Munkaviszony megszűntetése

SSzilvi

„Ha közös megegyezést nem írom alá és a cég egyoldalúan megszakítja a munkaviszonyomat, akkor arra jár végkielégítés?”

A közös megegyezés esetén nem jár végkielégítés,de mivel közös megegyezés bele lehet venni hogy annyival több hónapot fizessen mint amennyi a végkielégítés.

Ha a munkáltató mond fel (és nem megszakítja a munkaviszonyt!)rendes felmondással akkor jár végkielégítés ha meg vannak az évek a cégnél.

Kedves Fórumozók,

a következő kialakult helyzetre keresek választ:
munkáltatóm csődeljárás, pontosabban csődvédelem alatt áll, mely április 30-ig tart, ezt követően gyaníthatóan megkezdődik a felszámolási eljárás. Kb. 1 hete a munkáltató bejelentette a csoportos leépítést, de még nem kezdte el egyik munkavállalóval (össz 60 fő) szemben sem. Ellenben közölte, hogy a bérszámfejtő programja március 31-ig működik (utána nincs és nem is lesz kifizetve), ráadásul a munkaügyes sem hajlandó az elmaradt bére miatt tovább dolgozni, így aki akar még március 31-ig kiléphet, közös megegyezéssel, és le sem igazolják a kifizetetlen több havi munkabért. Mit javasolnak? Kilépés után rögtön az illetékes Mu-ügyi Bírósághoz fordulni fizetési meghagyással? Ha igen, ez mennyiben befolyásolja az adott munkavállaló rangsorát a kifizetési sorrendben, ha 2010. május 1-ejével megindul a munkáltató ellen a felszámolási eljárás? Milyen egyéb opciók lehetnek annak érdekében, hogy az elmaradt munkabérünkhöz hozzájussunk?

Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves Fórumozók!

A cég amelynél dolgozom,csőd miatt megszűnik.
A kérdésem az lenne hogy nekem hogy jobb,ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony vagy csak felmondással?
Vagy mik a lehetőségek és én hogy járok jobban?

köszönöm válaszotokat szilvi

Az attól függ, mi van abban a közös megegyezésben.

Ocsko: miért kellene kilépni? Nem kell a több munkabér?

(A munkáltatónak elég sajátos elképzelései vannak a dolgok menetéről. Előbb-utóbb valami hatóság majd jó pénzért felvilágosítja.)

Sziasztok!
Szabadság alatt felmondhat-e a munkáltató rendes felmondással? Előre is kösz!

Természetesen igényt tartanék a munkabéremre (a 30 napos felmondási időre is), de hónapok óta nem fizet a cég, ami ellen a csődbiztos sem tud, vagy nem tesz munkavállaló számára foganatosítható lépéseket. Amennyiben megbüntetik a munkáltatót, ő annál inkább nem tud fizetni a dolgozóinak. Az a gondom elsősorban, ha felteszem április 15-kén szerződni tudok egy másik céggel, nincs ki és nincs mivel kiléptessen, és nincs hatóság, aki leigazolja, hogy akaratomon kívűl nem tudok kilépni, így nem tudok belépni egy új céghez. Ezt a kockázatot szeretném minimalizálni az amúgy sem pörgő munkaerőpiacon.

hhhhh: igen.

Zöldségeket írsz, Ocsko! Ha úgyse foglalkoztat a jelenlegi munkáltatód, akkor a meglévő munkaviszony igazán nem akadálya a másik munkaviszony létesítésének. Viszont a jelenlegi munkáltatódtól mindaddig jár a munkabér, amíg a munkaviszonyod nála fennáll. Ha te ezt magad szünteted meg, azzal elrúgsz magadtól pár havi potya pénzt. Nehogy már a te gondod legyen, hoyg miből fogja kifizetni! (Egyébként ha valóban felszámolás lesz, akkor ott a Bérgarancia Alap.)

Segítsetek kérlek!
A munkáltatóm rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyomta. Ez alapján március 22.-én szünt meg a munkaviszonyom. De azóta sem kaptam meg a leszámolási papírjaimat, se a fizetésemet. Mit tehetek, hogy megsürgessem őket?

Felszólítás, fizetési meghagyás, per. (Lehet még könyörögni, fenyegetőzni, imnádkozni - de ez egy jogi fórum.)

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem.
2007.04.01-én kezdődött a határozatlan idejű munkaviszonyom. Ma (2010.03.31) a főnököm a kezembe nyomta a munkáltatói rendes felmondásos papírkát. Természetesen benne van, hogy 30 nap a felmondási idő, és a felmentési idő 2010.04.15 - től 2010.04.30-ig tart. Azaz a munkaviszonyom 2010.04.30-ig tart. A kérdésem az lenne, hogy jár-e nekem 1 havi végkielégítés? A felmondási papíron a dátum 2010.03.31. Azt tudom, hogy 3 év munkaviszony után jár végkielégítés, de nem tudom, hogy én most kapnék-e. Nem szeretném, ha kijátszana a főnököm. Még nem írtam alá a felmondási papíromat.

A választ előre is köszönöm!

Kedves Szakértők!

Egy bt-nek vagyok a kültagja és van itt egy megbízási szerződésem is. Szeretném megszüntetni a cégnél mindkét jogviszonyomat. A kérdésem, hogy hány napos felmondási idő vonatkozik rám? Össze vagyok zavarodva, a kültagság felmondásánál 3 hónapot olvastam, a megbízási szerződés felmondása 30 nap. Ez így van? Tehát 2 külön felmondó levelet írjak a Bt. 2 beltagjának? A másik kérdésem, hogy ha én mondok fel, akkor is jár a bent maradt szabadságom vagy attól elesek?
Előre is köszi a segítséget!

Milyen szabadság? Se a kültagnak, se a megbízottnak nem jár olyan.

Panda: igen.

Annak nincs jelentősége, hogy aláírod-e a felmondást, az egy egyoldalú jognyilatkozat.

Kedves Kovács Béla Sándor!
Ó, ezt jól elszúrtam. 2002 óta vagyok a cégnél. Először rendes főállású munkaviszonyban voltam. 2007-től azt felmondták és lettem megbízásos. Tehát a bent maradt szabikat már akkor ki kellett volna fizetniük. Így jártam...
A felmondási időre tudsz válaszolni, hogy hány nap?

Kedves Fórumozók!
Tudna nekem valaki konkrét gyakorlati példát mondani arra, hogy miket lehet rendkívüli felmondás okaként felhozni?
Köszi előre is.

Szilvianyu, az attól függ, 2007-ben mikor. Ugyanis 3 év az elévülés, tehát lehet, hogy még belül vagy.

A megbízási szerződést olyan határidővel mondhatod fel, hogy a megbízónak megfelelő ideje maradjon, hogy maga intézze az ügyet, vagy mást bízzon meg. 15 nap általában elegendő szokott lenni.

Szerintem a bt-ből való kilépésnél nem kell határidőt hagyni, a közléssel hatályosul.

A folyamatos megbízási szerződés felmondásának sajátosságai

A megbízónak igen széleskörű jogokat biztosít a jogalkotó a megbízási jogviszony felszámolására, hiszen számára a jogviszony megszüntetésére bármikor azonnali hatályú felmondást engedélyez. [Ptk. 483§ (1)] A megbízási szerződés felmondásának korlátozása vagy kizárása a Ptk. 483 §. (4) alapján semmis.

Kivételt enged ez alól a jogalkotó a folyamatos megbízási szerződés esetében, ahol a felek a felmondás jogát korlátozhatják. A korlátozás lehet időbeli (a felek felmondási időt kötnek ki) vagy történhet egyéb kötelezettség teljesítésének (pl. pénzösszegfizetés) kikötésével.

A felmondás jogát a felek ebben az esetben sem zárhatják ki, de a megbízott érdekeit a korlátozás lehetőségének engedélyezésével jogi védelemben részesíti a jogalkotó.

Ennek indoka az lehet, hogy míg az általános megbízás esetében a megbízatás egy-egy meghatározott ügy ellátására vagy feladat végrehajtására szól és ezek teljesítésével szerződés általában megszűnik, folyamatos megbízás esetében a megbízás teljesítéséhez a megbízottnak vélhetően előkészületeket kell tennie.

Esetleges anyagi ráfordításokat eszközölhet, visszamondhat más megbízásokat, alkalmazottakat vehet fel, azaz számos olyan lépést tehet, mely őt egy a megbízott általi azonnali hatályú felmondás esetén hátrányos helyzetbe hozná.

Ezek kiküszöbölésének, orvoslásának egyik eszköze a Ptk. 483§ (3) leírt kártérítési kötelezettség. A másik megoldás a már említett felmondás korlátozás. [Ptk. 483 § (4)]. E megoldást külön is nevesíti az ügyvédi megbízások vonatkozásában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, mely kimondja, hogy „megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja” viszont, „folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról eltérően rendelkezhetnek.” [Ügyvédi törvény 24.§. (2) (3)

A Legfelsőbb Bíróság döntése

A vizsgált ügyben a felek közötti jogviszony felbontását az alperes (a korábbi megbízó) kezdeményezte. Mivel ezt közös megegyezéssel nem sikerült megvalósítania, a megállapodás azonnali hatályú felbontását kérte. A felperes az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítás a mellett a megbízási díjára valamint késedelmi kamatainak, mint kártérítésösszegnek a megállapítására nyújtott be keresetet. A Legfelsőbb Bíróságnak – mint felülvizsgálati bíróságnak – elsőként arra kellett választ adnia, hogy a jogviszony folyamatos volt e.

Egyetértve az első és a másodfokú bíróság döntéseivel a Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy a felek közötti megbízási jogviszony folyamatos volt. Erre utalnak a megbízási szerződés szövegében használt „mindennapi” „állandó” „rendszeres” stb. kifejezések, valamint a szerződésben vállalt feladat, (jogi segítség nyújtása az alperes mindennapi szakmai munkájához), mely szintén folyamatosságot feltételez.

Az alperes állítása szerint a folyamatos jogviszonyt korábbi szerződésnek kell megelőznie. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság elutasította, megállapítva, hogy a felek már első ízben kötött szerződésükkel is létrehozhatnak folyamatos megbízási jogviszonyt. Ezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felek között folyamatos megbízási jogviszony volt így a felmondás jogának korlátozása jogszerűen történt. A felperes így joggal tartott igényt megbízási díjának megfizetésére.

Előzmény:

A Legfelsőbb Bírósági hatályában fenntartotta azt a másodfokú ítéletet, mely egy folyamatos megbízási jogviszony jogellenesen gyakorolt rendkívüli felmondása miatt indult. BH2009. 331 (Legf. Bír. Gfv. X. 30.378/2008)

A folyamatos megbízási szerződés jellemzői
Mint a megbízási szerződés esetében általában, a folyamatos (tartós) megbízási jogviszony esetében sem meghatározott cél vagy eredmény elérésére vállal kötelezettséget a megbízott, hanem a tevékenység – magatartás – kifejtésére. Sajátossága annyi, hogy tartós megbízás esetében a tevékenység nem egyszeri, hanem a feladat huzamosabb ideit tartó ellátására szól. A folyamatos és az egyszeri megbízás elhatárolása a gyakorlatban nem történik mindig egyszerűen. Támpontul szolgálhat a szerződés időbeli hatálya. Amennyiben a feladatokat határozott ideig, de hosszabb időtartamon keresztül kell ellátni, vagy a szerződést határozatlan időre kötik a felek, vélhetően tartós megbízásról van szó. A tevékenység tartalma is utalhat tartós vagy folyamatos megbízási jogviszonyra. Ezekben az esetekben a szolgáltatás természete teszi a megbízást folyamatossá (tipikusan ilyen lehet az ügyvédei tevékenység). A vizsgált ügyben elsőként az elsőfokú bíróság állapította meg azt, hogy a felek között folyamatos megbízási jogviszony állt fenn, mégpedig a „szerződésben körülírt, a felperest terhelő elvégzendő tevékenységek tartalmára tekintettel”. A másodfokú bíróság ítéletének indoklásában szintén rámutatott, hogy a felek között tartós jogviszony jött létre ugyanis a felperesnek „huzamosan, időszakonként visszatérően ugyanazokat a feladatokat kellett ellátnia”.

Ez már-már flood, kedves Dödölle. A szándék nemes, de a kivitelezés már nem segít, hanem árt.

Kedves Fórumozók!

Táppénzen voltam szept.29-től, közben 40% egészségkárosodást állapítottak meg.A munkahelyemen közöltem szeretnék tovább dolgozni,csökkentet munkaidőben könnyített munkával,de ő nem tud nekem munkát bíztosítani így felmondott.2007.aug.15-től dolgoztam a munkahelyemen,mi jár nekem?Mire figyeljek oda ha hívnak be aláírni a papírok alá.

Tisztelt Szakértők!

A következő a problémám és remélem tudnak segíteni benne. Március 31-én minden előjel nélkül közölték velem hogy megszűnik a munkaviszonyom. Én természetesen nem írtam alá semmit hanem elmentem táppénzre. Ma kaptam egy telefont a munkáltatómtól hogy menjek be a papírjaimért. Ezen közös megegyezéssel való felmondás szerepel mire közöltem hogy én ezt nem vagyok hajlandó aláírni. Majd kezembe nyomták a papírokat és azt mondták hogy nem baj nem is kell mivel már nem szükséges a dolgozó aláírása elég a munkáltatóé. Ez így jogszerű? Hova forduljak?

Csak szertné a munkáltató.Szólitsd fel tértis levélben a jogszerü felmondásra.Ha nem válaszol vagy nem hajlandó akkor csak a bíróság marad

de a szép ebben az hogy így munkaviszonyod fent áll és köteles vagy bemenni dolgozni.