Kft ügyvezetői minősége

Nagyon örülnék neki ha egy nagyon hozzá értő meg tudná nekem mondani, hogy lehet-e valaki Kft. ügyvezetője úgy, hogy

• a Kft-ben nem alkalmazott,
• úgy, hogy mivel nem alkalmazott nem is kap fizetést,
• úgy, hogy semmilyen jövedelme, nyeresége, osztaléka, stb... nem származik a Kft-től.

Érdekesnek találom.
Mivel nem vagyok ügyvéd és nem tudom kitől kéne ezt megkérdeznem, ezért kérem aki tudja írja meg és írja le a hiv. jogszabályt is hozzá. Köszönöm.

persze hogy lehet.
Megoldás a Gt.-ben:
21. § (3) A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.
22. § (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -

1. a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
2. a munkaviszonyra irányadó szabályokat

kell alkalmazni.

A Ptk. szerint pedig a megbízás lehet ingyenes (478 § (1) bek.).

Osztalék csak a tagoknak jár, az ügyvezetőnek pedig nem kell tagnak lennie (mert jogszabály nem írja elő, így erre nem tudok jogszabályi hivatkozást említeni).

Kedves pazs!
Nagyon köszönöm a gyors és minden igényt kimerítő választ és amint látom jó helyen kopogtatok így még az alábbi kérdésre kérem válaszát:

• Zrt.-ben az igazgatósági tagoknak milyen felelőssége van ha a cég becsődöl? (magánvagyon tárgykörre különösen , mert osztalék a bank miatt állítólag nincs, de aláírni azért kell!)

szintén jogszabályival ha lehet...
Köszönöm!!!

Szívesen :)
a másik kérdésére: alapesetben nem felelnek a magánvagyonukkal, ám van kivétel:

30. § (2) A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha e törvény kivételt nem tesz -, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.
(3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
(4) Együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

Röviden: ha a társaság érdekeinek figyelembevételével járnak el, illetve csődközeli helyzetben akkor a hitelezők érdekeinek figyelembevételével, akkor nem felelnek a magánvagyonukkal. A zrt-nek okozott kárért viszont felelnek, ha azt felróható magatartással okozták (ami nagyjából azt jelenti, hogy tudták, hogy azzal megkárosítják a zrt-t), ez a felelősség a zrt-vel szemben áll fenn.

A másik kivétel csak egyszemélyes zrt. esetén játszik (azaz amikor egyetlenegy részvényes van):
Gt. 22. § (5) Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag (részvényes) a vezető tisztségviselő részére írásban utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő végrehajtani köteles, de ez esetben mentesül a 30. §-ban foglalt felelősség alól.

A zárójeles mondatod második felét nem értem, milyen osztalék? milyen bank? Ki tart pisztolyt a fejükhöz, hogy aláírjanak?

Kedves pazs!
Amit a Kft.-re vonatkozóan írt/írtál amiatt nem vagyok nyugodt. Úgy tudom a kft. ügyvezetője a magánvagyonával felel a társaság kötelezettségeiért (ez igaz?), ezért ha ez igaz akkor le kell mondani, de azonnal, ugye Ön/Te is így látja?
A megbízásnak egyébként milyen formában kell jelentkeznie? Megbízási szerződés vagy társasági szerződés elég hozzá?
Szerintem többet már nem kérdezek, remélem...
Ismét köszönöm!!!

Kedves Reális,

legyél csak nyugodt, az ügyvezetőre ebből a szempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amit írtam a zrt. igazgatósági tagokra.

Megbízási szerződésre nincs különösebb formalitás, nyilván szerencsésebb, ha írásban van, de szóban is létrejön egy ilyen szerződés a társaság és az ügyvezető között. A tisztség egyébként az elfogadó nyilatkozattal jön létre, annak viszont írásban kell lennie (de enélkül be sem jegyzik a cégjegyzékbe az ügyvezetőt).

Hogy le kell-e mondani, az a társaság helyzetétől függ.

Fórumokon általános a tegeződés.

Kedves pazs!
Nagyon köszönöm a segítséget, a gyors és korrekt hozzászólást, a sok jogszabályi helyre utalást.
Mindent nagyon szépen köszönök!
Üdvözlettel
Reális

Sziasztok!

Nem boldogulok egy problemaval, kerlek segitsetek.
Egyszemélyes kft-ben az egyetlen ügyvezető lemond tisztsegerol, hivatkozva arra, hogy nem latja biztositva a cég működéséhez a tovabbiakban az anyagi fedezetet.Mivel erre tobbször felhivta a tag figyelmet, de uj forras nem jött lemond. Feladatat munkaviszonyban latta el.
A munkaviszonyt meg aznap közös megegyezéssel megszüntetik.
Gt. szerint amennyben a ceg muködése megkivanja az ügyvezetoi lemondas az uj ugyvezeto kinevezesevel de legkesobb 60 nap mulva hatalyosul.
Kerdesem az, hogy ez a 60 nap a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés esetén is fent áll, Itt nemi összeütközest erzek a Gt. és Mt. között?
Azert problemas, mert a tag nem akar uj ügyvezetot nevezni.
SOS-ben segitsetek legyszi!

A tag későn ébredt. Nem kellett volna belemennie a közös megegyezésbe. Most vagy megbíz egy új ügyvezetőt, vagy maga vezeti a céget tovább.

Ez azt jelenti akkor, hogy a gt szerinti 60 napot sem kell kitöltenie az ügyvezetőnek akkor sem ha nincs más ügyvezető kijelölve?
Lehet kérni a cégbíróságon az ügyvezetőnek, hogy ügyvezetői minőségét töröljék a cégnyilvántartásból?

Szerintem a tagnak nyilatkoznia kellett volna róla, hogy a társaság működése megkívánja, hogy a lemondás csak 60 nap múlva hatályosuljon. Ilyen nyilatkozatot nem tett, sőt a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése épp az ellenkezőjére enged következtetni.

A volt ügyvezető már nem képviselője a társaságnak, így a cégbíróság előtt sem járhat el.

Nagyon köszönöm!

Lehet, hogy banálisnak hat a kérdésem, de nekem fontos. Egy megszüntetés előtt álló kft esetén a selejtezés kinek a feladat? Van erre tv-i rendelkezés? Csak az ügyvezetőt terheli, vagy a tagok is kötelesek rá? Csak mert senki nem akaródzott megcsinálni, aztán elkezdtem, de mindenbe belekötöttek, hogy ez is jó még, meg az is jó (ami nem igaz, de nem láttak őket, csak a selejtezési listát). Abbahagytam. Ráháríthatom a tagokra a feladatot?

A tagokra nem háríthatja át a selejtezési feladatot, sem egyebeket. A tagok csak taggyűlési határozattal befolyásolhatják a társaság működését. Az ügyvezető vezető tisztségviselő.
Tényleg banálisnak hat a kérdés, mert eszerint nem tudja, hogy az ügyvezetői megbizatásna mi a tartalma.

Jobb később, mint soha tájékozódni. Javaslom, hogy balra a törvénytárban megtalálható 2006. évi IV. törvényt tanulmányozza át. Ebből világosan kitűnik, hogy mi az ügyvezető feladata, kötelezettsége és joga.

Az egy szép elv, hogy az ügyvezetőt a tagok nem utasíthatják. De egyetlen ügyvezető sem akarja megkockáztatni, hogy bepereljék a társaságnak okozott károk megtérítéséért. (A büntető feljelentésről nem is beszélve.)

Szvsz azt selejtezd le, amit szerintük is lehet. Az a lényeg, hogy ami leltárban van, az meglegyen. (Én nem is selejteznék egyáltalán ebben a helyzetben; nem kötelező az.)

Kösz a válaszokat! Átnéztem már a törvényt, de sajnos nem tudok a sorok között olvasni, és erre a konkrét esetre megoldást találni köztük. :-( KBS! Hát ez az, nem akarok belefutni egy perbe. A könyvelőm meg nem tudja megmondani, hogy ha nem selejtezünk akkor mi van a végelszámoláskor? Én elsősorban azért szerettem volna selejtezni, mert az én házam a székhely, és most már évek óta ingyen tárolok több monitort, tévét, fénymásolót, faxot, projektort és számos építőipari eszközt, gyakorlatilag az egyik garázsomat emiatt nem tudom használni, most viszont lomtalanításkor ingyen elvitték volna. Persze a többieknek ez tök kényelmes, így őket nem is izgatja a selejtezés, majd ha ők tárolnák.... Lehet azt csinálom dedós módon, hogy aki azt mondta, hogy majd ő elszállítja mert kell neki, aztán pár nap múlva azt mondta nincs mivel elszállítani így maradjon nálam, annak fogom és elviszem.

Ha van még értékkel nyilvántartott eszköz, készlet, azt jobb leselejtezni, még mielőtt a végelszámolás megindul, mert megszűnés esetén le kellene adózni (mintha eladta volna).

A végelszámolás alatt is lehet selejtezni - a végelszámolást pedig ne vállald el.

Sziasztok.

Mi van akkor, ha a cégnyilvántartás szerint több mint egy éve lejárt az ügyvezető mandátuma? (az öt évben maximált idejét kitöltötte) Ellenben a tagság nem tudta ezt, és nem hosszabbította meg a munkaviszonyát!

Meg kell hosszabbítani, a cégbíróságnak bejelenteni, és akkor jóváhagyhatja az összes korábbi jognyilatkozatát. Most már egyébként határozatlan időre is meg lehet választani.

Sziasztok!

Nincs olyan taggyűlési határozat ami, kimondaná a határozatlan idejű munkaviszonyt. A társasági szerződés öt évben határozza meg a munkaidejét! Ezek szerint jogszerűtlen minden intézkedése? Visszakövetelhető a kifizetett munkabér?

Dehogy követelhető, hiszen a munkáltatói jogok gyakorlójának tudtával tovább dolgozott, így kvázi határozatlan idejűvé vált a jogviszonya. kövessétek Obudafan útmutatását, ha meg meg akartok szabadulni tőle, nem így kellene.

És az intézkedései sem jogszerűtlenek, a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell rá alkalmazni. (Megjegyzés: éppen akkor járt volna el jogszerűtlenül és felelőtlenül, ha az 5 év leteltével szó nélkül otthagyta volna az egészet, mint eb a szaharát.)

Azért nem szeretném meghosszabbítani az ügyvezetői posztom, mert szegény bolond 40 millás vagyoni kárt okozott a tudatlanságával....

Sziasztok!

A következő estere szeretnék választ kapni:

XY egy rt. vezérigazgatója, ám korábban az rt-t alapító két kft-ben ügyvezető volt.
Kérhet-e törvényességi felügyeleti eljárást olyan személy, aki sem a rt-nek, sem a két kft-nek nem tagja?
Egyáltalán fennáll-e bármilyen összeférhetetlenség?

Előre is köszönöm!