Jogi tanács kérése

Nagy valószínűséggel azért nem adja oda, mert vita van továbbra is köztük.

Gondolom ha létre sem jött a szerződés, és az ügyfél mégis kapott pénzt azt azonnal vissza kell(ett volna) adnia.

Bocsi, de mit nem lehet érteni azon, hogy amig a per tartott addig eltelt 5-6 év.

Ebben az időben a felperesnél jogalap nélkül van a törzskönyv.

Ennek okán te eladni nem tudod a gk-t és az állaga is romlik.

Vadsuhanc, jajj már, nem az a szerződés nem jött létre. A tulajdonjog átruházás érvényes, a kölcsön szerződésről ír.

Ha a szerződés létre sem jött mire alapozod a gépkocsi tulajdonjogával kapcsolatos igényedet?

Használati díj a törzskönyv birtoklásáért? Akkor már a kártérítés esélyesebb. Pedig...

Kártérítést így biztosan nem lehet számolni. Hogy használati díj jár-e, ahhoz pedig kellene egy normális tényállás.
Tehát: ki követel vissza autót kitől, miért volt érvénytelen ez a szerződés, stb.?

Aha.
Asszem én ebben nem tudok segíteni, max. a hasracsapást tudom javasolni.

Amikor a szerződésedet felbontották, a szokásos fmh. majd per, amiben megállapítják a szerződés létre nem jöttét, mint alperes kéred a törzskönyv kiadását, illetve az opciós jog törlését.

közben eltelt 5-6 év a felmondás után a törzskönyv nincs a birtokodban, mert a felperes nm adta ki.

A felmondásal a jogalap megszünt ill. az öt év is már rég letelt.

Ezért kérdezem a jogtalan használat miatt mi a kártérítés számításának alapja, összege.

(Nyiván nem tudod gk. törzskönyv nélkül opciós joggal eledni)

Vagy nagyon péntek van, vagy melegfront, de én nem értem a kérdésedet.
Megpróbálnád újra?

Tisztelt hozzáértők!

Alábbi kérdésem van, mert elakadtam:

mi ajogalap nélüli törzskönyv használatának az elszámolási

vagy kártérítés összegének számítási alapja?

Gk.napi bérleti díj vagy valami más?

azzal tisztában vagyok, hogy a nem meghatározható munkabért,

azt a minimál bérrel szokás a lakás használati díját meg a

hasonló környező lakások bérleti díjak átlagával.

Köszönettel!

Sosem értem azokat, akik úgy akarnak pereskedni, hogy a másik oldal nem szegett szerződést; nem úgy a pereskedni akaró...
A képlet egyszerű: Van egy adós, és a kérdező, aki minimum zálogkötelezett, de inkább szintén adós (ld. "hitelt vettünk fel"). Induljunk ki tehát abból, hogy két adós van. Az egyik meghalt, egyetlen örököse maradt - helyette ez lesz az adós, tehát továbbra is két adósunk van, akik közül az egyik zálogkötelezett. És most eljött a helytállás ideje. Valljon milyen kimenetelt vár a kérdező egy esetleges pertől?

KBS,

értettem én, hogy mit akar Powergizi : azért írtam, hogy "releváns". Ha jól értem, a végrehajtás a nem fizetés miatt indult, és az után bizonyosan nem törlesztett senki a banknak, ahogy írod. Vagyis bármit is mutasson ki neki a bank, fizetnie annyit kell, amennyi a végrehajtási lapon áll. Ha ő nem tud semmit, milyen alapon vitatná?

Akkor lenne érdekes a bankkal egyeztetni, ha feltételeznénk, hogy a végrehajtás indulása UTÁN is volt valamennyi teljesítés. Nem?

(Az meg mondjuk, hogy egy banki hitel esetén a bankhoz fordulok adatokért, pláne nem tűnik olyan tanácsnak, ami talán nem merül fel valakiben)

A hazautazással nincs gond.A papirok beszerzésével annál inkább.Ezek hiányában még egy ügyvédhez sem tudok elmenni,mert nem tudok konkrét tényeket,számokat stb.

A végrehajtónál pont az nem lesz meg, ami Powergizit érdekli: hogy ti. a volt férje mennyit törlesztett, amíg még élt - a végrehajtás minden bizonnyal csak ezután indult. Elfelejtkeztek róla, hogy a részleteket fizetni kellene.

Powergizi, ha megtudod, mikor mennyit törlesztett az adós, akkor utána számolsz a banknak? Vagy mit teszel?

Powergizi,

Ha már végrehajtás van, akkor a végrehajtót kell felkeresned, ami releváns adat, az nála megvan minden. Ez nemigen fog menni személyes megjelenés nélkül (esetleg megfelelő meghatalmazással, de külföldről küldötthöz a konzulátus is kelleni fog)

Deviza alapú hitelt vettünk fel a volt férjemmel.Ő volt az adós,én adtam a házamat fedezetként.Elváltunk,majd egy évre rá öngyilkos lett.A kiskorú gyermekem az egyedüli örökös.A hagyatéki tárgyaláson örökölt némi földet,tehát pozitivban volt.A bank nem volt ott a hagyatéki eljárásnál igényt támasztani.Időközben kiköltöztünk külföldre,a postám átvételére a szomszéd volt hivatalosan meghatalmazva.Ennek ellenére egy ideje nem adják oda neki a postám,de most voltam otthon,és a postaládámban találtam egy Földhivatali végzést,hogy bejegyezték a végrehajtást a volt férjem tartozása miatt a házamra.Az a kérdésém,ha most pereskedni/eljárni szeretnék ki tudom-e kérni utólag az üggyel kapcsolatos levelezéseket,számlaegyenleget,befizetések/hátralék összegét tartalmazó dokumentumokat stb. a banktól,illetve a végrehajtótól/közjegyzőtől-egyszóval minden érintettől?Ugyanis semmilyen dokumentumom nincs az adós exférjemtől,de én vagyok a kiskorú gyermekem képviselője,és menteni szeretném,ami menthető,de papirok nélkül hogy?

szikra,

A tartozásért a felelősség természetesen az azt felhalmozó régi tulajdonost terheli. Kérdés, behajtható-e?

Ha adásvétellel vett az ingatlant, akkor a vízmű törvény szerint, ugyan nem követelhető az új tulajdonostól a tartozás, de a szolgáltatási helyen korlátozható vagy felfüggeszthető a szolgáltatás - függetlenül attól, ki halmozta fel a tartozást.
(Árverési vétel esetén lenne egy kicsit egyszerűbb a dolog,de az is véleményes egyelőre, eltérő a bírósági gyakorlat is)

Feltételezem az adásvételi szerződésben szerepel az ingatlan per-, teher-, és illetékmentessége. Ha igen, akkor első körben meg kell próbálni megállapodni az eladóval, hogy fizesse ki, és hárítsa ő át a valódi tulajdonosra a költségeket.

Ha nem hajlandó rá, és az új vevő szeretne vizet, akkor nemigen tehet mást, mint kifizeti a tartozást, aztán követeli (fizetési felszólítás, fizetési meghagyás, végső esetben per) az eladótól az összeget. Azért tőle, mert ő köteles szavatolni az ingatlan tehermentességét. Aztán perelje be ő a régi tulajdonost, és hajtsa be ő rajta a kárát.

Tisztelt Szakértő!
A következő kérdésem lenne:Ismerősöm vásárolt egy ingatlant, a tulajdoni lap tiszta volt, nem volt teher vagy ilyesmi. Birtokba vételkor kiderült, hogy egy korábbi tulajdonos tetemes vízdíj tartozást halmozott fel.A vízügyi cég addig nem hajlandó szolgáltatást nyújtani,illetve szerződést kötni az új tulajdonossal, amíg az a korábbi tartozást ki nem fizeti. Tehát a vétlen új tulajdonossal akarják kifizettetni azt a kárt, amit a vízügyi cégnek már jóval korábban végrehajtásra kellett volna az akkori tulajdonosnak terhelni.Kérdésem, kit terhel a felelősség,joga van-e megtagadni a szolgáltatást a vízügyi cégnek az új tulajdonostól?Egyáltalán miért lehetett felhalmozni több százezres tartozást végrehajtás megindítása nélkül. Köszönöm a választ! üdvözlettel Szikra Gy.

hamiki,

én nem értek hozzá, de szerintem ha a megállapodásból eredő követelése van (itt: a foglaló), erre vonatkozik a 6:89§(3) (és nem 6:88). Vagyis megtámadhatja határidő után is, az öt éves általános elévülési időn belül.

De mit ér el vele? Én is csak arra tudok gondolni, amit KBS írt, hogy pont maga a megállapodás (ami ha jól értem teljes bizonyító erejű magánokiratba lett foglalva) az, ami bizonyítja az igénye alaptalanságát.

Ha bizonyít valami szerződésen kívüli körülményt (mondjuk kényszerítést), akkor lehetne alapja. De az más történet.

Vitassa. Majd elhajtják.

Van egy ingatlan adásvételi 2014-ben és van egy megállapodás 2015-ben. (lásd a 2019.03.10. 13:56-os bejegyzést)
A megállapodás minden pénzügyi kapcsolatot lezár. Ez utóbbi érvényességét vitatja 2018-ban.
Ez a megállapodás tartalmaz három fontos pontot, egy: megkapta a lakáseladásból a foglalót (mert hogy szerinte nem kapta meg), kettő: minden tartozását kiegyenlítette, három: valamint semmilyen további követelése semmilyen formában nincs az öröksége kapcsán.
Ezeket vitatja három évvel az aláírásuk után.

A Ptk értelmezése azért érdekes, hogy megtámadható-e ez a megállapodás a Ptk 6:88 (3) paragr. alapján, úgy tűnik nem.
DE ehhez képest hogyan értelmezendö a Ptk 6:88 (4) paragrafus, mely szerint "megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már letelt"

hamiki,

Ha érvénytelenségre hivatkozna, akkor hogyan követelhetne eközben ugyanezen szerződés alapján bármit is?
Miért erőlteted ezt a Ptk értelmezést?

Megköszönném, ha más jogban jártas is válaszolna a

2019.03.10 9.40, a 2019.03.10. 13.56
2019.03.11 8:03, a 2019.03.11. 8:57
időpontokban feltett kérdéseimre.

OFF Bocs KBS de élek az ajánlatoddal ON

De hátha valaki bővebben is rávilágitana részletekre is

Valójában nem is arra hivatkozik. Te mondtad, hogy a szerződés szerinti foglalót követeli, mert azt állítja, hogy nem kapta meg. Neked kell bizonyítanod, hogy megkapta. De ha a szerződésben aláírta, hogy átvette, akkor ez épp elég bizonyíték.
A többi szófia beszéd.

Kiegészítő kérdés a 2019.03.11 8.03 bejegyzéshez.

Ilyen körülmények között 2018-ban, 2019-ben lehet-e hivatkozni a 2015-ös negállapodás érvénytelenségére?

Nincs jogi ismeretem, csak megkerestem a Ptk paragrafusát.
Kicsit részletesebben, néhány mondatban kifejtenéd a válaszod.
A Ptk 6:88 (3) és (4) bekezdése hogy viszonyul egymáshoz?

Köszönöm