Végrehajtási kifogás - felülvizsgálat

„Amíg megpróbálom kideríteni, nem csúszom ki valami határidőből?”
De lehet. Ha fizetési meghagyásról van szó, és kézbesítési fikcióval lett jogerős, akkor a tudomásszerzéstől számítva 15 napod van rá, hogy ellentmondj neki.

(A vh-lapból minden lényeges kiderül.)

Nem "kideríteni" kell, hanem elolvasni a végrehajtási lap 3. pontját. Mi akadályoz ebben?

Semmi sem akadályoz, hogy elolvassam, csak nem lettem tőle okosabb. A bíróság hozott egy határozatot bsági meghagyásról. De továbbra sem tudom, hogy ha kétséges, ráadásul nagyon régi, de nem volt módom, hogy a letiltás erről nyilatkozzam róla, hiszen senkitől, semmilyen értesítést korábban nem kaptam, akkor mit tehetek most? A végrehajtási lapon nincs szó fmh-ról. A bságnak nem kellett volna hivatalból észlelnie, ha elévült?

Nem arra válaszolsz, amire kellene.

„A végrehajtási lapon nincs szó fmh-ról. A bságnak nem kellett volna hivatalból észlelnie, ha elévült”?

Nem dolga, sőt: nem is érdekli. Ha elévült, akkor neked lesz feladatod vele. De ha te nem tudod (pedig ez biztos nem így van), akkor mi honnan tudnánk?

„A bságnak nem kellett volna hivatalból észlelnie, ha elévült?”
Nem.

De egyébként is: ha az alperes a keresetlevéllel szemben nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, akkor a bíróság nem vizsgálja érdemben a kereseti kérelmeket, hanem kibocsátja a meghagyást.

(Meghaladja a tőke a hárommilliót?)

„Semmi sem akadályoz, hogy elolvassam, csak nem lettem tőle okosabb.”

Nosza másold be ide, és ha nem kötözködsz túl sokat a jószándékú, de néha nyersebb modorú hozzááértőkkel, akkor még értelmezni is segíteni fognak.

A végrehajtó beköltözhető lakásként hírdetett egy olyan lakást amit laknak és úgy néz ki nem is fognak kiköltözni a moratórium előtt..az fél év! A vételár kifizetését meddig lehet halogatni, van-e valami módszer rá? A félrevezetésért lehet-e számonkérni a végrehajtót, ill. milyen megoldás lehetséges, ha a lakás nekem is lakhatásra kellene.

@Mohenkó

A végrehajtó valószínűleg jól végezte a dolgát, persze ehhez több info kellene.

A beköltözhetőség nem azt jelenti, hogy az ingatlan üres (bár előfordulhat, hogy valóban az), hanem azt, hogy nincs olyan személy akinek ne kellene kiköltöznie.

A mikor a kérdés, erre ráéreztél, de előbb utóbb (elfogynak a jogorvoslatok, eltelik a moratórium) meg fog történni. Nem árt kérni a végrehajtótól, hogy adja birtokba.

A vételár megfizetesre kérhetsz 2 hónap haladékot, amit vagy megadnak vagy sem.

Aki költözni akar, az vagy járja jobban körül az ügyet, vagy vegyen piacról lakást. Szerintem.

Mikor és milyen formában kérjem a végrehajtót, hogy adja birtokba az ingatlant?

Vht.154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.

Nézd hozzá a vht 154/A-t is.

Írásban mindenképp!

A birtokba adás mint vh cselekmény “benne van az árban”, ha elmulasztod kérni, akkor új eljárás indulhat a te kontódra.

Köszönöm a hasznos tanácsaidat! A vht 154 -ben olvasom, hogy bérleti díj fiztését kérhetem ? Ezt a végrehajtóval kell közölnöm? Ami igazán aggaszt az a moratórium és erre az időre keresnék valami megnyugtató választ.

Nah szerintem ezt félre érted. Ez akkor járhat, ha az ingatlan bérbe van adva és a bérlőnek bejelented, hogy már neked kell teljesítse a következő esedékes időpontban a bérleti díjat. Az ingatlanban saját tulajdonosi jogán benn tartózkodóktól bérleti díjat nem tudsz szedni. Egyébként ez a szabály tipikusan a haszonberelt földekre van modellezve. Elvileg bekoltozhetoen hirdetményezett lakóingatlan nem lehet bérleti joggal terhelt.

Most akkor tuladoképpen le kell nyelnem azt az eljárást, hogy 6 hónapig nekem kell fizetnem a lakás közösköltségét és lehet, hogy a fűtést is?

rengeteg infót nem tudok, így nehéz jo tanácsot adni. Mikor volt az árverés? Alairtad mar a jkvet? Kifizetted a vételárat? Jogerős az árverési jkv? Bejegyzésre került mar a tulajdonjog? Közös költséget a bejegyzéstől kell fizetned, a rezsit meg azt követően miután atiratod a közműveknél a szolgáltatást a Te nevedre. Amíg nem kerül bejegyzésre a tulajdonjog es nem kotsz szerződést a szolgáltatókkal nem kell fizetned. Kivételt képez a vízszolgáltatás, abban az esetben jó eséllyel az előző tulajdonos (árverést elszenvedő adós) tartozását (már ha van ilyen) is a nyakadba verhetik.

A közösköltséget és a fűtést itt olvastam valamelyik hozzászólásban, hogy azt az árverés napjától kell fizetni. A vízdij az új...azzal még nem találkoztam .
Egyre jobb!! Hétfőn írjuk alá a jvk és fizetnünk is akkor kell. Nagyon izgulok a kimenetel miatt, akivel beszéltem olyan egyszerűnek tünt az eljárás...

Óriási a tévhit, hogy egyszerű. Ez nem licitálós adás-vétel, ahol a végrehajtó az ügyvéd-ingatlanos.
Külön topic van itt a pórul járt, vagy legalábbis tanácstalan emberek számára: Vevői jogai árverés vagy ilyesmi.

A költségek tekintetében igazam van, a közös költség a tulajdonhoz tapad, az meg az árverési jkvnek a földhivatalhoz érkezésének napjával jön létre. Rezsit (áram, gáz) akkor fizethetsz ha van már szerződésed velük, a mérőket a nevedre írták. Addig bezárólag az előző tulajdonos a felelős. A viznél lehet gond ha van tartozás, mivel ők szoktak szívózni, mert sajnos nyertes perük van és erőből nyomják. Nem kötnek addig szerződést, amíg nincs kifizetve az előző tulaj tartozása.

„Nem kötnek addig szerződést, amíg nincs kifizetve az előző tulaj tartozása.”

Vagy kötnek, de korlátozzák a fogyasztást, mert a törvény megfogalmazása miatt megtehetik.

"mert a törvény megfogalmazása miatt megtehetik"

Konkrétan?

Féltucat topikban lett kibeszélve már.
De a kedvedért :

2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, 51.§ (5) és 58.§ (1).

Kiemelném a "a felhasználási helyre vonatkozóan" megfogalmazást.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt Szakértők!

2010-ben kezdeményeztek végrehajtási eljárást velem szemben. Nem volt hátralékos tartozás, csak jogerősen megítélt kifizetendő összeg. Annak idején végrehajtási kifogást nyújtottam be rá a fentiekre hivatkozva. Elutasítást nyert azzal az érvvel, hogy csak a végrehajtást kérő kezdeményezheti az eljárás megszüntetését. Ez nem volt elérhető akkor. A teljes összeget megfizettem, egyszer sem kerültem elmaradásba (ami esetleg visszamenőleg indokolttá tehette volna az eljárást). 2012 februárjában befejeztem a törlesztést. 2010 április óta nem hallottam a végrehajtó felől semmit. Most, 2018. októberben megkeresett a végrehajtó örököse (egy új végrehajtó átvette az ügyet - az előző "sikkasztás miatt háziőrizetben" olvasom a neten)

Kérdésem az lenne, meddig várható el tőlem, hogy egy nem jogszerű, bár megítélt végrehajtói eljárásban százezreket kérjen tőlem valaki, akivel soha nem voltam semmilyen kapcsolatban, 8! évvel az után, hogy legutoljára megkerestek, 6 évvel azután, hogy az utolsó részletet kifizettem, és egy újabb végrehajtási kifogásban mire kellene hivatkozni, hogy egy - szerintem lezárt, és elévült - végére valós pont kerülhessen?

Ritkán jó kérdés az, amelyik terjedelmes tényállítást is tartalmaz. Fel tudod tenni úgy is, hogy az állításaidat - amelyek vagy helyesek vagy nem - kiszeded belőle?

„egy újabb végrehajtási kifogásban mire kellene hivatkozni”
Végrehajtási kifogásban kizárólag arra hivatkozhatsz, hogy a végrehajtó az intézkedésével, vagy valamely intézkedésének elmulasztásával megsértette a végrehajtási eljárás szabályait. Ha olyan "végrehajtási kifogást" terjesztesz elő, ami ennek nem felel meg, akkor két dolog lehetséges: 1) a genya bíróság elutasít azzal, hogy a végrehajtó nem sértette meg az eljárási szabályokat, 2. a jófej bíróság felszólít, pontosítsd a kérelmedet, hogy ténylegesen mi a búbánatot akarsz. A választékliszta:
1. megszüntetés kérése csak úgy > élből elutasítják, ahogy legutóbb is,
2. felfüggesztés kérése > valószínűleg elutasítják (és egyébként sem ez a cél),
3. vh-lap visszavonása > valószínűleg elutasítják, habár az előző "végrehajtási kifogásnál" is ezt kellett volna kérni, és most ez fel sem merülne, ugyebár,
4. megszüntetés kérése teljesítésre hivatkozással > Vht. 41. §, szükspég esetén meszüntetés iránti per,
5. elévülési kifogás > Vht. 41. §, szükspég esetén meszüntetés iránti per.
Az, hogy a korábban eljáró végrehajtó őrizetben van, nem játszik.
Szintén nem játszik, hogy más a végrehajtó, mert ettől az eljáró hatóság ugyanaz (v.ö.: korábban okmányirodának hívták, most megyei kormányhivatal járási hivatal tökömizé a neve, mégsem vonod kétségbe az eljárásra jogosultságát).
Ha a fentiekből nem derült ki számodra, akkor röviden összefoglalva: Ne végrehajtási kifogással akard elérni a célodat! Egyebekben lásd KBS hozzászólását.

Volt feleségemmel történt vagyonmegosztási perben nem született rendelkezés a közös lakás megosztásáról. Az ítélet szerint a lakásban én maradok és többletlakáshasználati díjat fizetek a volt feleségemnek. Később a volt nejem kérte a lakás részére történő kiürítését, amit meg is ítéltek a részére. A bíróság tévesen állapította meg a lakásra vonatkozóan a közös a vagyonközösség megszünését. Fellebeztem, a másodfok helyben hagyta a tévedést. A végrehajtó elrendelte a kiürített lakás átadást, ugyanakkor továbbra is végrehajtja a többletlakáshasználati díjat. Ugyanarra a dologra két, egymásnak ellentmondó ítélet van. Mi a teendő ilyenkor?

56. § (1) a) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat (...) hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette.
Azt kell megvizsgálnod, hogy az újabb ítélet az eredeti ítéletet megváltozatatta vagy hatályon kívül helyezte-e a többlethasználati díj vonatkozásában. Mert ha igen, akkor a többlethasználati díj vonatkozásában elrendelt végrehajtást az azt elrendelő bíróságnak meg kell szüntetnie (vagy korlátoznia kell, attól függően, hogy abban a végrehajtásban nem fizetsz-e mást is, például gyermektartást).