Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás


gerbera317 # 2016.07.21. 08:23

Ez egy felemás helyzet, amit csak te oldhatsz meg pl. azzal, hogy bemész a végrehajtóhoz, és kéred, hogy ugyan küldjön már a jegyzőnek egy ilyen tájékoztatást:
T. Jegyző Úr/Asszony, a Vht. 154/A. § (11) szerint tájékoztatom, hogy az árverési vevő a 154/A. § (10) szerinti, ingatlan-kiürítés iránti kérelmet terjesztett elő nálam.
Ezt leírni kb. 35 másodperc, fogalmazással együtt 45, kinyomtatni további 15 másodperc, az annyi, mint 1 perc. A jogalkotó azért telepítette át az árverési vevőről a végrehajtóra ezt a kötelezettséget, mert az árverési vevők képtelenek voltak ugyanezt a saját nevükben megfogalmazni, és a jegyzőnél benyújtani. Ja, és azért akarja letolni magáról a végrehajtó ezt a munkát, mert ő is képtelen ugyanerre. Bocs a végrehajtóktól.

Erdosa # 2016.07.24. 16:30

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi üggyel kapcsolatosan kérném a segítségüket:
Online ingatlan árverésen szeretnék megvásárolni egy lakóház típusú ingatlant, melynek paraméterei:
Tulajdoni hányad: 1/2 +1/2 (férj és feleség az adós)
Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok: minden jog törölhető (tehermentes)
Beköltözhető: Igen
Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni: nincs ilyen személy
Online árverés vége: 2016.08.09
Az ingatlant szeretném a későbbiekben lebontani!

A tulajdonosokkal(adósokkal) történt találkozásom alkalmával szóbeli megállapodást kötöttem, hogy amennyiben én leszek az árverési vevő, úgy méltányossági alapon maximum 6 hónapig még az ingatlanban maradhatnak, amíg nem rendezik a későbbi lakhatásukat (nem akarnak az utcára kerülni).
Cserébe az árverést nem támadják meg jogorvoslattal, valamint a 6 hónap lejártával (állításuk szerint még előbb) önként elhagyják az ingatlant.
Tanácsot kérnék, hogy milyen módon tudnám bebiztosítani magam, hogy 6 hónap múlva valóban elhagyják az ingatlant.

1. Ötlet:

  • az árverési jegyzőkönyv elkészülte után 15 napon belül befizetem a teljes vételárat, így az ingatlan az árveréstől számított 30 nap elteltével a végrehajtó átadja nekem, a tulajdonjogomat bejegyezhetem a földhivatalnál.
  • az adósokkal ezzel egyidőben kötök egy határozott idejű bérleti szerződést 6 hónapra egy jelképes összegre. Ha esetleg mégsem költöznek ki 6 hónap múlva, akkor „önkényes lakásfoglalónak minősülnek” így kilakoltathatom őket (téli kilakoltatási moratórium ide, vagy oda). Kérdésem lenne, hogy ha bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltatjuk, illetve a bérlő a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban rögzíti, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén az ingatlanból kiköltözik, akkor ugye így nincs szükség bírósági eljárás megindítására, hanem egyből kilakoltathatom őket a végrehajtóval.
  • a végrehajtó felé lejelentem, hogy az adósok ingóságaikat kiürítve elhagyták az ingatlant, így megtörténhet az átadás (attól függetlenül, hogy még benne laknak). Gondolom erről valami nyilatkozatot kell írni az adóssal karöltve.
  • így 2017. február elejére az enyém lehet az ingatlan

2. Ötlet:

  • Amennyiben az árveréstől számított 30 nap elteltével az adósok nem költöznek ki, úgy 15 napon belül kérelmeznem kell az ingatlan kiürítését (ha jól tudom ez jogvesztő határidő). Illetve tájékoztatom a jegyzőt a kérelemről.
  • Ebben az esetben van mód rá, hogy a kilakoltatást a végrehajtó ne 60 nap elteltével , hanem az árveréstől számított 6 hónap múlva kezdje meg? (az sem baj, ha a téli kilakoltatási moratórium elteltével)

Kérném, hogy adjanak tanácsot, hogyan járhatnék el a számomra legbiztonságosabb módon.

Válaszukat előre is megköszönve!

Tisztelettel:
Erdosa

Burn Out # 2016.07.24. 16:37

azért nem ártana megvárni a licit lezárását... lehet más veszi majd meg ;)

SolnesM # 2016.07.24. 17:37

Erdosa !!!

Ez a hű leírása amagyar jogbiztonságnak !

gerbera317 # 2016.07.25. 06:48

Ha az árveréstől számított 30. napig nem költözik ki, te pedig az onnan számított 15. napig nem kéred a kirakását, akkor már csak perrel és kiürítésre irányuló végrehajtással tudod kirakni, függetlenül attól, hogy ingyen lakott-e ott, vagy pedig 6 hónapig bérletet fizetett.

Erdosa # 2016.07.25. 15:25

Tisztelt Burn Out!

Önnek teljes mértékben igaza van.
Azonban ha mégis, valami csoda folytán megnyerem, nem akkor szeretnék megoldásokon Ötletelni, amikor már nincs visszaút.
Üdvözlettel

Erdosa # 2016.07.25. 15:42

Tisztelt gerbera317!

Sajnos ezzel én is tisztában vagyok.
Ezért érdeklődnék, hogy ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltatjuk, illetve a bérlő a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban rögzíti, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén az ingatlanból kiköltözik, akkor ugye így nincs szükség bírósági eljárás megindítására(kiürítési per), hanem egyből kilakoltathatom őket a végrehajtóval.

Másrészről a végrehajtónak,- ha én mint árverési vevő kérem- hogy halassza el a kilakoltatást 30+15+60 napon túlra ( mondjuk 6 hónapra), akkor ezt jogilag megteheti?

Válaszukra várva tisztelettel:
Erdosa

gerbera317 # 2016.07.27. 11:59

Végül is, miért ne?:
154/A. § (10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.
Tehát a kiürítés iránti kérelemnek van jogvesztő határideje, magát a kiürítést - az ismert korlátok figyelembe vételéve - akkorra tűzi ki a végrehajtó, amikorra akarja, tehát ha 6 hónappal későbbre, akkor arra.
Azt még vedd figyelembe, hogy 6 hónap múlva éppen nem, hanem csak március 1. után lehet majd kényszerrel kiüríteni.

pulisz # 2016.07.28. 09:55

Sziasztok!

Két kérdésem lenne:

  • sikeres ingatlan árverést követő, végrehajtási kifogás elsőfokon történő elutasítása 06.23.-án történt meg. Ennek jogerőre emelkedése 07.23.-án esedékes vagy pedig a határidő számításába bele kell venni a bírósági ítélkezési szünetet is?
  • kényszer-kilakoltatás esetén valóban minden költség az árverési vevőt illeti meg? Tehát a rendőrség, költöztetők, zárcsere, ingóságok tárolása 30 napig?

Köszönettel,
pulisz

Krysz29 # 2016.07.28. 20:00

Tisztelt Szakértők, fórumozók!

Lenne pár kérdésem. Kinéztem egy ingatlant az árverési portálon de sok minden nem világos. A 94.évi tv értelmében a közteher tartozások átszállnak a vevőre, de a hirdetmény pedig tehermentesen hirdeti. Ez akkor hogy is van? A 2-3 bekezdés nem világos.
154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.

Valamint lenne egy olyan kérdésem, hogy ha nem költözik ki a lakó időre, de nem kérvényezte a halasztást(ezt mondta a végrehajtó), de a 30. Nap után nem költözik ki mi a teendő? Higyan tudom kirakni? Tudom h kérvényeznem kell 15 napon belül, de az meddig húzódhat el? 2-3 hónap a 30 bapon felül? És miután a nevemen lesz a lakás, de vizet, áramot stb használnak, és azt nyilván nem fizetik, az engem fog terhelni? A válaszokat előre is köszönöm

ius latratus # 2016.07.28. 20:31

Mi a nem világos a (2) és (3) bekezdésben? Ne haragudj, de tényleg nem értem.

A többire az alapos válasz lejjebb gördítés után elolvasható.

Krysz29 # 2016.07.28. 20:37

Mint írtam, a hirdetmény szerint tehermentes, de a tv, amit ír bezavar. Lejjebb görgettem de nem láttam hasonlót. Tehát amint a nevemre kerül, adó és köztartozás engem terhel. Ezt nem értem, mire utal.

ius latratus # 2016.07.28. 20:46

Tyű...

(2) ) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

Most tényleg ezt nem érted? Ezen mit magyarázzak meg?

gerbera317 # 2016.07.28. 21:00

Ez a kérdés csak megerősíti, amit eddig is sejtettünk: Az árverési vétel bizony nem az agyhalottak biznisze...

Krysz29 # 2016.07.29. 02:27

Látom, te se a kedvességedről vagy híres! Nyílván azért van az oldal, hogy kérdezni lehessen ha valami nem világos, de egyesek jobban szeretnek beszólni. Ezért tart ott az ország ahol tart.

Krysz29 # 2016.07.29. 02:33

Agyhalott esetleg te vagy gerbera vagy mi a neved. Már a hozzászólásod alapján látszik milyen értemiségi lény vagy. Nem ember hanem lény és ez már így marad egész életedre :)

gerbera317 # 2016.07.29. 06:31

Valóban, szurkálódás helyett akár válaszolhattam volna, úgyhogy íme:
Igen, az árverési vevő tehermentesen szerzi meg az ingatlant. Annak terheit azonban az árverés napjától az árverési vevő köteles viselni. Ha esetleg még mindig nem érted, akkor lásd az előző hozzászólásomat.

ius latratus # 2016.07.29. 08:37

Én nem ezt írtam? Igaz, nem magyaráztam el, hogy a (2) bekezdést hogyan kell értelmezni, mert nem hittem, hogy az értelmezhetetlen. Még most sem értem, hogy azt miért nem lehet érteni...

gerbera317 # 2016.07.29. 09:30

Ius, te a törvény szövegét másoltad be, én meg lefordítottam azt magyarra. A kettő azé' nem egészen ugyanaz. ;-)

Krysz29 # 2016.07.29. 09:41

Azt gondoltam hogy ha a sajátom lesz én viselem a terheket, csak azért nem lehet szerintem értelmezni, mert ugyanis 2 hónap az árverés. És az zavart be, hogy a kezdő naptól vagy attól a naptól kell viselni, amikor lezárult a licit.

gerbera317 # 2016.07.29. 10:33

Akkor te nem a törvény szövegét nem érted, hanem az nem tiszta, mit kell árverés napjának tekinteni. Csakhogy nem ezt kérdezted!

Az árverés napját a végrehajtói gyakorlat kétféleképpen értelmezi: 1) a licit lezárásának napja, 2) az árverési jegyzőkönyv aláírásának napja. A törvény mindkét értelmezést megengedi, és innentől az eljáró végrehajtó dönti el, mit tekint árverés napjának. Én a 2) értelmezést támogatom, máshol, korábban már megmagyaráztam, miért. Ha ennyire izgat a dolog, hívd fel az eljáró végrehajtót, és kérdezd meg, az ő gyakorlatában mi az árverés napja.

pulisz # 2016.07.29. 12:05

Esetleg valaki az alábbi kérdésekkel kapcsolatban tud segíteni?

  • sikeres ingatlan árverést követő, végrehajtási kifogás elsőfokon történő elutasítása 06.23.-án történt meg. Ennek jogerőre emelkedése 07.23.-án esedékes vagy pedig a határidő számításába bele kell venni a bírósági ítélkezési szünetet is?
  • kényszer-kilakoltatás esetén valóban minden költség az árverési vevőt illeti meg? Tehát a rendőrség, költöztetők, zárcsere, ingóságok tárolása 30 napig?
Grave7 # 2016.07.29. 13:10

@pulisz:

  • végzés jogerőre emelkedése: kézbesítéstől (címzettek általi átvételtől) számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni (postára adni), ha minden címzett határideje eltelik, nincs fellebbezés, jogerős a végzés; a törvénykezési szünetet nem számít bele (ennek szerepelnie is kell a végzés szövegében, ha június végén vagy utána postázzák);
  • a költségek nem illetik, hanem terhelik az árverési vevőt - de igen, a kiürítés/birtokbaadás költségei (lakatos, szállítóeszköz, szállítómunkás, raktárhelyiség) árverési vevőt terhelik (rendőrség költsége nem).
vajna # 2016.08.03. 10:03

Tisztelt Szakertok,

ingatlanarveresen vasaroltam egy ingatlant. jegyzokonyv akairasara julius 18-an kerult sor. Elviekben augusztus 18-a utani napon a vegrehajto keri a tulajdonjog bejegyzeset a foldhivatalba. a bejegyzes nem tudom, hogy azon a napon megtortenik e vagy van e egy atfutasi ideje. persze mindez, ha ados nem tamadja meg a hatarozatot.
kerdesem.
a mai napon erkezett egy level a tarsashaz kozos kepviselojetol, miszerint kapott egy levelet a vegrehajtotol a julius 18 an bekovetkezett tulajdonosvaltasrol ( szerintem az meg akkor nem tortent meg) , s a kozos koltseg igy augusztus 1-tol engem terhel.
Igaza van a kozos kepviselonek? ha nem, hogyan tudnek jogilag helyes megfogalmazasban valaszolni neki?
elore is koszonok minden hozzaszolast,
vajna

gerbera317 # 2016.08.03. 12:06

A közös képviselők többsége nem tud különbséget tenni irat és irat között. Valószínűleg az árverési jegyzőkönyvre hivatkozik. Neki ez lehet a baja:
Vht. 154. § (2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
Csakhogy a közös költség nem közteher. Az árverés hatályával szerzett ingatlan után a nem köztehernek minősülő terheket a tulajdonjog bejegyzésétől kell viselnie az új tulajdonosnak. Annak időpontja pedig a tulajdoni lapból (földhivatali határozatból) állapítható meg.