Osztatlan közös tulajdon

Kedves Orsy864

Egyezzenek meg a költségekről!!

Különben, a tulajdoni hányaduk alapján;-))))))

Tisztelt Jogászok!

Az lenne a kérdésem ha egy osztatlan közös tulajdonú telken lévő ikerháznál az elválasztó kerítés szeretnénk megcsináltatni, akkor a költségek melyik felet terhelik? Ugyanaz a szabály érvényes itt is, mint a külön telken lévő kertesházak esetében?

Telefonon legfeljebb általánosságban tudnának mit mondani, a konkrétumok mindig személyesen történnek. Vinni kell a legutóbbi vízdíjszámlát.

Köszönöm a segítséget,remélem tényleg segítenek személyesen a vízműveknél,ha már telefonban egyáltalán nem tudtak.

Mivel a néni a családjához készül költözni tehát a továbbiakban a tulajdoni részében bizonytalan ideig nem lesz vízfogyasztás, szerintem kérje a szolgáltatótól: 1 a szomszéd részére - a néni költségére - alakítsanak ki mellékvízórát és tudassák a szomszéddal, hogy ha 8 napon belül saját érdekükben nem kötnek a szolgáltatóval szerződést, a továbbiakban csak hörögni fog a csap de víz egy csepp se., 2. a 9-ik napon a néni a nevén lévő órát kérje bizonytalan időre a hálózatból kiköttetni. (Sajnos a kikötés napjáig bezárólag az aktuális óraállást muszáj lesz megfizetni...)

Van amikor valaki csak fogyaszt de nemigen akar rendesen fizetni, nos létezik a mobiltelefonhoz hasonló kártyás vízóra: előre meg kell vásárolni x köbméter vízmennyiséget aztán tart ameddig tart...

A szolgáltatónál nagy valószínűséggel nem ez az első hasonló probléma, bizonyára tudják ilyenkor miként is a technikai kivitelezés.

Igaz kötelezni senkit sem lehet, hogy "fogyasztjon", de a más nyakán való élősködést ki lehet zárni.

Még annyit szeretnék kérdezni,hogy létezhet olyan variáció, hogy ebbe sem mennek bele? Mármint ha a néni állja a mellékvízmérő felszerelésével járó összes tehet,de ugye hozzájárulás híján (a beleegyezésük nélkül) nem lehet elintézni,akkor van egyéb opció arra,hogy ne élősködjenek tovább?

Nagyon köszönöm a válaszát.

Vélelmezhető hogy a mellékvízóra létesítésének 30-40e Ft költségét a szomszéd nem akarja ill. nem tudja vállalni, ebben az esetben moszáj lesz a néninek bevállalni, mert különben a szomszéd az idők végtelenségéig fogyasztja a vizet, de nem fizet érte...

A "kedves" szomszéd rendeljen meg a saját részére egy a bekötési vízóra után beépített mellékvízórát, amely az elkülönített vízhasználat mérésére szolgál. (A társasházak lakásaiban is ekként van megoldva az egyéni vízfogyasztás mérése.) A vízóra 6 évenkénti cseréje őt fogja terhelni.

A problémát muszáj lesz megoldani mert esetlegesen felhalmozódott számlatartozás esetén a vízmű elzárhatja a vízet - tekintet nélkül arra, hogy másvalaki is lehet ott még mint fogyasztó.

Arra ügyelni kell, hogy a néni vízórája a téli fagyok előtt mindig legyen kellően betakarva, igaz ez a "kedves" szomszéd önös érdeke is mert ha elfagy a vízvezeték neki sincs víz - a javítás nincs ingyen.

Azért is kell a mellékvízóra mert ha a fogyasztás nincs óra szerint elkülönítve, a vízdíjszámla mindig a néni nevére érkezik...

Tisztelt Szakértők és Fórumozók!

Osztatlan közös tulajdon esetén (egy telken két ház,egy vízórával) ha az egyik házból kiköltöznek (idős néni,gondozásra szorul,odaköltözik a családjához),de az óra az ő néven van,hogyan lehet átirattatni a másik tulajdonos nevére? Eddig sem fizettek rendszeresen a "szomszédok",tartozás is van,de augusztus második hetétől már csak ők használják a vizet. Fizetési meghagyást az ünnepek után indítják. Mit tehetnének még,hogy a tartozás ne halmozódjon?

Köszönettel és tisztelettel: Rebeca

Elvileg fogyasztott ő is, hiszen itt él, valamint a közös gyermekük is.
Köszönöm a választ.

Mehet, de ha a hölgy azzal mond ellent, hogy ő nem kötelezett, akkor bizonyítani kell tudni. És az nem biztos, hogy sikerül.

Köszönöm kedves Kovács_Béla_Sándor, a kérdésem, még az lenne, hogy mehet e egyetemlegesen 2 névre a fizetési meghagyás?
A hiteles mellékmérőt mindenki be szeretné szereltetni, kivéve a nem fizető szomszédokat.
üdv.

Hiteles mellékmérőket kell felszereltetni, és akkor közvetlenül a fogyasztó fog tartozni a szolgáltatónak.

A fizetési meghagyás díja a követelt összeg 3%-a, de legalább 5 000,- Ft.

Kedves Dr.Attika!

Hogyan lehet ezt megszüntetni?
A tv, internet már kikapcsolva, de a vizet nem zárhatom el. Nekik szép zöld a füvük, nekem meg ki van száradva az egész kertem. Hiteles órát nem akarnak,arra nincs éppen pénzük, illetve ha azt nem fizetnék, akkor ugyanúgy tőlem kérné a vízművek. Egy a helyrajzi szám, 1 főóra van. Megszüntetni a vízszolgáltatást kb. 30.000 Ft lenne, de akkor nekem sem lenne vizem, illetve a másik szomszédnak se aki rendesen fizet. A vízórát a nevére átiratni meg erőszakkal szintén nem tudom :(.
üdv.

Tisztelt Lipay Úr!
Jogi tanácsom az, hogy ne pereljen, hanem szüntesse meg a jelenlegi állapotot. A perköltség cca. annyiba kerülne, mint amit be akar hajtani a tulajdonos társakon.

Tisztelt Jogászok!

Osztatlan közös tulajdonú telken lakunk, 1 fő vízórával ami az én nevemen van. A víz mellékmérőkkel (nem hiteles) van mérve minden lakásban, ez alapján számoljuk ki a vízdíjakat. A bejövő tv, internet is az én nevemen van, ez is meg volt osztva,a számlákat én fizettem.
A kérdésem az lenne, hogy az egyik szomszédom nem fizet, ezt a tartozást (kb. 70.000 Ft+kamat) szeretném közjegyző által kiadott fizetési meghagyás útján valahogy behajtani. A kérdésem az lenne, hogy ezt csak a tulajdonos nevére kérhetem, vagy egyetemlegesen a vele több éve együtt élő barátnője nevére is? A barátnő amennyiben jól tudom bejelentett munkahellyel, bankszámlával rendelkezik, a tulajdonos viszont munkanélküli. Illetve ekkora tartozásra kb. mennyi közjegyzői díjat kell fizetnem.
Illetve amennyiben nem sikerül behajtani a tartozást én tehetek e szűkítőt a vízvezetékre?
Előre is köszönöm a válaszokat
lipay

Kedves Fórumozók és Szakértők!

Osztatlan közös tulajdonú házban laknak anyuék, ahol nemrégen egy kisebb (hátsó fali) ház gazdát cserélt. 3 tulaj van összesen, az utca fele levő ingatlan már több mint 15 éve önkényesen le lett választva, külön bejárattal, a helyzetbe még úgy ahogy belenyugodtak anyuék. A kisebb ház előző tulaja szó nélkül kivágatott egy 20 éves fenyőt az udvarról és "lekerített" magának egy részt a telekből tujákkal. Sajnos anyuék nem a balhézós típusok, így nem tettek semmit. Az új lakó viszont most kitalálta, hogy mindenki hangos, és ő a tujákon kívülre tesz egy kerítést ami majd felfogja a zajt. Nyilvánosan kijelenti, hogy őt zavarja az első lakó gyereke, mert folyton "bőg" (most tanul beszélni és gagyog egész nap), anyuék hangosan tévéznek és telefonálnak (apu esténként fülhallgatóval tévézik évek óta, hogy anyu tudjon aludni)... lehet valamit kezdeni az ilyen szomszéddal? Üvöltözik mikor anyuék szólnak neki, meg elkezdte kikapálni anyu évek óta ápolgatott gyepjét. A helyzet elkeserítő. Tudjuk a jogszabályokat, hogy nem teheti oda a kerítést, de valóban lehet arra hivatkoznia, hogy zavarja pl. a gyerek mert hangos? Majdnem 30 éve laknak ott anyuék, de ilyen szomszéd még nem volt. Vajon az ilyen ember megunja előbb utóbb, ha ellenállnak a "hóbortjainak"? És továbbáll? Sajnos az észérvekre nem hallgat, mindenki majom szerinte. Köszönettel, elnézést, ha hosszúra sikeredett. Üdv. Zsuzsi

Tisztelt Jogász! Én egy 2 lakásos osztatlan közöstulajdonú társasházban lakok A két lakrész külön utcai bejárattal és külön közművekkel rendelkezik. Az elválasztó kerítéssel van problémám. Sosem volt pontosan kimérve,csak ugy valamikor az elődeink ahogy lekerítették. A két külön tulajdonú lakrész alapterületét figyelembe véve, a használati jog nekem jelentősen több lenne. Sajnos a másik tulajjal nemtudok megegyezni Kérdésem: A helyi jegyző,vagy a biróságon élhetek-e keresettel? Kb: 60négyzetméterröl lenne szó.

Tisztelt Fórum!

A segítségüket szeretném kérni. Adott egy osztatlan telek, két külön tulajdonban lévő családi házzal, külön-külön elkerítve.
Az egyik ház tulajdonos csere szerződés kapcsán eladta (elcserélte) saját tulajdonban lévő családi házát egy balatoni házra. Ügyvédnél megköttetett a csereszerződés, miszerint már mindkét fél az új ház tulajdonosaként szerepel az ügyvédileg ellenjegyzett iratokon. Át lett iratva a vízóra, villany és gázóra. Költöznének a balatoni lakók, azonban hirtelen jelentkezett az osztatlan telken lévő másik családi ház tulajdonosa, hogy élni fog elővásárlási jogával és azonnal szüntessék meg a költözést.
A kérdésem az lenne, hogy valóban van-e elővásárlási joga a másik ház tulajdonosának mivel osztatlan a telek? Vagy a saját tulajdonban lévő családi házat az osztatlan telek (de külön elkerített) miatt nem lehet elővásárlási jog felajánlása nélkül más személynek eladni?
Eladás előtt ilyen esetben kell-e valamiféle papír a másik tulajdonostól, hogy nem akar élni elővásárlási jogával. Ügyvédünk szerint, mivel cseréről és nem vásárlásról van szó, nincs elővásárlási joga.

Előre is köszönöm válaszukat.

P. Mónika

Tisztelt MajorDomus, Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az SZMSZ-ben a következő áll:
"Az épülethez tartozó telek és közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára - a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a tulajdonostársak mindegyike jogosult, a jogát azonban egyik sem gyakorolhatja a többiek jogának, vagy jogos érdekeinek sérelmére. A konkrét megengedést és tiltást a Házirend vonatkozó pontjai tartalmazzák."

valamint a társasházi beszámoló a társasház jogi képviselőjének 2012. évi tevékenységéről-ben a Földhivatali eljárás címszó alatt:
"2012. évben, miután a társasházi közösség elfogadta az új Szervezeti és Működési Szabályzatot a Házirenddel együtt, az benyújtásra került a Budapest, 2.számú Körzeti Földhivatalhoz, és a Társasház hivatalos dokumentációjának része lett."

Ez elég ahhoz, hogy követelhessem a rácsok elbontását a közös tárolóban? Kit terhelnek majd a bontási költségek, ha egyszer ez bekövetkezik?

Vagy emberi módon megbeszéljük a 7 másik lakóval, hogy most rendben van, de ha valaki számonkéri a lépcsőfeljáró alatti rész lezárását, akkor ők kiállnak mellettünk, és ha esetleg bírságot kapunk, akkor azt ők heten kifizetik helyettünk? Ez jogilag lehetséges? Szóban vagy írásban?

Köszönöm szépen

Nem.
Csak ha az szmsz-ben ugyanez van.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm szépen a válaszát, szóval az írás nem szükséges, elég, hogy évekkel ezelőtt szóban megállapodtak a felosztásról.

De nem adom fel, lenne még kérdésem a témáról:

• 2012. augusztusában elfogadta a 152 lakásos társasház az új szmsz-t, házirendet és tűzvédelmi szabályzatot.

Házirendben:
"közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőházi előtér, a lépcsőház, a helyiségek megközelítésére szolgáló területek, szeméttároló, takarító helyiség a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékben, továbbá az épületekhez tartozó park és előkert.

közös tároló: a lépcsőházanként 8 lakástulajdonos használatában lévő tároló (a gyermekkocsi és egyben kerékpártoló nevű, és a közös tároló nevű helyiségek)"

szintén a Házirendben:
"A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Irányadó elv, hogy egy lépcsőházban csak az ott lévő 8 lakás tulajdonosa, tulajdoni arányuknak megfelelően jogosult használatra.
...
A közös használatra szolgáló területekből (pl.lépcsőfeljáró alatti rész)saját célra területet elkeríteni, lezárni tilos! A 8 tulajdonos egyetértésével és a közös képviselők hozzájárulásával, a meglévő és a később kialakítandó zárt térületek után a használó bérleti díjat fizet.
...
A közös tároló helyiségeket kizárólag saját célra senki sem sajátíthatja ki, minden lakás tulajdonos csak arányosan, az őt megillető területet veheti igénybe.
...
A közös tárolók rendjéről a 8 lakás tulajdonosa, mint kizárólagos használó köteles gondoskodni."

kérdésem, hogy ha írásban a lépcsőfeljáró alatti részt tilos lezárni, akkor mi most tilos helyet használunk tárolónak, valamint egyik tulajdonos sem sajátíthatja ki a közös tároló helyiségeit, azt arányosan veheti a 8 lakási igénybe.
Érvényesíthetem a Házirend alapján a jogunkat, hogy a helyzetünk rendeződjön?

Köszönöm szépen!

„Alakít ez valamit a helyzeten, ha nincs a közös használatról írásos feljegyzés? ”
Nemigen. A használat megosztásában hallgatólagosan is meg lehet állapodni. Itt pedig, ha jól értem, nem okoz gondot bizonyítani, hogy a felek évek óta ezen a módon megosztva használják a közös tulajdonú helyiséget.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm szépen a válaszát.
A korábbi tulajdonostól időközben érdeklődtem, hogy mi az előélete a tárolónak. Így válaszolt:
"Mi a lakást annak idején úgy vettük, hogy a lakók úgy állapodtak meg, hogy a "rendes tárolók" helyett miénk a lépcső alja és az a pici helyiség, tudod. Nem tudom, hogy ezt írásban szabályozták-e, vagy csak a lakók így állapodtak meg, hogy mindenkinek nagyobb helye legyen, sosem néztük. Ez működött is, mindaddig, amíg tavaly meg nem rendelték a lépcsőház festését. Akkor a negyedik emeleti fenti rácsot (mert volt egy a lakás előtt is) elbontottuk, de lent nem emlékszem, hogy kérték volna. Ha valóban tűzvédelmileg nem lehet oda pakolni, akkor szerintem jár nektek normális tároló, a többi lakó rovására.".

Hozzátartozik a történethez az is, hogy mi a 152 lakásos társasház szomszéd lépcsőházából költöztünk át, és nem is gondoltuk, hogy ebben a lépcsőházban abnormálisan működnek a dolgok, csak a kulcsátadáskor, a szerződéskötés után mutatta meg az eladó a lépcső alatti részt, és leesett az állunk, de kényszerűségből bepakoltunk.
Alakít ez valamit a helyzeten, ha nincs a közös használatról írásos feljegyzés? Egyébként bárki lezárhatja az osztatlan közös tulajdont a tárolón belül?
Köszönöm szépen