Munkaviszony megszűntetése

A felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama
a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el.

Ez azt jelenti, hogy a felmondást a felmondási védelem megszűnésekor bármikor, akár a munkába lépés napján is közölhetik (azaz egy újabb betegállományba vétellel ezt nem lehet kivédeni), de a felmondásban rögzített felmondási idő csak harmicnapon túl kezdődhet el.

Ettől függetlenül a munkáltató a munkavégzés alól akár azonnali hatállyal is felmentheti, de mindent (30 napra járó juttatások + felmondási időre járó juttatások + végkielégítés, stb.) ki kell fizetnie.!!

Köszönöm!

Jó napot!

A probléma a következő:a munkaszerződés aláírásakor egy "tájékoztató" lett csatolva mellé (nem annak melléklteteként), amiben szabályozva van, hogy a munkáltató a törzsidőt 9-16 óra között határozza meg. Most a munakidőt a munkáltató 9-17.30 között, 30 perces munkaközi szünettel szeretné meghatározni.
A kérdéseim:
Ezt egy szintén "tájékoztató" formában a munkáltató közölhet-e?Mi a teendő, ha a munkavállaló nem írja alá?Ha különösebb (családi, stb.) indoka nincs, de ő 8-16.30 ig szeretne dolgozni, ezért beperelhet-e?

Üdvözlök Mindenkit!

Kérdezni szeretnék.
2008. november 17-én kezdtem dolgozni egy cégnél, mely a próbaidőt 3 hónapban határozta meg. Időközben a bruttó bért a felére csökkentette a munkáltató. Szerződésmódosítást írtunk alá, de ez nem ütközik valamilyen törvénybe, hogy a bruttó bért lecsökkentse a munkáltató?
A felmondásomról január 28-án szóltam a főnökségnek, illetve írásban is benyújtottam. Az utolsó munkanapom febr. 6. Mikor kell megkapnom a papírjaimat?
A bért átutalással kapom, de bérjegyzéket még nem láttam és nem is írtam alá. Kellene kapnom bérjegyzéket, ugye?
Valamint felmerült, hogy perrel fognak fenyegetőzni a főnökeim, mielőtt kiléptetnek, mert veszélyeztetem a cég működését. Perelhetnek?

Köszönök minden hozzászólást!

kispite

A munkarendet a munkáltató egyoldalúan határozza meg. A módosításához sem kell a munkavállaló beleegyezése.

„ez nem ütközik valamilyen törvénybe, hogy a bruttó bért lecsökkentse a munkáltató?”
De. Törvénybe ütközne. Csakhogy itt nem a munkáltató csökkentette a bért, hanem a felek megállapodtak az új, alacsonyabb munkabérben.

A próbaidő alatt bármelyik fél egyoldalúan, indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. (Nem felmondás! Megszüntetés.) Ha a munkaviszony megszüntetése nem jogellenes, a kárfelelősség fel sem merülhet.

Köszönöm!

kispite

Köszönöm a választ!csak annyi még, ha a munkaválllaó nem hajlandó az új munkarendet betartani, akkor figyelmezetetés, stb. után rendes felmondás?

Jó napot!

Segítséget szeretnék kérni.

2002. októbere óta dolgozom egy cégnél, és most szeretnék eljönni onnan. Van egy főnököm, aki már nem gyakorolhatja a munkáltatói jogogkat, és van egy másik főnök aki elbocsáthat és felvehet munkatársakat. Én beszéltem a távozásomról mindekttővel és kértem, hogy a jó együttműködés és egyéb okok miatt ha lehet engedjenek el, és kapjak 2 havi végkielégítést (5 év után ennyi jár) és 3 havi felmondási idő (ez van a munkaszerződésemben) pénzt. Bele is mentek mindketten, mikor is megírtam a kérelmet, és az a főnököm, aki dönthet ebben, jóvá is hagyta. Viszont a másik nagyon gonosz és azt mondta, hogy közös megegyezéssel elmehetek ugyan, de nem jár sem végkielégítés sem a felmondási idő pénz.
Jutalmat meg nem fog adni nekem azt mondta.
Ja egy kis adaléknak még hozzátenneém, hogy a "nem dönthetős" főnököm átküldte a jogtanácsonak a kérelmet
és majd ő megmondja, hogy mit lehet tenni, csak az a baj, hogy ők jóban vannak, és biztos, hogy olyan javaslatot fog tenni erre, ami nekem nem lesz jó.
Mit tehetek én?
Van lehetőség arra, hogy közös megegyezéssel jöjjek el, és kapjam meg az 5 havi "járandóságomat"?
Ha lehet paragrafusokkal is alá kellene támasztanom.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Rendes felmondás?! A munkavégzés megtagadása, a munkaidő be nem tartása rendkívüli felmondási ok.

bébi9:
közös megegyezésbe bármi belekerülhet, amit mindketten akartok. Hangsúlyozom: mindketten. Ha nincs megegyezés, akkor nyitva áll előtted a rendes felmondás lehetősége.

Rendes felmondás esetén nem jár végkielégítés, és nincs felmentési időd se. (egyszerűsítve: a ledolgozott időd után kapsz fizetést.)

Vagy egyezz meg velük jobb feltételekben, vagy vedd tudomásul a rendes felmondás törvényi előírásait.

Gondolom, rendkívüli felmondásra nincs okod, az esetben kábé ugyanazt kaphatnád, mintha ők mondanának fel neked. (végkielégítés, stb.)

Köszönöm, kbs. Igen, így van, jól figyeltél. Az élettársam munkajogi szakokleveles tanácsadó lesz (hamarosan). Ő nem lehet jogi képviselő?
(melyik törvéby szabályozza, hogy ki lehet monkajogi képviselő?)

Nem munkajogi képviselő, hanem munakügyi perben jogi képviselő. A Pp. szabályozza.
Nem hiszel nekem?

Nem hisz :)

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Képviselet
Meghatalmazottak
66. § (1) Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat.
67. § (1) A perben meghatalmazottként eljárhat:

1. a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;
2. a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;
3. az ügyvéd és az ügyvédi iroda;
4. közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, valamint az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben;
5. az önkormányzatokat (azok szerveit) érintő perek közül:

ea) a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja;
eb) a polgármesternek (főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, a kerületi hivatal vezetőjének) az őt e minőségében érintő pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ec) a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ed) a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ee) a kisebbségi önkormányzatnak, valamint annak vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben: a kisebbségi önkormányzat tagja, a kisebbségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;
ef) a kisebbségi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereikben: a kisebbségi önkormányzat tagja, a kisebbségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;

6. a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;
7. az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;
8. a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;
9. a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet (396. §) alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;
10. akit erre külön jogszabály feljogosít.

(2) A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.
(3) Ügyvédjelölt (jogi előadó) az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság előtt - a 119. §-ban szabályozott esetet kivéve - nem járhat el.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező.
69. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni.
(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196. §) kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók.
70. § (1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat.
(2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a 147. § alá eső viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is.
(3) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat.
(4) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

A perköltség
75. § (1) Perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.).
(2) A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.
(3) Ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott, illetőleg a fél részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat az útiköltség, valamint a bíróság előtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés megtérítésére. Az útiköltség megtérítésére a 186. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ugyanez illeti meg a meghatalmazott által képviselt felet is, ha a tárgyaláson a bíróságnak személyes megjelenésre szóló idézése folytán jelent meg.

Üdv, Tisztelt Hozzáértők! :)

Már írtam ide, de pont karbantartás volt, így szerintem elveszett a hozzászólásom. Most újra leírhatom :( De most még rövidebben. A fontosabb pontokat nagybetűvel írom:

Párom jelentkezett egy munkára, egy olyan cégnél, akik neten "hirdetnek" más cégeket. Amolyan cégkereső.

Kikötötték, hogy CSAK AKKOR fog kapni fizetést (80e Ft/hó), ha 1 hónap alatt minimum 5 SZERZŐDÉST KÖT. Ezt MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSBEN rögzítették.
Párom 1 hét után feladta, mert reménytelen volt összeszedni 5 szerződést; ez idő alatt egy sem sikerült, pedig nem egy hülye nő.
Amikor kilépett, "természetesen" NEM KAPOTT EGY FILLÉRT SEM. Én ezt nem akartam annyiben hagyni és utánajártam a dolgoknak:

• a megbízási szerződés, ha a megbízó cég, a megbízott magánszemély, akkor a kifizetést nem köthetik teljesítményhez! Ergo: kötelező lenne kifizetni páromnak a részarányos bérét (20e Ft).

A másik érdekesség, hogy a szerződésből ő nem kapott saját példányt.

Elkezdtem írogatni ennek a cégnek, hogy márpedig utalják át ezt az összeget, mert jogtalanul jártak el, stb, stb. Erre felhívják páromat, hogy ne írogassunk nekik, ők nem tartoznak.. és a beszélgetés végénél bejelenti az ügyintéző, hogy "jah, a beszélgetést meg rögzítettem".

A hamis megbízási szerződést azóta sem kaptuk meg, amiből ugye csak 1 példány van. Kértük telefonon, kértük emailen. Azt mondta az ügyvédjük, hogy elküldik a másolatot, ha egy ügyvéd ír nekik....

Aztán tegnap kaptam egy levelet valami ügyféltől, hogy ne zsaroljam őket (mármint a céget), mert feljelentést tesznek. Én egy szóval sem zsaroltam őket, csak felhívtam a figyelmüket arra, hogy ha ezt sok emberrel megcsinálják, akkor úgyis ki fog derülni; meg fog jelenni a cégről valami írás, stb. Amiről én nem tehetek.
Az is érdekes, hogy én NEM ADTAM NEKIK POSTACÍMET, MÉGIS sikerült valahogy megtudniuk a postacímem és oda küldött ez az ügyvéd ajánlott levelet. Ez adatkezelési szempontból elég aggályos.
Tehát a tények:

• nem érvényes megbízási szerződés
• nem fizették ki a munkáltatót időarányosan
• megszerezték a címemet

Fentiek miatt kérném a segítségeteket. Többszörös jogsértés történt - szerintem.
Tudom, hogy nem érdemes 20e Ft miatt ezt csinálni, de ezek után ez elvi kérdés. 20e Ft miatt szenved egy cég?! Szánalmas szerintem.

Azt szeretném kérdezni tőletek, hogy van-e olyan valaki, aki adott esetben ingyen (tudom, nem sok esély van rá), vagy mondjuk 5e Ft-ért elküld ennek a cégnek és az ügyvédjüknek egy hivatalos levelet, amiben felvázolja a következményeket, ha nem fizetnek (jogsértések felsorolása, amit elkövettek), illetve kikéri a "megbízási szerződést".

Előre is köszönöm segítségeteket!

„van-e olyan valaki, aki adott esetben ingyen (tudom, nem sok esély van rá), vagy mondjuk 5e Ft-ért elküld ennek a cégnek és az ügyvédjüknek egy hivatalos levelet, ”
Biztosan van. 5 ezer forintért már mindenre van ember, ilyesmire meg akár ingyen is.

Kovács_Béla_Sándor:

Köszönöm jelzését. És Ön esetleg segítene nekem ebben?
Ingyen, vagy pár ezer Ft-ért.
Mindenképp ügyvéd által írt levél kell, mert hiába írtam le én a jogsértéseket...értelemszerűen nem vettek komolyan. :(

Várom visszajelzését!
Szép napot!

Elnézést kérek, ironizáltam.
Csak azért nem arról írtam, hogy nem helytálló az érvelésed, mert nem azt kérdezted.

Értem.

Tehát:

• az általam leírtak alapján tényleg törvényt sértett a cég? Van esély egy peres eljárás keretében kicsikarni belőlük a 20e Ft-ot? Mire van egyáltalán esély?
• tud valaki segíteni abban, hogy egy hivatalos "felszólító" levelet küld a cégnek és ügyvédjének?

Előre is köszönöm azoknak, akik segítenének!

Jah..és a legújabb infó az, hogy az ügyvéd által írt levélben azt is írják, hogy itt keresek ügyvédet :)
Nem semmi. :)
Az pedig végképp érdekes, hogy egy másik ügyvéd írt nekem. Nem is az, akit eredetileg "megbíztak". Talán ő rájött, hogy igazam van és keresni kellett egy igazságosztót, aki úgy véli, hogy ha perrel fenyeget, akkor hagyom magam....röhej.
Nem semmi ez a cég....

Szóval, aki tud, segítsen. Ezek után nem ingyen kérem.
Szép estét!

Jár a bér. Más kérdés, hogfy az építőipatban akár hathónapos munkaidőkeretben is foglalkoztathatnak. Ami azt jelenti, hogy, majd ha az idő engedi, le kell dolgozni a téli pihenést.

Betegállományom alatt beadtam a közös megegyezéses felmondást. A munkáltató felmentést adott a felmondási idő letöltése alól. Ez a megállapodás egyenlőre csak szóban történt meg. Azt szeretném kérdezni, hogy ennek ellenére a munkáltatónak kötelessége kifizetnie a felmondási időt? Köszönöm a választ.

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi témában:
Határozatlan idejű a munkaszerződésem és a 3. éve dolgozok a cégnél. Várhatóan leépítést szerveznek, ami engem is érinthet. Azt szeretném megtudni, hogy mikortól igényelhetem a psszív táppénzt? A munkaviszony megszünésének dátumától vagy előbb kell ez ügyben intézkednem? Ill. nem saját, hanem egy koleganőm gyerektervezésbe kezdett és őt is fenyegeti a leépítés veszélye. Van félni valója, vagy ha időközben gyermeket vár akkor is felmondhatnak neki?

Kedves Kbs, dehogynem, hiszek neked! :-)
Csak elsőre nem értettem pontosan.
Külön köszönet Wasp a bemásolt törvényért, amit már nem is lehet nem érteni :-)

Végül is úgy döntöttem, nem perlem őket, van nekem elég dolgom enélkül is. Inkább felkészítem a még ott lévő volt kollégáimat (tehát belülről bomlasztok :-))

(Amúgy annyira érdekelne, hogy kik vagytok ti? Fiatal, lelkes jogászok, akiket még inspirálnak az ilyen fajta ügyek? Vagy "csak" jószívű jogászok, akik tudnak ingyen tanácsot adni? )

Akár így, akár úgy: nagyon szépen köszönök Nektek mindent!

üdv.,
plummy

Is-is. Ki így, ki úgy. :)