Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék

Úgy ollóztam,én főleg ezt a mondatot nem értem:

"Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el."

Ez mi?!

Rokkantsági nyugdíj felülvizsgálat 2014-Változások lesznek 2014-től mert sok a potyautas !
2013. július 10. szerda, 13:43
бизнес услуги

A rokkantsági nyugdíj felülvizsgálat időpontjai 2014-évben !

Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el. Ennek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni.

Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet.

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság szabályai lényegében megegyeznek a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételeivel, azzal a sajátossággal, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjnak nincs külön az életkortól függő szolgálati idő feltétele. Továbbá eltérés abban mutatkozik, hogy a rokkantságnak (legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodásnak) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében kell bekövetkeznie. Baleseti rokkantsági nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – az is jogosult, akinek egészségkárosodása szilikózis vagy azbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot.

A megállapítási feltételekben a rokkantság baleseti eredetére vonatkozó sajátos elem a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése tekintetében is megjelenik. Megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség, vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak.

A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszüntetésére, állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére egyebekben a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az ellátások megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-270/D jelű igénybejelentő lap, valamint az ONYF. 3515-278 Nyilatkozat kitöltésével a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehet benyújtani. A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megváltozott szabályai a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rjtv.) kerültek kihirdetésre.

Az Rjtv. átmeneti rendelkezése szerint, annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2013. december 31-éig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel.

Magyarországon 750 ezer rokkantnyugdíjas él, azonban az érintettek többségét a jogosultság felülvizsgálata nem fogja érinteni- ezt erősítette meg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója. A kormány szándéka az, hogy csak azoknak a jogosultságát vizsgálnák felül, akik a nyugdíjkorhatár előtt vannak maximum 5 évvel. A körülbelül 220 ezer rokkantnyugdíjas felülvizsgálata heteken belül elindulhat, az objektív kép érdekében jövőre egy speciális diagnosztikai gép is a szakértők rendelkezésére áll – írja a Magyar Nemzet.

A statisztikák alapján jól látható, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok (337 ezer ember) közel fele 1950-54-ben született. Nagyjából azt lehet tudni, hogy 57 év felettiek érezhetnék magukat biztonságban, tehát az 1953 előtt születettek. A főigazgató szerint 220 ezer ember lehet az akiket felülvizsgálatra be fognak hívni a következő hónapokban.

Csak a jelenleg a III-as rokkantsági csoportba tartozó rokkantnyugdíjakat fogják felülvizsgálni, hiszen az I-es és II-es kategória esetében az egészségkárosodás olyan mértékű, hogy önmaguk nem vagy csak segítséggel képesek ellátni magukat. Pósfai Gábor szerint a felülvizsgálatnak két célja van. Egyrészt ezáltal meg lehet valósítani, hogy az érintettek rehabilitációja valós egészségi állapotuk alapján történhessen meg. Másrészt, akiknek nincsen esélyük arra, hogy a munka világába visszatérjenek, azok szakértői véleményt kaphatnak az NRSZH-tól.

A főigazgató szerint nincs illúziójuk, szerintük sem lehet a 220 embert visszaterelni a munkaerőpiacra, viszont jelentős részüket igen. A foglalkoztatókat is érdekeltté kívánják tenni a megváltozott munkaképességűek vagy fogyatékosok foglalkoztatására a kormány, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt pontosan milyen intézkedésekkel tennék meg.

A felülvizsgálat során egy munkaszimulátor segítségével fogják az emberek képességeit ellenőrizni, a diagnosztikai gép segítségével kiküszöbölhetők a visszaélések, például az orvosi papírokkal. A gép által szolgáltatott adatokkal objektív képet kaphat az orvos a páciens egészségi állapotáról, a tényleges munkaképességéről. A számítógép javaslatot tesz mindezek alapján, hogy milyen munkafeladatokat tudna ellátni az ember. Az új gép 2014-től lesz alkalmazható, hiszen az NRSZH még nem rendelkezik a megfelelő technikai háttérrel.

A szimulátorral nagyobb eséllyel kivédhetők a visszaélések, például azok az esetek, amikor egészségesek emberek százalékoltak le. Utoljára Egerben volt emiatt nagyobb felzúdulás, hiszen több orvosról is kiderült, hogy pénzért is leszázalékoltak egészséges embereket. A szociális államtitkárság szerint a visszaélések miatt évente 30 milliárd forintos kárt okoznak legalább az államnak.

De azért a fellebbezési határidőből való kicsúszás nem jogvesztő... Lehetőség van ez esetben igazolási kérelem előterjesztésére. Csak a pontosság kedvéért. :)
Egyébként természetesen fellebbezz, nincs veszítenivalód.

A topic tele van buzdító beírásokkal, alkalmasint érdemes visszaolvasni.

monalisa.1 Nagyon Köszönöm hogy az lelketöntöttél belém most már sokkal jobb a kedvem mégegyszer kösszönöm!!!!!!!!!

A biróság nagy valószínűséggel elrendeli a TB szakértőktől független igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot, és annak alapján hoz itéletet a kérdésben.

Végig kell csínálni mert máskülönben nem lesz magasabb összegű a havi járandóság.

Jó esetben másfél év de muszáj meglépni, idegekkel bírni.

Fontos a fellebbezési határidő betartása mert különben jogvesztő.

monalisa.1 Nagyon örülök hogy ezt írtad nekem de szerinted egyik kutya másikat?

http://gepnarancs.hu/…alkalmassag/

nagyon jó cikk...

A határozat ellen haladéktalanul fellebbezni, aztán ha kell bíróságra menni.

Monalisa.1 epilepszia dermatitisz tüdő lebbeny mütétt asthma migrén magasvérnyomás porckopás érszükület depreszió ezekre a betegségekre adtak 30%-ot!!!

Sajnálatos hogy sok betegséged van, de nem biztos, hogy mindegyik alapot ad a rokkantságra.

52-éves vok! 28-évig voltam nyugdijas és levettek 37%-ra 2-hét mulva vissza hivtak és 30%-ot állapitott meg de 10fajta betegségem van és csak háromat tüntett fel a doktornő!mit tegyek írják már meg nekem kösszönöm!!

52-éves vok! Mondja már meg nekem valaki hogy 30%-ra fellebezhetek-e? kösszönöm!

Köszönjük fagyongy55!

A rokkantsági ellátás "átalakítása" öregségi nyugdíjjá

Molnár László

2013.07.30., 11:58 Frissítve: 2013.07.29., 15:00 2432

Olvasónk levélben kérte tanácsunkat, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott öregségi nyugdíj-korhatárának betöltésére vonatkozó tájékoztatóban ismertetett lehetősége közül melyikkel éljen. Összefoglaljuk a tudnivalókat.

Az 1951. szeptember 14-én született olvasónk – öregségi nyugdíjra jogosító korhatára 2013. szeptember 14. – 2011. december 31-éig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, amelyet 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátássá alakítva tovább folyósítottak. Kérdése arra vonatkozik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárának elérésekor kínálkozó két esetkörnél – a rokkantsági ellátás változatlan összegű továbbfolyósítása, illetve öregségi nyugdíj új igényként történő megállapítása – miket kell mérlegelnie.
hirdetés

Tekintsük át a vonatkozó jogszabályokat.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) alapján folyósított ellátásokat (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően nem kell hivatalból öregségi nyugellátássá átalakítani, azonban nincs kizárva az sem, hogy az ilyen ellátásban részesülők, a korhatáruk betöltésével, az addig folyósított ellátásuk helyett nyugellátás megállapítását kérjék. Ebben az esetben a rokkantsági ellátást és rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, hiszen az Mmtv. a nyugellátást olyan rendszeres pénzellátásnak tekinti, amely a megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások folyósítását kizárja.

Ha olyan személy kéri az öregségi nyugdíj megállapítását, aki rehabilitációs/rokkantsági ellátásban részesül, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek értesítenie kell az ellátást megállapító rehabilitációs szakigazgatási szervet, melyben arról is tájékoztatja, hogy a kérelmező mely időponttól válik vagy válhat öregségi nyugdíjra jogosulttá.

A rehabilitációs szakigazgatási szerv értesítése ellenére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a benyújtott és elbírált igény alapján az öregségi nyugdíjat folyósítania kell (hiszen az öregségi nyugdíjnak nem akadálya az Mmtv. szerinti ellátás, csupán az Mmtv. szerinti ellátást zárja ki az öregségi nyugdíj megléte). Ha az öregségi nyugdíj folyósításának kezdő napjáig a rehabilitációs szakigazgatási szerv a rehabilitációs/rokkantsági ellátás megszüntetéséről már nem tud intézkedni, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (mely egyébiránt a rokkantsági/rehabilitációs ellátást is folyósítja) a jogalap nélküli kifizetés elkerülése végett a rehabilitációs/rokkantsági ellátás összegét az öregségi nyugdíjba beszámítja, melyről a nyugdíjigénylőt is tájékoztatja.

Ha a rokkantsági/rehabilitációs ellátott kéri a korhatár betöltésével a nyugellátás megállapítását, azt minden esetben – az alábbi kivétellel – a folyósítás kezdő napjára számítják ki, azaz az ellátott nem azt az összeget fogja kapni, amit rokkantsági/rehabilitációs ellátás címén kapott.

Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése speciális esetként rögzíti, hogy az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek kérhetik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltését követően a nyugellátásukat ne számítsák ki ismételten, hanem a rokkantsági ellátásukat folyósítsák továbbra is azonos összegben. Azaz választhatnak, hogy a korhatár betöltésekor az akkor meglévő adatok alapján új nyugdíjszámítást kérnek, vagy a korábbi rokkantsági ellátásuk továbbfolyósítását kérik immár öregségi nyugdíj címén.

Ezen személyeket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a korhatáruk betöltését megelőzően 2 hónappal tájékozatja az öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségéről.
Az Mmtv. a 32. § (4) bekezdésen alapuló kérelem előterjesztésére nem szab határidőt, az a korhatár betöltését követően bármikor benyújtható. Ha azonban az öregségi nyugellátást akár a rokkantsági ellátással azonos összegben, akár pedig új számítás alapján egyszer már megállapítják, annak ismételt újraszámítását már nem lehet kezdeményezni.

Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy mely rokkantsági/rehabilitációs ellátottnak éri meg az ellátása helyett öregségi nyugdíjat igényelni?

A válasz, hogy szinte valamennyinek, akiknek nem rokkantsági nyugdíjból váltott át az ellátása rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátássá, illetve mindazoknak, akiknek 2012. január 1-jét követően állapították meg az ellátásukat tekintettel arra, hogy a rehabilitációs/rokkantsági ellátás mértéke ez esetben – a jogszabályi tól-ig korlátozás miatt – meglehetősen alacsony. Továbbá a rehabilitációs ellátásban részesülő (amennyiben ellátását 2012. január 1-jét követően nem „átforduló” ellátásként állapították meg) 10 százalékos nyugdíjjárulékot is köteles fizetni az ellátás összege után.

Szintén megérheti az öregségi nyugdíj igénylése azoknak is, akik a rokkantsági/rehabilitációs ellátásuk mellett kereső tevékenységet folytatnak, ugyanis a rehabilitációs ellátás mellett folytatott kereső tevékenység esetén az ellátást szüneteltetni kell, míg a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni feltéve, hogy a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Az öregségi nyugdíj mellett a korhatár betöltését követően azonban már korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni (csak a korhatár alatt nyugdíjak esetében van a minimálbér 18-szorosáig terjedő keresetkorlátozás, mely után a nyugellátást szüneteltetni kell).

Majmi,

az 1997. évi LXXXI. törvény 80. §-a szerint csak a jogszabálysértés megállapításától számított 5 éven belüli időszakra vonatkozóan tudja a nyugdíjbiztosító orvosolni a tévedést. A határozata jó (legalább is most már...). Mivel pedig a határozata a jogszabályoknak megfelelő, így a bíróságon sem várhatod - ebben az ügyben! -, hogy másként döntenének.

Viszont esetleg meg lehet próbálkozni kártérítési pert indítani a Ptk. 349. § (1) bekezdése alapján államigazgatási jogkörben okozott kárra hivatkozva.

Azt kell feszegetni, hogy neked csak most jutott tudomásodra., nem valószínű hogy bírósági eljárás nélkül az 5+ éveket maguktól kifizetnék, valamint a kamatok...

Kérem segítsen aki tud ! Egyesszám első személyben írom le a történetet és próbálom rövid, de tartalmasra fogni.
Rokkantsági nyugdíj lett megállapítva 1999.decembertől. Egy 35 órás+5 órás munkaviszony alapján. A járulékfizetést elismerte az Igazgatóság. Az első perctől kevésnek találtam a nyugdíjat. Többször kértem a felülvizsgálatát, amit természetesen elutasította, azzal az indokkal, hogy a számítás jó.2006-ban az Országos Főigazgatóság kérésemre felülvizsgálta a bekért anyagot. 2 oldalon keresztül elmagyarázták a határozatukban a nyugdíj megállapítás miként és levonva a tanulságot megállapították, hogy jó a számítás. Most 2013-ban a volt kolléganő nyugdíjba vonulásakor tanúként meghallgatásra kerültem, amikor kiderítették, hogy nem jó a nyugdíjszámításom és határozatot hoztak a visszamenőleges emelésre, de 2008. februárig. A kérdésem az, hogy ebben az esetben is érvényes-e az 5 éves visszamenőleges jogszabály, vagy érdemes-e bíróságra vinni az ügyet az elveszett össyeg miatt ? Én az első perctől kezdve éreztem, hogy nem jó, reklamáltam, folyton elutasítottak. Most kiderítették, hogy igazam volt, de csak 5 évre visszamenőleg emelnek. Miért nekem kell elvinni a balhét ? Siessetek a válasszal, mert most 5 munkanapot adtak.

muci58

menj erre a fórumra katt a linkre és a BJ szakértő mindent elmond neked !!!!!!! nagyon szuper és érthető!
itt a link:
http://forum.index.hu/…/showArticle?
Laikusok,néha félre értünk dolgokat,de szakértő mindent tud .!!!!!!!!!

Antal 001!Igen így nincs! De én sűrűn ellátogatok ide, mert voltak hasznos infók is!!Szép napot!

Így legalább nincs az a sok buta beírogatás!

Magyarország kormánya 2010-es hivatalba lépését követően több alkalommal visszamenőleges hatályú törvénykezést alkalmazott. 2010-ben a közszférában kifizetett, kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre vetett ki a kormány 98%-os, öt évre visszamenőleges hatállyal megállapított adót, annak ellenére, hogy ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. 2011-ben a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésével és azt csökkenthető, megszüntethető juttatássá való átalakításával a kormány visszamenőlegesen írta felül több százezer, elsősorban volt rendvédelmi dolgozó nyugdíjjogosultságát, akiket aktív életszakaszukban bérkiegészítések helyett a korkedvezményes nyugdíjazással kompenzáltak rendkívüli munkakörülményeikért. A rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, amelyről szintén 2011-ben döntött a magyar kormány, hasonló módon bírálja felül számos magyarországi rokkant nyugdíjjuttatásait, visszamenőlegesen megfosztva őket szerzett jogaiktól. A visszamenőleges hatályú törvényeket tiltotta Magyarország 2012 előtt hatályban lévő Alkotmánya, a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvényben azonban ez a tiltás már nem szerepel.

Az Európai Unió jogának egyik alapelve a jogbiztonság garantálásának követelménye, amelynek egyik eleme a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma. Ez megjelenik az Európai Bíróság igazságszolgáltatási gyakorlatában is. A visszamenőleges hatály explicit tilalma továbbá megjelenik az Emberi Jogok Európai Egyezményében (7. cikk) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (15. cikk) is. Minthogy az EJEE a Szerződés 6. cikke szerint aláírója az egyezménynek, és az abban lefektetett alapelvek az uniós jogrend részét képezik, a visszamenőleges hatály tilalma egyben tekinthető az EUSZ 2. cikkében lefektetett jogállamiság követelményének. A visszamenőleges hatályú törvénykezés egyben alkalmas arra, hogy megsértse a polgárok hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogát, amelyet az EU Alapjogi Chartájának 47. cikke rögzít.

1. Egyetért-e azzal a Bizottság, hogy a visszamenőleges hatályú törvénykezés elfogadhatatlan egy uniós tagállamban, hiszen az az Európai Unió jogrendjének egyik fontos alapelve?
2. Figyelembe véve Viviane Reding alapjogi biztos 2012. szeptember 12-én tett javaslatát a tagállami igazságügyi rendszerek működésének vizsgálatáról, tervezi-e a Bizottság, hogy fellép a visszamenőleges hatályú törvények mint az EU alapértékeit megsértő jogalkotás ellen?
3. Megengedhető-e a Bizottság szerint, hogy a tagállamok, akár saját hatáskörbe tartozó jogalkotás, akár az európai jog átültetése során az európai uniós jog alapelveit megsértsék?

Ezért tűnt el a korhatár előtti nyugdíj szinte minden formája, mert olyan jogi megoldásokat választottak a
hatalomban lévők, amelyek megengedhetetlenek!!!

Úgy sejtem itt is szünet van.........!!

A jogerős bírói ítélettel véglegesen megállapított rokkant nyugdíjak elvétele azért sérti a jogbiztonságot, mert jogerős ítéletet változtatott meg az új törvény.Ez a gyakorlatban azt jelenti hogy a jogerőnek semmi jelentősége , mert ha az új jogszabályt nem találta emiatt alkotmányellenesnek az AB, akkor az azt jelenti, hogy nincs értelme a jogerős bírósági ítéleteknek, mert azokat egy törvénymódosítással meg lehet változtatni . Már pedig a jogerős ítéleteknek pontosan az a jelentőségük, hogy azok megváltoztathatatlanok!!! Mivel az AB a módosítást elfogadta, az teljes jogbizonytalanságot idéz elő, mert az emberek hiába mennek majd bíróságra, és hiába ítélnek meg nekik egy dolgot, vagy jogot, azt csak bizonytalan ideig gyakorolhatják, addig, ameddig a bármely politikai kurzus hatalmon lévő prominensei meg nem változtatják az ítélet alapjául szolgáló jogszabályt! A jogerős ítéletekben szó sincs arról, hogy az ítélet rendelkező része csak addig áll amíg az ítéletben megjelölt jogszabály hatályban van. Tehát summa-summarum, a magyar jogrendszerben anomália van, amit csak azon módon lehetséges orvosolni gyökerében, ha a mélyen tisztelt AB újragondolja álláspontját, és azt " kiigazítja"! Minderre a sajnálatos precedenst a 2011.évi CXCI. tv szolgáltatja!