Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Fórumozók.

Szeretnék valamit megérteni, és ehhez kérek segítséget. Volt egy birtokvédelmi eljárásunk, mely számunkra sikertelenséggel végződött.Tények: 1400 m2 osztatlan, úszó telek, - két lakás- garázsoknál egybeépülve, "ikresedve" - társasházi szerződés -külön albetétekbe foglalva. Így a házak saját tulajdonok, alatta a telek osztatlan k.
t.h szerződésben foglalva a külön, s közös tulajdonba kerülő részek. Közös tulajdoni hányad 1/4-1/4 részként négy tulajjal az alábbi: I.földrészlet, II. bejáró út zúzott kőburkolattal.Használati megosztási vázrajz nincs.A telken természetben a mi házunk előtt fut a bejáró út, egészen a szomszéd házáig, 35 méter hosszan, 5 méter szélességben, egy részen kiszélesedik. Az ő telkük a házuk mögött, a miénktől kerítéssel leválasztva, zárt telekként. A miénk az út mellett. Ha fentről nézzük a térképszelvényt, akkor megfelezve egyik felén a bejáró, házunk, s telkünk, a másik felén az ő házuk és telkük. (kacifántos egy kicsit, próbálom érthetővé tenni). Használati megállapodás szerint a felező vonaltól az ő telekrészük kizárólagos használat alá esik az ő részükre, a másik telek rész a mi kizárólagos használatunk. Zárójeles megjegyzés, a bejáróút használata közös, melyről mindkét ház megközelíthető.
Most jön a probléma. Bejárót két éve a másik lakó nem csak bejárásra, parkolásra is használja. ezért nem is szóltunk, ne álljon már ki az külre,de egyik alkalommal mi is odaálltunk s az már teljesen leszűkíti a közlekedést. Volt ordítás. Ekkor mentem be a jegyzőhöz, hogy hogyan lehet megosztani a telket, mert ez az egyoldalúság nem tetszik. Nem osztható.Birtokvédelmet javasolt, el is indítottuk. A lényeg az lett, ha lenne kimért, csak a megközelítésre kijelölt min. 3 méteres út akkor a többi végül is minket illetne, de mivel nincs meg ez a nyomvonal, így bármit használhatnak, s meg is állhatnak, aztán ha nem férünk el, akkor mi álljunk be a telkünkre, de mi a másik felet nem kötelezhetjük, hogy beálljon a garázsába. De ha kiméretjük a három méter utat, s egy parkolónyi helyet a szomszédnak, akkor a többi a miénk.jár neki, mert a bejáró út fele az ő tulajdonuk (2* 1/4 rész). Na kérem szépen, én ezt nem értem. Tisztázni szerettük volna, kinek mire, mennyi joga s kötelezettsége van. A bejárati kaput - mert az még nem épült meg, kimérést, az úton, a kőburkolat felújítását nem hajlandó felesben állni, mert őket nem
érdekli, s egyébként is a miénk- lesz.Kérdés, ha a miénk, miért kell belőle bármit is adjak? Ha közös, akkor közös minden, a használat is. Azt mondták az átjárást kötelező biztosítanom- egyébként tudom, és ezzel nem is volt eddig gond.
Fel nem fogom, hozzáértő szakembert keresek, köszönöm a válaszokat előre is.( Birtokvédelem egy éven túli mivoltára hiv. semmisnek vették. )

Kedves Belcanto!
Azonnali megoldásként a th. tulajdonosok élő lánca, nem engedi be a munkásokat;-)

Ha az építkezés az osztatlan közös tulajdont is érinti, akkor birtokháborítás miatt a helyi jegyző felé fordulni, majd polgári per.
Mi volt a közgyűlés határozata;-?

Tisztelt "Jogi fórum",
mi a teendő, ha egy társasház békés életét feldúlja a házban egyetlen önkormányzati ingatlanon keresztül egy állítólagos bérlő. A belvárosi volt Belcanto étterem helyén ma minden építési engedély, tulajdonosi hozzájárulás nélkül egy GÖDÖR van csak, mert az önkormányzat SEMMIT nem tesz május óta (5 hó!!!)hogy NE mélyítsék alá a műemlékjellegű épület alapját min.! -70 centivel, ill. tűri, hogy ingatlanán keresztül a ház osztatlan közös tulajdonú pincéjéből önkényesen területet foglaljon, falakat, vezetékeket bontson a bérlő...
Irtunk a jegyzőnek, a vagyongazdálkodásnak, a rendőrségnek és nem történik semmi, csak a néhány román vendégmunkás ássa-ássa rendületlenül a házat min. 3-500!!! köbméter alapot, téglát vasgerendát "kitermelve"!

Amikor először jóhiszeműen érdeklődtünk Bérlőnél, hogy mi történik és jeleztük a hiányosságokat, kértük, hogy előbb tulajdonosi közgyűlésen tárja bérlési, vételi ajánlatát a ház elé, azt állította minden engedéllyel rendelkezik (NEM!) ill. nem akart közgyűlést csak megakart állapodni privát, "hogy mindenki jól járjon".

Miután a "pince bérlés, eladás" tárgyában összehívott közgyűlésen sem ismertetett sem bérlési, sem vételi ajánlatot, hanem az általa végzett rombolást kívánta értékként feltüntetni.
A társasház felé a mai napig sem az önkormányzat, sem a tűzoltóság/katasztrófavédelem nem jelzett veszélyhelyzetet - ugyanis bérlő vészhelyzet elhárításnak kívánja feltüntetni az illegális tevékenységet. Itt vagy súlyos mulasztás történt a hatóságok részéről vagy szerecsen mosdatási kísérlet zajlik. Ezek után még a "jogtalan gazdagodás" vádjának lehetősét is felvetette.

Ez az eset hasonlít a rajtakapott bicikli tolvajra, aki sértetten állítja, hogy ő meglepiből és ajándékba csak a szervízbe vitte volna, de ha már így megrágalmazták, hát akkor most már aztán nem is ajándék és egy szervíz számlát akar a tulaj felé érvényesíteni.

Kihez kell most promt fordulni, mit kell tenni a rend azonnali helyreállítása érdekében?

Tisztelt Ügyvéd Úr!Két oldali szomszédom vasráccsal lezárta a közös folyosót,így a villanyórám,s vízméröim előlem elzárva vannak.Kulcsot nem adnak,a közös képviselö azt mondja,őt nem érdekli.Mit tehetek?várom válaszát üdvözlettel,köszönettel, karcsi0423

Tisztelt Jogászok! Tanácsot szeretnék kérni.Ma volt a nagymamám hagyatéki tárgyalása,ahol a fia és elhunyt édesapám után én örököltünk.Közös telken egy ikerház jellegű 2 szintes ingatlan van.Én apukám halála óta itt lakom a lányommal.A másik felét a nagymamám használta míg élt.Mivel a viszonyom a többi rokonnal nem jó (köszönni sem hajlandók) szeretném a saját részemet eladni.De mivel a telek közös és elég kicsi csak egyben érdemes.Apukám testvére ( a másik örökös) része egy 45 m2-es rész és egy befejezetlen tetőtér,amit csak létrával lehet az udvarról megközelíteni,és egy sparhert,mint fűtési lehetőség. Az én részem 2 szint teljesen kész + pince + központi fűtés.Ha el akarom adni többet ér-e az én részem,bírósági eljárással " kérhetem -e " az részem kifizetését? Az építkezésből rengeteg számla szól apukám nevére és felújításból az enyémre.Érnek ezek valamit is? Apukám munkáltatói hitelt vett fel pluszban az építkezéshez,amit még most is fizetek.Villanyóra külön névre szól,de a vízóra 25 éve elhunyt nagypapáméra.Ezzel mit lehet tenni.Nem szeretném,ha esetleg még a vizet is elzárnák ,mert ez is kitelik Tőlük.Eddig én fizettem a számlákat,mind nálam vannak.A pincében van egy elzáró csap a mamám része felé,mivel senki nem lakja azt a részt (egyenlőre) elzárhatom,hogy a közelgő tél alatt ne legyen semmi baj?Válaszukat köszönöm! Tisztelettel: Marcsi

„Ha társasházzá alakulnánk, attól még a telek marad osztatlan közös tulajdonban, mint minden társasház esetében. Akkor is ott tartanék,h. a területhasználati megosztás nem oldódott meg.Vagy nem jól gondolom?”

Lehet a használat megosztását is kérni a bíróságtól.

„Ha esetleg szeretném eladni az ingatlanomat, de az érdeklődő azért nem veszi meg, mert nincs meg ez a használati megosztás - az ikerszomszédot terheli valamilyen felelősség?”

Nem.

Köszönöm a válaszokat!!!!

• Ha társasházzá alakulnánk, attól még a telek marad osztatlan közös tulajdonban, mint minden társasház esetében. Akkor is ott tartanék,h. a területhasználati megosztás nem oldódott meg.Vagy nem jól gondolom?
• jövőbe tekintve, Ha esetleg szeretném eladni az ingatlanomat, de az érdeklődő azért nem veszi meg, mert nincs meg ez a használati megosztás - az ikerszomszédot terheli valamilyen felelősség?

///magáhozváltás? 30milliós ingatlan +telek esetében kicsit zsebbe nyúlós. Hisz még ezt a használati megosztást se akarja aláírni az ikerszomszéd. A jövőbeni lehetséges konfliktusokat szeretném megelőzni,a jelek szerint szükség lesz rá...Ráutaló magatartása:" mivel osztatlan a telek,használhatom minden területét én is". Természetesen egy végleges megosztás lenne a legjobb,ami lehetetelen.///

Azért minden közös tulajdont meg lehet szüntetni magához váltással vagy árverési értékesítéssel, és az a kivétel, ha a bíróság nem rendeli el egyiket sem egy tulajdonostárs kérésére. Társasházzá alakításra is lehetőség van bírói úton konszenzus hiányában is. Vagy társasházzá alakítás esetén a telek, anélkül az egész ingatlan használatának megosztását is rendezheti bíróság bármelyik tulajdonostárs kérésére, ha nincs megegyezés.

Lehet kérni bíróságtól, hogy határozza meg a használat módját. De ha a felek között van valamiféle, akár csak ráutaló magatartással elfogadott megegyezés, abba a bíróság csak kivételesen nyúl bele.

Immaculata,
én nem kikényszerítést emlegettem, hanem a a lehetőségeim felől érdeklődtem; hogyan érhető el a használati megosztást.Vagy nekem nincs semmilyen lehetőségem? Joghoz nem értő,békés ember vagyok, nem akarok azonnal senki torkának esni.Elnézést,h. érdeklődni mertem...

Kényszerrel még a bíróság sem fogja megosztani.

Tisztelt Címzett!
Ikerházban élek, mely kis méretű telekre épült(535nm), így a Földhivatalban a terület megosztása lehetetlen, közös oszatatlan tulajdonban van. A ráépült ingatlan két lakása 2 család tulajdonában áll jogilag,fizikailag; külön víz,gáz- és villanyórával,ill bejárattal felszerelve. Azonban szeretnék készítettni egy területhasználati megosztást - melyhez azonban az ikerszomszédom nem járul hozzá. Milyen eszközökkel érhetem el,h. létrejöjjön a használati megosztás? (ingatlanvásárláskor nem történt meg sajnos) Ill. az osztatlan közös tulajdon teljes megszüntetése hogyan lehetséges? (társasházzá nyilvánítás esetén is megmarad az osztatlan közös tulajdonú telek) Lehetséges egyáltalán megszüntetni ezt az osztatlan közös tulajdont?
Köszönettel:Cseles

KET alapján az ismert ügyfeleket értesíteni kell és felhívni őket arra, hogy ügyféli jogukat gyakorolhatják az első fokú eljárásban.

A tulajdoni lapon szereplő jogosultakat a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíteni kell.
Ha az ügyfelek csak a döntésről kapnak értesítést, akkor az építéshatóság, vagy építésfelügyeleti hatóság eljárási szabályt sért.

A nevem: Immaculata

Kérem pontosan idézni.

cajmika
Egészen pontosan úgy egészíteném ki immaculata hozzászólását, hogy az építési hatóság nem vizsgálja, hogy rendelkezel-e a társtulajdonosok hozzájárulásával. Egyrészt értesítést a döntésről kapnak, így lesz jogorvoslati lehetőségük, másrészt téged sem ment fel a dolog polgári jogi szabályainak betartása alól.

312/2012. (XI.8.) Korm.rend. 4. §.

Már sajnos nem.

Kedves Nanemaaa!

Az építési engedélyhez nem kell a többiek beleegyezése?

Köszönöm a válaszokat!

cajmika
És építési engedélyt is kell rá kérni.

Van amikor egy éjszakai erős szélvihar annyira megrongál egy kisebb rozoga épületet (...), hogy legjobb elbontani, ujra felépíteni.

Mivel a tároló bár közös tulajdonban de csak ti használjátok, a rendbehozatal után ajánlj fel a többieknek megosztva egy kisebb havi bérleti díjat a kizárólagosság miatt.

Igen

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem a következő lenne: osztatlan közös tulajdonon van egy lerobbant vályog tároló,amit kizárólag mi használnánk, de lassan összedől. Egybe van építve a lakóházunkkal, így azt is veszélyezteti. Szeretném felújítani (lebontani és újraépíteni.) Mindenképpen szükséges-e a többi tulajdonos beleegyezése, vagy van valami egyéb erre vonatkozó szabály? A beleegyezéseket nem tudnám megszerezni, és nem szeretném ha csak bontásra lenne ítélve.

Köszönöm a válaszokat

Ő mire hivatkozik, milyen jogcímen kéri?

Érdeklődnék, hogy kapok-e választ az előző kérdésemre, vagy esetleg tanácsot.
Köszönöm.
Marcsi

Tisztel Jogászok !

Édesanyám eladta a telek felét,amin a háza található,így az osztatlan közös tulajdonba került. Az új tulajdonos elkezdett építkezni, de mivel édesanyám házához tartozó csatornarendszer a új tulaj részén fut, és hogy az őt ne zavarja, áttelepítette anyukám részére,és ki akarja vele fizettetni a költségeket.Jogos-e ez,mert édesanyám erre nem kérte, hogy ezt csinálja meg.

Köszönettel várom a válasz.