Albérleti szerződés

Zoltanuss:

1. A lakcímbejelentésen nincs mit megbeszélni. Kötelező. És törvény szerint a bérlő dönt, hogy lakóhely, vagy tartózkodási hely.
2. A három hónapnál rövidebb felmondási idő a bérbeadó rendes felmondására ellentétes a lakástörvénnyel.
3. A lakást kizárólagosan használó bérlőnek jogában áll zárat cserélni, és nem kötelező kulcsot adnia a tulajdonosnak.
4. A lakást kizárólagosan használó bérlő tudta nélküli belépést nemhogy szóvá tenni, de akár feljelenteni is lehetne, hiszen magánlaksértésről van szó.

Ezek csak a leggyakoribb pontok, melyekben a bérlőket rendszeresen jogsérelem éri. Mondhatni ez normális napi gyakorlat a bérbeadásban, és nem rendkívüli eset. Ezért én nem mondanám azt, hogy a bérlők határtalan jogokat élveznek, mint az itt felmerült.

A birtokvédelem elvitatása úgy általában feltételezi, hogy a jogvitát a bérbeadó jogosult lenne eldönteni a bíróság helyett. A bérlő is léphessen fel önhatalommal a bérbeadóval szemben, ha sérelem éri?

Kovács Béla Sándor!
Ha hitelesítem közjegyzővel az albérleti szerződést, akkor a bírósági út kikerülhető lehet, ez meg pénzbe kerül, ami vszinűleg az én költségem.

De: - A közjegyzők munkája a fizetési meghagyásokkal alaposan megnőtt, ami szintén kellőképpen növeli az átfutási időt, majd a végrehajtási szakasz újfent időcsúszás (van bőven mit végrehajtaniuk) - igaz, az idő kb 1 évvel lerövidül.

Viszont a törvény szerintem azért rossz, mert ha egy nem fizető és ki nem költöző bérlőről van szó, annak anyagi velejáróit a bérbeadóra terhelik az eljárás végéig meg azon is túl (és valljuk be nagy esély van arra, hogy behajthatatlan adósságról van szó, tehát a bérbeadó fizet rá. Ugyanakkor a bérlőnek e törvény szerint az anyagi felelőssége az eljárás végén kerül elő.

Bár nem vagyok gyakorlott bérbeadó, az ismerőseim erre figyelmeztettek, meg arra, hogy gyermekeseknek ki ne adjam a lakást, mert ott még valami gyámügyi védelmet is élveznek. Mielőtt az előzőekben leírt történetem "létrejött", 3 többgyermekes jelentkezőt utasítottam vissza, s vannak ismerőseim, akik pont s birtokvédelmi törvény miatt nem adják ki az egyébként üresen álló tulajdonukat.

Egyik ismerősöm azt gondolja, hogy az ilyen pereket gyorsított eljárásban kellene tárgyalni, amitől talán nem gondolnák egyre többen, hogy "eléldegélnek" a bérbeadó költségén egy darabig.
Persze rossz a törvény, - más elképzelés a megváltoztatására?

De lege feranda: engedjünk tehát szabad utat a bérbeadók önkényének? Adjunk tárgyi költségfeljegyzési jogot a bérleti szerződésekből eredő jogvitákra? Vagy csak akkor, ha a bérbeadó perel? Vagy hogy legyen?
Egyáltalán mi az a különlegesség, ami miatt a bérleti szerződéseket e tekintetben meg kellene különböztetni más tartós vagy időszakonként visszatérő szolgáltatásra irányuló szerződésektől?

Tisztelt KSB!

Honnan ez az "enyhe" ellenséges érzület a bérbeadó irányába? Vagy Önnek csak a legegyszerűbb ut jutott eszébe és megfordította a létező törvény irányát?

A bérlő elég hosszú ideig (esetleg végleg) kicse...het a bérbeadóval anyagilag, ez egy tény. Fordítva nem igaz.
Tehát Ön szerint a bérlő önkényének a szabad útja sokkal szimpatikusabb.

Hogy egy bírósági gyorsított eljárás következményei miből állnak én Isten uccse' nem tudom, pl. hogy tárgyi költségfeljegyzési jog ennek velejárója-e, de szerintem ez részletkérdés.

Egyébként meg ha különlegességet keresünk, találhatunk. Ma Magyarországon rengeteg ember került "utcára" a fizethetetlen kölcsönei miatt. Egy költöztető ismerősöm mondta, hogy igen, a lakáspiac pang, de neki van munkája, mert az emberek költöznek - leginkább albérletbe.

A lakáspiac pang, kiadható lakások vannak, a bérlőjelöltek száma nő. Ez szerintem
különlegesség.
A munkanélküliek száma magas, ami a törvény bérlői oldaláról történő kihasználhatóságát növeli, talán ez is különlegesség.
De alább egy hozzászólásomban említettem már, hogy az elszegényedés is bejátszik e helyzetbe.

A bérbeadók nagy hányada nem azért ad bérbe, hogy kicse....en a bérlőjével, ellenben a bérlők fentebbi különleges okai miatt feltételezhetően ennek nagyobb esélye van bérlői oldalról.

Azt gondolom, hogy a gyorsított eljárás a bérlőnek visszatartó erő lehetne - nem hiszem, hogy ez nagyban növelné a bírósági eljárások számát, - lehet, hogy még csökkenthetné is.

„A lakáspiac pang, kiadható lakások vannak, a bérlőjelöltek száma nő. Ez szerintem
különlegesség.”
Hát ez aztán nem az! Ezt a gazdaság csaknem valamennyi ágazatáról el lehet mondani. Akkor az állam adja fel az erőszakmonopóliát? Engedje meg, hogy ki-ki a saját vélt vagy valós jogait önerővel érvényesítse?

Gyorsított eljárás nincs, sürgősséggel tárgyalás van. Ez éppen lehetne egy javaslat, csak mint fent rámutattam, ugyanezen érvek mentén más üzleti tevékenység gyakorlói is követelhetnék. Amire viszont az igazságszolgáltatásnak kapacitása nincs.
Nem mellesleg jó pervezetéssel egy ilyen lakás kiürítése iránti pert fél év alatt le lehet zárni első fokon, és egy év alatt másodfokon is. Továbbá az előzetes végrehajthatóság kieszközlése sem lehetetlen.

(Az üzleti partnerek megválasztása elsődlegesen mindenkinek a saját feladata, a gondos eljárás jogalkotási eszközökkel nem orvosolható. Item: a jogkövető magatartás általánossá tétele, a jogsértések számának csökkenése nem eseti törvénymódosításokkal érhető el, hanem átfogó társadalompolitikával.)

Tisztelt KBS!

Szép volt, jó volt, jogvédő volt! Vizuális típus lévén az átfogó társadalompolitikai lépések megtétele teljesen kiütött - nem is tudtam lelki szemeim előtt megjeleníteni.

Amit viszont érzek ezek után:
A meglévő törvény úgy jó, ahogy, hiszen a módosítgatás nem old meg semmit.
Nem akarom kiadni a lakásomat, mert nem tudom, hogy aki bérelné rövidesen elszegényedik-e és ha igen, tudok-e lenni a "gonosz bérbeadó", aki utcára teszi ahelyett, hogy eltartaná (amit sajnos nem tudnék vállalni). Sajnos viszont kénytelen lennék vállalni azt a kb. 1 évet, amíg a lakáskiürítési eljárás tart.

Teszek egy utolsó kísérletet:
Miért kellene (lehetne) megengedni a bérbeadónak, hogy ő döntse el a bíróság helyett, hogy a szerződés jogszerűen megszűnt-e? Ha a bérbeadónak megengedjük, hogy ítélkezzen a saját ügyében, sőt az ítéletet végre is hajtsa, akkor miért ne engednénk meg ugyanezt a ki nem fizetett alvállalkozónak, a kölcsönadott pénzét vissza nem kapó hitelezőnek, a szerzői jogaiban megsértett írónak, és így tovább?
Várom továbbá a konkrét javaslatokat arra nézve is, hogyan lehetne a polgári pereket átlagosan egy-két hónap alatt befejezni?

Kedves Ügyvéd Úr!

Valószínűleg a kérdéseit nem kifejezetten nekem tette fel, hiszen Ön számos peres ügy ismerője, tudója, én meg csak itt hajtogatom a magamét a saját ügyemben. Annyi igaz, hogy mindketten feltettük a kérdéseinket, - hát várjuk a válaszokat.

Egyetlen hozzászólásomban nincs szó önbíráskodásról, valahol említettem is, hogy ez nincs a megoldási mintáim között.

Zoltanuss volt az egyetlen, aki jogilag meg nem támadható rafinált lehetőségekről beszélt, bár az ő véleménye is az én olvasatomban nem arról szól, hogy önkényesen akarna intézkedni, csupán a birtokvédelmi törvény aránytalanságairól beszél.

Én még csak pórul sem jártam igazán, anyagi károm elenyésző amellett, hogy hamis vádakkal fenyegetett a bérlőm (elintézi, hogy eltűnjenek a lakásból dolgok és tanúkat szerez arra, hogy én a távollétében bejárok a lakásba). Mindemellett folyamatosan hazudozott és úgy látszott nem fogja elhagyni a lakást. Emiatt ültem a net elé és olvastam sok panaszt a bentlakó és nem fizető bérlőkről. Számomra "ez betette a kaput".

Ugyanakkor a mai Magyarországon folyamatos a törvények módosítása és ez egy olyan érzést kelt a "mezei" emberben (mint én is), hogy jelezze, ha valami idejét múlt és nem jól működik, ami esetleg még gátolja is pl. az országban a piaci helyzet kialakulását (erről Zoltanuss beszélt én meg mélységesen egyetértek).

A Jogi Fórum lapján olvastam, hogy "ez nem jogi segítségkérő hely csak, annál több".

Tehát: Olyan dolgokra válaszolni Önnek nem tudok, ami nem került életközel hozzám.

Ön ismeri a jogot, én meg azt gondolom, hogy pont ez a hely arra is szolgál, hogy felhívja a jogalkotók figyelmét arra, ami esetleg már a régi formájában nem tud jól működni.

Ide nem járnak jogalkotók.

ttip ttip !
szép a szöveged, csak ha soká terjeszted, még ennyi lakást se fognak kiadni !!
Természetesen lehet makacsul ilyen nézeteket terjeszteni, de az eredményt is meg kell nézni.
Az ötvenes években amikor gyakoraltilag a bérbeadott lakásokat kényszerrel adták bérbe nem volt szabadon kivehető bérlakás. Voltak az un. tanácsi lakások, de azok úgy általáaban rabolt ingatlanok voltak. Az eredmény : nics piaci alapon működő bérlakás piac.
Vannak romos önkormányzati lakások nagyon szegényeknek és romáknak, vannak valamivel jobb álapotú lakások néhány kiválasztottanak, aztán semmi. Az írás lehet igazcsak nem használható semmire.
Lehet cáfolni! Vajon a vállakozók miért nem ide fektetik a pénzüket ?
A hamis szemlélet miatt !

ttip# 2013.04.11. 12:07 !
de miért kötne egy bérbedó olyan szerződést amiben kizárólagos jogokat biztosít a bérlőnek ?
elvégre albérlet - így nevezik a bérlők, ami meg azt jellenti , hogy csak egyrészétt engedik át a lakásnak !
De mint írtam a törvény úgy szar ahogy van !!

Zoltanuss: ez már csak így van, az emberek a saját jogukat keveslik, a másikét meg sokallják. Attól a törvény még törvény marad. Az albérlet egyébként egészen mást jelent - roppant sommás véleménnyel van a törvényről, olvasta is?

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Akkor ma folytatjuk a fórumozást !
mint írtam itt nem csak ingyenes tanácsadás folyik - ha az lenne akkor meg kellene változtatni a cimet
Ön kérdez a jogász válaszol vagy bármi másra.
Tehát van aki kiteregetí a búját baját, egyesek pedig elemzik, részben az ő , de főleg mások okulására.
A korrábbi állításaim : sok, konkrétan 450 e üres lakás van Mo.-on. Nyilván így van. Már állami vonalon is emlegetik, hogy ennek egyrészét, nem mindet, mint egyesek azon módón lecsaptak erre , csak egyrészét hasznosítani lehetne.
Igen ám, de a tulaj nem akarja kiadni. A boldog békeidőben ( a komcsiknak és utódaiknak volt az ), nem lacafacáztak . Vagy elvették a felesleges lakást vagy beraktak valami bérlőt - a komcsik által megszabott lakbéren. Tehették, ővék volt a totális hatalom. Hogy hová vezetett ? Hát végül az összeomláshoz. Lakásfronton a sok lerobbant, elhanyagolt lakáshoz. A maradékot az új tulaj az önkormányzat eladta szarért húgyért.
Aki benne lakott természetesen örült, főleg aki kifogott egy jó vételt. De azért bőven akadt olyan is aki a lerobbant rejtett hibás lakást vette meg és most néz mint a moziban, hogy néki kellene a javítás költségeit állni. Sokaknak erre egyszerűen nincs pénze. folyt köv.

ttip ttip !
Itt a fórumon a tegeződés a szokás, de van kivétel !
A kérdéseidre : olvastan e a lástörvény T nem minek, de véleményem lehet róla. Mint ahogy a btk -tsem de azért jogkövető a magatartásom. Tény sommás avéleményem arról az általam nem ismerttörvényről, mivela jelenlegi lakáshelyzetet ebből vezetem le. A ja törvény is folyton változik volt, idő amikor még keményebb volt a helyzet, pl. az ötvenes évek.

tehát a 450 e egyrészét miért nem adják ki az 'balga' lakástulajok ?

Mert félnek !!!

Mert az általam nem ismert lakástörvény lényegesen több előnyt biztosít a bérlőnek mint a tulajnak.
Ennek ellenére sokan kiadják. Vagy nem tudják a veszélyeket vagy eleve olyan rejtett biztosítékokat építenek be, amivel a károk egy része elhárítható.
És a bérlők döntő többsége jóhiszemű nem akar más kárán gazdagodni, ezt vélik a kiadók. Így van.
De mindig akad egy kisebbség, aki ismeri az általam nem ismert törvény visszáságait és azt a maga javára fordítja.
Nem fizet egy idő után se lakbért se mást, ilyen 3 hónapos felmondás őt nem érdekli, akár fél - egy évet is potyán bent lakhat. Mivel meztelen a feneke ( semmilye sincs), rajta nincs mit behajtani,persze előbb útóbb tovább áll, sok adóságot és esetleg rombolást hagyva maga után. folyt

Természetesen érhetik méltánytalanságok a bérlőt is. Vannak akik valamiért csak úgy felmondanak a bérlőnek szerződést szegve A bérlőt kár érheti 8költözési költség , keresés stb.)
Nos erre van a biróság !!
A jogsérelemet szenvedett bérlő forduljon a birósághoz, aki majd 1 - 2 év múlva megállapítja a jogsérelemet és esetleg kártérítést itél neki.
Tegnap valaki felhozta a körbetartozás esetét mint analógiát. Hát fals ez a hasonlat. Ha már valaki hasonlítani akarja a bérbeadó - bérlő joviszonyát, akkor az inkább a munkadó - munka vállaló viszonyához hasonló. Az utóbbinál a munkavállaló használja a munkaadó gépeit, telephelyét, anyagát stb. /nagy értékek /, ha a munkakadó nincs megelégedve a munka vállalójával, felmond aztán ha jogtalan az a felm. , akkor később birósági itélet alapján kártérítést is fizet.
De nem rontja tovább ott a levegőt.
Ugyan ez lenne a bérbeadó - bérlő jogviszonyával is. Ott a bérlő használja a bérbeadó nem jelentéktelen értékeit. Ha nincs megelégedve a bérlővel, felmond el kell neki mennie, aztán jogorvoslatért fordulhat a birósághoz. Jogtalanság/szerződésszegés esetén kártérítést is kaphat.
Persze valamikor ezt másként alkották meg . A renítens bérlő addig marad a lakásban, amig akar.
És hogy ne legyek ennyire elfogult vagy mi - ezt már a húszas évek óta alkalmazták (trianon sok menekült stb. ) nálunk - több kevesebb sikerrel. Háború - nagy lakás inség, majd egyszerűen nem építettek lakásokat. Tehát a bérlők felé egy mély gyökerekkel rendelkező valami.
Kérdés jól van e ez így ??

A kételkedőknek ! Franciaországban pl. min. 6 havi l.bér a kaució, sőt valakinek pl. munkáltatónak, karitatívszervezeteknek stb. kezességet is kell vállani ahhoz , hogy valaki bérlő lehetsen.
Mint ahogy a meztelen fenekü nincstelen nem kap hitelt a banktól, úgy akinek nincs munkája, nincs kezese, nem mehet el bérlőnek. Az ilyeneknek is van lakhatási lehetősége, de azok nagyon szerények.

Zoltánussal csak egyetérteni tudok. Igazándiból nem tapasztaltam meg személyesen de a lehetősége fennállt, még a távozásra felszólító ügyvéd is úgy gondolta, hogy ők jószántukból nem fognak elmenni a lakásomból. Aminek a lehetősége előttem állt az arról szólt, hogy nem fizetek, de ha nem tetszik, folyamatosan fenyegetem a bérbeadót. Mondjuk az is megér egy misét, hogy vajon mi volt a lakásomban, ami fenyegetésre késztette, persze lehet, hogy volt ott valami, ami azért jött jól nekem, mert inkább távozott a bérlőm.

Az ismeretségi körömben 2 bérbeadó is ráfázott, egyik 500.000,- Ft adósságot "nyelt le", a másik 180.000,- Ft-ot. Egyik sem perelt, mondván, hogy az ítélettel kitörölhetik a ....., amikor behajthatatlan az adósság. Viszont a lakásukat nem adják ki. Olyan ismerősöm is van, akit kifejezetten ügyvéd világosított fel a törvény visszásságairól. Hát ő sem adta ki.

Viszont érdekesnek tartom KBS hozzászólásában azt, hogy a közjegyző nem szerkeszt bérleti szerződést, ő azt foglalja okiratba, amit mondanak neki.

Na most akkor mitől lesz ez elfogadható kilakoltatás esetén? Miért lehet kihagyni a bírósági utat akkor, ha a közjegyző pecsétje rajta van egy szerződésen, amibe ő nem szól bele?

Zoltánusson kívül e témához utóbbi időben hozzászólóktól egyszer sem hallottam arról, hogy mitől igazságos a birtokjoga a kilakoltatással járó procedúra előtt annak, aki a lakhatás anyagi feltételeit nem teljesíti.

Sherlock-tól kérdezném, hol érdemes hivatalosan jelezni e törvény visszásságait, ha ide nem járnak jogalkotók?

Egy másik ismerősöm azt mondta, remélem a jövőben nem akarod kiadni a lakást. Gondolj bele, hogyan legyen jó viszony bérlő és bérbeadó között, amikor neki nincs lakása, ezért téged csak utálni tud, mert neked még kiadó lakásod is van.

Sajnos ezt is beigazolódni látom ttip hozzászólásaival - aki még "a kákán is csomót keres". Neki nem a szerződő felek jó viszonya számít, ő csak gonosz, hazug bérbeadókat tud látni maga körül, akiket folyamatosan figyelmeztetni kell a bérlő jogaira.

Szerintem meg ttip, emberi hozzáállás, egymás tisztelete többet ér ez ügyben, mint a törvények citálása.

„Ha nincs megelégedve a bérlővel, felmond el kell neki mennie, aztán jogorvoslatért fordulhat a birósághoz.”
Csak ismételni tudom: ez pontosan így van, ha közokirati formában van a szerződés és a felmondás. A lehetőség adott, élni kell vele. (Gyorsabb és hatékonyabb, mint szuperjogosítványokért, privilégiumért folyamodni a jogalkotóhoz.)

Ezek szerint ez KBS által javasolt egy járható út ?
Béla akkor hogy is működik ?
1.Megegyezünk a leendő bérlővel,
2. megszerekesztjük a szerződést,
3. elmegyünk a közejegyzőhöz,

ő ad egy más okítartott a vagy csak azt szentesíti , nos ez most elvileg lényegtelen...
aztán telik az idő és beleesünk abban a szituációba, hogy 100 eft ... 200 eft a tartozás. Akkor hogy megy tovább ? Ha bérlő köti az ebet a karóhoz: Rendőrség ? Kizárás ?
Hogy is működik ??

OK. Ok. újra itt !
Tehát vannak a 'gonosz' bérbeadók és a méltatlanságot szenvedett bérlők (aki magukat albérlőknek nevezik )
Itt a fórum lehet gyűjtőgetni az eseteket !!!!

Ezek nem az én szavaim. De a szabályozásnak valamiféle egyensúlyt kell biztosítani. Régi tapasztalat, hogy kiváltságokat adni nem vezet jóra.

„Akkor hogy megy tovább ?”
A bérbeadó ugyancsak okiratban felmondja a szerződést. Ez pedig így végrehajtható okirat, a végrehajtó akár kényszerrel is kiköltöztetheti a bérlőt.
(A bérlő természetesen pert indíthat a végrehajtás megszüntetése iránt, és kérheti addig is a végrehajtás felfüggesztését. De egyrészt ezt csak akkor kapja meg, ha legalább valószínűsíti okiratokkal, hogy a szerződés nem szűnt meg, másrészt ezeket a pereket sürgősséggel tárgyalják, egy fél év alatt másodfokon is befejeződnek.)

Miért keveritek a dolgokat?

Mindenki, aki szolgáltatást nyújt úgy, hogy az ellenértékét később kapja meg, az kockázatot vállal. Sajnos nagyon sokan kihasználják ezt, vállalkozások, családok mentek így tönkre.
Igazatok, van, szigorúbb törvények kellenének, de az nem lehet, hogy pl. egy lakástulajdonost jobban védjenek, mint egy ácsot, vagy bármilyen vállalkozót.

Éljenek az ácsok, őket is védeni kell.

A római jogban az adóst 1 hónapon belül el lehetett adni rabszolgának:)