gyerektartás 18 év után

T. Fórumozok!

Tudna nekem segíteni valaki abban ,hogy a férjem előző házasságából született gyerek után kell-e még tartásdíjat fizetni?

A gyerek Első éves az egyetemen , ösztöndíjas, és igen jó körülmények között él.
Előre is köszi!

Valószínűleg kell, bár ennél azért egy kicsit részletesebb tényállás kellene.

Tisztelt Fórumozók!

Nem látok tisztán nagykorú gyermek tartása ügyében. Fiam tavalyelőtt érettségizett, jelentkezett egy főiskolára, 1 évet elvégzett, sikertelen vizsgái miatt abbahagyta tanulmányait. Ezután egy felsőfokú szakképző intézményben kezdte el tanulmányait szeptemberben, első félévben még tetszett neki az intézmény, most már azonban úgy nyilatkozik, hogy mégsem erre gondolt, abbahagyná, és újra megpróbálna ismét egy főiskolára jelentkezni. Nyáron lesz 22 éves. Én természetesen támogatom továbbtanulását, de azért szeretném tudni, mégis hány éves koráig kell nekem ezt finanszíroznom? Már két iskolát otthagyott, hány kísérletét kell nekem támogatnom? Ha most szeptemberben újra elkezd egy főiskolát, köteles vagyok-e még ezt a tanulmányát is támogatni, vagy mondhatom azt, hogy két esély volt erre, most már álljon a saját lábára.
Várom szíves válaszukat.

BH2003. 416
A szülő tartási kötelezettsége a tanulmányokat folytató nagykorú gyermekkel szemben. A többszörös iskolaváltoztatás, évismétlés a tanulmányok folyamatosságát megszakítja, így ilyen esetben a nagykorú gyermek tartásdíjra nem jogosult [1952. évi IV. törvény 60. § (2) bekezdés, XXIX. PED].
A bíróság az 1994. november 17-én meghozott ítéletével az alperesnek a felperessel közös, 1974. március 3-án született Cs. nevű gyermekével szemben fennálló gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségét 1994. szeptember 1. napjától megszüntette.
A felperes az 1998. július 14-én benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság 1994. szeptember 1-jétől visszamenőleg állapítsa meg az alperes gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségét, mert Cs. 1996. szeptemberétől a Pannon Agrártudományi Egyetem nappali tagozatos hallgatója, így nagykorúsága ellenére a tartásra rászorul. Hivatkozott arra is, hogy a gyermek gerincbetegséggel és egy vesével született, emiatt fizikai munka végzésére nem képes. Orvosi igazolást csatolt a gyermek gerincbetegségéről és egyveséjűségéről, azt azonban nem bizonyította, hogy ezek a rendellenességek a gyermeknek a tanulásra kiható teljesítőképességét csökkentik.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azzal védekezett, hogy a fia már betöltötte a 25. életévét, tanulmányai a saját hibájából húzódtak el, így az önkéntes támogatásokon felül gyermektartásdíj fizetésére nem kötelezhető.
A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az irányadó tényállás szerint a gyermek évismétlések után 1995-ben a gimnázium levelező tagozatán szerzett érettségi bizonyítványt, majd a Vegyipari Egyetemre vették fel, ahonnan az első félév után elbocsátották. Ezt követően 1996. szeptemberében kezdte meg felsőfokú tanulmányait az egyetemen, ahova jelenleg is jár. Az alperes a gyermek tartásához havi 5-10 000 forinttal önként hozzájárul (16. sorsz. jkv.), az egyetem pedig különböző jogcímeken havi 11 400 forint pénzbeni támogatásban részesíti a gyermeket.
A jogerős ítélet indokolása szerint az 1952. évi IV. törvény 60. §-ának (2) bekezdése értelmében tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. A jelen esetben azonban a tanulmányok ilyen mértékű elhúzódása a gyermeknek felróható, mivel korábban rossz tanulmányi eredményei miatt váltogatta az iskoláit, évismétlésre kényszerült, ennek a magatartásának a következményeit pedig már nem háríthatja a szüleire, tehát a törvény alapján tartásdíjra nem jogosult.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben annak megváltoztatását és 1997. október 17-től havi 30 000 forint határozott összegű gyermektartásdíj megítélését kérte. Arra hivatkozott, hogy a gyermek folyamatosan tanult, a tanulmányai elhúzódása objektív okokra vezethető vissza, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartási igényeinek elbírálásakor irányadó XXIX. Polgári Elvi Döntés értelmében a szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége. A bíróság helyes álláspontra jutott, amikor a folyamatosság hiányának tekintette az iskolaváltoztatásokat, évismétléseket, és ezt a gyermek terhére vette figyelembe úgy, hogy a tartásra való jogosultságát nem állapította meg. Az ítélkezési gyakorlatban kialakult elvek szerint a szülő tartási kötelezettsége nem korlátlan ideig áll fenn. Az alperes a gyermek tanúvallomása szerint a továbbtanuláshoz önként és rendszeresen hozzájárul, a gyermek korára és a tanulmányok elhúzódásának okára figyelemmel azonban erre a hozzájárulásra törvényi rendelkezés folytán már nem köteles.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az 1952. évi III. törvény 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 20.474/2000. sz.)

Mondhatod, de ha ő nem hajlandó ebben megegyezni veled, pert kell indítanod.

Tisztelt ügyvéd úr/nö OLYAN KÉRDÉSSEL SZERETNÉK ÖNÖKHÖZ FORDULNI.A életársam végrehajtón keresztül fizeti a gyerektartást.Most a volt felesége a két gyermek után. Emeltetni szeretné a gyermektartási dijat eddig fizetet 30000ft most 40000-re.Mivel a két gyermek az elmondása szerint beteg és ö nem dolgozik és kevés a bevétel mondván.Azzal is védekezet hogy két embert kellet a házába fogadni hogy fen tudja magát tartani.De azt nem mondta el hogy az az élettársa és az anyosa akik évek otta fele élnek.CSak az ö bevételét emlittete meg a biroságon a másik két személyét nem az idegenekéd nem.A másik probléma azt is felhozta a párom volt neje hogy én mint életársa nagyon jó anyagiakkal rendelkezem ami nem fedi a valoságot.de mivel engem nem ismer nem tudom ö ezt honnan vette hisz nem is ismerjük egymást, hogy itélkezet olyanról amit nem is tudd.Már teljesen tönkre szeretne tenni minket vagyis összintén megmondom már elegem van ebböl már azon vagyok hogy nagyon jó a kapcsolatunk de mivel álandoan valami véget a biroságra szaladgál én és a két gyermekem azthiszem bele váradunk mivel mindig neki adnak igaza.Hogyan tudnánk bizonyitani hogy aki vele él az az élettrsa és az anyukája mert nem hiszem el hogy a biroságot ennyire fére lehet vezetni?

Elsősorban tanúkkal.

Nagyon szépen köszönöm!MÉg egy kérdésem lenne. Azzal nem lehet hogy ahányszol költözöt minddig be voltak jelentvel?(Mert mint tudjuk csak ugy idegeneket nem fogadunk a házunkba) VÁLASZÁT ELÖRRE IS KÖSZÖNÖM!!!

Jobb lesz tanúkkal.

Kedves Fórumozók!

Segítséget kérek: olyan ügyvédet keresek, aki tartásdíj ügyekben 100 %-ig otthon van, tehát egyik fő szakterülete, tovább nem feltétlenül a gyermek mellett kardoskodik mindenáron, szociálisan érzékeny és van érvrendszere a tartásdíj fizetésére kötelezett apa mellett is.
Pozitívum az apa mellett: 15 éve nem keveset fizet (letiltással), de most eljött az a pont, amikor ezen változtatni szeretne.

Nagyon szeretnék egy kemény, de megértő ügyvédet találni a fenti témakörben.

Köszönettel....nagy segítség lenne:-)

ribizli40@gmail.com

És mit szeretnél elérni?

Ideális az lenne, ha megszünne a gyerektartásdíj fizetési kötelezettség ... de már az is eredmény lenne, ha egy fix összeg nem letiltással való átutalását ítélné meg a bíróság a fél évente bemutatott hivatalos iskolalátogatási igazolás mellett.

Lehetetlen?

Az ügy körülményeitől függ, amiről még nem árultál el sokat.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm az érdeklődést. Természetesen nem titkolózom:

A férjem egy házasságból lépett ki 17 lvvel ezelőtt, hogy együtt folytassuk. Én már korábban elváltam. Én egy gyereket neveltem, ő kettőt hagyott ott. Szerettük volna, a törést tompítani, de a volt felesége a gyerekeket használta fegyverként. Még akkor is, amikor új családalapításba fogott. A láthatásokat lehetetlenné tette, a gyerekek egyre kevésbé értek rá az apjukkal találkozni. És minden láthatás idegtépő vitával végződött. Egy idő után így el is maradtak. (Egy ügyvéd néhány hete rávilágított arra, hogy bizony fel kellett volna venni a kesztyűt és gyámhivatal, rendőrség bevonásával rendet tenni. Mi azt gondoltuk, hogy a gyerekeknek egyáltalán nem tenne jót ez a durva beavatkozás ... és bíztunk abban, hogy a félreállással teremthető meg a lelki béke. De megtudtuk, ez 100 %-ig a férjem ellen fordítható.) S hogy miért voltunk ügyvédnél? A nagyobbik gyerek 22 éves. Külföldre távozott a barátjával, tanulni. Azt biztosan tudjuk, hogy a volt feleség kiváló állami vezetői állásban havonta keres annyit, amennyi sok családnak az éves jövedelme. Naivan arra gondoltunk, csökkenthető, megszüntethető a gyerektartásdíj egyik része. De nem. Majd ha lesz szakmája, ha ezt kinyomoztatjuk …
Mindeközben én elvesztettem a munkámat a gazdasági válságnak köszönhetően és hónapok óta nem találok másikat. Olykor már a közös gyermekünk ebédbefizetése is megterhelő, de ezek a tények – mint megtudtuk – indiferensek az ügyet tekintve.

Az olvasott esetekből látom, hogy tipikus a mi esetünk is. A férjem mindent otthagyott, se vagyonmegosztás, se lakáshasználat ... a személyes holmijainak 70 %-a ott maradt ... és maximális gyerektartartás. A gyerekekkel próbált kapcsolatba lépni (főként a nagyobbal), de reménytelen. Talán egyszer a csoda segít.
Ami az én torkomon nem megy le, az a nagyobbik továbbtanulása. Kiment külföldre, a gyerektartásdíjat vonják. Egy évvel ezelőtt egy ismerős ügyvéd hivatalos érdeklődésére az anyuka egy tömör levelet küldött, melyhez csatolta a lefénymásolt külföldi diákigazolványt, valamint azt nyilatkozta, hogy a gyereknek nincs jövedelme, ösztöndíja. Olvastam a megjelölt egyetem honlapján, hogy milyen ösztöndíjlehetőségek vannak a tanulmányi eredményhez kötötten ... de azt hiszem,ez is indiferens. Abszolút megértem, hogy az elvált apák miért trükköznek sokszor a fizetésükkel ... és azt is, hogy sokan hogyan lesznek földönfutókká.....

Ha valami vigasztalót tudsz, akkor azt hálásan köszönöm. :-)

Két dologba meg lehet próbálni belekapaszkodni. Az egyik az érdemtelenség, ha a nagykorú gyermek nem hajlandó a kapcsolatot tartani az édesapjával. De ez csak akkor működik, ha az édesapja akkor is próbálkozott, amikor a gyermek már nagykorú volt.
A másik az, hogy saját (és a kiskorú gyerekei) szükséges tartása rovására senki nem köteles nagykorú gyermekét tartani.

Köszönöm. Ezért keresünk a témára szakosodott ügyvédet. :-)

Évek óta nem múlik el úgy nap az életünkben, hogy a gyerekei ne kerüljenek szóba. És ezt most abszolút jó értelemben értsd. Amikor a nagyobbik a 18. születésnapjához közeledett, véletlenül összefutottunk vele egy gyorsétteremben, ahol dolgozott. Amikor megismerte az apját, bőgve elrohant az öltözőbe. Rábeszéltem a férjemet, hogy keresse meg és ha már ez a találkozás ajándékként az ölünkbe pottyant, beszéljen meg vele egy találkozót, amikor csak ketten leülnek egy kicsit. Nagy nehezen meglett az időpont. És a második meglepetés is: anyuka is megjelent és elkezdett ordítozni, hogy ne zaklassák a gyerekét a munkahelyén.... a gyerek meg azért sírt, mert ő nem akar kéthetenkénti láthatást. És egy héten belül betöltötte a 18. életévét. A férjem küldött neki köszöntést, de semmi válasz.... aztán megkereste mindkettőt írásban (kedvesen, érdeklődve), de semmi válasz ...

Ügyvéd nélkül nem hiszem, hogy menni fog.... lehet, hogy ügyvéddel sem. :-(

Én csak annyiban, hogy a gyermekek az évek hosszú sora alatt alapos agymosásban (= anyai befolyásolásban) részesültek annak "önálló" eldöntéséhez, hogy mit NEM akarnak.

Eljöhet az idő amikor nagyon fogják bánni az édesapjuktól való elzárkozásukat.

Külön: az a nő mindmáig nem tudta feldolgozni - vagy meglehetősen bosszuszomjas természetű -, hogy anno elment tőle a férje.

Kedves Monalisa1!

Jól látod, bosszúszomjas. És ha jól látod, akkor azt is tudod, hogy egy válás két emberen múlik... a harmadik megjelenése csak akkor veszélyes, ha baj van a 2 ember között. Persze ez egy másik fórum témája.

És én is azt gondolom, hogy egyszer nagy baj lesz ebből az agymosásból, mert a gyerekeknél eljöhet a lázadó, igazságot kutató időszak ... és akkor anyuka praktikáiból is sok csúnya dologra fény derülhet. Nem véletlenül szeretné távoltartani a gyerekeket. Ő nem tudhatja azt, hogy mi már nagyon sok éevvel ezelőtt megállapodtunk abban, hogy az anyára soha egy rossz szót nem mondunk. És ezt be is tartottuk és a jövőben is ezt fogjuk tenni. Tudod, ennyire hülyék vagyunk...
:-)

„És egy héten belül betöltötte a 18. életévét.”

A jelenlegi bírói gyakorlat szerint csak a gyermek 18. életévét követő magatartásai vezethetnek az érdemtelensége megállapításához. Tehát az az érdekes, ha a kötelezett ez után is igazolhatóan megpróbálta felvenni a kapcsolatot vele, de ő elzárkózott ettől.

Wolleee

A kérdezett- és ObudaFan által megválaszolt érdektelenség dolgától függetlenül, én itt külön még azt, hogy mivel a "gyermek" jövedelemre tesz már szert, ezt a bíróság figyelembe fogja venni a felnőttartás összegének meghatározásánál.

Monalisa1, Obudafan

Köszönöm a tanácsokat mindkettőtöknek. Még mindig ügyvédet keresünk. :-)

Egyelőre csak taktikánk van, ami nagyon rosszul hangzik:

Bizonyítható módon bombázni a gyerekeket szeretettel teli üzenetekkel, kapcsolatfelvételi szándékkal. Ha a törekvés bejön, akkor nyert ügyünk van, mert születik egy esély a kapcsolat halvány helyreállítására. Ha nem, akkor meg jöhet a bírósági procedura a kezünkben lévő megválaszolatlan gondolatokkal.

Hát az még odébb van mire bírósághoz lehet fordulni az érdektelenségre hívatkozva, lévén még csak most töltötte be a 18. életévét, ergo el kell hogy teljen egy bizonyos idő az ő további elzárkózását bizonyítandó.

Egy fiatal felnőtt már nagyjából tudja mit csínál, és adott esetben ennek következményei lehetnek.

Külön: írtad az anyának sok pénze van, nos ez is egy "motiváció" lehet...

Nem érdektelenség hanem érdemtelenség.
Kétszer is rosszul írtad,...

Nagyon örülök, hogy visszatértél, a fórum már éppen
összeomlóban volt, néhányan saját maguk válaszoltak
a feltett kérdéseikre.
Tőled kérdezem te mindent tudsz, Horvátország
tagja az UNIÓ-nak

„Még mindig ügyvédet keresünk.”

Mert elszántátok magatokat a perindításra?

Lehet, hogy még nem most. De nem szeretnénk hibázni, mulasztani....