nem tud mondjuk két évvel ezelőtti mérleget csatolni. Szerintem elfogadható a jelentkezése. Ha jól tudom a Döntőbizottság gyakorlata is ezt az álláspontot tükrözi.

Üdv Mindenkinek!

A Kbt. 300.§ (1) bekezdése alapján, ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti az ajánlatok értékelését....

Egy most a nevét nem említendő ellenőrző szerv, meg akar támadni egy eljárást,mert csak egy ajánlat érkezett és az alapján döntött az ajánlatkérő.
A verseny hiányára hivatkoznak.
Mondjuk én nem bontanék,ha csak egy ajánlatom van, de azért így nem teljesen egyértelmű a 300.§ (1) bekezdése.

Vanda24!
162/2004.(V.21.) Korm.rendeletet nézd meg, az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól.
Itt megtalálod a dokumentáció kötelező elemeit.(mondjuk aki ezt fullra betartja....)

Újból én vagyok:)

A Szerkesztőbizottság a becsült érték meghatározását nem tartja helyesnek, és így hirdetménnyel induló egyszerű eljárás helyett nyílt eljárás alakalmazását kérik.
(szolgáltatás egyébként, Kbt. 38.§ (2) b.pontjára tekintettel kérik az ellenőrzését a becsült értéknek)

Az Õ becsült értékük "szent Írásnak" számít,tehát ha ragaszkodom az én értékemhez és maradok az egyszerű eljárásnál tutira megtámadják hivatalból az eljárást?

Sziasztok:)

Én is kérdeznék.
Van egy eljárás ahol minden rendben lezajlik, szolgáltatás megrendelése, becsült érték 21 millió forint, tehát hirdetménnyel induló egyszerű eljárás zajlik.
Érkezik négy ajánlat ,de az egyik 26 millió forint, tehát már a nyílt rezsimbe esik.
A többi három 25 millió alatt van.
Mivel az egyik 25 fölé ment, bukik az egész eljárás, és újból ki kell írni nyílt eljárásnak, vagy elegendő ,ha akár csak egy ajánlat 25 alatt van?!

KÖSZI:))

Dr. Joci!

A Szerk.bizottság automatikusan szerintem nem fogja megtámadni az eljárást. Tudsz arra is hivatkozni, hogy nektek csak az egyszerű értékhatáron belül van fedezetetek a projektre, azon felül eredménytelen az eljárás. Ha pedig mégis hivatalból kezdeményezi az eljárást, akkor visszavonod a hirdetményt. De arra tényleg oda kell figyeni, hogy nehogy olyan céget hirdessetek ki nyertesnek, akinek az ajánlata meghaladja az értékhatárt.
Esetleg nincs olyan előzetes árajánlatotok, ami az egyszerűn belülit adott??

A másik porblémád: egyszerűnél 1 ajánlatnál is bontás
Ezt a Kbt. engedélyezi, így nem tud mit csinálni a felügyelő szerv. Én mondjuk mindig a bizottsággal megszavaztatom, hogy melyik verziót támogatják, a bontást, vagy az újbóli felkérést, és így van róla határozatom, ami jegyzőkönyvbe rögzítünk.
L.

Köszi Lola!

De attól, ha mondjuk jön három ajánlat és kettő átcsúszik a 25 millió fölé nem kell érvénytelenítenem az eljárást?
Ha már hivatalból kezdeményezett eljárást, visszavonhatom a hirdetményt?
Ez minden ilyen hivatalból kezdeményezett eljárás esetén egy "kibúvó"?

Szia Vanda!

ez megint egy olyan dolog, ami szerintem nincsen normálisan leszabályozva, lehet így is-úgy is értelmezni. Véleményem szerint, ha bizonyítani tudod, hogy te becsült értéket a Kbt. 35-40 §-ok betartásával határoztad meg, és a nyertes ajánlattevő -jelen esetben- 25 millió alatt tett ajánlatot, őt kihirdetheted győztesnek, de másodikat nem jelölhetsz meg, hiszen ő túllépte ezt az értékhatárt. Az már mondjuk egy másik dolog, hogy amikor nagyon határértéken van a becsült értéked, jobb, ha mindig a szigorúbb eljárásban érdemes lefolytatni pont ilyen okokból. Esetleg még tudsz arra hivatkozni, hogy a költségvetésben max. 25 MFt van rá elkülönítve, így azon felül amúgyse tudnál nyertest hirdetni forráshiány miatt. Kerestem neked döntőbizottsági határozatot, de nem találtam a te témádban. Ha gondolod hívd fel a Tanácsot, és kérd ott ki az egyik jogász véleményét.
Másik kérdésed: addig vonhatod vissza, amíg ugye az ajánlattételi határidő le nem járt, esetleg módosíthatod, ha meg már nem vagy ebben a stádiumban, akkor esetleg, ha van rá módod eredménytelennek nyilváníthatod az eljárást. Ezekben az esetekben a Döntőbizottság vagy megszünteti az eljárást vagy elmarasztal, de bírságot nem hiszem, hogy megállapítana.
L.

Sziasztok!
A véleményeteket szeretném kérni az alábbi esettel kapcsolatban:
egyszerű eljárásban a hiánypótlásra azt írta elő az ajánlatkérő, hogy csak a kizáró okokkal, alkalmassággal kapcsolatos hiányok és a formai hiányok pótlására biztosít lehetőséget.
Az ajánlattevő nem csatolt cégkivonatot és aláírási címpéldányt (ami az egyéb információkban lett előírva). Az esetében én küldhetek ki hiánypótlást? Én úgy gondolom, hogy nem, mert ez az ajánlati felhívásban kért egyéb dokumentumok közé tartozik, de van aki szerint ezek, mint formai hiányok pótolhatók.
Mit csináljak?
Előre is köszönöm a gyors segítségeteket.
Bea

Sziasztok!

Várnám segítségeteket, gondolataitokat az alábbi témában:
Január 15-től bekerült a KBt.-be az a módosítás (307.§ (2) ), hogy hogyha egyszerű meghívásos eljárást folytattunk le, nem kell a szerződés módosításáról és teljesítéséről hirdetményt közzétenni. Ez OK, azoknál az eljárásoknál, ami január 15-től indultak, de mi van azoknál, amiket még tavaly folytattunk le, de ez a lejelentési kötelezettség január 15. után esedékes?? Visszahat ezekre az eljárásokra is ez a könnyítés??? Én eddig biztos, ami biztos alapon ezeket is lejelentem, de ha biztosan tudjátok, hogy ezeket sem kell, akkor írjátok meg nekem. Nem is munkától menekülnék meg :)
Köszi:L.

Sajnos nem menekülsz a munkától Lola!

A közbeszerzési Értesítő március 6.-án megjelent számában van erről egy tájékoztató.
Küld el a tájékoztatókat, így jársz el helyesen.
Sajnos ez nekünk is sok munkát adott és pénz kidobást...

Szia Bea!

Szerintem ez semmiképp se formai hiányosság, ez egyértelműen az ajánlat tartalmi részéhez kapcsolódik, és mivel az egyéb információk között szerepel, így -ahogy te is írtad- nem hiánypótolható. Ajánlata pedig a Kbt. 88. § (1) f) pontja alapján érvénytelen. Én tehát veled értek egyet.
L.

Szia Joci!

:((
de azért köszönöm a gyors válaszod...
L.

Kedves Bea!

A cégkivonat és aláírási címpéldány tutira nem formai hiány.
Hiánypótlásból egyébként sok vita van...