Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

gerbera 317, köszönöm a választ. Ez alapján logikusabb aláírnom és pár napom még lesz mérlegelni a végső döntést.

Ha elállnék a vételtől és alacsonyabb becsértéket állapítanak meg a későbbiekben erre az ingatlanra, mely árak különbözetét követelheti majd valamikor a végrehajtó? Az én jelenlegi 5,6 -os minimáláras és a leendő minimálár közötti különbségét? Mekkora lehet legrosszabb esetben ez az összeg? Nem szeretném, ha milliós tételek lebegnének a fejem fölött évekig. Nem gondoltam, hogy az előleg elvesztésén felül is jöhet rosszabb..

és jól értem, hogy ha 15 napon belül nem fizetem ki a fennmaradó vételárt, akkor buktam az előleget (1,2 M) de ha meggondolom magam az újabb kiírásig, akkor megfizethetem az elbukott előlegen felül a teljes vételárat (5,6 M)?

Annak, hogy nem írod alá az árverési jegyzőkönyvet, vagy hogy aláírod, de nem fizeted meg a vételárat, ugyanaz a jogkövetkezménye. Talán csak annyi a különbség, hogy ha aláírod, az újabb árverés kiírásáig meggondolhatod magadat, és megfizetheted a vételárat; míg ha nem írod alá, később nem gondolhatod meg magadat. De az előleget mindenképpen buktad.
Ha ez az árverés a te magatartásod miatt meghiúsul, akkor ismét kiírja a végrehajtó ezt az árverést (tehát nem újabbat tart, hanem megismétli ugyanezt).
„mit jelent az, "ha...”
Szó szerint azt jelenti, amit jelent. De mivel minimáláron zárult a licit, ennél olcsóbban nem kelhet el. Egyelőre. Ha viszont később, egy 140. § (8) szerinti eljárásban esetleg alacsonyabb becsérték kerül megállapításra, és akkor valaki már megveszi, szintén minimáláron, máris ott lesz a különbség, aminek a megtérítésére köteles leszel.

drbjozsef, köszönöm a választ! Arról írnál, hogy aláírjam e a jegyzőkönyvet, vagy nem kell, ha hagyom az egészet?

Ez már ismételt árverés volt, én voltam az egyetlen licitáló, minimálárért. Ennek tudatában hogy mit jelent az "ha ismételt árverésen olcsóbban kel el a telek, akkor a különbözetet is be kell fizetned feltehetőleg" Nagyon jó lenne tudni.

Persze, hogy megkérdezheted. Fizikai akadálya volt, nem tudtam kimozdulni. És elbíztam magam.

Anna40,

Szerintem bukni fogod az előleget (és ha ismételt árverésen olcsóbban kel el a telek, akkor a különbözetet is be kell fizetned feltehetőleg).

Azt a kérdést engedd meg nekem, hogy mi volt az oka annak, hogy előbb licitáltál, és csak utána nézted meg mire is licitáltál a valóságban?

Üdv mindenkinek! Nyertes árverési vevő lettem , jövő héten kellene aláírnom a jegyzőkönyvet.
Egy lakóövezeti építési telekről van szó, ami a kiírás szerint kb 12 M -t ér, 5,6 a nyertes vételi ajánlatom. Utcakép (zsákutca, tehát csak az elejét láttam), környék árai, földhivatali adatok alapján tájékozódtam, igen, tudom, könnyelműen.
A valóságban sajnos nem az árverési kiírásnak megfelelő "sík, szabályos forma" a telek, hanem egy hegyomlás (homokomlás) egy szűk telken, egyik oldalán a szomszédok kerítése teteje fölé jócskán magasodva, másik végén erősen lejtős, szinte árkos.
Úgy érzem ezt a terepmunkát nem tudnám levezényelni és nem érné meg nekem ezekkel a költségekkel.

Tehetek -e valamit , hogy ne veszítsem el az előleget? Hivatkozva arra, hogy az értékbecslés nem reális, felülnézeti térkép nem azt hrszt mutatta (bár tudom, hogy az tájékoztató jellegű), telek adottságainak leírása nem a valóságnak megfelelő, valamint nem kaptam meg az e-mailt, hogy én vagyok az árverési nyertes. Az mbvk rendszerében viszont látom az értesítést.

Ha bele kell nyugodnom, hogy így jártam, vesztettem az előleget, akkor be se menjek aláírni a jegyzőkönyvet? Vagy aláírjam, de a vételárat ne fizessem ki? Hogyan , mikor értesítsem a végrehajtót? Előre is köszönöm a segítséget!

A kiköltözési kötelezettség teljesítésének elhalasztása iránti kérelmet kizárólag a Vht. 140. § (4) szerinti módon és időben lehet előterjeszteni, és soha többé nem. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, azt a végrehajtó az árverési hirdetményben is közli, tehát az árverési vevő ennek ismeretében tesz vételi ajánlatot, és nem utólag szerez tudomást arról, hogy pöxe van a menyasszonynak.
Ha a bíróság csak a lakás kiürítése iránt indított végrehajtási eljárás felfüggesztését rendelte el, azzal - joghatását tekintve - ugyanerről rendelkezett, csakhogy utólag. Ez nagyon súlyosan sérti a jogbiztonság elvét, és ha a bíróságok beépítik ezt a gyakorlatukba, azzal a végrehajtások sikerességét ássák alá, mivel ez kiskaput nyit a 140. § (4) szerinti eljárás megkerülésére. A bíróságnak ezt az intézkedését sikerrel támadhattad volna meg, mert felsőbb fórum aligha tűrné meg a bíróság ilyen tévedését.

gerbera317
Az adós a lakás kiürítése iránt indított végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte, méltányolható körülményekre hivatkozott, hogy ezek a körülmények átmenetiek, és a felfüggesztés alatt megoldódnak.

Ne kamuzz! Utólag senkinek nem engedélyezhet a bíróság kiköltözési halasztást.

Köszönöm a válaszokat, egy kérdésem lenne még. Amennyiben már én vagyok az ingatlan tulajdonosa, viszont az árverési jegyzőkönyv jogerőre emelkedése után, utólag az adós beadványa alapján kapott 6 hónap haladékot a kiköltözésre. Ebben az esetben erre az időszakra is jogos a használati díj ?

Gabor 327. Természetesen indítsd meg a vh-t. Sajnos ilyenkor azzal kalkulálni kell, hogyha a kötelezett ingatlanvagyontárgyát értékesítették, ami egy végső, ultima ratio eljárás, abban az esetben benne van, hogy egyéb lefoglalható vagyontárgya nem lesz, vagy baromi sok letiltás előjegyzés alatt áll, így a követelésed tekintetében türelmesnek kell lenned. Azonban nyomásgyakorlás természetesen és szükséges ilyen helyzetben.
A nem kerestével nincs gond. A második kézbesítéstől számított 5 munkanap után úgy kell tekinteni, mintha átvette volna. Majd megpróbálja az FMH alapján a közjegyző is ;)

„nem kerestével jött vissza”

Az ilyennel valószínűleg tárgyalni sem lehet, szóval FMH-t neki, ha azt se keresi majd pisloghat.

gerbera317
Köszönöm szépen a tájékoztatást, igen elküldtem már neki a tértivevényes levelet, de nem kerestével jött vissza.

„Jelenleg mi a jogalapja az adósnak az ingatlan birtokban tartására?”
Nem tartja őt senki birtokban, csak jelenleg nem fosztható meg tőle. Ellenben, mivel nem tulajdonos vagy haszonélvező, nem jogosult szedni az ingatlan hasznait. E tekintetben haszonszedés annak az előnynek az élvezése is, hogy az ingatlant használja. Ezért az így beszedett haszon pénzben kifejezett értékét (= használati díj) nem tarhatja vissza, ha azt tőle követeli a tulajdonos. Követelted már?

Gabor327

„álláspontom alapján amig birtokban tartja és részemre nem adja birtokba lakáshasználati díjat köteles fizetni.”

Ez egy másik történet! Szerintem szólítsd fel, hogy használati díjat kérsz tőle az ingatlanra, mivel már te vagy a jogos tulajdonosa és ő gyakorlatilag jogalap nélkül tartózkodik az ingatlanban. Ez azól szerintem a moratórium se fogja felmenteni. Ha pedig nem hajlandó fizetni, akkor mehet ellene az újabb FMH. Előbb-utóbb csak beleun, hogy folyamatos végrehajtások vannak ellene.

drbjozsef

Igen kértem a birtokba adást.

A jogalapot azért kérdeztem, mert álláspontom alapján amig birtokban tartja és részemre nem adja birtokba lakáshasználati díjat köteles fizetni.

Gabor327,

Kérted a végrehajtótól a Vht.154/A.§(10) bekezdése szerinti határidőben az ingatlan birtokba adását?

Gabor327

„Jelenleg mi a jogalapja az adósnak az ingatlan birtokban tartására?”

Jogalapja nem sok van szerintem, de a választ te magad írtad le:

„viszont a moratórium miatt nem lakoltatható ki”

Kedves Tagok !

Az ingatlan árverés jogerős, tulajdonjog bejegyzés megtörtént, adós több kifogást is benyújtott, melyet októberben jogerősen elutasított a bíróság, viszont a moratórium miatt nem lakoltatható ki.
Az ingatlanban lakó adósnak már ki kellett volna költözni, ezt nem tette meg.
Következő kérdésem lenne:
Jelenleg mi a jogalapja az adósnak az ingatlan birtokban tartására ?
Továbbá jogalap nélkül birtokolja az ingatlant vagy van jogalapja.

Köszönöm a válaszokat !

De.
Viszont a 'lakatlan' fogalma nem létezik. Csak 'lakott' van, meg 'beköltözhető', mint egymás ellentétei.

Nekem a lakatlan azt jelenti hogy ember életvitelszerűen nem tartózkodik benne.

De ha beköltözhetően hirdetik akkor viszont birtokba adja a végrehajtó nem?

Úgy tűnik, a lakatlan szó definíciója sem azonos nálunk - én lakatlan alatt azt értettem, hogy nincs birtokosa. Ha tárolnak ott valamit, akkor persze nem veheted birtokba.

Elméleti kérdés tekintetében pedig olvass az "osztatlan közös tulajdon" keresőszóval.

A többi tulaj raktárnak használja szóval önhatalmúlag nem lenne jó dolog felnyitni, független attól hogy tényleg lakatlan. Tehát ezt kivételesen nincsen szétrabolva mint az általam nézett 99% a.
Ilyenkor amúgy a végrehajtó moratórium előtt is kimegy felnyitni és átadni?
Többi tulaj is vérszemet kaphat hogyha én beköltözők akkor ő miért ne kérne pénzt, de én a nepper cégektől jobban félek akik szántszándékkal vesznek részttulajdont hogy utána a bentlévőt használati díjazzák, vagy osztatlan közös megszüntetése iránti pert indítson.

Elméleti kérdés:
Tegyük fel lakna benne valamelyik társtulajdonos, meg mondjuk az adós is. Árverésen ugye az adós részét veszem meg, ilyenkor mit csinálna a végrehajtó, beront a családba aztán közli velük hogy itt az új lakótárs tetszik vagy sem?
Mert láttam olyat is hogy beköltözhetően hirdeti de oda van írva hogy nem köteles kiköltözni a társtulajdonos.

Csuklósbusz,

Ha beköltözhetően van hirdetve ÉS lakatlan is, akkor szintén sokszor volt róla szó : vagy kéred az átadását és igen, a végrehajtó felnyitja és átadja neked, vagy a szürkezóna, ami gyorsabb is, magad veszed birtokba, de a végrehajtónak azt hazudod, hogy az adós adta a birtokodba, és 154.§ szerint kéred átadni.

Igen, ha ez egy osztatlan közös tulajdonú lakás, akkor a többi tulajdonostárs kérhet tőled használati díjat. Visszamenőleg nem, csak amikortól igazolhatóan megtagadtad a birtokba lépésüket (és persze te már birtokban vagy). Ki nem igazán tudnak lakoltatni, ha jogszerűen kerültél birtokba. (ami a fenti második verzió szerint nem igaz, de ez nemigen fog kiderülni akkor se, ha előkerül a többi tulaj. A lényeg, hogy TÉNYLEG lakatlan legyen most.)

Jól tudod: lakott az ingatlan, ha van olyan személy, aki nem köteles onnan kiköltözni, vagy nem köteles azt kiüríteni, és jogszerűen akadályozhat abban, hogy oda belépj. Ilyen módon lehet lakott egy garázs vagy tároló is.

Ez a .pdf hirdetményből másolva:

  
http://keptarhely.eu/view.php?…

Szóval lakottnak meghirdetik a nem lakóingatlant.

Más: osztatlan közös társasház sok tulajjal, gyakorlatban lakatlan a lakás, ha egy személy tulajdonrészét megveszem annak a lakásnak amelyiknek 4 tulaja van akkor a végrehajtó feltöri nekem és birtokba adja? Beköltözhetően hirdeti. Ha birtokba kerülök a többi tulajdonostárs ki tud engem onnan picsázni vagy használati díjat szedni stb?