Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Akkor a túlhasználatit sem olyan egyszerű megnyerni, nem még az osztatlan megszüntetést ami a kiköltözést jelenti..

Tehát adott egy ingatlan, több tulajdonrésszel. Egyet megveszek, akár árverésen, akár egy tehermentes részt tulajtól.
Beteszem a seggem.

1 év múlva árverés, nem lesz pénzem megvenni a többit, de egy nepper megveszi.

Nepper nekemjön rögtön ügyvéddel. Hivatkozhatnak arra hogy én is olcsóbban vettem, így nekem is tisztában kellett lennem a következményekkel?

Mert a bírói gyakorlat szerintem azokat védi akik úgymond önhibájukon kerülnek abba a helyzetbe hogy a tulajdonostársuk veszti a részét, amit ha valaki nepper megvesz árverésen majd túlhasználatival vagy osztatlan közös megszüntetéssel az ingatlanból kiűzi az amúgy vétlen és hibátlan felet.

De ha én már eleve úgy veszem hogy tudom hogy terhelt és árverésre fog kerülni, így gondolom ez egy rossz pont számomra..

Jó, a vevő is olcsón vette és kiakar ebrudálni engem vagy túlhasználatit behajtani, de ha én is olcsón vettem akkor majdnem fifti-fifti nem?

Én azt feltételezném, hogy ha ez huzamosabb ideig áll fent, és fizetési meghagyásra sem fizet, akkor "elveszti" ezt a státuszt, és lakáskiűrítési perben ki lehet lakoltatni. (Legfeljebb némi apróért, a beköltözhető-lakott különbség csökkentve még a költségekkel, hátralékkal, arányosítva megfizetése mellett)

Így van.

Akkor válik érdekessé a helyzet, ha 1/1 tulajdon esetén a bentmaradó adós nem fizeti a quasi lakbért/használati díjat....

Úgy érted, hogy ez a használati díjra nincs hatással, de mint "bértői jogállás" nem lakoltathatja ki? Ez esetben a "bérlői jogállást" CSAK a díj szemponjából értelmezi, de nem lehet felmondani neki.

Ha fel lehetne, akkor a lakottan árverezés értelmét vesztené.

(ez a jogeset a szabad felmondás kizártságáról szól szvsz) A lakottan történő értékesítés a használat jogát korlátozza, de főszabályként a (többlet)használati díj összegére nincs hatással, az a piaci bérleti díj, illetve annak arányos része lesz.

Kommentár

A bírói gyakorlat a többlethasználati díj megállapítása során az adott dologra irányadó piaci bérleti díj - vagy az Ltv. 20. §-ának alkalmazási körébe tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében önkormányzati rendeletben megállapított lakbér - arányos részéből indul ki. Ezt finomítja az a megközelítés, hogy a használati díj meghatározásánál a tulajdoni arány csak az egyik szempont, amely ebben a körben értékelhető. Valamennyi körülmény együttes és gondos mérlegelésével lehet a többlethasználat ellenértékét meghatározni. A használati díj összegét ingatlan esetében például az ingatlan fekvése, műszaki állapota, felszereltsége, beosztása, a helyiségek száma és az eset egyéb körülményei alapján kell megállapítani. A használati díj mértékének alapja általában a dolog piaci használati értéke (piaci bérleti díja), amelyet a bírói gyakorlat az említett szempontok alapján korrigál, így figyelembe veszi, hogy a használatra jogosult tulajdonostárs fizeti-e a teljes fenntartási költséget, és a megóvás, valamint a fenntartás költségeinek viselését is eltérítheti a tulajdoni hányadtól, a tényleges használat arányához igazítva azt. Ez ingatlanok esetében megfelelő eredményre vezet, ingóságok (például gépjárművek) esetében azonban a piaci bérleti díj a piac sajátosságai miatt gyakran észszerűtlen és igazságtalan eredményekre vezetne, itt az eset körülményeinek vizsgálatára és a bírósági mérlegelésre még nagyobb hangsúly esik. Többlethasználati díjat csak annyiban kell fizetni, amennyiben a dolgot a tulajdonostárs ténylegesen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben használta.

Ez, ha jól látom erre hivatkozik : EBH2004.1129

lewho,

Konkrétat most nem, de majd keresek, hátha.

„A lakásban maradt volt tulajdonostárs érdekeit az árverési vevőével szemben előtérbe helyező bíró gyakorlat – néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve – kötelmi jogcímet keresett, és a felek között kialakult jogi helyzetet lakásbérletnek minősítette.3

Az e tárgykörben született eseti döntések egy része – a Legfelsőbb Bíróság útmutató döntései által is irányítottan – egységesnek mondható, melyek megállapításai elvi bírósági határozatban is kikristályosodtak.4

Az elvi állásfoglalás szerint a lakásban maradó volt tulajdonost a bérlővel azonos jogállás illeti meg, ha árverés esetén az árverési vételár megállapítása a bentlakás értékcsökkentő hatásának figyelembe vételével történt.”

(igaz, ez 2008 előtti)

drbjozsef

"Tipikusan ilyen, ha valaki lakottan vesz árverésen ingatlant, ilyenkor a vételártól is függ, hogy jogosan követelheti-e : ha lényegesen olcsóbban jutott a tulajdonrészhez, mint a beköltözhető ár lett volna, akkor nem minden esetben ítélik meg. Ilyenkor jogosan indokolhatja ezt azzal a bíróság, hogy aki tudottan lakott ingatlanra licitál, az ne akarjon többlethasználati díjat ezért. Ha nem tetszik így, akkor nem kell licitálni lakott ingatlanra - mert az ugye nem kötelező."

Erre tudsz linkelni vmi eseti döntést, kommentárt?

Vevo123,

Igen, igazad van.

Akkor Csuklósbusznak is kiegészítve : az ilyen többlethasználat iránti per esetén vizsgálják a birtokbakerülést is, és a lakottan árverezést is. Főszabály szerint jár a kizárt tulajdonostársnak a többlethasználati díj, de ha a körülmények indokolják, akkor ez nem automatikus. Tipikusan ilyen, ha valaki lakottan vesz árverésen ingatlant, ilyenkor a vételártól is függ, hogy jogosan követelheti-e : ha lényegesen olcsóbban jutott a tulajdonrészhez, mint a beköltözhető ár lett volna, akkor nem minden esetben ítélik meg. Ilyenkor jogosan indokolhatja ezt azzal a bíróság, hogy aki tudottan lakott ingatlanra licitál, az ne akarjon többlethasználati díjat ezért. Ha nem tetszik így, akkor nem kell licitálni lakott ingatlanra - mert az ugye nem kötelező.

Csuklósbusz arról írt, hogy tulajdonhányadot vesz, birtokbaveszi az ingatlant. Az volt a kérdése mi van akkor, ha a fennmaradó tulajdonhányadokat is árverezik, ebben az esetben értelemszerűen lakottan. Javítsatok ki ha russzul értem.

Vevo123,

Az a mondat Csuklósbusz kérdésére szólt, ő pedig csak törttulajdonról írt, és hogy lakni szeretne, nem pedig lakott árverezésről.

Ebből következően az utána lévő levezetésed is téves.

"A használatot ugyanúgy kell biztosítanod nekik, ha igénylik."

Ez szerintem is így van, bár visszaolvasva a fórumban többször volt róla szó, hogy a lakottan vásárolt ingatlanokat nincsen joga használni a tulajdonosnak.

Mit jelent az pontosan, hogy lakottan van egy ingatlan árverezve? Szerintem azt jelenti, hogy a végrehajtónak nincsen módja birtokba adni az ingatlant, az árverési vevőnek, mondjuk azért mert az ingatlan használatának a megosztása az már nem a végrehajtó feladata, de az nem azt jelenti, hogy az így szerzett tulajdonjog bármivel is kevesebbet érne, így van? Tehát ugyanúgy kell rendezni a helyzetet mint bármilyen más osztatlan közös tulajdon esetében. Meg kell egyezni az ingatlan közös használatáról, ha nem megy akkor jön a használati díjas, osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti peres téma.

Bocs, de nem értem ezeket a kérdéseket.

De ha megosztható akkor perrel sem?

Tehát perrel kérdeztem hogy mekkora az esélye hogyha jogszerűen kerültem birtokba?

Csuklósbusz,

A használatot ugyanúgy kell biztosítanod nekik, ha igénylik. (!)

Ha ezt megakadályozod, mint birtokos, akkor többlethasználati díjat követelhetnek.

Ha természetben megosztható, akkor elsősorban azt kell tenni, de azt is közös tulajdon megszüntetése perben.

Ha jogszerűen kerültél birtokon belülre, akkor nehezen rakhatnak ki, leginkább perrel.

"(kb. a beköltözhető ár 70 százalékáért) vetted, tehát sáros vagy még kb. 30 százalékkal ahhoz, hogy a birtokláshoz való jogod azonos legyen a tulajdonostárséval. És a vagyonmegosztási perben a tulajdonostárs sikerrel hivatkozhat erre."

Ha már szóbakerült, a fordítottját kérdezem. Én is nézegetek törtulajdonú ingatlanokat, de nem használati díjjért és nem is megszüntető perre.

Hanem fordítva, lakni szeretnék benne, de ha a többi tulajdonrész is árverésre fog kerülni akkor ha jól értem a következő vevők már eleve nehezen tudnának onnan kirakni, elég kicsi eséllyel.

Akkor használati díjra tudnak kötelezni, esetleg ha megosztható az ingatlan a megosztására hogy oda lehessen mellém költözni.. ?!

Te vagy a hibás. Árverésen vásároltál, de fogalmad sincs róla. Nem kotelezo licitalni, vegyel ingatlant a kozvetitő segítségével, az ugyved is mindenben segit. Par nap es mar a kanapen eheted a mogyorot. Ja, hogy az draga, ez az ingatlan pedig szinte ajandek volt az mbvk oldalan? Akkor magadban keresd inkabb a hibat. Belenyúltál. Viseld el férfiasan.

Schadlos,

Sajnálom, hogy el kell keserítselek, de : baromira el vagy tájolva.

Nem ugyanolyan termék, sok mindent tehet jogszerűen is az adós, a vevő jogai sérülhetnek, de esetedben erről nincs szó (és általában sincs feltétlen), nincs ezért hibás rajtad kívül, nem lehet senkit perelni.

Komolyan licitáltál árverésen tájékozódás nélkül?

Csak magadra vethetsz.

A vészhelyzet miatti késedelemre sajnos nem számíthatott senki, ebben igazad van, ha az őszi moratóriumba is belecsúszik, akkor lesz aki több mint három évet is várhat, ez már tényleg nem normális - de jogszerű. Nincs rá orvosság.

Eddig volt a téli moratórium, most pedig a vészhelyzeti moratórium. A végrehajtó egyszerűen nem adhatja át az ingatlant. Aki ezt nem képes felfogni, azt persze, hogy arrogánsan elhajtják. Reklamálni lehet annál a kormánynál, akivel - amióta kormányon van - egyszerűen nem lehet tervezni semmit.

7 hónapja várok nyertes árverési vevőként hogy az ingatlanba beköltözzek.A kérdésem az hogy jogi úton az adós részéről meddig lehet a beköltözést megakadályozni ?ill, mit lehet ennek megakadályozására tenni ?Én úgy gondolom hogy egy árverésen megvásárolt ingatlan , ugyanolyan termék mint bármi más, és ha kifizetem a vételárat akkor használatba is kell adni.Az árverés időpontjáig,le kellene zárulnia a jogi hercehurcának,az adós , és a követelő között , mert így a vevő jogai sérülnek, ki tudja mennyi ideig.Jelenleg albérletben lakom, és a beköltözés elmaradása miatt nem kevés költség halmozódik.Másrészt az árverezés előtt sehol sincs feltüntetve, ill. nem tájékoztatják a licitálót, hogy pontosan meddig kell várni a birtokbaadásra.Ki ahibás ebben, lehet-e valakit ezért perelni ? A végrehajtó iroda, érdeklődéskor arrogáns , semmitmondó válaszokat ad, levelet nem küld .Esetleg van olyan jogász aki ebben segítene ?Köszönöm.

A vészhelyzet vége után fognak lezajlani. Optimista esetben akár már a nyáron is, de egyébként akár végtelen ideig sem, ha úgy alakul.

Üdv,

Ha jól értelmezem a mai híreket, akkor megismétlődik a tavalyi menetrend, a birtokba adások nem fognak szeptember előtt lezajlani.

Azt nem akartam. Képbe akartam kerülni, hogy miért lett lakottan árverezve és kinek van joga használni a házat, de már értem.

„Be akartam menni a végrehajtóhoz iratbetekintésre”
Aztán minek? Te a vételi ajánlatodat az árverési hirdetmény alapján tetted. Utólag nem vitatkozhatsz azon, hogy az ingatlant beköltözhetően kellett volna hirdetni.

Drbjozsef,

Fogalmam sincsen, hogy a piaci ár feléért vettem-e, még nem kaptam lehetőséget a megtekintésre, így csak sejtésem van arról, hogy mennyit ér a ház, arról meg aztán sejtésem sincs, hogy mennyit fog érni a ház 5 év múlva amikor birtokba tudok kerülni, ha egyáltalán sikerül. Szerintem ezekről neked sincs sejtésed sem.

Köszönöm a segítséget!