A közművekről röviden: Ami mérhető, azzal szerintem nincs gond, birtokbavételkor rögzíted az az óraállást, onnantól kell fizetni. Ezeknél más gond lehet. Adós sokszor nem fizeti, így szolgáltató megszünteti vagy korlátozza a szolgáltatást. Áram: lekötik, vagy leszedik az órát, víznél szűkítők raknak be aknába vagy közterületen. Az első jobb, a második rossz és drága a visszaállítás, pláne, ha utat kell bontani. ( A friss utakat nem is engedik 5 évig) Ezekben az esetekben a szolgáltató a helyreállítás költségén túl megpróbálja rád verni a korlátozás költségét is, hiszen ezt sem fizette ki neki senki. Ezt vissza kell verni. A helyreállítási költség viszont a tied. Ennek mértékéről már írtak. Ami kérdéses: szemétszállítási díj (ezt a tulajdonjogtól számítják rendszerint, mivel az önkormányzat szerződik a szolgáltatóval) , közműfejlesztési hozzájárulás, talajterhelési díj ezekről a Önkormányzatnál kell érdeklődni. Adókat a Vht rendezi. Közös költséget írták. Amiről nem tudok, még nem futottam bele az a távhő. Erről nem merek nyilatkozni.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Sziasztok!
Nyáron ítélkezési szünet lesz a bíróságokon. Ez pontosan milyen hatással van az adós fellebbezésére? Ilyenkor is 60 nap van a fellebbezés elbírálására?
Köszönöm szépen!
tmsnmeth80
Árverésen vettem egy garázst, letelt a 30 nap a jegyzőkönyv aláírását követően, + a 15 nap a fellebbezésre. Most kérdeztem a vh-t, és ő mondta, hogy a helyi jegyzőtől kell kérni valamilyen birtokbavételi kérelmet?... ott meg azt mondták, hogy ők egy igazolást tudnak adni, hogy a vh-tól kértem a birtokba adást...
Mi a teendő valójában, milyen formanyomtatvány szükséges?..
Megkísérelted birtokba venni az ingatlant? Az általad meg a végreható által emlegetett jegyzős dologra csak akkor kerül sor, ha a végrehajtó nem tudta a 154/A. (1) szerint átadni a ingatlant. És nem is fogja, ha te meg sem kíséreled birtokba venni. Egyébként pedig nem jól sorolod a határidőket.
154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(11) Az árverési vevő köteles a 138/C. § szerinti igazolást kiállító jegyzőnél - ha a 138/C. § alapján a végrehajtást kérő nem tett bejelentést, akkor az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél - bejelenteni, hogy az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő, amelyről a jegyző 8 napon belül igazolást állít ki. Az igazolást az árverési vevő köteles megküldeni a végrehajtónak.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerinti, a jegyző által igazolt bejelentéstől számított 60 nap eltelt.
Ok, akkor most mi a teendőm, mint jogban kevésbé járatosnak, hogy birtokba tudjam venni a garázst, amit már több mint 30 napja kifizettem? A vh. a jövő hétre ígérte a vízjeles dokumentumot, ami alapján a földhivatalba átírják a nevemre.
„amit már több mint 30 napja kifizettem?”
Muszáj volt ezt idevágni?
Ja, hogy még nem is te vagy a tulajdonos? Akkor mit akarsz? Az árveréstől el kell telnie 30 napnak, hogy a végrehajtó megküldhesse a biztonsági papíros árverési jegyzőkönyvet a földhivatalnak.
Ha a 30 nap eltelt, 15 napon belül írásban kell kérned a végrehajtót, hogy adja át az ingatlant, valamint bejelented a jegyzőnél, hogy ezt a kérelmet előterjesztetted. Ezt nem feltétlenül azért kell megtenned, hogy a végrehajtó azonnal átadja az ingatlant (hiszen még nem is a tied), hanem azért, mert ez a 15 nap egy jogvesztő határidő.
Ha már be van jegyezve a tulajdonjogod, megpróbálod birtokba venni az ingatlant. Ha sikerül, azt jelzed a végrehajtónak, aki ezt jegyzőkönyvezi (= átadja neked az ingatlant), és végeztél is a dologgal. Ha nem sikerült, akkor jelzed a végrehajtónak, hogy a korábbi kérelmednek megfelelően, a 60 nap lejártával kéred a kényszerátadást.
Köszönöm segítségedet, és kioktató stílusodat, nyilván orvoshoz is azért megy az ember, hogy alázzák....
További szép napot Neked...
Imre
Tiszteletem,
végigolvastam a fórum hozzászólásokat az elmúlt 1 évből és az érthető, hogy most már sokkal jobbak az esélyek a sikeres birtokba vételre.
Mi egy sok éve lakatlan ingatlant néztünk ki, amiből a valaki (volna egy tippem, hogy ki) egy betörés alkalmával már minden mozdítható értéket elvitt.
A kérdésem az előző válasz egy konkrét részére irányul.
„Ha már be van jegyezve a tulajdonjogod, megpróbálod birtokba venni az ingatlant.”
Ez úgy történik (például), hogy kivonulok a helyszínre egy lakatossal és kicseréltetem vele a zárat?
Másképp fogalmazva az adós közreműködése nélkül is birtokba vehetem az ingatlant?
A válaszokat előre is köszönöm.
Jobb azt az adóssal egyeztetve birtokba venni. Nem feltétlenül kell ott lennie, elég, ha azt mondja, hogy persze, menjetek, vagy ha le van zárva, akkor kulcsot ad hozzá. Persze, nem hátrány, ha ő is ott van. Birtokba vétel után a végrehajtó azért írjon egy jegyzőkönyvet az átadásról.
Ha viszont egyértelműen elzárkózik, mitöbb: fenyegetőzik, a bent lévő ingóságíit követeli stb., akkor érdemes inkább a végrehajtótól kérni a kényszerátadást.
Üdv mindenkinek,
nekem itt van egy kis homály:
... az árveréstől el kell telnie 30 napnak...
A határidők számításakor pontosan mit kell az "árverés" időpontja alatt érteni?
- az elektronikus árverés automatikus lezárásának időpontját, vagy
- az árverés végrehajtói lezárását (nyertes elektronikus értesítése), vagy
- az árverési jegyzőkönyv aláírásának az időpontját, vagy
- az árverési jegyzőkönyv adós általi átvételi dátumát?
Nem egyértelmű a szabályozás. Lehet az a licitnapló lezárása, de a legtöbb végrehajtó - érthető okból - az árverési jegyzőkönyv aláírásának napját tekinti annak.
A harminc nap nem azt jelenti, hogy a harmincegyediken máris intézkedni kell. Az csak azt jelenti, hogy lehet intézkedni.
Én is ezt érzem, de a kiürítési kérelem jogvesztő határideje miatt jobb lenne tisztán látni, mert mi van akkor, ha az illetékes jegyző esetleg máshogy gondolja?
153. §(4) Az elektronikus árverési rendszer az árverés befejezését - ha pedig arra nem került sor, a licitnapló végrehajtó általi lezárását - követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.
Ez nekem az árverés végének egyértelműen a licitnapló (automatikus vagy kézi) lezárását jelenti, hiszen a rendszer honnan tudhatná, hogy mi a jegyzőkönyv aláírásának az időpontja?
A jegyzőkönyv is vélhetően valami olyat tartalmaz, hogy XY ekkor Z összegű érvényes licitet tett és az árverés K időpontban ezzel a nyertes ajánlattal zárult.
Ezért is ver rá a 154. § minden közterhet simán onnantól a vevőre:
154. §(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
Ez a két rendelkezés viszont megint elbizonytalanít, mert a 149. § és a 155. § ugyanarról kellene, hogy szóljon:
149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
155. § (1) Az árverés sikertelen, ha
- az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.
De akkor miért alkalmaz a 149. § eltérő megfogalmazást a határidőre, „árverési jegyzőkönyv aláírásának napja” a jól ismert „árverés” helyett?
Esetleg tud valaki példát arra, hogy árverési vétel milyen hatállyal került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban?
Aktuális információk (az eljáró végrehajtó szerint):
Közterhek viselése és kiköltözés határideje a licitnapló zárásától számítódik.
Tulajdonjog a 2310/2011 polgári elvi határozat szerint az árverési jegyzőkönyv aláírásakor keletkezik
De nem tűnt túl biztosnak a dologban.
Korábban az árverés egy bizonyos kitűzött időpontban kezdődött, és néhány (esetleg néhány tíz) percig tartott. Az árverés eredményét a végrehajtó azonnal jegyzőkönyvbe foglalta, a vevő pedig azt azonnal aláírta, illetve, ha nem kapott halasztást, a vételárat is azonnal kifizette. Összefoglalva: elég egyértelmű volt, mit kellett az árverés napjának tekinteni. A közterhek viselésére innentől volt köteles az árverési vevő, a 30 nap innen datálódott. Ellenben a tulajdonjog a földhivatalnál történő bejegyzéssel keletkezik.
Ez ma úgy néz ki, hogy az árverés 60 napig tart, és a licitnapló lezárásával ér véget. Ettől időben elkülönül az árverési jegyzőkönyv aláírásának és a vételár megfizetésének ideje. Mivel a 60 nap miatt nem lehet árverés napjáról beszélni, igazából az a kérdés, hogy a licitnapló lezárásának, vagy pedig az árverési jegyzőkönyv aláírásának napját kell-e annak tekinteni. Ez nincs agyonszabályozva, ezért a végrehajtók eltérően értelmezik ezt, és többségük - a régi idők emlékére - a jegyzőkönyv aláírásának napját tekintik az árverés napjának.
A határidőket onnan kell ezért számolni, ahonnan az eljáró végrehajtó is számolja.
gerbera317
Koszonom, így már érthetőbb a helyzet.
Tisztelt Fórumozók!
A véghajtói kar árverési rendszerét (mbvkponthu) ill. magát a licitálás folyamatát jól ismerőkhöz lenne két egyszerűnek tűnő kérdésem, amire sehol nem találtam megnyugtató választ!
1., Mi a minimum ár és a kikiáltási ár közötti különbség?
Adott esetben (pl. ha nincs másik licitáló, v. ismételt árverés esetén) elképzelhető, hogy a licitet megnyerhetem a minimum ár kifizetésével? Itt esetleg van-e eltérés ingóságra v ingatlanra vonatkozóan?
2., Az előleg befizetésével tudok-e még csatlakozni már futó árveréshez?
Előre is köszönöm azoknak, akik segítenek hozzászólásaikkal ill. válaszukkal kiigazodni ebben a nekem teljesen új rendszerben.
A minimál ár a legalacsonyabb érvényes licit.
Ha nincs más licitáló/magasabb licit, akkor a minimáláron megnyerhető az árverés.
Az előleg befizetésével (úgy, hogy min. 3 munkanappal a licitnapló zárása előtt jóváírják a letéti számlán) és az aktiválási kérelem elküldésével (bejelentkezés után az érintett árverésen a nyíl ikonra kattintva) még bizonyosan részt lehet venni az árverésen, feltéve, hogy az érintett végrehajtó az árverezőt az érintett árverésre aktiválja.
Tisztelt fórumozók!
A következőkben szeretném kérni tanácsukat:
Vásároltam egy ingatlant, az árverés jogerőre emelkedett. Az ingatlanban nem lakik senki, az adós több éve külföldön tartózkodik. A lakás kulcsai a végrehajtónál vannak – a végrehajtást kérő adta át neki az árverés során. Beszéltem a végrehajtóval, és kértem, a lakás birtokba adását.
Ő közölte, hogy még nem biztos benne, hogy birtokba adhatja-e nekem a lakást, vagy be kell vonnunk a jegyzőt is. Korábban már sok válaszban olvastam itt a fórumon, és remélem, hogy jól értettem, hogy mivel nem lakik senki a lakásban, így nem kell a jegyző, mivel nem kilakoltatásról, hanem birtokba adásról van szó. Ezt mondtam is a végrehajtónak, aki azzal érvelt, hogy a kulcsokat nem az adós adta át neki, és lehet, hogy nem önként költözött ki, és ha birtokba adja nekem az ingatlant, akkor lehet, hogy nem járna el helyesen.
1, Valóban igaza van a végrehajtónak, illetve ki emelhetne/emelne kifogást az ellen, hogy átadta nekem az ingatlant?
2, Ha bemegyek a lakásba, birtokba veszem én, akkor viszont nincs senki, aki az órák állását jegyzőkönyvbe foglalná velem. Ez a jegyzőkönyv feltétlen kell a szolgáltatóknak? Lehetséges más megoldás?
Válaszukat előre is köszönöm!
„mivel nem kilakoltatásról, hanem birtokba adásról van szó”
Szerintem igazad van, a végrehajtónak át kellene adnia az ingatlant.
Tisztelt Fórumozók!
A korábbi hozzászólásokat elolvastam, de kifejezetten az én esetemre nem találtam válaszokat, ezért szeretném a segítségüket kérni.:
Árverésen vásároltam egy lakást,(ápr.25.-én írtam alá a jegyzőkönyvet) még nem emelkedett jogerőre, de a végrehajtó tájékoztatása szerint az adós már leadta a kulcsokat. A végrehajtó azt mondta, hogy kérjem meg azt az igazolást a jegyzőtől,hogy a 60 nap amit ki kell várni az igazolás kiállításától minél hamarabb elinduljon, de a jegyző sem érti, és én sem hogyha az adós leadta a kulcsokat, akkor miért kell kérni a végrehajtót, hogy
kiürítesse,de a végrehajtó arra hivatkozik,hogy ez kényszer kiűrítés,mert amikor az adós leadta a kulcsokat Ő nem bizonyosodott meg arról,hogy annak a lakásnak a kulcsait adta-e le, és tényleg kiüritette. Az árverési jegyzőkönyvben az szerepel,hogy én az ingatlan birtokba adását kérem, és nem a kiüritését, és erre azt mondta a jegyző, hogy mivel nem kiürítés szerepel, ezért külön kérelmet kell beadnom a végrehajtónak a kiürítésre.
A vht.már többször elolvastam,de ilyen esetre nem rendelkezik. Ragaszkodhatok a birtokba adáshoz,ha jogerőre emelkedett, úgy, hogy nem kérem a kiürítést, mivel nincs miért vagy mi a teendőm?
Előre is köszönöm
Fizetési határidő kérdése nekem nem tiszta.
149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
- Ha 15 napon fizet az árverési vevő _és_ jogorvoslattal él valamelyik fél akkor hónapokig nem látja a pénzét.
- Ha megvárja a jogerőre emelkedést, (30 nap) _és_ senki nem támadja meg, akkor a végrehajtó jóindulán múlik, hogy bukja az előlegét vagy sem, ugyanis ekkor már túl van a 15. napon.
„a végrehajtó arra hivatkozik,hogy ez kényszer kiűrítés,mert amikor az adós leadta a kulcsokat Ő nem bizonyosodott meg arról,hogy annak a lakásnak a kulcsait adta-e le”
virág426 a kulcsok birtokában, azt javaslom, kérd meg, hogy bizonyosodjon meg a kulcsokról és a kiürítésről, és akkor tiszta a birtokba adás ténye.
Benefactis pensare delict
nekünk erre azt mondta a végrehajtó, hogy kérésre ebben az esetben visszautalják a vételár és az árverési előleg különbözetét.
hmmmmm
Nos igen. A végrehajtó jóindulatán múlik csak. Nem köteles rá.
Teljesen jogszerűen jár el akkor is amikor csak a birosági határozat után utal vissza.
Részmegoldás lehet a fizetési halasztás (max 60 napra) kérése.
A lényeg:
Fizetni mindenképp célszerű 15 napon belül - vagy kapott halasztás esetén 60 napon belül, - mintsem megvárni amig kiderül van-e agály az árverési jkv ellen.
Rumfo
Sok igazság van abban amit lentebb leírtál. Valóban a vevő jogai, lehetőségei sokkal korlátozottabak. Cserébe kap: ár alatt ingatlant, amin millikat nyer(het)
Illetve az sem szabad elfelejteni, hogy a vht célja nem az értékesítés hanem az adós fizetésre kötelezése.
„tmsnmeth80
Igen, jól látod. Ennek topiknak a címe egy szóval leírható. Vevő jogai: Nincsenek. Ez a törvény, mármint a Vht árverési része úgy szar ahogy van. Bárcsak Vevőnek fele annyi joga lenne, mint az Adósnak. De csak egy joga van: fizetni. Nálam ez a közel két éves moratórium verte ki a biztosítékot. Csak pár példa. Biztos többen találkoztatok azzal az esettel, amikor licitáltok egy ingatlanra, ami egyszer csak hopp eltűnik. Kapsz egy rendszerüzenetet, hogy levették, érdeklődj a végrehajtónál. Igaz, hogy te átutalták több millió forintot, és még sokan mások, még egy e-mailt se kapsz. Ha visszautalják a pénzt, ugrott a tranzakciós díj, a lekért tulajdonlap ára, az utiköltség. Kamat persze nincs arra a két hónapra amíg ott áll a pénzed, pedig neked hogy ki kell perkálnod a jegybanki alapkamatot a 60 napos fizrtési halasztásnál. Ha te lépsz ki ugyanígy az árverésből ugrott az előleg és még a különbözetet is ki kell fizetned, ha a következő árverésen olcsóbban kel el az ingatlan. Vagy amikor 15 napon belül kifizeted a vételárat, úgy, hogy az árverés csak a 30. Nap után lesz jogerős. Ha a bíróság az adós kifogásának ad igazat, és az árverés érvénytelen, lehet, hogy te nem is vagy vevő, pedig átutaltad a teljes vételárat. (Mindig kérjétek a 60 napot!!!) Vagy amikor veszel ugyan egy ingatlant, de azt nem adja át neked senki. Vagy megszerzed magadnak a birtokbalépést, vagy neked kell kezdeményezni a kiköltöztetést a jegyzőnél, ráadásul 15 napon belül, mert ha késel, nincs kiköltöztetés. Ja és a teljes kiürítés költsége téged terhel, még akkor is, ha az ország másik végébe kell menni. Amit adós nem visz el, azt pedig őrizned kell zárt raktárban 90 napig saját költségen. Mindezt azért mert vettél egy ingatlant, belapátolsz egy rakás pénzt egy rendszerbe, amihez semmi közöd, viszont adós megszabadulhat belőle az adósságától, hitelező megkapja a pénzét, végrehajtó pedig a jutalékát. Csak te nem kapod meg az ingatlanodat.”
