Társasházi jog

Kedves Fórumozók!
Segítséget, véleményt szeretnék kérni, mit lehet tenni akkor, ha egy társasházban egy tulajdonos meghatalmazza állandó képviseletre a nem ott lakó, hirtelen feltűnt, nagyon kellemetlenkedő családtagját.
Ketten szeretnék képviselni (ma még ketten, holnap hatan?) az egy tulajdont. Hol egyik hol másik, kinek mikor van affinitása kellemetlenkedni.
Hogyan lehet ezt kivédeni?
Sportszerűnek nem mondható, de vajon mennyire jogszerű?
Bármennyire is jól működik a ház, ki tudja kezdeni....
köszönet az infókért, ötletekért.

Jogszerű!

(3)37 A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános és az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Hmm, azért kicsit kételkedem, de ha így van, akkor én ötöt fogok meghatalmazni, és egyszerre hatan fogunk egy ingatlan képviselni.
Hatan nagyobbat haraphatunk.... :)
Elképzelhető, hogy a másik szomszédom is megteszi ugyanezt, hát mi lesz ott? majd a jogászok kihámozzák belőle jogszerű volt-e.
De az biztos, hogy igazi csörte alakul ki.

vackorka

Vagy a meghatalmazó vagy a meghatalmazott szólal fel. Egyszerre a kettő nem megy. A levezető elnök feladata, hogy kit enged és milyen mértékben felszólalni.

Köszönöm. :)
így barástágosabb

Sziasztok! Tanácsot kérnék. Tásasházi alapítású sorházban lakunk. Egy U alakú területen helyezkednek el a házak, amit egy elhúzható kapu is elzár a közúttól. Tegnap délután/este valaki (igazából pontosan tudom, hogy az egyik kedves szomszéd....)kulccsal megkarcolta a kocsinkat, ami a lezárt részen, a házunk előtti saját tulajdonon parkolt. Szeretnénk a házunkra kamerát feltetetni, ami természetesen csak a saját részünket figyelné, de óhatatlanul benne lenne pár más tulajdonos házrésze is. Ha jól tudoma társasházi tagok 2/3-nak kell beleegyezni a szerelésbe. Ez így van? Illetve ehhez közgyűlés kell vagy esetleg írhatunk egy formanyotatványt és aláírattathajuk ezt egyesével a tulajokkal? Előre is nagyon köszönöm a tanácsot!

A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.

A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

A közgyűlési határozat alapján létesített kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:

1. a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja,
2. a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,
3. alkalmazása a fenti célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban - ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is - bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A kamerarendszer által rögzített felvételekhez kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.
Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a melynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint jogorvoslati lehetőségeire.

Köszönöm!

Egy kutya olcsóbb és egyszerűbb.

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni.
Alig több mint egy hónapja költöztem párommal egy ötlakásos társasházba.A pincében egy menüztetéssel foglalkozó vállalkozás működik.A napi zaj szinte elviselhettlen.Egész nap szól a rádió,de ha még ha csak szólna.Sokszor üvölt.Már reggel 5-kor kezdik a műszakot,az első hogy bekapcsolják a rádiót.Már szóltunk nekik párommal hogy legyenek szívesek reggel ne üvöltessék.De nem változott semmi.
Ha rantott hús van a menüben,reggel 7-kor kong a szoba a húsklofólástól.Egy órakkor kezdődik a mosogatás.Dübörögnek a nagy fazekakkal,minta a földhöz vagdosnák őket.
Délután még takarítás rádió üvöltetés mellett.
A párom folyamatos műszakban dolgozik.Sokszor kell(ene) neki nappal aludnia.De sajnos ezt nem lehet megértetni velük.
Egy 1960-as építésű házról beszélünk,tehát a szigetelés sem lehet valami jó.
De kérdem én nincs jogunk a saját lakasunkban pihenni?
Lenne esetleg ötlete valakinek,mit lenne tenni?
Már tervezzúk a közös képviselő megkeresését,csak az a baj hogy az 5 lakasból 2 az önkormányzat kezében van,és szerintem őket nem zavarja mi folyik itt.
Válaszokat előre is köszöm!
Edit

Látatlanban vettétek meg a lakást? Vagy a konyha csak a vásárlás után indult be?

Már itt volt a konyha,mikor megvettük.De sajnos annyira gyorsan kellett lecsapni a lakasra,mert akkor ami 10 millió alatt volt,hamar elkelt.
Így egyszer tudtuk megnézni a lakast valamikor delutan és akkor epp nem volt zaj,vagy nagyon halk lehetett hogy nem vettük észre.
Igazábol az ingatlanos azzal érvelt hogy nincs kocsmazaj mert csak menuztetnek.És reálisnak tünt.
Igazábol nem tudhadtuk milyen zajjal jár a konyha.

Esetleg elkezdhetsz egy hosszú birtokvitát a konyha üzemeltetőjével, ha van ehhez energiád.

Egyszerűbb új lakást keresni, és ezt eladni. Az idegrendszer védelme érdekében.

Érdeklődőknek megtekintés csak este
7 után!

Kedves Fórumtársak!

100 éves társasházunkban az 50 éve ott lakó legfelső lakó kitalálta, hogy a padlásfödémet szigetelni kell, mert "nem felel meg a szabványnak". Természetesen közös költségből képzeli el. Van valamilyen jogi érv, amivel ez hárítható?

Köszönöm.

Az nem kifejezetten jogi kérdés, hogy cserélni kell-e egy épületen a födémet. Az se, hogy ezzel a többség egyetért-e.

Feltételezem, hogy a fűtésszámlája befolyásolta a szabvány iránti lelkesedését.

Természetesen közös költségből kell(ene) mert a födém közös tulajdon.

Elsősorban pénzügyi kérdés, de jogi kérdés is, mert a társasház közgyűlése nekem kell ezt jóváhagyta és pénzt biztosítani rá a költségvetésben, ha van.

A kérdésedre a valasz:hárítható, szavazzátok le.

Csak nehogy építésügyi hatósági kérdés legyen, mert azt nem lehet leszavazni.

Az már a szzavazás után jön!
Előtte nem jöhet,mert igy kapott,50 éve használatbavételi engedélyt!

Sziasztok fórumozók!
Egy olyan problèmám lenne hogy egy társasházban lakom házközponti fűtès van egyedi mèrőórával. Nah már most az egyedi mèrőórám elromlott. Mikor felhívtam a közös kèpviselőt azt mondta semmi baj majd ő kiszámolja mennyit fogyasztottam. Ezzel nem voltam boldog. Aztán azt mondta a kèpviselő h rajtam kívül van mèg pár ember akinek nem működik az órája. Erre mondta hogy saját ktgmen megcsináltathatom. Az a kèrdèsem lenne hogy ez tènyleg az èn ktgm vagy a háznak kellene finanszíroznia?!
Válaszokat előre is köszönöm.
Ivett

Miért kellene a háznak finansziroznia a te mérőórád cseréjét?

Ha a vizórád ,vagy a konvektorod romlik el,azt is a házzal fizettetnéd ki?

Tisztelt fórumozók!

Adva van egy gyakorta beázást okozó lapostető, aminek a felújítása, cseréje feltehetően aktuális lenne, mivel minden beázás után csak foltozgatva lett- Nagy az ellenállás azon lakók részéről, akik nem a lapostetők alatt laknak, igy sosem lesz megszavazva a lapostető teljes rendbehozatala, ezzel veszélyeztetve a tető alatti lakók biztonsága és jelentős értékvesztés is fennáll a lakásainkra.
Van olyan kivitelezői szakvélemény, hogy a födém beázása akár életveszélyes is lehet, érheti a villanyvezetékeket is.
Sőt, van olyan közgyűlési határozat -lassan 1 éves- hogy ujabb árajánlatok beszerzése és újabb kgyűlés szükséges, mivel azon a közgyűlésen mindent elutasitottak, hitelfelvételt, felujitást, ez nem lett megtartva, hiába szólunk.
Mit tudunk ilyen esetben jogilag tenni, hogy a lehetséges
károkozást elkerüljük?

MD

szerintem nem vizorarol, hanem homennyiseg-merorol beszel. Ha az alapjan fizeti mindenki a futest, akkor talan a tarsashaznak is erdeke lenne, hogy mukodjon. Bar biztos benne van az alapito okiratban, hogyan kell ilyenkor szamolni, ha nekem kedvezotlen lenne, feltekernem a futest, hagy szoljon, ha mar ugyis buntetnek...

Abban (alapitó)biztos nincs!
Az elszámolást viszont az szmsz-ben szabályozni kell!
Az viszont sz alapitóból derül ki,hogy a hőmennyiségmérő kinek a tulajdona.távhőnél egyértelmű,a szolgáltatóé!

Házkozpontinál általában a tulajé,de a társasház gondoskodik a cseréről kollektive.

Meg kell nézni az alapitót.

Kedves Fórumozók!

A társasházban, ahol lakom, a tulajdonosok többsége kaputelefont szeretne. Van azonban egy tulajdonostárs, aki meg akarja akadályozni, hogy legyen. Arra hivatkozik, hogy mivel ez új berendezés, a rendes gazdálkodás körén kívül eső kiadásról van szó és ezért az összes tulajdonos egyhangú döntésével lehet csak megszavazni. Ez a jogértelmezés így helyes vagy nem ilyen egyértelmű a jogi helyzet?