Szerintem megint félreértjük egymást. Természetesen minden elméleti jogász foglalkozzék gyakorlati kérdésekkel, vagy legalábbis olyan elméleti kérdés megválaszolásával, amely a gyakorlat számára is hasznos. Viszont azt senki ne vesse az elméleti jogászok szemére, ha azok elméleti, vagy annak minősülő, vagy mások által annak vélt kérdésekkel foglalkoznak. Az igazság szerintem az, hogy teljesen mindegy, hogy valaki mondjuk tegyük fel a XXV. sz. PED-hez kapcsolódó legújabb LFB ítélet gyakorlati problémáira kíván rámutatni, vagy a spanyol jog szerepét kutatja a Lousiana Civil Code létrejöttében, így sem olvassa a gyakorlat, meg úgy sem. (Bár nekem több személyes ellen-tapasztalatom van, a legtöbb kolléga úgy látja, hogy az elméleti jogászok működése azért nem fejthet ki hatást, mert nem olvassák.) A másik, hogy a kutatók többnyire nagyobb projektumokon többen dolgoznak, és itt meghatározott feladatokat kell ellátni, tehát nem azt publikálsz, amit akarsz. (Jó esetben azonban az ember olyan témát kap, amelyet szeret, én eddig csak olyat kaptam.) Ezen felül mindenkinek vannak "egyéni dolgai" ezekkel a szabadidejében foglalkozhat (pl. lázas alkotmányírás).
Sunshine after the rain.