Jogi tanács kérése

Béla! Alapnak alap, de ha a kérező BH-t akar, akkor kapjon BH-t.

BH2009. 205
A tulajdonos személyében bekövetkezett változás a bérleti szerződés egyéb tartalmára nem hat ki, ezért a jogviszonyra irányadó a felmondás szerződésbeli korlátozása is [1959. évi IV. törvény 112. § és 200. §, 1993. évi LXXVIII. törvény 43. §].

Kedves Dr.Attika!

Köszönöm a segítséget!

Van törvényi szabály, csak jó helyen kell keresni.

Ptk. 432. § (2) A határozott időre kötött bérletet a bérbe adott dolog vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a tippet, ez be se ugrott, mert elvesztem a Lakástv.-ben :)

Nincs mit.

Azért írok itt végső kétségbeesésemben, mert találok sehol egy társasházi ingatlanokra vonatkozó szabályt, amit kerestek.

A szabályt, miszerint a társasházaknak biztosítaniuk kell közös WC-t azon lakásokhoz, melyeknek nincs saját WC-jük a társasházban.

Amiért ez fontos: Megvásároltam egy régi építésű épületben nemrégiben Budapesten egy kis lakást (nem közművesített, 13 nm-es), amiben WC sincs.

(Tulajdoni lapon és az alapító okirat szerint is lakás.)

Most akarom felújítani.

De mindenképpen szükségem lenne arra, hogy használhassam a lakásommal szomszédos közös WC-t, ami az osztatlan közös tulajdon része.

Ennek használatához jogom van, hiszen nincsen a lakásomban WC, nem is volt bevezetve.

(A lakásomba be sem fér egy WC, úgy hoz használható legyen).

A probléma: A társasház el akarja ezt most idegeníteni (eladni egy másik, a társasházban tulajdonrésszel rendelkező személynek, akinek viszont van WC az ingatlanjában.).

Én nem tudom az elidegenítést megakadályozni, mivel a többi lakó egyhangúlag megszavazná ezt (2/3-os többséggel), illetve az alapító okirat módosítás is meg tud történni ezügyben (az újfent érvényes 4/5-ös többséggel), mert nekem nagyon kicsi a tulajdonrészem a házban, egyedül kevés vagyok, hiába szavazok ellene).

Mert ezt szóban már a helyi ANTSZ-nél és az építésügyi hatóságnál is elmondták, de senki nem tudta megadni a ténylegesen ezt tartalmazó szabályt, törvényt.

(Az alapító okiratban erről nincs szó. És sem a 2003 évi CXXXIII törvény a társasházakról, sem a 253/1997-es kormányrendelet nem tartalmaz erről adatot.)

Kérem, adja meg valaki ezt nekem, hogy melyik írott szabály mondja ezt ki, hogy ne idegenítse el a ház ennek a WC-nek a használatát tőlem az eladással.

Előre is köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!

Házassági bontóperben 2010. március 30.-án született ítélet, ami ellen határidőn belül, főkérdésekben fellebbezést nyújtottunk be hiánytalanul 2010. június 25.-én! Mivel 2010. október 6.-ig nem történt semmi, de semmi a fellebbezés kapcsán, kifogást is benyújtottunk, amit a mai napon kézbesítve elutasítottak. Indoklás nincs.

Hát ilyenkor? ... Egyszer majd csak meghozza a felterjesztésről a "papírt" a Mikulás, Jézuska, esetleg a Nyuszi? Talán idén, de lehet hogy csak jövőre?

pereszp: sajnos igen. A bíróságok leterheltek, egyáltalán nem rendkívüli, hogy még nem történt semmi. Ettől persze ez nem helyes, hogy így van.

Főkérdésben?! Ki nem tud belenyugodni a bontásba?

Nem a bontás ténye mint főtéma hanem a gyermekelhelyezés-láthatás volt a fellebbezés tárgya. A bontás kimondása formai, de lényeges intézkedés, persze még mint a fellebbezéssel nem érintett részítéletet jogerőre emelkedését sem vezették fel.

A bibis a dologban az, hogy hatályon kívül helyezte a gyermekelhelyezés, kapcsolattartásban hozott ideigleneseket így az eddigiekben is tapasztalt teljes kiszolgáltatottság jellemzi a kapcsolattartást. A gyermeket nem fogom kitenni az ide-oda "rabolgatás" traumájának, így sincs túl jó állapotban a rendszeres gondozói manipulációk, pofozások, megtépések, bezárások hatására.

Szóval részvétem a leterheltség miatt, a bíróságot csak a jogsz. kötelezettség terheli, de az igen. Sem a gyermek sem én nem remélhetünk segítséget senkitől-semmitől csak a felterjesztéstől, ami a rettenetes leterheltség mellet is elvégezhető 8 napon belül, pláne az azóta eltelt 145 nap alatt.

Kérem akinek hathatós tanácsa van az ossza meg, nemcsak velem!

A válóper főkérdése a bontás. Minden egyéb járulékos; ez abból is létszik, hogy azok nem is szükségképpen tárgyai a pernek; külön perben is elbírálhatók.

Ha az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezték, akkor a nem jogerős ítéletet nyilván előzetesen végrehajthatóként hirdették ki. Végre kell hajtani, be kell tartani.

(Abban ne nagyon reménykedj, hogy a másodfok gyermekelhelyezés tárgyában megváltoztatja az ítéletet.)

Jogi szempontból tényleg a bontás a fő téma. Gyakorlati és személyes szempontból viszont a gyermekelhelyezés és a KT. Bocsánat a megfogalmazásért! Mea Culpa!
Előzetes végrehajtás csak a GYTD megfizetésére vonatkozott, semmi egyébre.

Tisztelt Fórumozok!

Kérdésem a következő: "A késedelmi kamat, a pénztartozás késedelmes teljesítésének objektív jogkövetkezménye." ez pontosan mit is jelent kérnem kell a bíróságon a késedelmi kamatokat külön vagy alapban jár? És ha külön nem említem nem is kapok semmit?

válaszokat köszönöm.

Kérned kell külön, ha nem teszed, nem ítélik meg.

Ha tényleg érdekel a másik vonatkozás, akkor az objektív azt jelenti, hogy tökmindegy, miért esett a kötelezett késedelembe.

Ezt elmulasztottam ítélet hirdetéskor szembesültem a problémával . Ez a hajó elment vagy..?

Jó kérdés. Ismerek olyan álláspontot, hogy a kamat külön perben is érvényesíthető, én azonban arra hajlok, hogy a járulékos kérdésekre - így a kamatokra - is kihat az ítélt dolog jelleg.

Köszönöm.

sziasztok!

egy olyan kérdésem lenne, hogy ha jelzálog terhel egy ingatlan, és az ingatlan megosztásra kerül, akkor a jelzálog automatikusan rávezetődik a megosztott (újonnan keletkező részre is?
Ezt melyik jogszabályban találom meg?

Előre is köszönöm a segítséget?

Természetesen.

Köszönöm a gyors választ.

Kérhetnék egy jogszabály számot, mert szükségem lenne rá.

Előre is köszönöm!

Ha csak a megosztott ingatlan egy részét szeretnétek jelzálogjoggal terhelni, akkor véleményem szerint ez fedezetcserének minősül, így a banknak (feltételezem, ő a jelzálogjog jogosultja), fel kell ajánlani az új ingatlant, hogy elfogadja-e fedezetként.

A kért jogszabály:1997. évi CXLI. 16/A. §

Ugyan. Ptk. Meg a józan parasztész. Gondolj már bele, mit érne a jelzálog, ha meglehetne csinálni, hogy a jelzáloggal terhelt 50 milliós ingatlanomat megosztom egy negyven és egy 10 milliósra, és azt mondom, hogy a jelzálog innen kezdve csak a 10 milliósat terheli.

Természetesen az új ingatlannak megfelelő fedezetet kell nyújtania. Ezt a bank értékbecslője eldönti.

Automatikusan terheli a jelzálog a megosztással létrejött ingatlanokat. Ha valamelyikről le akarja vetetni, külön egyezkednie kell a bankkal.