Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

@emerico2004: Nem azt kérdezted, hogy az adós hozzájárulása nélkül is meg lehet-e ezt tenni.
Erre a kérdésre a válasz: nem, az adós nyilatkozata kötelező az árverésen kívüli vétel esetén (az ő tulajdonáról van szó, ne lehessen háta mögött megegyezni, hogy "ócsóér" megveszi valaki).

Végrehajtást kérőkkel beszélj, kérjék végrehajtótól az árverés kitűzését, majd árverésen licitálj, így tudod megvenni.

Kedves hozzáértők!

A Vht. 154./A § alapján, ha jól értelmezem, akkor a kiköltözési időpont lejártát követő 15 napon belül kell a jegyzőhöz fordulni, azaz ez normál esetben az árverést vagy a jegyzőkönyv aláirását követő 30+15. nap.

Mi van abban az esetben ha az ingatlan kiürítésére irányuló jegyzői kérelem a jegyzőkönyv aláirását követő első héten elő lett terjesztve és az igazolás is kézbesitve lett azaz nem a 30. és 45. közötti napokon hanem mondjuk már a 10. napon?

Kell-e új kérelmet előterjeszteni a 30. és 45. nap között vagy a korábbi is megfelelő (45. nap elött készült, de nem a 30. és 45. nap között)?

Nem kell.

Köszönöm szépen!

Kedves Fórumozók!
Ha önként elhagyja a lakás 1/2 arányú tulajdonosa a lakást, benne marad anyuka egy kk gyerekkel, árverésnek majd lakás kiürítésnek ez akadálya nem lehet ugye?
Elváltak, azonban annyira terhelt az ingatlan h a perben erről nem döntöttek.
A lakás terhelt, közösen vették fel a hitelt.ados adóstárs.

segitséget érnék vásároltam egy ingatlant ki is fizettem jegyzökönyv aláirva 30 nap lejárt május 8adikán de elötte párnappal kaptam levelet végrehajtotol hogy ados kifogással élt kb kéthete telefonáltam a végrehajtonak és azt monta megnyertug a biroságon felvettet kifogást azt mondta mégvárni kell majd levélbe értesit a jogeröre emelkedésröl az érdekelne menyidö vanerre vagy nincs ennek határideje már eltelt 2honnap és semi

Jogerősítő záradékkal nagyjából 5 héttel a határozat kiküldése után látják el az iratot, azt mindenképpen meg kell várni. Az adós kiköltözési kötelzettsége a jogerőre emelkedés napjával, ha pedig még nincs kifizetve a vételár, akkor annak megfizetésének napjával keletkezik.

Tisztelt fórumozók, szakértők

Egy lakás ingatlan árverési vevője vagyok, áprilisban zárult le az árverés.
Azóta adós mindennel próbálkozik hogy húzza az időt; 10 oldalas mesét adott be a fővárosi bírósághoz amit elutasítottak, most a helyi járásbíróságon próbálkozik, június 30-án volt a tárgyalás.

Felhívtam az imént a járásbíróságot az eredménnyel kapcsolatban, és az ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a következő tárgyalás október 11-én lesz, mert "bizonyítás végett" el lett halasztva.

Mit jelent ez az egész?
Miért nem kapom meg a lakást amikor SIKERESEN lezárult az árverés? Meddig húzhatja még ez az ember (30 milliós tartozással!) ezt az egészet?

Köszönöm válaszaikat.

Tisztelt Szakértők!

Olvastátok ezt a cikket?
http://www.piacesprofit.hu/…volt-az-ora/

Most ez mennyire helytálló?
Én úgy tudtam, hogy a közös költségen kívül minden közüzemet a birtokbavételtől kell csak fizetni, de ez a cikk nagyon megkavart...

Üdv: Gyula

ui.: gerbera317, Grave7
Köszi a sok segítséget, nagy nehezen sikerült elérnem az üdülő ügyében, hogy töröljék az árverést és újra kiírják.
Semmi nem hatott, kivéve a Kamarának írt levelem.

@Gyula35: A linkelt cikknek semmi köze az árverési vételhez. Ez a válasz.

„Többféle gyakorlat is létezik arra nézve, hogy a bérleti szerződés ideje alatt a közüzemi díjakat miként fizeti meg a bérlő. Az egyik megoldás, hogy a számlák továbbra is a bérbeadó nevére jönnek, aki maga rendezi számlákat, de időközönként elszámol a bérlővel. Van arra is példa, hogy a bérlő olyan összegű bérleti díjat fizet, amibe mintegy átalányként belefoglalják a közüzemi díjakat is, így nincs külön bérleti díj és rezsi. Ezekben az esetekben rendszerint a mérőórák, szerződések a tulajdonos nevén maradnak, aki maga intézi a befizetést”

Írja az Ildikó !

1. számlák továbbra is a bérbeadó nevére jönnek, aki maga rendezi számlákat, de időközönként elszámol a bérlővel.
2. a bérlő olyan összegű bérleti díjat fizet, amibe mintegy átalányként belefoglalják a közüzemi díjakat is, így nincs külön bérleti díj és rezsi.
3. az órák a bérlő nevén vannak és ő intézi a leolvasást ill. a befizetést,

4. a mérők a tulajnevén vannak továbbra is, a nevére jönnek a számlák, de a befizetést nem ő végzi, hanem elmegy a bérlőhöz , hogy tessék befizetni , egy kalap alatt megnézi amérpket is majd azt közli a szolgáltatókkal.
Vajon melyik a praktikus ?

„Most ez mennyire helytálló?”

kérdezi :
Gyula35
Érdemes olvasgatni, de nem teljes. Kihagyta pont a 4. -et.
Általában adózás szempontjából problematikusak az esetek.
Az 1. nél a bérbeadó és a bérlő között,
van pénzmozgás, tehát adózni kell ,
a 2. nél ugyan ez , azaz a bérleti díj egyes elemei kétszer adóznak - egyszer az ÁFÁ- val, másodszor a jövedelem adóval,
3. nál nincs adózási probléma viszont előfordulhat, hogy bérlő gondol egyet és nem fizeti ki a szolgáltatás díjait ... és még ellenőrizni sem lehet.

a 4.-nél vajon mi a helyzet ? Belelehet kötni ??

„ egy kalap alatt megnézi amérpket is ”
természetesen a mérőket nézi meg, felírja az állásokat, közben megszemléli a lakást.

Tisztelt Szakertok,

arveresen elnyert ingatlan arveresi jegyzokonyvet a jovo heten irom ala.
a vegrehajto kerdesemre tajekoztatott, hogy ados nem lakik az ingatlanba, nem elerheto, de ugyanugy kell kezelni, mintha ott lakna, es mivel valoszinu, hogy nem adja at az ingatlant onkent, elerni meg nem lehet, vegig kell zongorazni az egesz procedurat.
kerdesem:
arveresi jegyzokonybe kerjem beleirni az ingatlan atadasat vagy kiuriteset( ingosagok lehetnek bent)?
hogy felgyorsitsam a folyamatokat, az arveresi jegyzokonyv alairasanak napjan mar kerhetem- e az ingatlan kenyszeratadasat, kiuriteset (visszaolvastam a forumba, de pontosan nem ertem mit kell kernem es hogyan fogalmazzam meg helyesen) a vegrehajtotol es egyidejuleg ezt bejelenthetem- e a teruletileg illetekes jegyzonel?
azert kerdezem, mert a kerelem benyujtasanak vegso hatarideje pontosan meg van hatarozva, de , hogy mikortol van legkorabban lehetoseg a benyujtasra, nem tiszta szamomra.
elore is nagyon szepen koszonom, a valaszokat, vajna

meg egy kerdes lemaradt: kerelem benyujtasa vegrehajtohoz es jegyzohoz, milyen csatornan lehetseges? email, tertivenyes level, vagy szemelyes atadas?
barmelyik lehetseges, vagy pontosan meg van hatarozva az atadas miketje. letezik esetleg formanyomtatvany erre a kiuritesi kerelemre?
koszonom, vajna

Üdv,

szeretnék megvenni egy adós által nem lakott lakást, 50% a minimumár, a végrehajtó tájékoztatása szerint azért, mert ez a lakás nem az adós lakhelye, az máshol volt. Tehát tulajdonost, családot, gyerekeket stb nem kell kitenni, olyanra én egyébként sem indulnék. Az árverési hirdetményen az ingatlan beköltözhető, 1/1 (1/2+1/2), ohne haszonélvezet, stb. Nincs rá licit, tulajdonosok régen elköltöztek, szomszédok szerint külföldön dolgoznak évek óta.

Ám, van egy középkorú bérlő házaspár. Az a kérdésem, létezhet -e olyan bérleti szerződés, mely alapján nekem tűrnöm kell, hogy az általam kifizetett lakásban ők továbbra is bent lakjanak?

Amire gondolok: kötöttek egy bérleti szerződést, szokásos piaci bérleti díjjal és egy az egyben kifizették készpénzben két tanúval a bérleti díjat - mondjuk - öt évre előre a volt tulajdonosoknak, az életszerűség kedvéért 20-30% engedménnyel az egyösszegű kifizetésre. Se közjegyző, se banki átutalás mint nehezen megdönthető bizonyíték nincs, de szerződés lehet amit akár most, az árverés előtt, akár utána írnak meg amikor kiderül, hogy valaki mégis megvette a lakást. Esetleg még cserelakást is kikötnek maguknak a szerződésben. Mi van ilyenkor?

@vajna: Az árverést lefolytató végrehajtótól kérdezd meg, hogy már a jegyzőkönyv aláírásakor kérheted-e a kiürítést - eltérő értelmezések vannak.

A 2016.07.01. utáni kiürítési kérelmeknél már nem kell a vevőnek a jegyzős kört lejátszania, a Vht. 154/A. § (11)-(12) szerint a vevő kérelmének átvételétől számított 8 napon belül végrehajtó tájékoztatja erről jegyzőt, és a tájékoztatástól számított 60 nap után lesz a kiürítés.

Személyesen vagy postai levélben lehet kérni végrehajtótól a kiürítést. Nincs formanyomtatvány - írd le az ügyszámot, te vagy a vevő, kéred az ekkor kelt ilyen számú jegyzőkönyv alapján megvásárolt X cím Y hrsz ingatlan kiürítését a Vht. 154/A. § (10)-(13) alapján.

nagyon szepen koszonom grave7
vajna

„Tehát tulajdonost, családot, gyerekeket stb nem kell kitenni, olyanra én egyébként sem indulnék.” vs. „van egy középkorú bérlő házaspár”
Az egyik zavar, a másik nem?

Adósoknak nagyban propagálod, hogy a szemét végrehajtást kérőknek ne fizessenek, halmozzanak minél több tartozást, vonjanak el minden fedezetet, intsenek be minél több cégnek, direkt úgy kössenek szerződést minél nagyobb kárt tudjanak okozni nemfizetéssel.

Aztán most ingatlant akarsz venni, máskor meg végrehajtást kérőként futsz a pénzed után amikor a hozzád hasonló veled szemét?

Döntsd már el, hogy melyik oldalon állsz, akarod hogy működjön a gazdaság vagy oda tojsz ahol eszel?
Azt kellene felfognod és az adósoknak is, nem "szemét" a szolgáltató, ha aláírtad a szerződést, elfogadtad az abban foglaltakat. Nem kényszerített a bank az évi 30% kamatos személyi kölcsönre, neked kellett a pénz. Nem kényszerített a telefoncég, hogy tiptop új mobilt és 20ezer havidíjas 2év hűségidős szerződést köss, te akartál menő lenni.
Pont azért ilyen drágák ezek a termékek, mert igény van rájuk, azonban a fizetés már büdös egyeseknek, így a nemfizetőkből adódó veszteséget sajnos a tisztességes törlesztőknek kell megfizetniük, egyébként nem tudná a cég jövedelmezően fenntartani a szolgáltatást.

A végrehajtás pedig ennek folyományaként a gazdaság vérkeringésének része, hogy az önkéntes teljesítés elmulasztása esetén állami kényszer alkalmazásával megtérüljön a tartozás. Az adós vagyontárgyának értékesítéséből befolyó pénz részint visszakerül a gazdaságba, így élénkíti azt, másrészt a jogbiztonság növelésével támogatja a beruházásokat.

Ha hajlandóak lennének az emberek önkéntesen, időben fizetni, nem lenne ennyi végrehajtás; de persze akinek tartozása van, nem szívesen mond le a napi doboz cigiről, piáról, meg a többszázezres nyaralásról.
(Oké, nem mindenki ilyen, elnézést az általánosításért - sajnos sok ilyen van, aki semmit nem tesz azért, hogy a tartozást rendezze, holott bőven van lehetősége.)

Grave7: Lényegében a tulajdonos által már leírt vagyontárgyakat keresek, melyek további életvitelüket már nem befolyásolják jelentősen. Pl vettem már évek óta tulajdonosok részéről magára hagyott területeket. "Gazdaságon kívüli", volt tulajdonosok érdekét nem vagy kismértékben zavaró árverési vevőként járok el. A bérlő nem tulajdonos, nem történik vagyonvesztés.
/bank, külföldi multi, energia-, közmű-, parkolócég, nav lényegében ellenség, a magyar ember nem de ha trükközni próbál a káromra akkor igyekszem megvédeni magam/

A felvetett problémára van -e esetleg valakinek érdemben válasza?

Tisztelt Szakértők!
Ingatlanárverési hirdetmény ellen milyen okkal lehet végrehajtási kifogást emelni?
Az ingatlanárverési hirdetmény megegyezik a becsérték közlésével, vagy azt korábban kellett volna megkapnunk?
Válaszukat köszönöm!

Bármilyen okkal lehet kifogást emelni, más kérdés, hogy elutasítják, ha nem a végrehajtó jogsértő cselekményére vagy mulasztására hivatkozol.

(Az egyenesen aranyos, hogy magad se tudod, mi a bajod a hirdetménnyel, de hogy kifogást akarsz benyújtani, az tutti. Máskor is ülsz fordítva a lovon?)

nhanna

a "becsérték közlés" nem azonos a "hirdetménnyel"

van mód "kifogásolni" (hatását tekintve halasztó az árverési vétel jogerőre emelkedése tekintetében...)

A becsérték közlése korábban már megtörtént, legfeljebb te nem tudsz róla (vagy mert mulasztottál, vagy mert nem emlékszel rá, vagy mert tudatosan tagadod), de ezzel nem mész semmire. A végrehajtó nem tűz ki árverést jogerősen megállapított becsérték nélkül.
Egyébként, a bíróság a gyakorlatban nem azt vizsgálja, mikor történt meg a becsérték közlése, hanem hogy "mikor szerzett az érdekelt tudomást a becsértékről", tehát akár a hirdetmény is becsérték-közlésnek tekinthető. Kivétel ez alól az adós, mert számára egyéb jogkövetkezmény is fűződik a becsérték közléséhez, tehát az ő esetében nem elegendő a hirdetmény. De ennyire a végrehajtó sem hülye, hogy éppen az adóssal ne közölje szabályszerűen a becsértéket.

Helló! Ehhez lenne kérdésem:

„A 2016.07.01. utáni kiürítési kérelmeknél már nem kell a vevőnek a jegyzős kört lejátszania, a Vht. 154/A. § (11)-(12) szerint a vevő kérelmének átvételétől számított 8 napon belül végrehajtó tájékoztatja erről jegyzőt, és a tájékoztatástól számított 60 nap után lesz a kiürítés.”

Ez így tiszta. De az 07.01. utáni mit takar? A birtokba adási kérelem kelte (06.27.) vagy érkezése (07.01.) a jegyzőhöz?

XV. ker önkormányzat és Némethyné Erdősi Krisztina végrehajtó egymásra mutogat.

1000 hála!