Osztatlan közös tulajdon

Igen.

Ha most eladnám a tulajdonrészemet, akkor a vevőnek is bele kellene törődnie, hogy csak a kisebbik részét használhatja a teleknek, miközben az ingatlannyilvántartásban a fele van az ő nevén?

Azért, mert ha máshogy nem, ráutaló magatartással létrejött a használati megállapodás és nem biztos, hogy könnyű olyan konkrét változás igazolni annak létrejötte óta, ami annak a módosítását igényelné.

Köszönöm a válaszokat.
Én nem láttam semmiféle használati megállapodást a telekről, pláne nem írtam alá ilyet. Végül is a telekkönyvben miért rögzítik, hogy 6/12 részben tulajdonos vagyok, ha nem vagyok jogosult a telek felére? Annó elfogadtam, hogy egy testvérpár elfelezte az örökölt telket, és egy eléggé cikkcakkos vonalban húzott fel egy kerítést. Csak mikor egyszer műholdképen láttam a telket felülről, akkor lett nyilvánvaló, hogy jóval kisebb az én részem, mint a társtulajdonosé. Miért ne adna nekem igazat a bíróság, ha a telek felét szeretném használni?

A telekhasználat módja és mértéke nem feltétlenül a tulajdoni hányadok arányába történik. Mivel osztatlan közös tulajdonról van szó, így a felek egésze közös tulajdonnak minősül. A felek megállapodhatnak a telek használati módjában. Esetedben ezt nyilvánvalóan a kerítés jelzi.
Az építési szándékodra nincs hatással sem a kerítés, sem a megállapodás, mert az építésügyi szabályok teljesülését a teljes telek tekintetében kell vizsgálni. Ergo az is elképzelhető, hogy valamennyi épület csak az egyik fél által használt területre kerül, míg a másikra semmi sem lesz építhető.

„ne az én telkemen lévő
szolgalmi úton közelítse meg az ingatlanát”
Jaj. Valójában nincs ott se "én telkem", se szolgalmi út.

„milyen esélyeim vannak, hogy bíróság előtt is nekem adnak igazat.”
Szerintem rosszak. (Bár tapasztalatom szerint az ilyen perekben sok múlik a felek ügyvédjeinek és a bírónak a felkészültségén. Előfordul, hogy téves ítélet születik, és mechanikusan a tulajdoni hányadokhoz igazítják a használt területet.)

Tisztelt Fórumozók!

Évekkel ezelőtt megvásároltam egy házat, amely egy osztatlan közös tulajdonú telken van.
Használati megállapodás nem volt, de egy kerítés választja el a telek két felét.
A telek 6/12 része van a tulajdonomban.
Mivel bővíteni szerettem volna a házat, amatőr módon kimértem hogy is van a telek elosztva két részre.
Ekkor szembesültem azzal, hogy közel 70 nm-el kevesebb terület tartozik hozzám, mint a tényleges méret fele.
Néhány négyzetmétert megpróbáltam visszakérni a szomszédtól, de 4 hónapja nem sikerült még ennyit sem békés módon
elérnem. Azt javasolták földmérővel hivatalosan mérettessem fel a telek nagyságát, és felezzük el.
De azt is feltételül szabták, hogy a közös derítő helyett építsek egyet a saját telekrészemen.
A kérdésem az lenne, hogy ha a földmérő kiméri a nekem járó részt és ezt esetleg nem fogadják el,
milyen esélyeim vannak, hogy bíróság előtt is nekem adnak igazat.
Szabhat-e ilyen feltételt a derítővel kapcsolatban? Mondhatom-e erre azt, hogy ne az én telkemen lévő
szolgalmi úton közelítse meg az ingatlanát, hiszen van erre más lehetősége is?
Köszönöm segítségüket!

„Már e kérdések sem a régiek”
:)) válogatós lettél?

Így alig merem feltenni az én kérédsemet - na de másik topikban, mert nem ide való.

Tisztázandó, hogy mennyi a minimálisan kimérhető terület! Ezek kerülhetnek 1/1 arányú tulajdonba, a többi terület osztatlan közös tulajdonban marad. Csak azok viselik a költségeket akik a megszüntetést kérik.

Már e kérdések se a régiek...

Köszönöm a gyors válaszát!
Még pár kérdés:

• A két hektárnál nagyobb területek esetén köteles vagyok-e megváltani a tulajdonrészt, vagy azok már természetben is megoszthatók, így a tulajdonostárs 1/1-es tulajdonába kerül?
• Ebben az esetben a megosztással kapcsolatban felmerült költségek részarányosan átháríthatóak-e a volt tulajdonostársra?

"az általa megjelölt áron kell megváltani, vagy a bíróság szakértőt rendel ki a forgalmi érték megállapítása érdekében?"
Ha vitatod az általa megjelölt árat akkor szakértő kirendelését kell/lehet indítványozni!

Üdv.Mindenkinek!
Osztatlan közös erdőtulajdont szeretnénk megszüntetni. Sajnos több, mint 60 tulajdonosa van a területnek. Jelentős arányban vannak azok, akik 1 hektár alatti területtel rendelkeznek. Nagy részük hajlandó ingyen is átadni a területüket, csak ne kellejen több erdőgazdálkodási bírságot fizetni.
A kérdésem az, hogy ha lesz olyan tulajdonos-társ, aki nem lesz hajlandó lemondani, vagy reális áron eladni a tulajdoni hányadát, akkor a bíróság kötelezheti az eladásra, és ha igen, akkor az általa megjelölt áron kell megváltani, vagy a bíróság szakértőt rendel ki a forgalmi érték megállapítása érdekében?

Nem adócsalásnak,hanem ajándékozásnak, és az 50% után meg kell fizetned a cca.21% ajándékozási illetéket is.

Sziasztok!
Már írtam pár héttel ezelőtt ide, azóta annyi történt az ügyemben, hogy intéződik a megosztás és az egyéb vásárlással kapcsolatos papirmunkák. Viszont most hallottam egy nagyon rémisztő dolgot. Egy ismerős aki nemrég vásárolt ingatlant azt mondta, hogy beleköthet a NAV, hogyha jóval a forgalmi érték alatt vásárlok ingatlant. Azt tudni kell, hogy a felbecsült érték kb 50%-ért vásárolnám meg az ingatlanom(családi okok és sürgősség miatt adja ennyiért az eladó) viszont a barátom szerint, ezt a NAV valamiféle adócsalásnak fogja tekinteni. Van ilyen? Nem fogok leadózni a forgalmi érték után,ha egyszer véletlen szerencsém van és olcsóbban vásárolhatom meg a lakást. Mit gondoltok erről?

"Az elővásárlási jogomról akkor tudok lemondani, hogy ha van egy megvásárlási szerződés ahol fel van tüntetve az összeg (hivatalos papír)."
Így van! Az elővásárlási jogodról lemondhatsz az adásvételi szerződésben, vagy külön okiratban.

"az új vásárlóval nekem külön kell kötnöm szerződést,hogy ekkor és ekkor kellene fizetni a számla ő rá eső részét vagy ez már bele vehető a vásárlási szerződésbe ?"
Célszerű belevenni az adásvételi szerződésbe!

Sziasztok !

Segítségeteket szeretném kérni. Két szintes családi házban élünk. A mi részünk 30%, anyámé 70%. Ő elakarja adni a 70%-t és leveleket irogat, hogy mondjak le az elővásárlási jogomról. Ebben kérnék a segitségeteket. Az elővásárlási jogomról akkor tudok lemondani, hogy ha van egy megvásárlási szerződés ahol fel van tüntetve az összeg (hivatalos papír). Vagy elég egy fecni amin felír egy összeget, hogy ennyiért akarja eladni és én mondjak le a jogomról ? Mert ez utóbbi amit csinál, és már kezd elegem lenni belőle.
A másik kérdésem, hogy a közmű mind az én nevemen van, az új vásárlóval nekem külön kell kötnöm szerződést,hogy ekkor és ekkor kellene fizetni a számla ő rá eső részét vagy ez már bele vehető a vásárlási szerződésbe ? Van nekem erre valami lehetőségem ?

Köszönöm a válaszokat, bocs ha értelmetlenül fogalmaztam.

Ez az adásvétel ingatlanos közreműködése nélkül készül. Viszont van egy ingatlanközvetítő ismerősöm.
Akkor érdemes lenne őt megkeresnem a rajz elkészítésével?
Hátha korrektebbül megcsinálja mint az ügyvéd:D

„de ha nem kell hozzá komoly tervrajz,”
Olyan kell, ami egyértelmű. Azaz léptékhelyes, minden rajta van ami kell. Méretek és főleg a határ.
Legjobb egy M 1 :50 léptékű rajz. Ezen rajta van az ingatlan, feltüntetve az A és a B tulajdonos szuverén használatát, ugyan így a teleknél. És az un. közöshasználatú területeket egyértelműen megjelölni. Ez kezdődik általában a bejárattal.

„ a tulajdonos nemnagyon intéz semmit, viszont”
pedig egyenlőre ő a partnere a másik tulajnak, te csak egy kívülálló érdeklődő vagy.

Az ügyvéd azt csinálja amiben megegyeztek, azt foglalja írásba, annak ad formát, hogy bizonyos körülményeknek megfeleljen.
A rajz ? Mint mondtam, bármely ingatlanos elkészíti, nyilván némi fizetségért. Az nem tervrajz, hanem egy alaprajz. Manapság minden korrekt hirdetéshez mellékeknek..... a sok feleleges fényképen felül.

Köszi,köszi a sok hozzászólást.
Mindegyik nagy segítség! Kicsit kifejtve... a tulajdonos nemnagyon intéz semmit, viszont én már megeggyeztem a tulajdonostárssal, hogy aláír mindenféle felosztásról szóló papírt. Beszéltem vele többször is. Úgynéz ki azzal nem lesz baj.
Most az ügyvédemmel akarnék beszélni, hogy ő meg tudná-e csinálni ezt a rajzot illetve magát a használati megosztást. Úgy gondoltam, hogy az adásvétel előtt összegyülnénk mind(mint egy nagy család) aztán szépen megrajzolnánk,megfogalmaznánk mindent. Aláírná minden tulajdnos a beleeggyezését a szétosztásba, aztán ugyanazzal a tollfogással mehetne az adásvételire is az aláírás.
Lehet kicsit naívan fogom fel,de ha nem kell hozzá komoly tervrajz, akkor azt egy ügyvéd is megtudja csinálni gondolom.
Ez így múködhet?

Jó lenne tudni az igazságot,csakmert egy ilyen vázrajz„ 50-90 ezer közt mozog és ha nem muszáj nem fizetnék érte”

Hát igen aki 'írni' nem tud az felfogad egy deákot.

Amúgy a munka úgy másfél óra + az odamenetel. De kérdeznék valamit : Nyilván valami ingatlanos sertepeltél a az ingatlan körül. Ha igen, készítse el ő /mert elvileg egy ingatlanosnak ilyent illene tudni / és az eladó állja a költségeket.
Tehát a vevő kivárja még a két társtulaj megegyezik egymással, a megegyezést írásban és rajzban rögzítik, majd ha ez megvan, akkor jöhet a vétel.
De lehet más szitúáció is. Majd mesélek.

Ahogy lajcsó előttem írta. A lényeg : egyértelmű és pontos legyen.
Végül is ez egy magánokirat lesz , így annak szabályai szerint kell készíteni.

És mint írtam az eladó és annak tulajdonos társa készítse el, majd ezután vigye a vásárra a portékát. mert mi van ha a vétel megvalósul és azután jön a vita ??

Sőt nem ártana a társtulajdonost is bevonni a vételi procedúrába. Tehát ha még a kérdező a vásárlás előtt van / Osztatlan közös tulajdonú ingatlan megvásárlását tervezem / érdemes megismerkednie a leendő tulajdonos társsal is. Udvariasan, de keresztkérdésekkel kideríteni pl. hogy nincs e jelenleg vita a két fél között stb.

Egyébként én ezeket az ingatlan szituációkat sziámi ikerházaknak nevezem. tudod-e mi a különbség a sziámi és a normál ikrek között ?
A sziámiak kórósan össze vannak nőve.
Ettől függetlenül lehet még jó vétel, de lehet pokol is. Ki kell deríteni a jelenlegi helyzetet.

„Viszont a kerületi önkormányzat építési osztálya szerint elég csak egy saját készítésű rajz mert az ügyvéd által írt használati megosztásban úgy is benne lesz minden részletesen leírva.”
Persze hogy elég. Csak jó legyen. A rajzkészítésnek megvannak a szabályai.
A legfontosabb, hogy léptékhelyes legyen.

Kell egy rajz a telekről rajta a ház a két ingatlan résszel és kell egy magáról az ingatlanról. Az első általában M 1: 100 , a második pedig M 1 : 50. De ezeket azért még a vétel előtt illik elvégezni.
A mostani két tulajdonostárs ahogy megegyezett, azt kell dokumentálni írással és rajzzal
és azt aláírni dátumozni ahogy egy magándokumentum/okírat készül. Ha valaki béna, akkor felkér egy írástudót. Az lehet ügyvéd, mérnök stb.

"önkormányzat építési osztálya szerint elég csak egy saját készítésű rajz mert az ügyvéd által írt használati megosztásban úgy is benne lesz minden részletesen leírva."
Az én véleményem is ez. A használati megállapodásban kell részletesen rögzíteni a pontos határokat! A vázrajzot meg a használati megállapodás alapján célszerű elkészíteni!