Tisztelt Tagok! Segítséget szeretnék kérni egy konkrét esetben, mely egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan és a hozzá tartozó telek miatti öröklés útján jött létre. Az ingatlan és a telek együtt 30%-70% arányban tulajdoni hányadok arányában megosztott (papíron). 70%-ot két tulaj, míg 30%-ot egy tulaj birtokol. A 30%-ot birtokló tulaj évek óta nem lakik a házban, nem gondozza, költségeit nem viseli. Azóta ez a tulajdonos szépen lassan 60 millió körüli adósságot halmozott fel a saját tulajdoni hányadának rovására. Az eladósodási folyamata most jutott odáig, hogy a végrehajtás következik, árverezés formájában. A kérdésem az lenne, hogy mit tehet, illetve mit tegyen a két 70%-os tulaj egy ilyen esetben, hogy megtartsa az örökséget, de nincs elég pénze ahhoz, hogy magához váltsa az eladósodott egyén tulajdonrészét a végrehajtótól? Indítsunk pert és kérjünk természetbeni megosztást (a házban két lakás található, fizikailag teljesen elválasztva, részben közös lépcsőházzal), esetleg árverezzék el a 30%-os részt és várjuk meg, mit lép az új tulajdonos? Egyáltalán megveszi ezt valaki így? Jobb lenne esetleg valahogyan piaci áron értékesíteni, értékbecslés után? Mi lehet a legjobb megoldás, ha a 70%-os tulajdonosok keveset kereső, átlagos emberek, de nem szeretnének földönfutók lenni a procedúra végén? Nagyon köszönöm a segítséget előre is! Üdv.
Osztatlan közös tulajdon
Kefíres,
Két lakás a házban három tulajdonossal? Hogyan használták eddig?
Árverésen kicsi az esélye hogy elkel, de a többedik, 50%-ról induló értéken már talán igen.
Az új tulajdonosnak pontosan ugyanazok a jogai - és persze kötelezettségei - lesznek, mint a 70% tulajoknak.
Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan használatára és birtoklására – azonban ezt a jogát nem gyakorolhatja a másik tulajdonostárs jogainak sérelmére.
Sokminden lehetséges, amiben meg tudnak állapodni. Ha a két 70% tulaj használja a két lakást, és birtokba engedni nem akarják az új tulajt, akkor az lakáshasználati díjat követelhet a tulajdonrésze arányában.
Ha a két 70% tulaj egy lakásban lakik, a másikat átengedhetik az új tulajnak, és meg is van oldva a dolog.
(Ha két lakás van, akkor az "természetben" már meg van osztva. Feltételezem, tovább nem osztható).
Bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megosztását (Bár az új tulajdonos, aki tudja, hogy osztatlan közösben vásárol részt, ezt nemigen teheti meg, mert ennek tudatában vásárol és nem lenne méltányos a régi tulajokkal szemben). Ha senki sem tudja/akarja megváltani a többiek részét, akkor a bíróság akár elárvereztetheti az egész ingatlant.
Kedves drbjozsef!
Testvéremmel ketten lakunk a házban, amiből az egyik lakás áll használatban, míg a harmadik tulajdonos, aki eladósította magát, a másik lakást használta, de azt már korábban elhagyta, költségeit nem viselte. A telek használata mindig felében megosztott volt, ugyanúgy, ahogy a melléképületek használata is. Félünk, nehogy az új tulajdonos az osztatlan közös tulajdonról tájékozódva hirtelen minden felrúgjon és akaratunk ellenére leamortizáljon mindent, birtokba vegye az idáig általunk használt részeket. Félünk attól is, hogy mi történik, ha nem születik használati megállapodás, miután végbemegy az árverés. Megváltásra nincs pénzünk, így elsődlegesen megosztani szeretnénk vagy használati megállapodást kötni. Természetesen az új tulajdonossal együtt a közös piaci értéken való értékesítés is megfordult a fejünkben, de ahhoz nagyon jó feltételek kellenének. Elsődleges célunk tehát az ingatlanrészünk megtartása és eddigi használata lenne. Mit tehetünk, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy az idáig általunk használt részeket az új tulajdonos sehogyan se tudja használni? A két lakás két külön szinten van, külön bejárati ajtókkal, melyeket lépcsőház köt össze.
Kefíres,
Nem nagyon tudtok tenni semmit, de jó esetben nincs is szükség semmire.
Az osztatlan közös használatát lehet (érdemes) szabályozni írásos megállapodással, ez sok vitát megoldhat (vagy, ha pontatlan vagy vitatható a megfogalmazás, ugyanennyit generálhat is).
De ha nincs ilyen megállapodás, ez szerződés létrejöhet ráutaló magatartással : a kialakult használati rendet kell figyelembe venni főszabály szerint. Még akkor is, ha a nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos természetben kisebb részt használ. Ha jól értem, esetetekben pont fordítva lenne, a 30% eszmei hányaddal is lényegében 50%-ot használna. Ezért érdekében se igen állna egy új tulajdonosnak felrúgni a kialakult rendszert.
Meg lehetne próbálni írásba foglalni a meglévő állapotot, de ahhoz kellene az adós is, és nem is biztos, hogy elfogadná az új tulaj, ha az már az árverés elindulása után születne, és talán nem is lenne köteles. De mondom, esetetekben pont jó, hogy többet használhat, mint ami megilletné.
A költségeken lehet vitatkozni, nyilván bepróbálkozna a 30% fizetésével, de ha 50%-ot használ, akkor evidens, hogy 50%-kal száll be.
Tuti biztosíték nincs. Az osztatlan közös egyszerűen ilyen, közös lónak túros a háta, ha rosszhiszemű egy tulaj, az sok borsot tud törni a többiek orra alá. De ezt nem lehet kivédeni előre, vagy, legalábbis nektek most nemigen van lehetőségetek erre szerintem. Vita mindig lesz, meg kell beszélni és megállapodni, ha nem, jöhet a bíróság, ami költséges és hosszadalmas. De sajnos nemigen van más adott helyzetben.
Tisztelt Szakértők!
Tulajdonos vagyok 2/6 részben egy belterületi kertes házban (lakóingatlan). Rajtam kívül van még 2 tulajdonos 3/6 és 1/6 tulajdoni hányaddal. A 3/6 tulajdoni hányaddal rendelkezőnek haszonélvezeti joga is van. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van. Az ingatlan üres, nem lakja senki.
Az ingatlan erősen felújításra szorul. Szükség van teljes tetőcserére, mert megvan dőlve az egész tetőszerkezet ami pontosan 80 éves. (Beázik a plafon, falra folyik a víz stb.)
Felajánlottam a tulajdonostársaimnak, hogy megveszem a tulajdoni hányadukat. Ők el is akarják adni csak kevesellik a vételárat amit felajánlottam. Költeni a házra egy fillért sem akarnak. Az általam felajánlott összegért nem akarják eladni.
Milyen megoldások léteznek erre a problémára?
Vagy megegyeztek vagy perelsz. Vagy marad a közös tulajdon.
Mi lenne ha felújítanám / kijavítanám ezeket az igen súlyos több milliós problémákat?
Utána pedig szépen benyújtanám a számlákat?
Tisztelt Szakértő!
SOS segítségre lenne szükségem.
Adott egy péceli családi ház, osztatlan közös tulajdonban. 1x4/8, és 4x1/8-ad részben. A nagyobbik hányada egy édesanyáé, a többi pedig 4 testvéré. Az egyik 1/8-ad a miénk. Az ingatlan piaci értéke kb. 50M Ft. A mi részünket kb 3.5M Ft tartozás terheli. A tulajdonos társak felajánlották, hogy kivásárolnak, de csak úgy, ha úgy ertékeltetjük fel az ingatlant, ha 2001-es és jelenlegi ár közötti összeg nyolcadát fizetik ki. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e esetleg számomra optimálisan kiszállás, mint ez.
Előre is köszönöm!
Attila
„Mi lenne ha felújítanám / kijavítanám”
A tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Egyes felújítási munkák azonban akár a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak is minősülhetnek, ahhoz pedig egyhangú határozata szükséges.
Viszont az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.
lomajpure
Ez egy nagyon korrekt ajánlat. Ha 2001-ben 3,5 milliót ért az ingatlanhányadod, akkor mostanra megduplázódott az értéke, és hasonló összegre számíthatsz.
Miért csak a különbözetet fizetnék?
Ezt én sem értem. Ha netán csökkent az értéke, még ő fizet, hogy megvegyék?
Kedves Fórumozók! A segítségeteket, tanácsotokat szeretném kérni az alábbi üggyel kapcsolatban:
Egy 4 lakásos zuglói társasházban vagyok az egyik lakás tulajdonosa és a társasház eladná nekem az osztatlan közös tulajdonban lévő padlásteret (amit én beépítenék és lakást alakítanék ki), cserébe én felújítanám a társasházat (vezetékek, nyílászárók, stb. - szokásos történet). A másik 3 tulajdonostárs teljes mértékben támogatná az ügyletet, tehát teljes az egyetértés.
A történet látszólag egyszerűnek indult, azonban….
Első lépésként albetétesíteni szeretnénk a tetőteret az adásvételhez, azonban a zuglói 12/2019. (VI. 14.) önkormányzati rendelete szerint további albetétet nem lehet felvenni a társasházban (ugyanis a telekterületet osztani kell egy önálló rendeltetési egységek számát meghatározó osztószámmal – esetben 109-el – és mivel 400 m2-es a telekterület, ezért 5-ik albetétet ez alapján nem lehetne már felvenni).
Az első kérdésem az lenne, hogy a rendelet valahogyan „megkerülhető”-e? Feltételezésem szerint a rendelet azért szabályozza az albetétek számát (és még sok mást), hogy ne építsék tele lakással a már így is túlzsúfolt Zuglót. De ugye ez esetben ilyenről nem lenne szó, hanem egy már meglévő tetőteret építenénk be (környezetileg és városképileg is előnyös lenne, hiszen egy régi, azbesztes palatető lenne kicserélve cseréptetőre). Szóval mit lehet tenni ilyenkor? Be kell adni az önkormányzathoz/Főépítészethez valamilyen kérvényt?
Amennyiben ez az akadály elhárulna (tehát pl. kapnánk valamilyen felmentést a rendelet alól), akkor a tetőterasz átruházása a következőképpen zajlana?:
- Tetőtér albetétesítése (ehhez elég a régi tetőtéri alaprajz (50-es években készült) vagy új rajzot kell készíttetni földmérővel vagy építésszel?), amely alapján mind a 4 lakástulajdonos a tetőtér tulajdonosává válik;
- Adásvételi szerződés: a másik 3 tulajdonostárs eladja nekem a tetőteret.
- Alapító okirat módosítása: az adásvétel után módosítanánk az AO-t.
Ha nem ez a folyamat, örömmel veszem a kijavítást.
Előre is köszönöm a segítséget Mindenkinek!
Csapd hozzá a meglévő lakásodhoz - máris csak négy albetét marad.
Kedves Kovács Béla Sándor!
Kifejezetten azt szeretném, hogy a tetőtér új albetétként szerepeljen.
Elsősorban azért, mert valószínűleg a kisebb lakást (amiben most lakok) eladnám. És gondolom eléggé hátrányos lenne egy másik ingatlannal közös albetétű lakás...
Tehát sajnos ez nem opció (arra meg nem játszanék, hogy később hátha változik ez a rendelet) :(
Én meg kifejezetten két méter magas szőke svéd szeretnék lenni...
Én majdnem az vagyok, a 200m-t kevéssel nem érem el. :)
Ha másnak van használható ötlete, tanácsa, azt örömmel veszem!
epitesijog.hu/cikk-nezet/rendeltetes-modositas
„Én meg kifejezetten két méter magas szőke svéd szeretnék lenni...”
:)))))))))))))))))) miket nem tud meg rólad az ember
(akarsz beszélni róla? Én meghallgatlak)
(Ne vedd túl komolyan. :) Parabola akart lenni. Sapienti sat.)
:) attól még beszélhetünk róla (másról is akár)
Osztatlan közös lakóépületnél ha az le van zárva akkor elvileg bárki akinek tulajdonrésze van benne az feltörheti?
Nemigen.
Attól függ.
Ha más birtokolja, és tartja benne az ingóságait, akkor nem, vagy csak indokolt esetben, vészhelyzet elhárítására.
Ha tudod igazolni, hogy a visszatérés szándéka nélkül hagyta el a jogos birtokosa, akkor igen.
Ha életvitelszerűen nem lakik benne senki akkor gondolom nem "birtokolja" senki.
Az hogy a tulajdonin van még pár név akkor gondolom nekik nem kell jelenlenni kinyitáskor?
Tehát egy nyaraló feltörhető, mert "életvitelszerűen" nem lakott?
Nem.
