Jogi tanács kérése

Klárissz,

Az elévült követelés nem szűnik meg. Hát hagy kamatoztassa, magánügy. Ha ítéleted van róla, hogy elévült, akkor azt - ha figyelsz - nem fogja tudni soha behajtani. Nem tilos nyilvántartani.

(gerbera : ma már 1,8%, és emelkedik...)

„továbbra is nyilvántartja és magas kamattal kamatoztatja tovább”
A 0,9% mióta számít magasnak?
„Mit lehet tenni ez esetben”
Hát fizesd meg a tartozásodat, és máris nem leszel adós!

Tisztelt Fórum!

Kérdésem az lenne, hogy bírósági itélet jogerősen kimondott valamennyi közmű tartozást, az be is lett fizetve időben., a tartozás többi része elévült. A Szolgáltató az elévült részt továbbra is nyilvántartja és magas kamattal kamatoztatja tovább. Lehetősége van erre? Mit lehet tenni ez esetben.
Köszönöm!

„meddig lehet bíróságra menni, van -e ennek valami határideje?”
Mit kérnének a bíróságtól?

Tisztelt szakértők!
Gyerekeim tulajdonosntól vettek részletre egy házat. Van ügyvédi papír róla. 700 ezer előleget adtak az először aztán havi részletekben három milliót lefizettek. Közben lett több milla tartozás a házon, ezért meghíusult az adásvétel, tehát nem kerülhet a tulajdonukba a ház hiába fizették ki.
Most azt mondja a tulaj, hogy eladja a házat és az árából kifizeti a gyerekeim 3,7 millióját. Csakhogy abból a tartozását is ki kell fizetnie, mert másképp nem tudja eladni. Vagyis a gyerekeimnek fizetendő pénz is nem biztos, hogy kijön a ház árából.
Azt szeretném kérdezni, hogy meddig lehet bíróságra menni, van -e ennek valami határideje? Várhatnak-e addig eladja a házat a tulaj és vagy visszakapják a pénzüket vagy nem.
Mennyibe kerül ez nekik? Mennyi a költsége?
Köszönöm szépen a választ!

Nem.

Üdvözletem!
Idős, súlyosan fogyatékos rokonomnak vagyok az ideiglenes gondnoka, ő intézetben él. A gondnokság alá vételi per - 3 év után - a szakértő kirendelésénél tart, és ebben benne van a gyámhivatali szuttyogás (majdnem csúnyábban írtam..) és a pandémia is. Időközben a fent jelzett rokonnak olyan szinten romlott meg az állapota, hogy másik intézetbeli elhelyezés szükséges. Lehetőleg sürgősen. Egy darab olyan alapítványt találtam egy másik városban, ahol egyáltalán szóba állnak velem, és hajlandóak legalább várólistára venni. Ehhez szükséges lesz a lakcímének a megváltoztatása. A kérdésem az lenne, hogy ez mennyiben változtatja meg a folyamatban lévő gondnoki pert? Átpakolnak mindent a másik városbeli gyámhivatalhoz és kezdik az egészet előröl?
Köszönöm

CsirmazHK szerintem hibás jogalapból levezetve teszed fel a kérdést és inkább a jogi fórum helyett / ahol esetleg borgőzös válaszokat kaphatsz (lásd értetlen KBS-t) fordulj ügyvédhez.
Nem merülök bele de az eltartási szerződésed tartalma 8ha van ilyen írásban) és az a tény, hogy az örökösök a hagyatéki eljárásban nem érvényesítették a kötelesrészt ez a két ok alapot ad arra, hogy az örökös(ök) utólag támasztott követelését kifogásold.
úgy is nekifuthatsz a dolognak, hogy felajánlod az ingatlant 2 szeres piaci áron és követeled az addig felmerült összes költséged ami éppen az ingatlan piaci árával azonos összegű. vagy
Ha az örökös részéről ügyvédi felszólítást kaptál akkor hagyd hogy bepereljenek de inkább ügyvéddel konzultálj.
A megadott információid kevesek ahhoz, hogy itt a fórumon ahol csak lecsúszott munkanélküli álljogászok vannak megfelelő érdemi tanácsot kapjál.

India: dixi. (Botanicust viszont nyugodtan ignoráld.)

Ne haragudj, én nem értem a kérdéseidet. Talán, ha mellőznéd a jogi szaknyelvet.

("Csoki, ne beszélj spanyolul!

• Miért ne?
• Mert nem tudsz.")

Életjáradéki Szerződés kötelezettje vagyok, s mivel a szerződés megkötésétől számított két éven belül - a jogosult halálával megnyílt az öröklés, a ’törvényes örökösök’ felszólítottak, ultimátumszerű, „peren kívüli egyezséget” fölajánlva a kötelesrész kifizetésre.
Az örökhagyó hagyatékában csak banki tartozás maradt, s a vérszerinti leszármazottak a Hagyatéki eljárásban nem nyilatkoztak az örökség részeként a kötelesrész igényükre, csak a „törvényes örökös” bizonyítvány kiállítását kérve (utólag) – így örökség és öröklési igény nélkül a-Hagyatéki Végzés lezárta az eljárást.
KÉRDÉSEM – a kötelesrész alapjának számítására vonatkozik:
Levonható-e az elidegenített ingatlan értékéből az Életjáradéki Szerződés ténylegesen juttatott összegével csökkentett érték, amely az "elidegenített ingatlan' értékének nem fedezett része, mint a kötelesrész számításának a tiszta alapja.

• Levonható-e az ingatlan értékéből a jogosultnak még életében (tartozás elismerő nyilatkozattal) juttatott' készpénz összege?
• a ténylegesen kifizetett életjáradék összege?
• a végtisztesség temetési költsége, számlája?

Ez a "tiszta Alap" a kötelesrész számításához, aminek 1/3 a kötelesrész, amit a törvényes örökösöknek kell fizetni.

Kötelezhet-e ügyvédi felszólító levélben a törvényes örökös – ’kizárólag peren kívüli egyezségben’ meghatározva az egyezség határidejét, a kifizetés idejét és összegét, amit rajtam követel?

india szerintem azért a gyámhatóságot is megkérdezhetnéd, hogy milyen feltételeket kell biztosítanod és bizonyítanod.
A gyermekek érdekében a szülőknek is van együttműködési kötelezettségük, és a két hetente se kéthetente ha megpróbálod az exszel megbeszélni, hogy pl, minden nap mész értük az iskolába, vagy már pénteken elmész értük és vasárnap délelőtt viszed csak vissza sb.. a 14 éves pont a legrosszabb korba van sok türelem és sok szeretet kell ilyenkor mert dübörög bennük a hormon és hagyni kell őket kicsit szabadnak lenni hiába akarsz vele lenni akkor is engedni kell persze szabályokat előre lefektetve, mit lehet mit nem.
Az exszel nem tudsz dűlőre jutni akkor jöhet a második forduló ismét neki futsz de már minden szót rögzítesz és nem fogod tudni elkerülni a pert. Úgy tudom a gyereket is megkérdezik kivel szeretne lenni, és nem igaz, hogy a testvéreket nem válasszák el egymástól mert engem is elválasztottak a bátyámtól igaz már régen volt.

Nem baj. Illetve akkor nem, ha a mi javunkra ítél a bíróság. De ha nem, akkor - mivel egy tárgyalás után nyilván még rosszabbra fog fordulni a kapcsolat az anyával - a volt feleség bosszúból elérheti, hogy a férjem valóban csak két hetente hétvégén láthassa a gyerekeket. Akkor meg adtunk a sz..nak egy pofont.. :( Erősködtünk és az lett a vége, hogy mi maradtunk hoppon. (Meg a 14 éves gyerek...)
Nehéz ez, főleg mert 2 gyerek van, és az egyik még kicsi.
Na mindegy, át kell ezt alaposan gondolni. Itt a kérdés az, hogy mi alapján hoz ítéletet a bíróság? Nem az én esetemet kérdezem, hanem hogy mik a mérlegelésre okot adó körülmények úgy általában.
Gondolom, hogy lenne környezettanulmány, jövedelmi viszonyok, és még? Ezek nagyjából azonosak. Mennyire általános az, hogy nem az apának ítélik a gyerekeket?

wers a banknak semmi ! az Elműnek van köze hozzá mert a jogtalan kikötés miatt nem jutottam albérleti bevételeimhez amiből korábban rendesen 3 éven keresztül törlesztettem és így nem tudtam tovább a jogsértést követően fizetni.ami miatt felmondta a szerződésemet és a követelés azonnal esedékessé vált az Elmű pedig a mai napig fenntartja a jogsértést én pedig a mai napig nem tudom kiadni.

És? Akkor mind a két gyerek hozzádkerül. Baj?

Kovács_Béla_Sándor, köszönöm a hozzászólást.
Tegnap kértem tanácsot egy helyi ügyvédtől, aki azt mondta, ő nem vállalná ezt a pert, tekintettel arra, hogy két gyermek van, és a bíróság nem hozna olyan ítéletet, hogy a testvéreket elválasszák egymástól.
Azt mondta, hogy ha az anya rendőrökkel jönne a 14 éves lányért, és hazavinné, és a lány minden nap elszökne vissza hozzánk, akkor sem ítélné nekünk a szülői felügyeleti jogot a bíróság valószínűleg. Így vagy mindkét gyerekre kell kérni a szülői felügyeleti jog megváltoztatását, vagy egyikre sem.
Ezzel eléggé elszomorított minket. Mert a nagylánynál egyértelmű a helyzet, ő kijelentette, hogy nem akar soha visszaköltözni az anyjához, de a kisebbik gyerek biztosan megsínylene egy pert, nem beszélve az anya mentalitásáról, aki biztosan elkezdené befolyásolni a gyereket. Láttunk már ilyet a lánynál is - zsarolások, hazugságok, veszekedések, stb. -, csak ő már elég nagy volt, hogy nélkülünk is átlásson a szitán.

„Ha valakinek kikötik jogtalanul a házában a villanyt ”

Mi köze van ehhez a banknak?

gerbera
Jó-jó, mondjuk azt, hogy értettem a kérdést, és igazából csak azt nem értem, hogyan juthat ilyen eszébe valakinek, hogy másvalakire akarja hárítani a fizetésképtelenségének a következményeit. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem létezne a körbetartozás jelensége, a jogosultaknak pedig olyanoktól kellene követelniük a jussukat, akikkel nem is állnak szerződésben.

Ha valakinek kikötik jogtalanul a házában a villanyt és ez a valaki egyébként kizárólag az ingatlana bérbeadásból élt és így a bérbeadás ellehetetlenült, a jogsértés jogerős megállapítására pedig 8 év múlva kerül sor és közben a bankja felmondja szerződését és így az addig fizetett jelzálog hitele maradéka egy összegben esedékessé válik és az a valaki a jogsértő mulasztása miatt szeretné a jogsértővel kifizettetni ezt a kárát akkor melyik jogszabályra hivatkozással teheti ezt meg?

Ez volt a kérdés,
meg az hogy fogyasztóvédelmi eljárásban nyugszik e az elévülés?
meg az hogy a megkezdődött 5 éves elévülés ha közben változik a jogszabály kihat e az ötéves elévüléssel zajló ügyben a harmadik évben keletkezett kár követelésére vagy marad az 5 éves elévülés a jogsértés megszüntetésétől ?

Per a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránt. Ki fogják bírni a gyerekek; nem kell "az anyjuk ellen" beszélniük. Bőven elég a fennálló helyzett; illetve hogy a nagyobbik nyilatkozik, hogy azt szeretné, hogy az apja gyakorolja a szülői felügyeleti jogot.

Tisztelt Szakértők!

A férjemmel nemrég házasodtunk össze, de már 6 éve együtt élünk. Neki van 2 gyermeke, egy 8 éves fiú és egy 14 éves lány - az előző házasságából. A válás során a szülői felügyeleti jog az anyához került, 2 hetente hétvégi láthatása maradt a férjemnek. Ezt már az elejétől fogva nem tartották, a gyerekek a hét egyik felét itt, a másikat ott töltötték.
A 14 éves lány már több mint 2 éve életvitelszerűen nálunk él, az anyjához jó, ha havonta egy estére átmegy. (A fiú is egyre többet van velünk.)
Nemrég a férjem megkérte a volt feleséget, hogy papírozzuk le a jelenlegi helyzetet, vagyis: legyen közös szülői felügyelet, és a lány gyermek lakcíme legyen nálunk, a fiúé pedig az anyjánál. A volt feleség ebbe nem ment bele (meg is mondta, hogy neki kell a családi pótlék és épp a kérés előtt két héttel felvette a CSOK-ot mindkét gyerek után - hogy vegyen egy olyan házat, amibe egyébként elmondása szerint majd az apját költözteti, vagy kiadja, ja, és persze az SZJA visszatérítéssel is felkarmol majd százezreket). A nagyobbik gyerekkel nem foglalkozik, nem is találkozik, de a pénz, amit utána kap persze jól jön. Ráadásul mindkét gyereket mi ruháztatjuk, az iskolakezdést mi finanszírozzuk. Tudom, hogy nem lenne muszáj, de a férjemnek borzasztó látni apaként, ha a saját gyerekének lyukas a nadrágja, vagy nincs rendes iskolatáskája..
Nem vagyok álszent, nálunk és azért merült fel a kérdés, mert szeretnénk házat venni, és így elesünk a csok-tól, a felújítási hiteltől, az áfa támogatástól, nagyjából tizenmillió forinttól - de mi legalább a gyerekeknek szeretnénk egy élhető otthont teremteni külön szobákkal, udvarral. De hozzáteszem, mi legalább jogosan vennénk fel ezeket a támogatásokat.
Szóval mit lehet tenni, ha az egyik gyereket mi neveljük, etetjük, öltöztetjük, iskoláztatjuk, de papíron másnál van?
Ahogy néztem, a családi pótléknál, iskolakezdési támogatásnál, hiteleknél, mindenhol azt nézik, kinél van a SZÜF..
Egy évekig tartó peres eljárás meg nem hiányzik a gyerekeknek szerintem.. Azt nem szeretnénk, hogy az anyjuk ellen kelljen beszélniük..
Szóval tud-e valaki valamilyen kiskaput esetleg, ahol meg lehetne fogni a volt feleséget? Egy visszamenőleg visszakért családi pótlékkal, egy bármivel?
Mert egyelőre a képünkbe nevet.. Bár hozzáteszem jogilag minden további nélkül megteheti.
A válaszokat előre is köszönöm

:D

„Bezony, bezony.”

Áhhh, pedig már dörzsöltem a tenyerem :D

Bezony, bezony. A kötelmi jogi jogviszonyok zártsága, amelyet csak kivételesen tör át a tételes jog.

Jó-jó, mondjuk azt, hogy értettem a kérdést, és igazából csak azt nem értem, hogyan juthat ilyen eszébe valakinek, hogy másvalakire akarja hárítani a fizetésképtelenségének a következményeit. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem létezne a körbetartozás jelensége, a jogosultaknak pedig olyanoktól kellene követelniük a jussukat, akikkel nem is állnak szerződésben.

„Úgy értette, hogy olyat hivatkozni, amivel szabadul a bankkal szembeni tartozása alól.”

És van ilyen,? Mert nagyon érdekelne. Bár épp minap járt le a jelzáloghitelem, 20 év után miénk a házunk!!!, azonnal vennék fel rá újabbat, ha nem kell visszafizetni.
Mindig akad(hat) harmadik személy, aki miatt nem tudnék fizetni.