Jogi tanács kérése


tatabanyai # 2019.03.11. 07:00

Sziasztok! A történet: ismerős ez év január 5 magasságában elvállalt egy generál teraszbeépítést, illetve konyha ujraburkolast stb.Szóban történt a szerződéskötés. Felmérte, kalkulalt, jan.10.-én a számlájára rátettem 400000 ft-ot, majd tovabbi 307000 ft-ot jan.18.-án, mivel a szükséges nyílászárók legyártatását is elvállalta, amire két hét időtartamot mondott. Közben beszereztem saját költségen fuga, járólap, ragasztó, csempe, festék anyagokat, illetve csökkentve a költségeket szétvertem a konyhát.
A személy a kezdési időpontokat hétről hétre tolta kifelé. Szerintem a nyílászárókat sem gyártatta le, hanem a pénzemet ingyen ,bérmentve használta. A konyhát a hétvégén mással megcsináltattam. Saját magam kifestettem. Az összeget, ha nem is határidőre, egy kis nyomásra visszafizette.
Kérdésem: a bíróság megállapíthat-e kártérítést részemre, egyrészt a fentiek miatt, másrészt mivel a beépített terasz szoba lett volna, amely nyáron két fő esetén napi 5000 ft kiesést jelent, nyaraltatás miatt, most pedig az építőiparban már nem találnék kivitelezőt, mivel a nagy munkákra mennek rá, nyílászárók egyedi mérete miatt is ismét hetek kellenének a legyártáshoz. A kivitelezést tehát őszre kell halasztani, és addíg a megvásárolt anyagok csak állnak. A konyhánál megkezdett anyagok, festék, glett stb. csomósodnak, használhatatlanná válnak. Megítélhető-e kártérítés?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.10. 15:29

Szerintem ilyen tényállás mellett a kérdésed nem releváns.

hamiki (törölt felhasználó) # 2019.03.10. 12:56

Ez egy megállapodás arról, hogy a korábban, 2014.06.25-én megkötött adásvételi szerződés kapcsán mindennel elszámoltunk, megkapott minden neki járó pénzt, kiegyenlítette korábbi tartozásait, és ezek után (2015.01.30-a után) az öröksége kapcsán semmilyen követelése nincs.
A megállapodást tanúk előtt írta alá.
2016.01.30-ig biztos, hogy semmilyen módon nem jelzett semmit.

Amit ismerünk, hogy 2016. júniusában indított egy pert, de ekkor sem a megállapodás miatt, hanem főleg kártérítésért, és mert szerinte nem kapott meg minden pénzt. Ezeket nem tudta bizonyítékokkal igazolni.

A bíróság bizonyitékok hiányában és mert nem konkrét a keresete, azt elutasította. Tárgyalásra sem került sor.
2018-ban megismételte ezt a keresetet, most már konkrét összegre, fizetési meghagyással, így per lett belőle, bár itt sem csatolt semmilyen bizonyítékot semmire.

Itt került először szóba a megállapodás.
Az elsö indok, hogy ő soha nem látott ilyen megállapodást, majd azt mondta az tartalmában és az aláírások tekintetében is hamisítvány, később az első perfelvételin elismerte, hogy van ilyen megállapodás, ő irta alá, nem hamisítvány, tartalmát ismerte, elismerte.
És itt jönek a fordulatok, később mindenféle indokkal újra letagadta az egészet, nics ilyen megállapodás, ha van az hamisítvány, majd később, újra megnézve az eredet megállapodást, kijelentette ezt tényleg ő írta alá, stb., stb.
Pénzt szeretne, konkrétan a 2014-es lakáseladás előszerződésénél kapott foglalót, mert szerinte ezt nem kapta meg.
De ezt megkapta, számszakilag is igazolható, de átadás-átvétel okirattal is igazolta, hogy átvette, megkapta.

Valamint volt egy tartozása, amit 2014-ben átutalással kifizetett.
Ezt pedig a megállapodás tartalmazza, hogy megadta az összes tartozását, és az öröksége kapcsán semmilyen további követelése nincs.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.10. 09:16

Konkrétan milyen szerződésről van szó; milyen indokkal támadja a fél, ; és mit kér, mit szeretne?

OFF
Megtisztel, de nem célszerű a Fórumon név szerint kérdezni, mert akkor esetleg mások, akik akár jártasabbak a kérdésben, mint a megszólított, nem válaszolnak.
ON

hamiki (törölt felhasználó) # 2019.03.10. 08:40

Üdvözletem
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Segítséget illetve értelmezést kérnék.

Ptk 6:88 (3) bekezdése szerint a szerződés a megkötéstől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézet jognyilatkozattal vagy bíróság előtt megtámadható.

Amit szeretnék megkérdezni:

  1. 2015.01.30-án köttetett a szerződés. 2016.01.30-ig a másik fél semmilyen lépést nem tett a megtámadás érdekében, sem szóban, sem írásban, sem más módon. Most (2018-ban) hivatkozna mindenféle zavaros kifogással. Lehet ez eredményes?
  2. Hogyan értelmezendő a 6:88 (4) bekezdése: "kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt"

Köszönöm a segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.06. 13:25

az összeg jegybanki alapkamattal történő terhelésére.
Hú, de megijesztett! Az majdnem 1% évente!

A szerződésben kialkudott díjat vagy köteles megfizetni. A hibás teljesítés miatt kijavítást követelhetsz. Ha a kijavítást a vállalkozó megtagadja vagy nem végzi el határidőben, akkor vagy mással elvégezteted a vállalkozó költségére, vagy díjleszállítással élhetsz. Nem lehet egyből a díjleszállítást alkalmazni, de ha jól értem, itt erről nincs is szó, hiszen azt a díjat, ami - szerinted - a hibátlan teljesítésért járt, kifizetted.

rijana # 2019.03.06. 13:20

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!

Lakásfelújítással kapcsolatos ügyben kérnék tanácsot. szóbeli megállapodással "köttetett szerződés", írásos forma nincs, műszaki leírás nincs. A szerződés tárgya egy 18 m2-es helyiség glettelése, parkettázása és villanyszerelése. A vállalkozó a munkálatok egy részének elvégzése után egy Excelben felsorolta az elvégzett feladatokat anyag és munkadíj, amit én ki is fizettem, de megbeszéltük, hogy a hiányosságokat és a hibákat ki fogják javítani, a kifizetett összegről számlát nem kaptam. Az építkezés befejeztével a megállapodás szerinti dolgok nem úgy, vagy nem olyan minőségben, illetve el sem készültek, a hibákat sem javították ki. Ennek ellenére benyújtotta a végszámlát, ami jócskán több volt, mint amiben megegyeztünk kb 40 %-kal.
Mivel többszöri megbeszélés után sem tudtunk dűlőre jutni - ő azt állította, hogy minden elkészült amit kértem és nem szorul javításra - közöltem vele, hogy nem vagyok hajlandó fizetni. Ügyvéd általi fizetési felszólítást küldött, amiben fizetési határidőre hivatkozik, illetve az összeg jegybanki alapkamattal történő terhelésére.
A fentiek értelmében hibás munkavégzésre köteles vagyok e fizetni? Mit tehetek az ügyben? Hová fajulhat, rám nézve ez mit jelent?
köszönettel

Cabron_ # 2019.03.01. 06:45

Elianna:

A munkáltató nem kérheti a kórházi zárójelentésed, semmi köze hozzá. Ha az üzemi orvosi vizsgálaton részt vettél a betegséged után, és ő megadta az alkalmasságit, valamint viszed a munkáltatónak a kórházi igazolást és táppénzes papírt, akkor a dolog rendben van.
Megtagadhatod a kórházi zárójelentésed kiadását a munkáltatónak.

Oxi2019 # 2019.02.28. 22:58

Tc.!
Tehát:
Keresetlevelet kellene beadnom az 5 éves elévülési idő miatt nagyon rövid határidőn belül.
Ügyvédi megbízást meg nem tudtam nyélbe ütni, mert a rövid határidő miatt eddig senki nem vállalta,több, mint húsz, köztük számos neves ügyvédi irodát kérdeztem.
A pertárgy értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot,ezért az ügy a Törvényszéken kezdi majd.
A keresetlevél nyomtatvány töltögetem éppen, hogy előkészítsek valamit.
A teljes ügyleírást már összeállítottam, időrendbe, a 80 melléklet csatasorba állítva.

A pertárgyérték 236 800 000 Ft-ra jött ki.

Szabad a gazda!

Nekem kell valaki, aki beadja nekem, legkésőbb 2019.03.04-én.
Üdv.!

Elianna # 2019.02.28. 21:40

Tisztelt jogaszok, szakemberek!
Ne kövezzetek meg , sajnos nem tudom a megfelelő alcím alá irok -e. Szükségem lenne némi segítségre , hogy annak tudatában helyesen tudjak eljárni . A problémám a következő : kerheti-e a munkáltató a kórházi zárójelentést, ha amúgy a munkavállaló kórházi igazolással is rendelkezik a távollétről?
A kórházi zárójelentés rengeteg személyes adatot tartalmaz, de a táppénz ügyintézéshez a visszatéréskor elegendő volt a házi orvos által kiadott táppénzes papir . Tehát ha a háziorvosi táppénzes papírt leadtam es a üzemi orvosi vizsgálatokon részvétem miután visszatértem , megteheti-e ezt ( kéri az üzemi orvos a teljes kórházi zarojelentesem is ),vagy joga van a munkavállalónak ezt megtagadni?

Válaszukat előre is koszonom!


“Historia est magistra vitae.”

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.28. 16:37

a rövid határidő miatt eddig senki nem vállalta.
A pertárgy értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot.

Annak a szokásos munkadíja kb. egymillió forint. Nem nagyon hiszem, hogy ha azt megfizeted, ne találj u:gyvédet akár egy nappal a határidő előtt is. Su:rgősségi felárat talán fel se számít.

rigoz # 2019.02.28. 14:11

Tisztelt Oxi2019!

Beadhatja bármely (járás)bíróságra, de onnan át fogják tenni az illetékes törvényszékre, amely fel fogja hívni 30 napos határidővel a jogi képviseletről való gondoskodásra - ami határidő-hosszabbítással együtt legfeljebb 45 napos lehet -, annak eredménytelen eltelte esetén, azt követően a pert hivatalból megszüntetik.

A személyes bemenetelt azért nem javaslom, mert ez esetben könnyen eltanácsolhatják...

Ezzel csak annyi előnyt tud elérni, hogy jogi segítségnyújtási hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal kirendel Önnek kérelmére egy ügyvédet.

Ez utóbbi esetben a per nem szüntethető meg, csak a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet elbíráló határozat meghozatalát követő 15. nap oly módon való elteltével, hogy a jogi képviselete a félnek nem biztosított.

Oxi2019 # 2019.02.28. 13:24

Tc.!
Keresetlevelet kellene beadnom az 5 éves elévülési idő miatt nagyon rövid határidőn belül.
Ügyvédi megbízást meg nem tudtam nyélbe ütni, mert a rövid határidő miatt eddig senki nem vállalta.
A pertárgy értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot.
Milyen lehetőségeim vannak, hogy a keresetlevelet addig is beadhassam, amíg nem lesz ügyvédem?
Beadhatom-e a Járásbíróságra vagy el kell utaznom valamelyik Törvényszékre?
Üdv. és köszönettel!

Cabron_ # 2019.02.25. 11:59

@drbjozsef:

Igen, én is ezt próbálom itt fejtegetni a magam laikus módján.
Átengedi valakinek a használatot, amihez, mint teljes haszonélvezőnek szerintem joga van, a makacskodó gyerek meg mehet a sóhivatalba az 1/3 tulajdonjogával.
Valami ilyesmi belengetésével kellene meggyőzni.

drbjozsef # 2019.02.25. 11:38

KBS,

Ha a haszonélvező szerint ilyen kerékkötő az egyik tulaj, akkor gondolod, nem talál bárkit, akinek átengedje a használatot? Én tuti azt tenném.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.25. 11:30

Miért ne tudna? Ha a haszonélvező nem gyakorolja a haszonélvezetet, a tulajdonos jogosult az ingatlant használni, birtokolni, sőt, hasznosítani.

Cabron_ # 2019.02.25. 11:17

@drbjozsef:

Igen, erre utaltam volna, hogy több tulajdonos esetén a teljes haszonélvezetre csak a tulajdonostársak beleegyezésével lehet szert tenni.

Nem értem az ódzkodó gyereket. Ha az édesapa elköltözik az egyik gyerekéhez, ahogy szeretné, nem nagyon fog tudni mit tenni az 1/3 tulajdonjogával haszonélvezet nélkül.

drbjozsef # 2019.02.25. 10:48

Tévesen, de a kérdés szempontjából mégis.

Feltételezem, haszonélvezetet tenni egy ingatlanra, csak az összes tulajdonos beleegyezésével lehetséges.

Az egyes tulajdonrészekre külön is tehető haszonélvezet, ahhoz nyilván nem kell másik tulajdonostárs engedélye.
Az egész ingatlanra persze kell mindegyiké.
Természetesen a törvény erejénél vagy bírósági ítélettel keletkező haszonélvezeteket kivéve.
De szerződéssel alapítani csak úgy lehet.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.25. 10:34

Tévesen feltételezed.

Cabron_ # 2019.02.25. 08:54

Inkább úgy fogalmaznék, hogy előrébb lenne az eladással, hisz megkapná a részét, amúgy meg lakna egy idegen a házban, aki ellen nemigen tudna fellépni. De, ha nem járható, akkor nem járható. Feltételezem, haszonélvezetet tenni egy ingatlanra, csak az összes tulajdonos beleegyezésével lehetséges.

drbjozsef # 2019.02.25. 08:29

Cabron_

Nem.

A haszonélvezet nem átruházható. A haszonélvező lemondhat róla, de másnak nem adhatja át.

Egyébként, ha tehetné is, mennyivel lenne hátrébb a makacskodó gyerek? Most is résztulajdona van, haszonélvezettel terhelten, ha így átadnák másnak, akkor is ugyanez a helyzet maradna.

Cabron_ # 2019.02.25. 07:44

@KBS és drbjozsef:

Laikus vagyok, csak olvasgatom a fórumot, néha kérdezek, mert érdekel a jog. Egyedül a munkajogi dolgokhoz értek valamelyest szakmámból kifolyólag.

Szóval az esetükben nem lehet megoldás, hogy a két másik tulaj eladná a részüket (persze, ha el tudja), az apa meg átadná/eladná a teljes haszonélvezetet a vevőnek, így az ódzkodó testvérnek nemigen lennének lehetőségei. Ha ezt belengetik neki, talán hajlandó lenne az eladás mellett dönteni. Vagy ez így nem járható út?

midiland # 2019.02.25. 07:22
Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném kérdezni,hogy Brüsszelből küldenének ara papagályt ajándékba és csak 50000ft szállitási költséget kell kifizetni valamilyen állatszállitó cégnek. Nekem már gyanus mert mikor jelentkeztem a hirdetésre ami magyarországon feladott és csak a második mail után mondta hogy már nem magyarországon lakik de eltudja küldeni evvel a szállitó céggel a madarat-persze csak után véttel rendelem meg de ha mégis nem azt küld amit akarok akkor akkor HA NEM FIZETEM KI MILYEN FELELŐSÉG TERHE
  • nekem most már kissé gyanus a dolog.
Tisztelettel köszönöm a választ
Reaa # 2019.02.20. 14:45

Tisztelt Szerkesztőség

Gyed, gyes témában szeretnék Önöktől kérdezni. Gyedre ha jól tudom akkor vagyok jogosult, ha a baba születése előtti két évben van 365 nap munkaviszonyom. 14 év után otthagytam a munkahelyem 2018 júni 30.-val. Most 2019 márc1-től újra lesz munkaviszonyom. Kérdésem az lenne, hogy ettől a dátumtól kezdődik a 365 nap vagy beleszámít, ami a kimaradt 7 hónap előtt volt munkaviszony, mert így most volt egy 7 hónapos megszakításom. Most így nem igazán tudom mikorra kellene a baba születését kb összehoznunk. Válaszát előre is köszönöm !

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.20. 13:23

Akkor jó.