Öröklés, végrendelet,köteles rész

drbjozsef!
A közjegyzőt a törvényszék új eljárásra utasította. Teegnap elolvastam az ítéletet ,de abban nem találtam ,hogy ki örökölje ,csak azt ,hogy ezt a részt tárgyalja újra. Mondjuk mindenre kieterjedő volt a végrendelet ,nem tételes. 2023 .februárban ,úgy kezdte a hagyatéki tárgyalást ,hogy a Törvényszék elutasította ,hogy az unokahúg örökölje a földet ,viszont az öcsémet is ,mert nem a halál pillanatában volt szerzőképes. Akkor megkérdezte hogyan adja át a földet ,mindenki belement a zárt tárgyalásba. Erre májusba kitűzött egy tárgyalást ,ahol az unokahúg nem jelent meg ,az ügyvédje át sem vette az idézést ,és akkor azt mondta ,hogy az unokahúgnak adja át a földet. Szóval érthetelten történet....

Mindenesetre egy biztos : a végrendeleti örökös a földtulajdont elfelejtheti. Azt az Fftv. paragrafusai miatt azt (azokat) ő nem örökölheti meg.

Nem számít. Unokahúg, vagy unokatestvér, ugyanabba a parentéliába tartozik - az örökhagyó felmenőjének leszármazója.

Én még mindig csak azt nem értem, hogy a közjegyző hogyan mehetne szembe bírósági ítélettel. Még ha az esetleg valóban téves is.
Van benne rendelkező rész, konkrétan a bíróság nevezi meg a föld tekintetében örökösnek a magyar államot?
Esetleg kérdezd meg a közjegyzőt, mit miért csinál, milyen paragrafus alapján pontosan. Jobb, mint vakon barkóbázni.

drbjozsef
Azt elfelejtettem leírni ,hogy az örökhagyó apukájának a testvérének a lánya ez az ominózus unokahúg , szóval nem közeli és nem a testvérének a gyereke.

Igen, tulajdonszerző, de ettől még nincs "átruházó".
Egyebekben igazad van, kivéve, hogy ha a törvény azt írja, hogy "e törvény hatálya nem terjed ki" valamire, akkor semelyik passzusa nem vonatkozik rá. A tulajdonszerzési korlátozás sem.

A földaprózódásban igazad van, de ezt nem azzal kell szabályozni, hogy a leszármazó/szülő hiányában a távolabbi rokonok öröklését teljes egészében megakadályozom.

drbjozsef
Ha életszerűen gondolkodok,akkor ,mint ahogy a törvényben is van,lekorlátozom a föld öröklését a közeli hozzátartozókra,mivel azokból csak1-1 van ,a törvényes öröklés rendje szerint ,viszont unokatestvérből ,akár ,több mint tíz is lehet ,így nagyon elaprózódna a földterület ,és az új földtörvény pont ezt akarta megakadályozni.Az Fftv .5.§. 13. pontja írja le ,hogy ki a közeli hozzátartozó és ennek tükrében olvastam a 10.§ 2. és 3. bekezdését. Ezután jött a 6.§ 3. pontja A (2) bekezdés szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végintézkedés szerinti örökös - feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését - törvényes örökössé válhat.. Itt azt írják ,hogy tulajdon szerzésnek minősül,így az én eszem szerint a tulajdonszerzési jogosultság vonatkozik rá.

jucus1974,

„Én "paraszti ésszel fogom ezt fel, ami szerint a törvényes örökösre nem vonatkozik a törvényben meghatározott mód és mérték ,tehát nem kell gazda legyen és korlátlan örökölhet földet, tulajdont szerez.”
Tökéletesen fogod fel. De ez NEM a 10.§ miatt van így, hanem egészen pontosan a 6.§(2) és (3) miatt.

„A 6.§ (3). ,az én agyam szerint ,azt jelenti ,hogy a törvényes öröklés is tulajdonszerzésnek minősül,így a tulajdonszerzési jogosultság vonatkozik rá,ami kiköti a közeli hozzátartozókat.”
Ez viszont nem azt jelenti.

Csak életszerűen : ha már a törvényes örökös sem örökölhetné a földet korlátozás nélkül, akkor a földek 98%-át az állam örökölné.

drbjozsef
Elolvastam. Én "paraszti ésszel fogom ezt fel, ami szerint a törvényes örökösre nem vonatkozik a törvényben meghatározott mód és mérték ,tehát nem kell gazda legyen és korlátlan örökölhet földet, tulajdont szerez. A 6.§ (3). ,az én agyam szerint ,azt jelenti ,hogy a törvényes öröklés is tulajdonszerzésnek minősül,így a tulajdonszerzési jogosultság vonatkozik rá,ami kiköti a közeli hozzátartozókat.

jucus1974,

Nem jól értelmezed.

A (2) bekezdésben "a föld tulajdonjoga" van - tehát nincs olyan, hogy az öcsédnek kihasítanak belőle egy 1ha részt. Ez kifejezetten a zártkertes részek miatt van benne. Vagy ez a szóban forgó föld kisebb, mint 1ha?
A (3) bekezdés nem is vonatkozik az öröklésre. Mert "átruházó"-t ír. Ez adásvételre és cserére vonatkozik. Az öröklést, pontosabban kifejezetten CSAK a törvényes öröklést a 6.§ (2) teljes egészében kiveszi e törvény hatálya alól. Ezért szerezhet az unokahúg korlátozás nélkül.

Majordomus
Biztos megvolt rá az oka.Kapott eleget ,ahogy én tudom...

drbjozsef
Akkor mit jelent a Fftv 10 § 2, és 3, bekezdése? A 2, az az ,hogy nem földműves csak 1 ha-t kaphat meg a 3. meg hogy a közeli hozzátartozóra ( házastárs ,egyeneságbeli rokon,mostohs-örökbefogadott-nevelt gyermek, örökbefogadó-mostoha- nevelőszülő és a testvér ) korlát nélkül és szerzőképesség nélkül is örökölhet földet. De ebbe nem tartozik az unokahúg. Egy szakportálon olvastam ,hogy unokatestvér végrendelettel örökölhet földet ,így rá is vonatkozik a szerzőképesség vizsgálata. Nézelődtem és több portálon kaptak választ a kérdezők a szakemberektől,akik azt válaszolták ,hogy az unokatestvér a földtörvény szerint nem közeli hozzátartozó,

Aha, kezd érdekes lenni...
Ezek szerint a legközelebbi rokonát kisemmizte...

osztap
Öcsém a végrendeleti örökös ,nem rokona az örökhagyónak ,aki Dr Sziklai Lajos háziorvos volt. A végrendelet érvényes ,saját maga írta ,ezt igazságügyi írásszakértő megerősítette. A törvényes örököse az unokahúga ( apja testvérének a lánya) lenne ,amit nem akart . Végrendeletben azt írta tesómról" ....aki hanyatló egészségi állapotomban ,őszinte és önzetlen segítségemre volt ,az utóbbi években és aki vállalta ,hogy ágynak esésem esetén ,ápolni fog....és nem tételesen rendelkezett a vagyonáról hanem " minden vagyon"-ról.

jucus1974,

A végrendeleti örökös öcséd lenne-e törvényes örökös, feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését? Egyszerűbben: öcséd rokona-e az örökhagyónak, legalább az örökhagyó dédszülőjéről?
Fftv. 6. § (3)

jucus1974,

Szerintem nem az az általános, hogy a végrendeleti örökös nem tud a végrendeletről, és meglepetésként éri az öröklés.
De igaz, előfordul ilyen.
Akkor helyesbítek : ha az örökhagyó nem tájékozódik, maga barkácsolja a végrendeletet, vagy rossz ügyvédet választ, aki nem ismeri a föld öröklésére vonatkozó szabályokat, és nem hívja fel a figyelmét az örökhagyónak, hogy földet nem örökölhet végrendeleti úton csakis földműves, akkor az örökhagyó magára vessen. Van ez így. A törvény nem ismerete nem ment fel alóla sajnos.

jucus1974,

A törvényszék ítélete milyen paragrafusokra hivatkozik?
Én nem látom az Fftv.-ben, hogy a törvényes örökös korlátozva lenne a közeli hozzátartozókra. Az ajándékozásnál igen, de öröklésnél nem.
Mi az, hogy a "Ptk alapján" ?

drbjozsef!
Egy mondata megfogott " Az az ő hibájuk" Miért? Az örökhagyók végrendelet csak a haláluk pillanatában válik"nyilvánossá" Addig senki nem tudja ,mi van benne ,csak ő maga. Az örökös meg bazírozzon arra ,hogy "hátha öröklök földet valakitől?" Ez így nem reális. Ha mondjuk én ( feltételezés) 2 ha földet a szembe szomszéd gyereknek akarok adni ,akkor nem fogok oda menni ,hozzá ,hogy " legyél már szerzőképes ,mert földet akarok rád iratni." mert akkor az én végakartom már nem titkos...

Tisztelt drbjozsef!
Igen jól olvasta ,a közjegyzőnő felülbírálta a Törvényszék ítéletét! Nem értettem félre ,határozat van róla! A törvényszék úgy ítélte meg ,hogy testvérem a halál beálltakor nem volt szerzőképes ,ezért az állam öröklje a földet és kárpótlást kapjon a testvérem. Az unokahúgra meg azt írta ,hogy nem lehet a törvényes örökös ,mert a Fftv. a közeli hozzátartozót ismeri el törvényes örökösnek ( a Ptk alapján) és az unokahúg ,oldalági rokon ,így törvényes öröklés címen nem kaphatja meg a földeket. De a közjegyző neki akarja adni( ezek után is) és tesóm még az 1 ha-t sem kapná meg.. Törvényes öröklés esetében nem is kell adni a végrendeleti örökösnek... :(

jucus1974,

Ja, egyébként : a törvényes öröklés rendje nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, ezért ilyen esetben a nem földműves is szerezhet tulajdont, és a megengedett méret is túlléphető, ezzel szemben a végrendeleti öröklés az Fftv. hatálya alá tartozik, és csak földműves örökölhet az alapján. Ha ennek ellenőrzését az örökhagyó és a végrendeleti örökös elmulasztotta, az az ő hibájuk.

Szerintem a föld öröklésére a hagyaték megnyíltakor fennálló állapotokat kell nézni, tehát az örökhagyó elhunytakor kellett volna földművesnek lennie a végrendeleti örökösnek.

Ezért a közjegyző helyesen jár el, ha a végrendeleti örökös nem örökli a földet, és azt a törvényes örökös, az unokahúg kapja. Nem az állam. Nem hiszem, hogy ilyen szerepelt volna abban az ítéletben.

jucus1974,

„Most a közjegyzőnő felülbírálta a törvényszéket és az unokahúgnak akarja adni a földeket ,úgy ,hogy testvéremnek az 1 ha-t sem adta. Érdemes fellebbezni?”

Ilyet egészen biztosan nem tehet, de nem is tesz. Valamit félreértettél. Egészen biztosan jól értelmezted azt az ítéletet?

Üdvözlök mindenkit! A kérdésem a következő lenne. Adott egy végrendelet ,törvényes örökös ( UNOKAHÚG) támadt. Ingatlanokat rész hagyatékban átadta a közjegyző ,mivel föld is volt így megkereste a kormányhivatalt ,aki szerzésképtelenséget állapított meg. Ezután a tesóm elvégezte az aranykalászost,a közjegyző ezután át akarta adni neki a földeket. A törvényes örökös a Törvényszéken megtámadta. Az ítélet ,hogy a törvényes örökös semmit nem örökölhet de az öcsém sem kaphatja meg a földeket ,csak az állam ( a hagyaték megnyíítakor nem volt szerzőképes ,indokkal) . Most a közjegyzőnő felülbírálta a törvényszéket és az unokahúgnak akarja adni a földeket ,úgy ,hogy testvéremnek az 1 ha-t sem adta. Érdemes fellebbezni? Tud valaki arra egy paragrafust írni ,hogy a hagyatéki eljárás alatt kell megszerezni a szerzőképességet és nem a halál időpontjában? Köszönöm a választ előre is!!!

Majordomus!
A férjem szülei sokáig egy településen éltek még a válás után is. Még a kapcsolatot is kerülte a kisfiával!
Az Apa terstvérei , szülei is ott éltek, tudtak egymásról!
Volt, hogy látták egymást,pl vidéki falusi vásárban, de mégis mit tehet egy 4-5 éves gyerek, ha az apja elkerüli?
Miért is a gyerek keresse, az őt elhanyagoló apját? Aki elég mély sebeket hagyott a fiában!
Az én édesapámtól több szeretet kapott a férjem, mint a sajátjától 3 év alatt!
Amúgy köszi, nem vagyunk rászorulva a pénzére, eddig is boldogultunk nélküle, és ezután is fogunk!
Ez inkább amolyan "erkölcsi" elégtétel lenne!

"mindjárt jönnek majd az erkölcscsőszök is, hogy milyen haszonleső semmirekellő, a pénz kéne, de le se szarta, csak szólok.)"

Erkölcscsősz1
.
Azért én 62 év alatt csak megkerestem volna az apámat.
És nem érném be azzal a -néha egyoldalu -képpel amit az anya fest az eltünt apáról.
.
De valóban igy gondolom. Az apa 62 évig nem hiányzott,de a pénze jó lenne?

Ebben a helyzetben nem lenne pofám odamenni a hagyatéki tárgyalásra!
.
Ha közjegyző előtt végrendelkezett,akkor valószinűleg felkészült erre az esetre is és teljes joggal. A közjegyző valószinűleg tájékoztatta a lehetőségekről,az új családja pedig igyekezett "kivédeni" a többlet örökös esélyeit.
Szintén teljes joggal.
Felejtős.

Lovaszne Patkos Eva,

Kizárni az örökségből a törvényes örököst egyszerűen lehet, nem kell hozzá indoklás sem, elég egy végrendelet.
Ilyen esetben a t.örökösnek köteles rész járhat.

Kitagadni az öröklésből valakit viszont csak sokkal szigorúbb feltételekkel lehet. Konkrétan fel van sorolva, és azt igazolni is kell. Ez esetben a t.örökös nem jogosult semmire.

Esetetekre azt mondanám, hogy a Ptk. 7:78.§(1) "a" és "f" pontja lehet indoklás. Ha kölcsönösen nem keresték egymást, tehát a férjed sem az apját, évtizedeken át, akkor elég jogos a felvetés, hogy érdemtelen az öröklésre. Ilyen esetben nincs nagyon értelme megtámadni a végrendeletet.

Azért érdemes elmenni a hagyatéki tárgyalásra, és megismerni a végrendelet tartalmát, mert ha konkrét indoklással nem tagadta ki a férjedet, akkor érdemtelenségtől függetlenül is jogosult lehet a köteles részre.

Ha kitagadás van benne, én nem támadnám meg. Etikailag se igen látom a jogosságát, de szerintem értele sincsen. Persze, ha a férjed tudja igazolni, hogy időről időre megpróbálta felvenni az apjával a kapcsolatot, de az utasította el, akkor az megdöntheti a kitagadást. Ha ilyen nem volt, akkor így járt.
(mindjárt jönnek majd az erkölcscsőszök is, hogy milyen haszonleső semmirekellő, a pénz kéne, de le se szarta, csak szólok.)

A férjem szülei 3 éves korában elváltak. Ő azóta nem látta az apját. Most kapott értesítést, hogy ez év februárjában az apja elhalálozott, és elindult az örökösödési eljárás.
Az iratokból kiderült, amit persze előre sejtettünk, hogy közjegyzőnél végrendelkezett.
Természetesen nem ismerjük a tartalmát, de mivel 62 éve nem érdeklődött az első házasságából született fia után, így nincsenek illúzióink.
A kérdésem az, hogy mint vérszerinti örökös, kizárható-e az öröklésből, és ha az örökhagyó így rendelkezett, a végrendelet megtámadható-e?
Mennyi az esélye, hogy sikeresen meg lehet-e támadni, és ezek milyen költségekkel járnak?