Osztatlan közös tulajdon

„Társasházi lakást és az alapító okirat szerint hozzátartozó mellékehelyiséget”
A leíarásodból kiderül, hogy tévedsz. Az alapító okirat szerint az a helyiség közös tulajdonú, nem tartozik a különtulajdonú lakáshoz.
Viszont a használat megosztásában a tulajdonostársak között megállapodás van. Ráadásul - megint csak a saját leírásod alapján - erről a megállapodásról a szerződéskötéskor is tudtál.

(A tűzvédelmi fejtegetést elfelejtheted, az a problémádon nem segít. Igaz, más se.)

Kedves Fórumozók!
Társasházi lakást és az alapító okirat szerint hozzátartozó mellékehelyiséget vettünk tavaly év végén. A mellékhelyiség jelen helyzetben földszinti tárolót jelent. A lépcsőházban 8 lakásra 2 nagyméretű tároló van. Sajnos ezt a két tárolót az osztatlan közös használat ellenére a falak és a karbantartáskor megközelítendő csapok figyelembevételével 7 részre osztották zárható rácsos ajtókkal kb. 20 évvel ezelőtt. Nekünk a lépcső alatti ugyanilyen ráccsal kialakított rész maradt. Milyen módon tundánk érvényesíteni a tulajdonjogunkat, hogy ne a tavalyi év során elfogadott társasházi tűzvédelmi szabályzat szerint tűzvédelmileg szabálytalan lépcső alatti részben maradjunk? Hogyan bontathatjuk le jogosan a tárolón belüli rácsokat, milyen eszközzel tudunk oda bekerülni?
A közös képviselők nem szólnak bele ebbe. Viszont ha a társasház bírságot kap valamelyik tulajdonosa miatt, akkor azt behajtják a felelőstől. Tartunk a tűzvédelmi ellenőrzéstől, és attól is, hogy idővel megszokják, hogy elfogadottnak tekintjük a kialakult tárolói helyzetet.
Köszönöm válaszukat!

Kérhetsz illetékfeljegyzést.

Sziasztok!

Kérem ha tud valaki akkor segítsen. Van egy közös osztatlan tulajdonú ingatlan amiben 4 tulajdonos van és én elszeretném adni a lakást, de az egyik tulajdonos aki ott lakik nem szeretné teljesen elzárkózik ettől ,mert ott lakik a többieket nem érdekli nekik ráér meg a kapcsolatunk sem jó, nekem ingatlan vásárláshoz kellene munka miatt, de jelenleg nem tudok elindítani polgári pert mert nincs 400000 forintom, mit tudok ilyenkor tenni a nem lehetne ezt a költséget az eladás után a ház árából levonni és megkapja a pénzét mindenki. Illetve kiadhatom a lakás részemet, csak ezt hogy lehet megmondani, hogy az kié? Ebből az okból kifolyólag kérhetek lakbért a lakótól?

Köszönettel

Kedves Janika77!

Mint általában ebben a kérdésben sem a képviselet dönt.
Maximum javasolhat.

A követendő eljárást a th. SzMSZ- e (szervezeti és működési szabályzat) tartalmazza {ha van}

Amennyiben (az SzMSz részét képező)

1.2.1 Társasház számviteli politikája
1.2.2 Eszközök és források értékelési szabályzata
1.2.3 Pénzkezelési szabályzat
1.2.4 Leltárkészítési és leltározási szabályzat

a fenti módszert tartalmazza akkor az ütk. helyesen jár el.

Ha nincs külön szabályozva akkor a Tht. (társasházi törvény) előírása az irányt mutató.

Műszakilag és az analitikai elszámolás szabályai szerint az ütk.-nak igaza van.

(a költségeket ott kell elszámolni, ahol felmerültek)

Tisztelt Janika77!

Az egyes költségnemek felosztási elvét az SZMSZ szabályozhatja. Ha az SZMSZ nem szabályozza a garázskapu vagy más garázzsal összefüggő költségtételek felosztásának elvét, akkor a teljes társasház a költségviselő. Ha az SZMSZ másként nem szabályoz, akkor a költségeket a teljes társasházra vetítve tulajdoni hányad alapján kell felosztani. Az Ön esetében fontos lenne az SzMSz pontos megismerése.

Üdvözlettel Sulyok Zoltán

Tisztelt Fórumozok!

Lehet, hogy nem jó helyre írom a kérdésemet, elnézést ezért. Az alábbi ügyben kérem az állásfoglalásotokat:

27 lakásos társasházunkban mélygarázs található, ahol azonban csak a lakók kb. 60 %-a vásárolt beállóhelyet magának, így kizárólag ezen személyek rendelkeznek a garázskapu nyitásához szükséges távirányítóval. A napokban elromlott a garázs elektromos kapuja, melynek javítási költsége közel 200 ezer forint. A közös képviselő írásban arról tájékoztatta a beállóhely tulajdonosokat, hogy a javítási költség nem fedezhető a közös költségből, mivel a garázskaput nem használja minden lakó, így a beállóhely tulajdonosoknak kell fejenként 10 ezer forintot fizetni a javításra.
Ezt az érvelést több lakótársammal együtt nem tudjuk elfogadni, mivel az alapító okirat értelmében a garázsajtó is osztatlan közös tulajdont képez, és mint ilyen, a közös költségből kell fizetni a javítását, mely a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk szerint érinti.
A közös képviselő - szerintünk hibás - érvelését feltételezve, de meg nem engedve akkor a földszinti lakók pedig ne fizessenek lifthasználati díjat, mivel ők nem használják a liftet...

Mi a véleményetek?

Köszönöm.

Bíróság bármelyik tulajdonostárs kérésére létrehozhatja a társasházat, ha másképp nem megy.

Köszönöm a gyors választ. Elolvastam a törvényt, tehát amíg közös tulajdon, addig mindenkinek bele kell mindenbe egyeznie.

És társasházzá alakulhatnak 56/55 tulajdonos egyetértésével, vagy oda is kell mindenki? Mi ilyenkor a megoldás?

Köszönettel: eperfagyi

Köszönöm szépen :)

Ptk. 144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,

És egyébként is határozat kell a birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes is - csak szótöbbséggel hozott.

Jaj, mg szeretném válaszolni a levelet, de nem találom a törvényi hivatkozást a hozzájáruló nyilatkozatra. Segitenél?

Tisztelt Jogi fórum!

Érdeklődni szeretnék, hogy egy ház társasházzá való alakulásakor az összes tulajdonos aláírása szükséges? A házban 56 lakás van és mivel még nem alakultak társasházzá, így egy tulajdonos mindenféle felújítási munkálatokat megakadályoz, főleg ezért szeretnének társasházzá alakulni.

Előre is köszönöm

Igen, ha a Ptk-ra gondolsz én is ebből indultam ki mint laikus, de ha már az előzőeket egy Kormányhivatal irja, az lehet, hogy más :) és kitart amellett, amit leir.Csak azt nem értem, miért kell mindenkit hülyének nézni és aztán nincs hová tovább fordulni a problémával. Köszönöm, hogy irtál.

Kormányrendelet nem lehet ellentétes törvénnyel. Ha mégis az, akkor a törvényt kell alkalmazni.

Köszönöm. "nagy helyről" a válasz: 2013.jan.1-től nem kell hozzájárulás a 3l2/2012/XI.8/Korm.rendelet szerint A másik válasz "az ingatlanon történő épitkezések a tulajdonosok használati jogát befolyásolják..Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetén- ellentétben a társasházaknál fennálló tulajdonjogi helyzettel - nincs meghatározva a tulajdonosokra eső tulajdoni hányad," - ez a válasz szörnyű, hiszen minden tulajonos tulajdoni hányadot vásárolt.Az elsőfokú ép.hatóság tudomásáraw 2011-ben jutott az engedély nélküli épitkezés. Mi erről mi a véleményed kedves Óbuda Fan?

De, kell.
A ráépítéssel változnak a tulajdoni arányok.

Segitséget, ill. választ kérnék: Valóban nem kell hozzájáruló nyilatkozat az osztatlan közös tulajdonon történő épitkezéshez a tulajdonos társaktól? Változhatnak a tulajdoni hányadok az ingatlanon lévő lakás bővitéssel? Köszönöm a válaszotokat.

Köszönöm!

Elvileg csak megkapod a beadványát korábban. De konkrét szabály nincs rá.

Legkésőbb a tárgyaláson értesülsz róla.

Tisztelt fórumozók ,folyamatban lévő polgári perben kell-e értesíteni az alperest arról ,hogy a felperes tanúkat akar meghallgatni? Amennyiben igen ,hány nappal a tárgyalás előtt ? sos

Kedves Imma!

Elfogok menni az Építéshatóságra és utána járok a dolgoknak.
Nagypapám biztos nem írta alá,vagy egyezett bele,mert még a fia feleségét is ki nem állhatta nem,hogy még az apját oda vegye és még lakhelyet is biztosítson neki.
Igen,Édesanyámmal már intézkedünk,mert ez így nem mehet tovább.

Nagyon szépen köszönöm a sok tanácsot,és segítséget! :)

Kirácska, lehet, hogy az építési engedélyt még a nagypapa írta alá. Ha bemész az építéshatóságra, ott kikérheted a terveket és megnézheted, mi a helyzet.

Fogadj egy ügyvédet, évek óta nem haladtatok előre.

Ha kéred a közös tulajdon megszüntetését, akkor a pénzedhez jutsz.

Igen, mindenkinek perben kell állnia, azt lehet, hogy a társaság meghatalmaz téged, hogy képviseld őket.

A földhivatali záradék azt jelenti, hogy a földhivatal jóváhagyta a vázrajzot.