Jogi tanács kérése

Tisztelt fórumozók!

Van egy családi ház aminek van három tulajdonosa, anyós a fia meg az unoka.
A kérdés az lenne ha el adnák a házat kell e nekik adózniuk utána?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt AttilaXXXV!
Kell adózniuk, ha az értékesítés a jogszabályok rendelkezése szerint adóköteles. Viszont nem kell adózniuk, ha nem az.
(Ez a válasz annyira volt konkrét, mint a kérdés.)
Ha esetleg az a kérdés, hogy egy ingatlan közös tulajdonosai közeli hozzátartozók és ez az adózás szempontjából releváns tény-e, akkor válasz az, hogy nem.

Tisztelt fórumozók.
Személy és vagyonőrként dolgozom immár 4 éve. Az utóbbi 3 hónapban lopással nagy nyilvánosság előtt rágalmaznak, melyet nem követtem el. Területünk rendőrségi kamerával megfigyelt. A többszöri rágalmazás hatására telephelyünk főnöke kérte a rendőrségi felvételeket. ( ezeken nem látszik a lopás ténye). Azóta is folyamatosan rágalmaznak hogy eltünt ez és az. Milyen jogi lépéseket tehetek az ügyben?
Válaszukat előre is köszönöm.

3éve baleset ért, közterületen elestem jégen a munkahelyemről hazatérve (vállalkozó voltam, de nem végeztem aznap munkát) és elszakadt az Achilles-inam (ónos eső lefagyott).
Kérdés:

• perelhetem- e kártérítésért eredményesen az önkormányzatot?
• munkahelyi baleset-e ez?

Megműtöttek. A sebész „elfelejtette” a véralvadásgátló injekciót felírni és az a 27.-ik napon az elfogyott. Rosszul lettem (fulladás, láz, mellkasi fájdalom, stb.) és kihívtam a háziorvost. Elmondtam neki, hogy embólia és trombózis veszélyt olvastam a neten, az alsóvégtag sérülés esetére, mint szövődményt. Ő megnyugtatott és mondta, hogy "csak" mellhártya-gyulladásom van. Mentő vitt be a kórházba, 1 héttel később, életveszélyes állapotban, mélyvénás trombózissal és tüdőembóliával.(ilyen tévedése volt már mással is)

A neten fellelhető (nem eü. protokoll) orvosi munka anyagok szerint:

• 30-45 napig kellett volna a véralvadásgátlót kapnom, azaz lábra állásomig,
• az általam felsorolt tünet együttes esetén a házi orvosnak be kellett volna küldeni a kórházba kivizsgálásra,

Kérdés:

• perelhető-e egyik vagy másik orvos kártérítésért a tévedéséért? –milyen arányban?
• kell-e valamilyen iü. szakértői vélemény? (egyik ORSZI orvosi szakvélemény már okozati összefüggést állapított meg az állapotom és a baleset között)

Tisztelt Dr Attika!

A válaszát köszönöm!

Ön szerint az Anyós és a gyereke meg az unokája közeli hozzá tartozók?
Mert ha igen ( szerintem igen) akkor nem kell adózniuk.
Vagy ha nem akkor mi számít közeli hozzá tartozónak?

Üdv: Attila.

Attilaxxv: az azért nem mindegy, hogy a közeli hozzátartozók mind eladók-e, esetleg egyik eladó, a másik vevő stb. A kérdéséből úgy tűnt, hogy három tulajdonos van, akik rokonok és egy negyedik (kívülálló) veszi meg az egészet. Nem ez a terv?

pazs: de ez a terv!

Az ingatlan eladásból származó jövedelem adóterhének semmi köze a felek rokonsági fokához. Sőt, a visszterhes szerzés illetékterhének se.

Akkor most kaptam két ellent mondó választ.

Kedves Attilaxxxv!

Semmiféle ellentmondás nincs a válaszokban. Kérem, értse már meg végre, hogy az, hogy az eladók egymásnak milyen fokban rokonai, az adózás szempontjából pontosan akkora jelentőséggel bír, mint hogy hányas cipőt hordanak, magyarán semmilyennel!!! Ha egymásnak ajándékoznának például, az már más lenne, de itt ha jól értjük, sima adásvételről van szó kívülálló számára. Üdv:

Kedves Fórumozók! A következő jogi kérdésben kérném a segítségüket:
Van a magyar jogrendszerben egy általánosságban vett jogelv miszerint "az állam a vagyoni viszonyokban nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt. Így a közhatalmi jogosítványok a vagyonjogi forgalomban nem érvényesíthetőek" Szeretném megtudni, hogy ez egész pontosan mit is jelent azaz
szeretném ha segítenének megtalálni a tárgyi jogban ehhez az elvhez tartozó jogszabályokat.

Kedves rokonfajta,

itt nem kell nagy dologra gondolni; mindössze annyit jelent, hogy ha az állam pl. rendel valakitől mondjuk 1452 gumicsizmát, akkor az jogilag ugyanúgy kezelendő, mintha egy utcabeli rendelte volna.

Igy van. Pontosan Sherlock által hivatkozott csizmás eset hozta azt a jogelvet, hogy az állam közhatalmi és polgári jogi kötelezettségét el kell választani. Valamikor a spanyol állam rendelt x mennyiségű csizmát valamelyik háborúhoz. A megrendelt és leszállított csizmákat nem fizette ki. A szállító beperelte ezért. A spanyol állam immunitására hivatkozott ( magyarán arra, hogy nem perelhető felségjoga miatt) de a bíróság a csizma készítőjének és szállítójának adott igazat. Kimondva, hogy az állam , ha polgári jogviszony alanya lesz, akkor nem vonatkozik rá az immunitás, hanem minden más jogalannyal azonos elbírálás alá esik.

A magyar jogban ez a Polgári Törvénykönyv rendelkezésében úgy jelenik meg, hogy az államot a II.Cím 26-27§§-i szerinti különös jogalanyiságától az 1998. évi XXXIII. törvénnyel megfosztotta.

T. Szakértő!

A társasház elorozza a kamrámat, azügyben keresek megoldást kétségbeesve.

Nemrég vettünk egy kis lakást (társasházi kis lakást) Bp. VI. kerületben.
Van egy kis kamrája is, ami nem a lakás konkrét része (nem szerepel a tulajdoni lapon), hanem egy mellette lévő kis közös WC volt, ami a közös tulajdon része (3 nm) amit senki sem használt a házban. Az előző tulaj ezt "egybecsatolta" a lakással nemrég, vagyis nyitott egy rést a lakás és a helység közötti vékony válaszfalon, a körfolyosó felőli ajtót pedig befalazta, a WC-kagylót eltávolította, és lebetonozta a helyét.
Így lett egy kamra a lakáshoz, ami az alapító okirat szerint még "közös WC".

Elmondta a következőket: hogy ő meg akarta vásárolni ezt a helységet, de képtelenség volt a tulajdonjogát megvenni, mert tett valamelyik másik lakó is ajánlatot rá (magasabbat). De közben nem adták el neki sem, mert az meg csak akkor venné meg, ha a mellette lévő nagy tárolóval együtt vehetné meg. És azt is meg kellene szavazni, meg alapító okirat módosítás kellene, szóval reménytelen, hogy megvegye valaki ezt a közös tulajdonú részt. És hogy már szeptember óta nem volt közgyűlés ezügyben (mert valamelyik tulajdonos külföldön van még). Azt mondta, hogy úgysem adják el azt a kamrát senkinek, és nem is lehet, mivel közös wc volt eredetileg ez - ezért alanyi jogon jár a használata a lakáshoz, lévén csak ebben a lakásban nem volt WC. (Igaz, ő utólag épített be ő wc-t, "átmenetileg".) Így úgyse vehetik el a ház ennek a használatát ettől a lakástól, ez csak "a közös képviselő rögeszméje".

Alighogy beköltöztünk, kiderült -a közös képviselőtő közölte-, hogy közgyűlési határozat született még a szeptemberi közgyűlésen, miszerint.: "A közös WC eladásánál a magasabb ajánlatot tevő lakó javára fog dönteni a következő közgyűlés". Ezt a pályázati kiírást az előző tulaj is elfogadta ráadásul! (Aztán ő tette az alacsonyabb árajánlatot).
Most volt az új közgyűlés, és -hiába ellene szavaztam-, a társasház 84%-a megszavazta a közgyűlésen a "közös WC" -vagyis a "kamrám"- és a mellette lévő nagy tároló eladását is, mert "a társasházház érdeke, hogy több millió Ft-hoz jusson".
A megvásárláshoz szükséges alapító okirat módosítás is meg lesz jövő héten nélkülem is. (ahhoz is min. 80% aláírás kell).
A közös képviselő szerint is jól átvert engem az előző tulajdonos, hogy így adta el a lakást nekem.
Kiderült, hogy engedélye sem volt az előző tulajdonosnak ajtót nyitni abba a helységbe (igaz, hogy főfalat nem bontott ehhez).

Tehát most az van, hogy a közgyűlés szépen megszavazta, hogy eladják a "kamrámat" másnak (lévén az nem az én tulajdonom), holott anélkül meg sem vettem volna a lakást.
Én már árajánlatot sem tehetek rá, nem is lenne értelme, hiszen nem tudnék versenyezni a másik lakóval, aki az egész nagy tárolóra is ajánlatot tett.
Megtámadhatnám "kisebbségi jogok sérelme" címen a közgyűlés határozatát, de milyen jogon, amikor már -a közös képviselő szerint- arra se hivatkozhatok, hogy a "közös WC használata jár nekem" (mert a lakásomban van WC beépítve már).

Az előző tulajdonos azt mondta, hogy ez ügyben nem tud semmit tenni, és ő meg van győződve, hogy nem idegeníthetik el a helység használatát tőlem.
A lakást nem hajlandó visszavásárolni tőlem, kártérítést sem hajlandó fizetni.

Most mit tehetek ezügyben, hogy a társasház ne idegeníthesse el a kamrámat?
Az előző tulajdonost van értelme beperelnem, hogy nem mondott el mindent nekem, csak amit leírtam, hogy elmondott?

Tisztelt Zotya32!
Ezzel a közös budi dologgal bele tetszett rondítani egy komoly jegelvi értekezésbe. Nem volt rá más topic?

üdv.Azzal a kérdéssel fordulnák,hogy ha egy idegen személy felrakta az internetre(közösségi oldal)ra férjemről fényképet. Férjem nem egyezett bele valamint sértő a becsületére, és a tiszteletére akkor ,hogy lehetne megoldani hogy vegye le,mivel kérésre nem tette meg.Nagyon zavaró és megtévesztő a kép,családi szempontokból is.Segítséget szeretnék kérni, hogy mi a teendő ilyenkor.Azt olvastam hogy ez már személyiségi jogot sérthet.Válaszát köszönöm:anko

Ez képmással történő visszaélés. Bírósági perben lehet köteleztetni a felrakót az eltávolítására.

Tisztelt Ügyvédúr!
Szeretnék tanácsot kérni!
2010.02.04.-én ellopták a telefonomat amely előfizetéses és részletre vásároltam, feljelentést tettem a rendőrkapitányságon vallomásom alapján keresték a telefont.Majd ezekután 2010.03.10.-én megkaptam a levelet melyben értesítettek hogy nem lett meg a telefonom.Most pedig 2010.12.21.-én kaptam egy behajtó cégtől levelet melyben kérik fizessem be 120.000 Ft-ot ha nem akkor a későbiekben a költségekkel eggyüt 160.000 Ft-ot fizessek be.Tanácsot szeretnék kérni ez ügyben,mit tegyek mivel én tanuló vagyok és én a szükséges lépéseket megtettem.
Válaszát előre is köszönöm.
Papp Árpád

Kedves Árpád,

miután ellopták a telefont, fizetted-e a részleteket, jelezted-e ezt a mobilszolgáltató felé/lemondtad-e az előfizetést?

Tisztelt ügyvédúr

A részleteket nem fizettem és nem jeleztem a mobilszolgáltató felé!

És ez ügybe tudok e még valamit tenni?

Kedve Sherlock Kedves Dr. Attika!

Köszönöm a gyors reagálást a felltett kérdésemre! Az , hogy az állam a polgárjogi vonatkozásban meddig mehet el, számomra érthetőbb mint az hogy közhatalmilag milyen jogintézkedéseket vehet igénybe. Ezt nyilván azért gondolom így mivel a polgári jogokkal az ember gyakrabban találkozik mint az állam közhatalmi jogosítványaival. Így ami igazán érdekelne az pontosan az , hogy mit tehet meg az állam közhatalomként, vagyis mik is azok a közhatalmi jogosítványok?

Kedves Árpád,

próbálj meg részletfizetés kérni. Első körben megalapozottnak tűnik a szolgáltató követelése, mivel a telefon fennmaradó részleteit és a fix időre szóló havi alapdíjat fizetned kellett volna.

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Perújítás esetében az első és a másodfokkal kapcsolatban is hozhatok új bizonyítékot, illetve jelezhetem-e hogy nem vizsgálták a bizonyítékok egy részét? Mivel meg kell jelölni az ítélet számát, akkor melyik ítélet számát jelöljem meg, az első, vagy a másodfokét?
Ha a bíróság részéről jogszabálysértés történt, azt megemlíthetem-e a perújításhoz beadott anyagokban, vagy azt csak a felülvizsgálati kérelem esetén hozhatná elő.
Ha a perújításhoz több eltérő súlyú indokom van, akkor érdemes a kisebb súlyúakra is hivatkoznom, vagy felesleges, esetleg rosszabbat teszek?
A választ előre is köszönöm.
Tóth Vilmos

Tisztelt Ügyvéd Hölgyek, Urak.

Ha 5 éve elváltam és a 2 gyerekemnek és volt feleségemnek otthagytam a nagy lakást és 5 millió
készpénzt, és vállaltam 60 ezer tartásdíjat amit
múltévben csökkentettek 30 ezerre mert a 2.házasságomból született egy fiam.
Kérdésem az,hogy van-e lehetőség a tartás nullázására, vagyis hogy az otthagyott ingóságok ingatlan és pénz fejében ne kelljen fizetnem gyerektartást.
Sajnos egy éve olyan a helyzetünk,hogy még a 30 ezret
sem tudom fizetni. 6 hónappal vagyok elmaradva, és sokszázezer forint élhetésre kölcsönkért tartozásom van.
Köszönettel!

László