Jogi tanács kérése

Én úgy értettem, hogy Ő(k) nem kényszeríthetik rá semmire. Hogy a bíróság igen, azt triviálisnak gondoltam.

De igen, a közös tulajdon megszüntetésének egyik módja a kényszer-értékesítés. Az más kérdés, hogy nem éppen gazdaságos módja.

naj,

1. Nem lehet kényszeríteni. Ha nem akarja eladni a tulajdonát, akkor nem adja el.

Ez a kockázata a más nevére "íratásnak". Pech. Közös megegyezés kell, de ha semmiképpen nincs egyezség, akkor bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Ez költséges lesz, a húzódzkodó gyereknek is, és biztosan meg fog szűnni a közös tulajdon így vagy úgy, végső esetben árverezéssel.

2. Olyan összeg, amiben közösen meg tudtok egyezni, olyan "illet meg". Nincs rá szabály. Bármennyi lehet, amennyit hajlandók fizetni érte, és te elfogadod.

Az Illetéktörvényben ( https://net.jogtar.hu/jogszabaly?… ) az illeték kiszámításához van képlet, amivel meg lehet határozni a haszonélvezet értékét. Nézzétek meg a 72.§-t, és számoljatok. Ez lehet esetleg kiindulási alap, de ez semmilyen tekintetben nem kötelező érvényű se rád, se a másik félre nézve. Irányadó lehet, de el lehet térni tőle teljesen tetszőlegesen.

Tisztelt Szerkesztőség!

Megtisztelő válaszukat kérem az alábbiakban:

1. Három gyerekemre írattam a lakást, melyen holtig-tartó haszonélvezetem van. Szeretnénk eladni, de egyik gyermekem nem járul hozzá. Én az egyik fiamhoz költöznék, mert már idős vagyok. Mit lehet tenni?
Lehet-e kényszeríteni az ellenkező fiamat?
2. Milyen összege illet meg a haszonélvezet lemondásáért? Ugyanis amelyik gyermekemhez költözök, dotálni szeretném.
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm:
Németh A.József Z.egerszeg

Simán ad a bíró igazolást a félnek akkor is, ha olyan tárgyaláson vett részt, amelyre nem a személyes megjelenés kötelezettségével idézték.

@drbjozsef: A jogi képviselő felfogadása azonban nem kötelező és nem is elvárható.

Ráadásul a vádlottra hivatkozni éppen azért nem szerencsés, mert pl. az előkészítő ülésen, személyes meghallgatáson neki külön erre való felhívás nélkül személyesen ott kell lennie anélkül, hogy a személyes megjelenés terhe az idézésben benne lenne.

Ráadásul ez a normaszöveggel is összhangban van, hiszen az nem azt írja, hogy abban az esetben, ha személyes megjelenés terhével, hanem a személyes részvételhez szükséges időtartamra.

Ebbe álláspontom szerint az olyan eljárási cselekményen való részvétel is belefér, melyen ott lehet a jogi képviselő is, de

Nyilván a tárgyaláson kívüli irattanulmányozás, iratbetekintés, beadványtétel ebbe már nem fér bele, hiszen az meg ellentétes lenne az eredeti jogalkotói szándékkal.

Szerintem nem. Ha nem személyes megjelenés kötelezettségével idéztek, akkor nem jár.

Ha a szomszéd beperelt (vagy bepereltem), akkor a tárgyaláson képviselhet a jogi képviselőm is, még alperesként sem jár a szabadság. Aki pereskedni akar, vegyen ki rendes szabadságot.

@drbjozsef: Ha a bíróság idézi, akkor mindenképpen jár, függetlenül attól, hogy milyen jogállásban és milyen okból kifolyólag.

Költözködés? Házasság?? Bírósági ügyintézés???

Te melyik országban élsz? Mondd, hogy nem Magyarországon...

Előbbi kettő nyilvánvaló hülyeség, a bíróság meg nem úgy igaz. Ügyintézésre, ha pereskedsz valakivel, nem jár. Ha a bíróság idéz úgy, hogy kötelességed megjelenni (ez jellemzően a tanú), akkor arra jár. Ha te vagy a vádlott, akkor sem jár...

„Mt. 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

1. keresőképtelensége,
2. a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
3. a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
4. a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
5. a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
6. hozzátartozója halálakor két munkanapra,
7. általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
8. önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
9. bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
10. a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
11. munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.”

Tisztelt AlexPB!

Nincs ilyen jogszabályi rendelkezés, ezek alapján nem lehet mentesülni a munkavégzés alól.

A bírósági ügyintézés körében kizárólag az idézésre való személyes megjelenés esetén lehet mentesülni a munkavégzés alól, a Munka Törvénykönyéről szóló 2012. évi II. törvény (Mt.) 55. § (1) bek. i) pontja alapján.

A pontos felsorolás:

Mt. „"55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

1. keresőképtelensége,
2. a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
3. a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
4. a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
5. a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
6. hozzátartozója halálakor két munkanapra,
7. általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
8. önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
9. bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
10. a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
11. munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

(2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.”"

forrás: http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…

Ezekre a jogcímekre nincs külön szabadságkeret.

Rendkívüli szabadság hozzátartozó halála esetén jár.

Ezen jogcímen való távollétre azonban nem jár munkabér és a munkaviszonyból eredő - a munkaszerződésben szereplő eltérő megállapodás hiányában - más díjazás sem.

Ezért lehet igényelni a munkából elmaradás költségének megtérítését az eljárással összefüggésben felmerült költségként.

„mely meghatározza, hogy 5 perc türelmi idő van a munka valós megkezdése előtt”

Nincs ilyen.

„Mt 52. § (1) A munkavállaló köteles

1. a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,”

Nem kell elkésni.

Ugyanakkor :

„6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.
(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.”

Ez azt jelenti, hogy 5 perc késésért nem vonhatja le a fizetésed felét. Ha egy héten 3x késel, akkor bizonyos körülmények között (te nyitod az uszodát), lehet jogos szankció a bérből visszatartás. De ez egyedi mérlegelés kérdése, ha sérelmezed, munkaügyi bírósághoz fordulhatsz.

Szeretnék segítséget kérni, hogy hol található/k az a jogszabály/ok, ahol a költözködés és házasság illetve bírósági ügyintézés miatt rendkívüli szabadság jár?
Ami a rendelkezésre álló szabadság keretből minden esetben felhasználható a munkáltatótól függetlenül, kötelezően? Akkor is, ha a rendelkezésre álló szabadság keretből az egyharmadáról a munkavállaló már rendelkezett.

Kedves fórumozók!
Szeretném a segítségeteket kérni. Egy multinál dolgozom, és régebben tudtam azt a helyet a Munka törvénykönyvében, amely meghatározza, hogy 5 perc türelmi idő van a munka valós megkezdése előtt, ezt felkészülési időnek mondják és ha a munkavállaló addig beér, akkor ha 5 percen belül odaér, akkor az nem minősül késésnek. Meg tudnátok írni, hogy hol található ez a jogszabály?

Köszönöm!

lanita29

Az ivóvizet simán korlátozzák a tartozás miatt, akkor is, ha nem te halmoztad fel.

„Kérdésem az lenne, hogy én a ki nem fizetett részből, kifizethetem e a közműtartozást és az beleszámítana e a vételárban.”

Módosítsátok a szerződést, akkor igen.

„Illetve ilyen helyzetben, milyen megoldás van, hogy a tulajdon lapon a jelzáloghitel le kerüljön. (Mivel nem fizettem ki a teljes házrészt, ezért az eladó, mint jelzálog hitelező szerepel rajta)”

Csak akkor kerül le, ha kiadja a törlési engedélyt, azt pedig csak akkor adja ki, ha a szerződésben foglaltakat teljesítetted. (kifizetted teljes vételárat)

Jónapot kívánok! Külföldön élô anyuka vagyok,es
Jogi tanácsot szeretnék kèrni, autóhitellel kapcsolatban. 11 èvvel ezelôtt vàsàroltam egy autót amit fizettem is 2èvig. A 2 èv utàn rendezni kívàntam volna a fentmaradó tartozàsom (aminek rendezesehez szinten kolcsont akartam felvenni,de nem gondoltam,hogy igy meglepodok!) a 2èvvel azelôtti felvett összegbôl azaz 1.350000ft ból 2 èvnyi fizetès utàn 1.790000 lett,ezèrt ugy döntöttem nem fizetem az autót tovább,mert nem anyagi helyzetem nem engedte meg,hogy a fennalo osszeget tovabb torlesszem ilyen kondíciók mellett. Korhazba kerultem,es nem volt lehetosegem dolgozni. kulfoldon tartozkodasom alatt èdesapàm vissza vitte az autot a Lombard telephelyère,es megtartották az arrol kapott papírt ami jelenleg Budapesten talàlható.Ez 8èvvel ezelôtt lehetett.Tudomasom szerint -6 ève nem törtènt semmilyen megkeresès rèszükrôl,de most tisztàzni kívànnàm ezt a dolgot,ugyanis lakàs àtíràs elôtt àllok. Jelenleg csak ez a problèma àll az utamba. A kèrdèsem a következô: hogyan lehetne ennek utàna jàrni,hogy maradt-e tartozàs vagy pedig elèvült-e az ügy,vagy ha van tartozàs hogyan tudnàm rendezni?! Mivel külföldön èlek kis gyerekeimmel ezert eleg bonyolult szemèlyesen felkeresnem ügyvèdet jelenleg,így egyelore szívesen vennèm ha valaki felvilágosítana,mègis merre induljak el. Amennyiben bàrmiben tudnak segíteni azèrt nagyon hàlàs lennèk.
Tisztelettel

lanita29

Alapból nincs közös az ő közműtartozásához, csak ha emiatt a szolgáltató ki akarja kapcsolni a szolgáltatást.
Egyébként látni kellene a szerződést, de aligha utalhatsz a szolgáltató felé.

Tisztelt Válaszadó!

Lakás adás-vétellel kapcsolatosan szeretnék jogi tanácsot kérni.
2018. októberében vásároltam egy házrészt, Budapesten. Adás-vételi szerződésben rögzítettük a feltételek. Az eladó kapott egy nagyobb összegű készpénzt és fenmaradó részt, havi törlesztő részletben a számlájára utalom. A birtokba vétel később került sor, mint ahogy a szerződésben foglalva volt. A közmüveknél közben kiderül, hogy nagy összegű közmű elmaradása van az eladónak amit nekem nem említett meg.
Kérdésem az lenne, hogy én a ki nem fizetett részből, kifizethetem e a közműtartozást és az beleszámítana e a vételárban.
Illetve ilyen helyzetben, milyen megoldás van, hogy a tulajdon lapon a jelzáloghitel le kerüljön. (Mivel nem fizettem ki a teljes házrészt, ezért az eladó, mint jelzálog hitelező szerepel rajta)

Tisztelt

1. Egyetemleges felelőségük van, kényszerű pertársak, a bíróság ítélete mindkettejükre egyformán hatályos.

A végrehajtás csak a tartozás erejéig valósulhat meg, a jogosult választása, hogy melyik adós terhére, de lehet akár mindkettőére is.

2. Igen, de ezt egyébként régi Pp. szerint is lehetett.

3. Nem, mivel az a bank, mint engedményes és az engedményezett közti jogviszony, ami eszközcselekmény a felek személyében beálló személváltozásra az Ön és a Bank közti szerződés tekintetében, az értesítés erről adatkezelői kötelezettség, az Infotv. szerint (tudtommal).

4. Csak írásban.

Kedves fórumozók!

Egy banki hitel ügyben bírósági tárgyalás lesz, ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem.

• A feleségem adóstárs. Ha ő nem jelenik meg a tárgyaláson és számomra kedvező ítélet születik:elutasítják a bank keresetét vagy engedélyezik a tartozás részletekben történő megfizetését, akkor az rá ugyanúgy vonatkozik? Vagy az ő fizetéséből tilthatnak 33 %-ot?
• Amennyiben csak én jelenek meg a tárgyaláson a felperes bank képviselője nem, akkor való igaz, hogy az új eljárási törvény szerint kérhetem a per megszüntetését?
• Továbbá igaz, az, hogy az engedményezési szerződés érvényességének nem feltétele a kötelezett értesítése?
• Valamint az engedményezési szerződés akár írásban akár szóban érvényesen megköthető akkor is, ha arra a szerződésre, amelyből a követelés ered, a jogszabály a kötelező írásba foglalást rendeli?

wpferi

Lehetőség van rá, de hogy ez lenne az érdeked, az kérdés.

fogaz1980

Mivel a ráépítőnak alapból tulajdonjoga keletkezne, ezért először is ezt kellene kizárni, ha nem erre irányul az akaratotok.
A többit meg egy részletes használati megosztásban lehet rendezni.
Főleg az előbbi miatt jobb lenne ügyvédhez fordulni, még ha formailag nem is kötelező.

Szeretnék segítséget kérni a következőben:
Milyen szerződést ( lakhatási, együttélési...) kellene kötni az alábbi esetben amelyben benne foglaltatik mondhatni minden (későbbi esetleges problémák elkerülése érdekében). Értem ez alatt mondjuk a saját rezsi, biztosítás fizetése, saját udvar rész rendben tartása, alapvető együttélési szabályok....
Mik legyenek benne még? A szerződés felmondására esetleg egy ellentételezés X M Ft-tal, illetve mondjuk egy év határidővel.

Adott egy régi családi ház, amelyen egy rokon épít egy félemeletet.
Az egész felső rész új lesz, új tető kerül rá. Az építés költségeit Ő fizeti. Így a régi ház kap egy új tetőt is a megmaradó földszintes rész fölé is, amit így a építtető fizet, nem én.

Az ingatlan rész nem kerül a nevükre, nem lesz haszonélvezeti joguk...

Ehhez kellene valamilyen megoldás, hogy egy mindenre kiterjedő szerződés készüljön, hogy a későbbiekben lehetőleg ne legyen probléma.

Elég lenne kettőnk között egy szerződés vagy ügyvéd, közjegyző előtti kellene?
Előre is köszönöm a segítséget.

Kérem segítsetek:

Kártérítés, harmadik elsőfokú ítéletet fellebbeztem meg. Az alperes a hatóság, a saját hibája miatti egyetemleges felelőssége alapján, amivel a csaló károkozását lehetővé tette. A primitíven egyszerű alapséma a károsult tevékenységének szerződéselőkészítő tevékenysége mélységig történő vizsgálatába és a felelősséget kizáró bírálatába torzult, és folyik 5 éve, melyben alperes mellékszereplővé vált. Most a másodfok tárgylást akar tartani, amelyen nem szeretnék részt venni, eddigi rossz tapasztalataim miatt. Viszont a tárgyalásra, tehát azt megelőzően be szeretnék nyújtani még egy világosabb beadványt.
A kérdésem, hogy van-e lehetőségem a fellebbezési tárgyalás előtt ezt beadni, befogadják-e, úgy, hogy a későbbi tárgyalásra nem megyünk el (mármint az ügyvéd). Ez lenne egyértelműen az érdekem. Semmiféle új bizonyíték felvetéséről nincs szó.

Szomorú örökösnek,

Nem értek hozzá.
Viszont a
„Nem létezik olyan, hogy „túl hirtelen fékezett”, neked minden körülmények között képesnek kell lenned mögötte megállni.”
túl általános, és így szerintem nem igaz. Amennyiben a sorban előtted levő kocsi beleszalad egy baleset miatt megállt autóba, akkor annak a féktávolsága nem az amúgy elvárt, mondjuk 50 méter lesz, hanem 5 méter. Na ennek kivédésére nem lehet felkészülni. Kocsisorok esetén, ha jól emlékszem egyenként kell vizsgálni a féktávolságot, vagy annak hiányát. A féktávolság dinamikus, a vészfékezés is lényegesen kedvezőbb, mint egy álló falnak ütközés. Előbbire fel kell készükni és megáll a felelősség, ha nem. Persze tudom, hogy erre az esetre nem igaz, és Te erről mondtál véleményt.

Kedves Fórumtagok,

Jogi tanácsra vagy ügyvéd ajánlásra lenne SOS szükségem aki a DRV -vel szemben (polgári ügyekben, vízdíj kövelésben) jogilag jártas.

Pár mondat az ügyről:
Egy éven keresztül (nem lakunk ott) folyt a víz az ingatlanunk kertjében lévő talajba. Egy un. altalaj csapot sajnos nem jól zártunk el. A DRV megírta első levelében, hogy amennyiben hivatalosan kivizsgálják az ügyet és bebizonyosodik, hogy az elfolyt víz a csatorna hálózatot nem terhelte, úgy a csatornadíjat jóváírják. (az elfolyt víz mennyiségét nem vitatjuk). A hivatalos kivizsgálás megtörtént, majd a tegnap kapott újabb levélben az áll, hogy nem tudnak eltekinteni mégsem a csatornahasználat díjától, mert meghibásodás nem történt.
Hibás sosem volt egy csővezeték sem. Az első levelükben leírtaknak megfelelően és a telefonos ügyfélszolgálat elmondása szerint jártunk el.

Segítséget szeretnénk kérni jogilag, hogy ebben az ügyben mi a teendőnk.

köszönettel