gyerektartás 18 év után

A következő kérdéssel fordulnék a szakértőkhöz:
Páromnak van egy 1992-ben született lánya,aki most betöltötte már a 21 évet,most fejezi be a tanulmányait, az iskola igazolása szerint 2013 jun. 30-ával. A gyerekkel semmiféle kapcsolata nincs, a gyerektartást fizeti rendesen. A kérdésem az volna, hogy ha ezek után még tovább tanul, akkor is kell fizetni gyerektartást?

Parancsolj:

EBH 2007.1609

A nagykorú gyermek tartásra való érdemtelensége a különélő szülővel való kapcsolattartástól kellő indok nélkül elzárkózó, passzív magatartással is megvalósulhat (Csjt. 60. §).

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes tartásdíj fizetési kötelezettségét az 1986. május 8-án született K. utónevű gyermeke tekintetében 2004. augusztus 1-jétől kezdődően megszüntette.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a bíróság a 2000. október 27-én jogerős ítéletével a korábbi elhelyezést megváltoztatta, a felek 1986. május 8-án született K. utónevű gyermekét az édesanyjánál, tehát jelen per alperesénél helyezte el és a felperest tartásdíj fizetésére kötelezte. A felek gyermeke 2004. május 8-án nagykorúvá vált, 2004. szeptemberétől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológus szakán, nappali tagozaton tanul.

A felek gyermeke a felperestől 1996. óta fokozatosan eltávolodott, részben ez vezetett a gyermekelhelyezés megváltoztatásához is. A felperes és K. között a kapcsolat szinte teljesen megszűnt, a felperes ugyan igyekezett kapcsolattartási jogával élni, azt kikényszeríteni, azonban törekvései nem vezettek eredményre. Ebben a gyermek nagykorúvá válása sem jelentett érdemi változást, a gyermek egyáltalán nem keresi a kapcsolatot édesapjával, illetve a felperes közeledési kísérleteit elutasítja. A felperes nem kapott meghívást gyermeke ballagására és a felperest a 18. születésnapján is csak úgy sikerült felköszönteni, hogy egy virágcsokrot hagyott az alperesi ingatlanon. A gyermek eltávolodásában nagymértékben közrehatott édesanyjának magatartása, az, hogy gyermekét a felperes ellen nevelte.

A felperes nagykorú gyermeke érdemtelenségére történő hivatkozással kérte tartási kötelezettségének megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint nincs elfogadható indok arra, hogy az immár két és fél éve nagykorú gyermeke nem hajlandó vele szóba állni, kapcsolatot kialakítani.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a tartásdíj az utolsó kapcsolati láncszem a felperes és gyermeke között.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a gyermek már közel két és fél éve nagykorú, elegendő idő állt tehát rendelkezésre ahhoz, hogy korábbi elutasító magatartásán változtasson, erre azonban nem került sor. Rámutatott arra is, hogy a családi kapcsolat felbomlása nem indok a különélő szülő teljes elutasítására és ellentétes a társadalmilag elvárható gyermeki magatartással. A nagykorú gyermektől elvárható, hogy azzal a szülőjével, akitől nagykorúsága idején tartásdíjat igényel, megfelelő családi kapcsolatot tartson fenn. Az a körülmény, hogy a gyermek a szülők közötti viták során az édesanyjával azonosult, nem teszi menthetővé, hogy az édesapjával nem hajlandó szóba állni, őt csak "genetikai apjának" nevezi, akihez semmifajta érzés, érzelem nem fűzi. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a K. utónevű gyermek a tartásra érdemtelen, ugyanis az érdemtelenség nemcsak cselekvésben, tevőleges magatartásban nyilvánulhat meg, hanem passzív viselkedésben is, nevezetesen abban, hogy K. a felperes közeledését, kapcsolatfelvételi kísérleteit folyamatosan elutasítja.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet súlyosan sérti a már nagykorú, de továbbtanuló gyermeknek a tartáshoz való törvényben biztosított jogát. Iratellenes a másodfokú bíróság ítéletének azon megállapítása, hogy a gyermek nagykorúságát követően nem közeledett a felpereshez, illetve annak közeledését elutasította és a felperes kapcsolatfelvételi kísérletei elől folyamatosan elzárkózott. A kapcsolat megromlásában a felperes magatartása is közrejátszott, aki korábban a kapcsolattartást hivatalos eljárásokkal, hatósági kényszerrel próbálta elérni. Nem várható el a gyermektől, hogy a nagykorúsága betöltését követően "egy csapásra" megváltoztassa a magatartását, keresse a kapcsolatot a felperessel, tevőlegesen pedig nem tanúsított olyan magatartást, ami az érdemtelenséget megalapozná. A másodfokú bíróság a felperes tartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetésével az utolsó szálat is elvágta az apa és gyermeke között.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős határozat hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Csjt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni. A Csjt. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében a rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul, ugyanakkor a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált.

A tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartása esetén a figyelembe veendő szempontokat a XXIX. PED határozza meg, mely az érdemtelenséggel összefüggésben kimondja, hogy a nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó az a továbbtanuló nagykorú gyermek, aki neki felróhatóan a szülőjével szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Ezzel összefüggésben azonban gondosan vizsgálni kell azt, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki.

A jogerős ítélet helyesen mutat rá arra, hogy a nagykorú gyermek édesapjával szembeni teljes közömbössége, végleges eltávolodása alapvetően kiskorúságának időszakára vezethető vissza, okozója döntően a szülők konfliktusa, ezen belül elsődlegesen az alperes magatartása, nevelési metódusa.

Nem róható a felperes terhére, hogy gyermekének kiskorúsága alatt igyekezett kapcsolattartási jogát gyakorolni, lányával szoros kapcsolatban maradni, és ennek érdekében a törvény által biztosított eszközöket is igénybe vette. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a perben bizonyítást nyert, hogy a felperes a gyermeke távolságtartó magatartása ellenére K. nagykorúvá válását követően is több alkalommal megkísérelte a kapcsolatfelvételt, vállalva az újabb elutasítást is. Ezt nemcsak a felperes személyes előadása támasztotta alá, hanem a felek nagykorú gyermekének tanúvallomása is, aki a 2005. május 10-ei tárgyaláson elmondta, hogy utoljára januárban vagy februárban kereste őt telefonon a felperes, azonban nem tudott az édesapjával hosszabban beszélni, mert éppen autót vezetett. A gyermek azt is elmondta, hogy az apai nagyanyjával szeretne találkozni, azonban mégsem tart kapcsolatot vele, mert ez csak úgy lenne lehetséges, ha nagyanyját a felperes lakásán keresné fel, ő ugyanis ott él, erre pedig nem hajlandó.

A felek nagykorú gyermeke tehát a felperes közeledését, kapcsolattartás iránti kísérleteit jelenleg is folyamatosan elutasítja. Ugyanakkor - nagykorú személyként - már rendelkezik olyan belátási képességgel, melynek birtokában fel kell hogy ismerje, hogy róla a nagykorúsága idején anyagilag gondoskodó alpereshez - a szülők konfliktusától függetlenül - a legközelebbi rokoni kapcsolat fűzi, hiszen éppen erre alapítja a további gondoskodás iránti követelését. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felperes közeledését következetesen elutasító, a kapcsolatfelvétel elől folyamatosan elzárkózó passzív gyermeki magatartás is tekinthető olyan súlyos megítélés alá eső viselkedésnek, amely a rokoni kapcsolatból eredő gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége alól a felperesi apát mentesíti. A Csjt. 60. § (3) bekezdésében meghatározott tartásra való érdemtelenség tehát passzív viselkedésben is megnyilvánulhat.

A felperes felülvizsgálati érvelésével szemben a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a szülő és gyermeke között - amennyiben a szülő a gyermekével szemben súlyosan felróható magatartást nem tanúsított - nem lehet a tartásdíj az egyetlen összekötő elem. Ellenkezőleg: a szülővel szemben társadalmilag is elvárható pozitív gyermeki magatartás az, amely olyan kapcsot jelenthet apa és lánya között, amely a nagykorú gyermek tartási igényét megalapozhatja.

A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy a jogerős határozat a jogszabálynak megfelel, ezért azt a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint irányadó 254. §-ának (3) bekezdése alapján - annak helyes indokaira utalással - hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Pfv. II. 20.160/2007.)

Tiszelt ObudaFan!
A közzétett kúria-döntést az érdemtelenségről hol lehet megtalálni? Hol van közzétéve laikusok számára?
Köszönöm!

Van rá közzétett kúriai eseti döntés, hogy érdemtelen. Más kérdés, hogy az alsóbb bíróságok ezt azért nem egyöntetűen alkalmazzák.

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Az "érdemtelenség" fogalomra szeretnék konkrét,gyakorlati példákat kérni.Olvasgatva a fórumot,az derült ki számomra,hogy attól még nem érdemtelen a nagykorú diák,hogy semmilyen módon nem akarja tartani az apjával a kapcsolatot.Esetünkben egyetlen indoka az,hogy az apja elköltözött otthonról,mással él.Addig őszinte szeretetkapcsolatban élt az apjával,de azóta ezzel segít az elhagyott,sértett anyjának haragudni.Apja hívná,nem veszi fel,ír neki,nem válaszol,jár a bíróság által megállapított kapcsolattartás időpontjában zárt kapuajtót nézni...És mindezért havi 60ezret fizet az apja...
Tényleg nem érdemtelen az ilyen ember a tartásdíjra??
Köszönöm!

Nem tartalmazza, átnéztem, csak az, hogy "a tartásdíjat az ítélet kézbesítését követően a fentiek szerint vonják le és fizessék ki".
De ha a Ptk.362 §-át nézem akkor nem vonhatnák vissza. A munkáltató dönthet úgy határozat nélkül, hogy a túlfizetést addig görgeti a tartásdíj nemfizetésével amíg az le nem telik? Erre nem tudom jogosult-e, de nekem kicsit zavaros, hogy március 20.-i ítélet visszamenőlegesen decembertől csökkenti, de a már átutalt gyerektartásról nem rendelkezik..

Az elkövetkező részletekből elvileg levonható a túlfizetés. Ezt nem tartalmazza a határozat?

Tisztelt Fórumozók!
Fiam 21 éves, nappali tagozaton tanul, első szakmát.Az apja kérte a tartásdíj megszüntetését, melyet 20 ezerről nem megszüntetett, hanem csökkentett a bíróság havi 7000 Ft-ra, de 2012. december 1. napjától. Az ítélet jogerős mai nappal. Kérdésem: az apa munkáltatója decemberre, januárra és februárra is utalta a 20 ezer forintot, de a mai ítélet már márciusi és az ítéletben ez a mondat szerepel: "munkavállaló munkabéréből a tartásdíjat az ítélet kézbesítését követően a fentiek szerint vonják le és fizessék ki".
Itt amit nem tudok értelmezni, már márciusra kellene utalni a 7000 Ft-ot, vagy a dec-jan-február hónapokban utalt pénzből visszamenőlegesen ez levonhatja a munkáltató, mivel a 3 hónapra 13 ezer különbözet van havi szinten. Kérdésem, ezt a különbözetet vissza kell fizetni, vagyis amíg a túlfizetett 39 ezer forint nem telik le addig nem kapok tartásdíjat, vagy ezt nem lehet visszakövetelni már, mert életszerű dolgokra fel lett használva?
Köszönöm, ha válaszol valaki

A mérsékléssel kapcsolatban pont ezeknek a tényeknek nincs semmilyen jelentősége.

Tisztelt Forumozok!
Velemenyeteket kernem az alabbi ugyben. A gyermek 21 eves, erettsegi utan nem vettek fel a valasztott foiskolara, ezert 2 eves OKJ-s kepzesre kezdett el jarni. Arrol volt szo, hogy csak egy evig huzza ezzel az idot, es ismet felvetelizik, de nem igy lett. Ezutan koltsegteriteses foiskolara felvetelizett, egy eve jar oda. Korabban szoban abban egyeztek meg a szulok, hogy nem megy fizetos iskolaba. Az apa 16 eves kora ota fizet tartasdijat, 20%-ot, ennek kozos megegyezes volt az alapja. A lany nem keresi az apaval a kapcsolatot, csak akkor talalkozik vele, ha kap valamit, erre is csak unnepekkor van esetleg ideje. Ezen kivul az apa uj felesegevel sem beszelni sem talalkozni nem hajlando, az apa uj otthonaba sem teszi be a labat, az uj hazassagbol szarmazo kiskoru gyermek sem erdekli, az anya gyeden van. Kerdesem az, hogy erdemes-e a 20% csokkentesere iranyulo kerelmet benyujtani, mire lehet szamitani? Koszonom a segiteget!

Szerintem érdemes lenne megpróbálni a megszüntetés iránti pert.

Köszönöm ObudaFan!Jelenleg karosszéria lakatosnak tanul.Szeptembertől ugyanebben az iskolában fényezőnek szeretne tanulni.Az ok,amiért nem akar karosszéria lakatosként elhelyezkedni:nem tetszik neki.

Hogy kell-e, az kérdés, ha nem kell, akkor pert kell indítani a megszüntetés iránt.
Milyen végzettsége van, mit szeretne megszerezni, van-e valamilyen objektív oka, hogy a megszerzett végzettségével nem keres munkát?

Jó reggelt!A következőt szeretném kérdezni:3 gyerek után fizetek gyerektartást,a fizetésem 50%-át,de minimum 80 eFt-ot.A legnagyobb,ő 19 éves, idén fejezi be az iskolát,májusban szakmunkásvizsgázik.Azt tervezi,hogy még egy szakmát tanul.
Azt szeretném tudni,hogy a második szakma megszerzésének idejére is kell tartásdíjat fizetnem?Ha nem,akkor mit kell tennem?
Köszönöm a választ!

Jó estét!A következő kérdésem lenne:3 gyerek után fizetek gyerektartást,a fizetésem 50%-át,de minimum 80 eFt-ot.
A legidősebb(19 éves)idén fejezi be a szakmunkásképzőt,de tervei szerint tanul még egy szakmát.
A kérdésem,hogy a második szakma megszerzésének idejére is kell-e tartásdíjat fizetnem?
Amennyien nem,akkor mi a teendő?
Köszönöm a választ!

Járhat, csak nem feléd, ha nem a saját háztartásodban neveled.

Üdv mindenkinek!
Szeretnék információt kapni arról, hogy halmozottan fogyatékos, nagykorú fiam után meddig jár a gyerektartás?
Ha netán intézeti elhelyezést nyerne (sorban állunk a jövőre való tekintettel, amikor már nem vagyok képes ellátni), az elhelyezés, havi díj, ruházkodás, terápiák költségeit hogyan kell megosztani?
Ebben az esetben már nem jár tartásdíj?

A perben a végrehajtás felfüggesztését lehet kérni, ha annak a feltételei fennállnak. Ha ezt elrendeli a bíróság, akkor nem lesz túlfizetés.
Ha nem tartja veled a kapcsolatos, az esetleg jó lehet érdemtelenség megállapítására.

Üdv,kedves fórumozók! 6éve nem képes felvenni velem a kapcsolatot a 21éves lányom,tavaly volt egy gyermektartásról rokontartásra való fix összegű egyezség,biróságon,ott sem jelent meg,nagyanyja jött el! Az egyezség tartalmazza,hogy idén érettségizik,s ők azon nyomban leállitják a további utalást! Kérdéseim! 1. Ragaszkodhatok-e a jogaimhoz,hogy a biróságon lássam,találkozzak lányommal,hisz konkrétan fogalmam sincs,jár-e suliba...stb 2.21éves lányomnak nincs-e kötelezettsége felém? Kapcsolattartás,legalább beszámolnui,hogy megy a suli,stb.... Nagyanyja nem megbizható,szerintem elsumákolják a leállitást,s ahogy a birósági ügymenetet ismerem,majd még egy évig fölöslegesen fizetek,s azt már úgysem kérhetem vissza,mert "megette"a gyerek! szóval mit tegyek? Illetve,most már csak őt pereljem a beadványba,vagy ismét az anyját is? ahogy 2éve!(bár azt sem értem,hisz nagykorú volt már akkor is)Az előző birósági végzés,amiben minden benne van(nem jött el,igéret,hogy idén leállitják..stb) elegendő bizonyiték esetleg az egyezség megszegésére? Már most adjam be a leállitást kérő végzést?

Az albérletnek azért van jelentősége, mert így már ne, te vagy a jogosult a tartásdíjra, hiszen nem a saját háztartásodban tartod el. Így közvetlenül ő a tartásra jogosult. Hogy annak van-e jelentősége, hogy ennyi idő alatt végzi az iskolát, annak eldöntéséhez ennek a pontos okait kellene ismerni.
Az illeték egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem esetén az egyévi tartásdíj 1%-a, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

Tisztelt Ügyvéd úr, a tanácsát kérem.
Elvált férjem meg kívánja szüntetni a tartásdíj fizetését, mivel főiskolai hallgató lányunk (aki utolsó éves, de késik a befejezéssel korábbi egészségügyi, pszichológiai jellegű problémái miatt), idén januárban albérletbe költözött. Amit nagyobb részt a tartásdíjának összegére alapozva tett meg, diákmunkával kiegészítve.
Nem tudom, alapot jelent-e az albérlet ténye a bíróság számára arra, hogy ne tekintse jogosultnak lányomat tovább a tartásdíjra. Tekintve emellett azt a tényt, hogy a 3 éves főiskolát 5 év alatt végzi el.
Elvált férjem azt ajánlotta, én adjam be a kérelmet, akkor ő a jelenlegi összeg felét havonta odaadja a lányunknak (ilyen szóbeli megállapodás volt már közöttünk korábban, amikor szülőként együtt tandíjas iskolát választottunk a lányomnak, de később azt a támogatást egyoldalúan megszüntette, így nem bízom ebben a megoldásban).
Milyen költségei vannak egy ilyen bírósági kérelemnek és meghallgatásnak és melyik fél állja ezeket?
Mit javasol, hagyjam, hogy kezdeményezze ő, vagy jobb lenne, ha én lépnék ebben a helyzetben?
Válaszát előre is köszönöm
Lelkes olvasójuk 

Kedves velence, pl. objektív körülmény, ha kitanulta a virágkötő mesterséget, és mire végzett, kiderült, hogy pollenallergiája van, így, ha akar sem dolgozhat a szakmában.

(Csak mellékesen morogva, mert nagyon kívánkozik. :) Azért szerintem az is egy nehezen emészthető dolog, ha egy már felnőtt ember ellébecolgat néhány évet egy - két maga választotta OKJ-s tanfolyamon, szakmát is szerez, majd mindenféle kérés, egyeztetés, normális kapcsolat nélkül is úgy érzi, ha tudják, ha akarják, ha nem, a további tanulmányait is finanszírozzák a szülei. És, ezt társadalmilag minden további nélkül elfogadjuk, a szülőt kötelezzük, közben meg fintorgunk, mert a diákok nem akarnak felelősséget vállalni, a tanulásukat „tücsök” szakokon finanszíroztatják az állammal. Szóval, állam nem, szülő viszont köteles.)

Nem. Az abszolút szubjektív.

Objektív körülmények közé mit szoktak sorolni?(pl. az objektív körülmény, hogy nem érdekli..ezért nem is keres ilyen típusú munkát?)
Köszönöm a választ!

Ha ez is csak középfokú végzettséget ad, a meglévő szakmája is középfokú képesítést jelent, és nincs valamilyen objektív körülmény, ami kizárja, hogy a másik szakmájában elhelyezkedjen, akkor jó az esély.