Végrehajtási kifogás - felülvizsgálat

@Momo75

Használati megosztás készült az ingatlannal kapcsolatban? Külön lakrészekben testesülnek meg a tulajdoni hányadok?
Ha igen, akkor elvileg bekoltozhetoen kellett volna árverezni, és valós a sérelme a Takaréknak, más kérdés, hogy valószínűleg elkésett....

@dr_Egyed_Zoltán

Nagyon köszönöm a válaszát és a segítségét!
A hitelfelvétel miatt kellett egy használati megállapodást készíteni,de ez nem megosztás. Ügyvéd készítette 2005.-ben. Építményadót is együtt fizetjük, mert osztatlan közös. Hivatalosan nincs társasházzá nyilvánítva.
Úgy értelmeztem, hogy a tört hányad miatt nem lehet beköltözhetően árverezni.
4 éve húzódik a történet, nem foglalkoztak vele. A Mecsek Takarékkal indult az ügy, majd jogutódlás miatt került a Dél Takarékhoz. Tudják milyen állapotban van az ingatlan.
Nem értem , hogy miért most jut ez eszükbe, hogy jogorvoslatot tegyenek. Úgy értelmeztem, hogy az árverési hirdetménnyel van gondjuk, de azt már a hirdetmény megjelenése után kellett volna kifogásolni vagy visszavonni.
Nagyon szépen köszönöm !

„Az árverés lezajlott. (..) A Szövetkezet most jogorvoslatot kíván tenni, határidőn belül, mert úgy gondolja, hogy az árverés nem jogszerűen lett kiírva. Úgy gondolják, hogy az ingatlan nem lakott és beköltözhető.”
Jól írja drEgyed, ha természetben elkülönül a két ingatlanrész, és erről írás is van, akkor beköltözhetően kell árverezni az ingatlant. De azt is jól írja, hogy ezzel elkéstek. Ezen a jogcímen az árverési hirdetményt kellett/lehetett volna megtámadni. Az árverési jegyzőkönyv elkészítése mint végrehajtási cselekmény nem nyitja meg újból a jogorvoslati jogot egy korábbi végrehajtási cselekmény vonatkozásában.

@Momo75

Használati megállapodás/használati megosztás kvázi ugyanazt jelenti. Tehát készült róla, bankhitelnél nem véletlenül kérik, és ezért kellett volna beköltözhetően hirdetni. Ezt sérelmezi a Takszöv., hiszen beköltözhetően vélhetően magasabb áron kelt volna el, külsős személy is szívesebben licitált volna, ergo nagyobb szokott lenni a vh. kérő(k) térülése. Mellesleg a végrehajtó is jobban járt volna, hiszen a behajtási jutaléka a térüléssel arányos. Sem a Takszöv., sem pedig a végrehajtó nem volt körültekintő. Várnod kell.

@gerbera317

Nagyon szépen köszönöm !
Nagyon megnyugtató !
Nem áll össze a kép. A végrehajtást kérő kapcsolatban volt 6 hónapja a végrehajtóval. Ők egyeztettek az árverésről gondolom (bár laikus vagyok nagyon ebben a témában.Ha a hirdetményt nem sérelmezte akkor most mit akar?

@dr_Egyed_Zoltán

Nem sok türelmem van már. Évek óta a végrehajtást kérő és az MNV egymásra mutogat a javítások miatt. Érdekes ha most nem tetszik az összeg, miért nem tett semmit, hogy nagyobb összegért tudja értékesíteni?
Mint jogutód az összes iratanyag a kezében volt,van. 4 éve húzódik az ügy. Tudják az ingatlan állapotát. Jogilag a megállapodás miatt akkor is lakott az ingatlan. Nem adós tulajdonostárs lakik benne. Törtrésze lett árverezve.
Nem tudom van-e lehetőségem panaszt tenni a végrehajtást kérő ellen?

Főszabály: beköltözhetően kell árverezni. Kivétel (egyik): lakottan, ha a nem adós tulajdonostárs benn lakik. Kivétel kivétele (vagyis a főszabályra ugrunk vissza): ha van használati megállpodás, akkor is beköltözhetően kell árverezni, még ha van tulajdonostárs, aki ugye a saját - használati megállapodás szerinti - lakrészében lakik, ergo a másik lakrész beköltözhető, és ahogy az MNV Zrt.-t ismerem üres is. Erre jött rá a Takszöv. és most fut ez eredmény után. Járásbíróság dönt első fokon, meg kell várni. Joga van vh. kifogást előterjeszteni. Panaszt vele szemben szerintem nem tud tenni.

@dr_Egyed_Zoltán

Nagyon köszönöm!!
Értem nem ezzel van a gond.
A probléma annyi, hogy az árverési hirdetményt látta. Ott tehetett volna észrevételt szerintem. Kötelessége lett volna végig követni az árverést és hiba esetén azonnal jelezni a végrehajtónak, mivel ők álltak kapcsolatban.

„az árverési hirdetményt látta. Ott tehetett volna észrevételt szerintem. ”

Sőt, még a hirdetmény előtt megállapítják a becsértéket. És azt is közlik.

Dr Egyed Zoltán!

Nagyon szépen köszönöm! Kicsit megnyugodtam :) Türelmes vagyok, csak hát én eladtam a lakásomat, lassan ki kell költöznünk, és reméltem ,hogy már az újba költözhetünk :)

@Banita
A végrehajtó az ingatlan-nyilvántartás alapján jár el, és dönti el a lakottság-beköltözhetőség kérdését. Ha őt külön nem kérik, és okirattal nem bizonyítják, hogy a tört tulajdoni hányadot beköltözhetően lehet/kell árverezni, akkor ő lakottan írja ki az árverést. És ez így szabályos, amit utólag előterjesztett kifogással nem lehet sikerrel megtámadni.

@wers
A becsértéket mind lakottan, mind beköltözhetően közli a végrehajtó, ezért akkor még nem lehet tudni, milyen feltételekkel lesz kitűzve az árverés. Vita tárgyát kizárólag a "lakik" értelmezése képezheti, de igazából ez sem. A 141. § jól érthetően szabályozza, mi alapján kell eldönteni ezt a kérdést. Továbbá a 147. § is világosan rendelkezik, mikor 50, 70 vagy 100% a minimálár.

Akinek bármilyen baja van az árveéri hirdetmény tartalmával, annak a hirdetmény ellen kell felszólalnia, nem pedig utólag, az árverési jegyzőkönyv ellen. És ezt a bíróság is nagyon jól tudja.

Kedves gerbera317, wers, dr_Egyed_Zoltán !!

Nagyon szépen köszönöm a segítséget !!

Tisztelt Fórumozók!

A következő üggyel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni:
Adott egy végrehajtással sújtott ingatlan.
Az ingatlan, kényszeröröklés útján, az államra szállt. Az ingatlan jelzáloggal, ill. haszonélvezettel van terhelve.
Az ingatlanban élő haszonélvező (hsz.), kinek haszonélvezete az ingatlant terhelő jelzálog után került bejegyzésre végrehajtási kifogással élt, mivel Őt, mint bejegyzett haszonélvezőt, az ingatlant életvitelszerűen használó, ide bejelentett lakcímű érdekeltet, semmilyen formában nem tájékoztatták a helyzet alakulásáról.

• Az ingatlan tulajdoni lapján egymást érik az ismeretlen nevek és fellebbezések. Tudtommal a tulajdoni lapot érő bármilyen változásról értesíteni kellene az érintetteket...

Mikor hsz. értesült a végrehajtásról, az ingatlant már hirdették az árverési oldalon.
Hsz. próbálta felvenni a kapcsolatot az illetékesekkel -Bank, Vagyonkezelő, Végrehajtó-, de érdemben egyik sem volt hajlandó közreműködni, mindenki csak hárított, mivel hsz. nem adós.
Hsz. kétszer is vételi szándéknyilatkozatot nyújtott be, azt azonban elutasították, mondván,hogy ilyesmire nincs lehetőség. Közeledett a licit vége, hsz. is megpróbált licitálni, de végül alulmaradt. Készített egy többoldalas beadványt, amelyben kifejette 'nemtetszését' az üggyel kapcsolatban, továbbá kérte, hogy tegyék számára lehetővé az ingatlan megvásárlását a tartozás kifizetésének fejében (ami akkor módjában állt). Természetesen elutasították és javasolták, hogy éljen végrehajtási kifogással. Így is tett. Első körben visszadobták, mondván, hogy az nem alapos, felszólították hiánypótlásra. Hsz. hiányt pótolt, igaz, ezt jogi képviselet nélkül, saját megfogalmazásával, de a lényeget kiemelve.

• Mielőtt bárki azt gondolná, hogy hsz. nem kért ügyvédi segítséget, ez volt az első dolga amit tett, de egyik ügyvéd sem volt hajlandó vagy képes segíteni, mondván, hogy 'veszett fejsze nyele'

A hiánypótlás beadása után hsz. végre talál egy ügyvédet, aki hajlandó volt segíteni. Segítségével összeállítanak egy beadványt, amelyben lényegében a korábban beadott hiánypótlást támasztják alá, ide vonatkozó jogszabályokkal. Ezt természetesen az ügy tüzetes átnézése előzte meg. A beadvány, mint a már bent lévő hiánypótlás kiegészítése, beadásra kerül. Abban elő lett adva, hogy az eljárás milyen jogszabályokat sértett meg, továbbá kérte az árverés eredményének megsemmisítését, az aukció szabályszerű újra kiírását és hsz. harmadik félként megjelölését, aki a tartozást kifizetve megkaphatja az otthona tulajdonjogát.
Hónapok múlva érkezik az I. fokú végzés, miszerint a vh. kifogást elutasítják, mivel az 'nem megalapozott'.
Érdekesség, hogy az összes korábban beadott iratszámot feltüntették a végzésben, csak azt nem, amit az ügyvéd segített összeállítani... Hsz. fellebbezett.
Azóta megérkezett a II. fokú végzés, ami helybenhagyta az I. fokú eredményt... Szerintük ugyanis, az időben beadott hiánypótlás nem hiánypótlás (az ügyvéd szerint az volt), az utólag beadott kiegészítés már hiánypótlás, azt viszont 3 hónapon túl, 4 nappal később adták be a kelleténél, ezért érdemben nem vizsgálják az ügyet. Fellebbezésnek természetesen helye nincs...

Kérdés:

Ha én beadok valamit időben, és azt később, teljesen önszántamból, mindenfajta felszólítás nélkül, kiegészítem valamivel, akkor egyrészt miért kezelik a kettőt külön, másrészt miért nem tekintenek hiánypótlásnak egy laikus polgárként megfogalmazott beadványt, ha azt egyébként alá lehet támasztani paragrafusokkal-tehát fennáll a jogsértés ténye?!

Mit lehet ilyenkor tenni? Azt tudom, hogy ha II. fokon helybenhagyják az elsőt, akkor nincs fellebbezés. Végzés kifogásolását viszont nem írták, hogy nem lehet...

Felmerült még az ügyészség, mint lehetőség, de róluk tudom, hogy ugyanannyi idejük van lépni, mint bárki másnak. Mondjuk ezen a szinten, éppenséggel nem is magát a végrehajtást támadnám, hanem magát a végzést. Erre van-e lehetőség és ha igen, mennyi időn belül kell lépni, ill. van-e értelme?

Esetleg a végrehajtót lehetne bepanaszolni a kamaránál, de ezt valamiért nem tartom jó ötletnek,de javítsanak ki...

Mivel a bíróság szemlátomást az időpontokba szeret belekötni, nem lehetne esetleg valamifajta perújítás? A hsz. nem én vagyok, viszont erősen érdekelt vagyok az ügyben, mivel egy háztartásban élünk. Lehetséges-e újabb vh. kifogást indítani, csak ezúttal az én nevem alatt, egyből az ügyvédi segítséggel összeállított beadvány benyújtásával?

Nem gondolod komolyan, hogy egy két fokon elbírált, első pillantásra is bonyolult, nehéz megítélési ügyben bármit is tudunk mondani egy laikus hiányos, zajos (és itt-ott talán téves) tényállása alapján.

@srewy
Nem a hiánypótláson bukott el az a kifogás, hanem érdemben. Tudod, a végrehajtási eljárásnak vannak szabályai, amiket meg kell sérteni ahhoz, hogy egy végrehajtási kifogás alapos legyen.
Igen. A kifogásban meg kell jelölni, hogy a végrehajtó kifogásolt intézkedése az eljárás mely szabályát sértette meg; ez a kifogást előterjesztőnek mely jogát vagy jogos érdekét sérti, és miért lényegesen. Meg kell továbbá jelölni, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. Ha ezek bármelyike hiányzik, a kifogást hiánypótlásra vissza kell adni. Azt írod a helyszín (hsz-szel ezt szokták rövidíteni) hiányt pótolt. Gondolod te. Az nem hiánypótlás, hogy "csak". Végül a kifogást elutasították, mint alaptalant. Ez így van rendjén. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha alaptalan kifogásoknak is helyt adnának?
Hatalmas mellénnyel igyekszel befeketíteni a végrehajtót meg a bíróságot, de süt kifelé a soraidból, hogy olyannyira nem értesz hozzá, hogy közben azt sem veszed észre, hogy teljesen szabályosnak írod le az eljárást.
A haszonélvezőt is tájékoztatták mindenről, ami a törvény szerint rá tartozik, csak éppen nagyívben lexarta. Mert ha a valóban meg akarta szerezni az ingatlant, vett volna részt az árverésen. Nem tette, így járt.
Csatlakozva KBS-hez, kérdezem: Nem gondolod komolyan, hogy egy két fokon elbírált dologba akár az ügyészség, akár a Kar beleártja még magát?

L2137/2010. számú polgári elvi határozat
Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
2137

Nem hivatkozhat a házastársi közös szerzés vélelmére az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen és visszterhesen szerző harmadik személlyel szemben az a házastárs, aki az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be (Ptk. 116. §, Csjt. 27. §, 30. §, 1997. évi CXLI. tv. 5. §).
aikusként a következőt találtam, a végrehajtási kifogásra:

A végrehajtási kifogást el kell utasítani, mert az igénypert nem végrehajtási kifogásként kell előadni. Az igénypert szabályos keresettel kell megindítani. Az igénypernek már nincs halasztó hatálya, tehát az ingatlant át kell adnia majd a végrehajtónak, ha a végrehajtási kifogást el utasították.
Az igényper kimenetelére vonatkozóan lásd az előttem szólót.
Egyébként biztos, hogy mnb? Én nem gondolnám.

pozsjozs,

„Mennyi az esélyem,hogy az ingatlant megkapom és birtokba vehetem.”

Nem ez a kérdés. Mert erre a válasz a 99,99%.

Az a kérdés : mikor. Hogy fél három hónap múlva, vagy másfél év múlva.

pozsjozs

jelen pillanatban én is ebben a helyzetben vagyok!
áprilisban sikeres árverés,de a tulajdonos kifogást nyújtott be.azt mondták,hogy ez legalább 2 hónap a bíróságon,augusztusban ítélkezési szünet és ha elutasítják a kifogását akkor még 1 x fellebbezhet(ez már pénzbe kerül)és ha azt is elutasítják(99%).akkor már bele csúszom a novemberi moratóriumba,tehát 2020.május 1.ig várnom kell.a fellebbezési elutasítás után automatikusan jogerőre emelkedik és talán télen a nevemre kerülhet az ingatlan,(persze lakottan )és majd májusban megkaphatom....

(ezt én így tudom,így tájékoztattak,a hozzáértők kérem jelezzék ha valamit nem jól tudok).köszönöm

ja!viszont azt 100% tudom,hogy a kilakoltatást mindenképpen időben kérd mert az is hónapok ha későn jut eszedbe.azt már a legelején kérni kell .nekem az árverési jegyzőkönyvbe bele is foglalták

Ha fellebbez, akkor másodfok + 60 nap, igen, valószínűleg már belecsúszik a moratóriumba. De ha mégsem, és ha a feltételek fennállásától a moratóriumig akár csak 2 hét is van, irgalmatlanul kérni kell a végrehajtót, hogy oda tegye be valahová a kiürítést.
Ebben a buktató, hogy a bíróság nem tekinti az árverési vevőt érdekeltnek, és nem kézbesíti részére a kifogást elbíráló végzést sem, így a vevő gyakorlatilag nem tudja, mikor emelkedik az jogerőre. A kiürítés iránti kérelmet pedig az innentől számított 15. napig kell előterjeszteni.
Van végrehajtó, aki előre elfogadja a kiürítési kérelmet, de olyan is van, aki a 154/A. § (10)-t úgy értelmezi, hogy a feltételek fennállása előtti kérelem az idő előtti, tehát a vevőnek tényleg csak az a 15 nap áll rendelkezésre a kérelemhez.

Adam19

„joga van-e a KFT-nek (a másik félnek) ügyvédhez fordulni, ha a szerződésben azt írták le, hogy harmadik személynek az adataim nem kiadhatóak?”

Minden további nélkül. Ebben az esetben a másik Kft. jogos érdeke lesz a jogalap, a hozzájárulásod nem kell az adatok továbbításához.

„A második kérdésem, hogy ennek kapcsán egy ügyvéd kezdeményezheti a cégem "felszámolását"? ”

Persze. A Cstv. 27.§ (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel már egy kifizetetlen, nem vitatott, legalább 200 ezer forint értékű számla miatt kezdeményezhető a felszámolás, nem kell hozzá tényleges fizetésképtelenség. (de persze több számlából is összeállhat ez az összeg).

Ilyen tényállás mellett ne te legyél szerződésszegő! Kiáltsd ki te a másikat szerződésszegőnek, és mondd fel TE a szerződést. Rögtön kedvezőbb lesz a pozíciód ahhoz képest, amit kiagyaltál!

gerbera317

köszönöm válaszát!
igen arról tudtam,h az árverési vevőt nem értesítik.ezért nekem kell érdeklődni telefonon a végrehajtónál.szerencsére van egy ismerősöm és ő ad tájékoztatást...
köszi a tippet.figyelni fogom az időpontokat,hátha nem kell jövő májusig várnom.

pozsjozs,

Igen, sajnos az árverési vétel ilyen játék.
A szabályok adottak előre, aki ennek tudatában vág bele, nemigen panaszkodhat, aki meg tájékozódás nélkül, az pláne.

Az előzményben nincs, hogy elvesztetted volna a pénzedet, és nem is következik belőle. Most mégis ezt állítod. Nem kéne!