Ingatlanügyek

Persze nem értem miért kell ehhez ügyvédhez fordulni?
a nagymama irjon alá egy tartozáselismerő nyilatkozatot,amit a közgyűlés jóváhagy! pont.

Köszönöm szépen a gyors választ. Amennyiben a nagymama nem fizeti a részleteket, természetesen a rám eső részt fizetni fogom. Olvastam, hogy állagmegóvás címén a tulajdonosokat is terheli a költség. Ezzel nincs is baj, csak ne érjen meglepetés.
Köszönöm

„Köteles vagyok-e aláírni ezt az okiratot a gyermekem nevében?”
Nem vagy köteles. De azzal sem jársz jobban, ha beperelik.
Szerintem kell a gyámhatóság jóváhagyása.

(A harmadik kérdés pedig rossz, mert magában foglal egy téves tényállítást.)

Tudod, a tulajdon terhekkel jár.

Tisztelt Fórumozók!

A következőben szeretnék segítséget kérni. Gyermekem kiskorú. Meghalt édesapja, majd a nagypapája. A nagypapa tulajdonrészéből(édesapa után) megörökölte egy ingatlan egy részét. A másik fele a nagymamáé. Rajta kívül még ketten lettek tulajdonosok, így most 4 tulajdonosa van az ingatlannak. Ablakcsere történt a társasházban, amit a nagymama is bevállalt. Mivel nem tudta kifizetni, így a társasház meghitelezte az ő részét, és 10 évre aláírta, hogy havonta kamatosan fizeti vissza a társasháznak. A közös képviselő le szeretne mondani, ezért ügyvédhez fordult, hogy ezt a tartozást ügyvéd előtt lepapírozza, mert így nem tudja átadni az utódjának a ház képviseletét. Küldött levelet minden tulajdonosnak, hogy írjuk alá az ügyvéd előtt, hogy a tartozást elismerjük. A kérdésem a következő. Köteles vagyok-e aláírni ezt az okiratot a gyermekem nevében? Ha igen, tájékoztatnom kell-e a gyámügyet erről? A másik kérdésem, hogy innentől fogva minden felújítást, amit a nagymama megcsináltat, átháríthatja-e (az öröklés arányában) a tulajdonosokra?

Előre is köszönöm válaszukat.

ChuckN,

Ha közös tulajdon esetén bármelyik tulajdonostárs kéri a bíróságot a megszüntetésre, akkor a bíróság azt meg fogja szüntetni.

Csak egy mód van rá, hogy megtartsd a saját részedet : az, hogy megveszed a másik részét is.

Ha nem tudod, vagy nem akarod megvenni a másik felet, akkor a Tiedet fogják elvenni. Vagy a másik tulajdonos veheti meg a bíróság által megállapított áron, vagy árverésen talál gazdára.

Nincs olyan, hogy a bíróság ellenére megtartanád. Ha úgy ítél, elveszik. "Közös tulajdon megszüntetése" jogcímen. Ez nem kívánságműsor.

Igazából az érdekelne, hogy milyen jogcímen kötelezhet engem a bíróság a tulajdonrészem értékesítésére ha én azt egyértelműen nem szeretném egy "közös tulajdon megszüntetése" perben?

Köszönöm a válaszokat, igen örököltem a lakás 1/2 részét, amin a tulajdonjogom van, és meg szeretném tartani. Milyen esetekben veheti el a bíróság tőlem a tulajdonjogomat ha én azt nem szeretném értékesíteni?

„amibe én nem mennék bele”
Éppen ezért tereli bírósági útra, mert te nem akarod.
„szerintem kimeríti a csalás gyanúját.”
A gyanúját aligha, de magát a csalást sem.
Az ingatlan értékét majd a bíróság fogja megállapítani.
Ez a rokonod egy felmenőd, te pedig örökölted az egykettedet, ugye? Nincs jelentősége, csak rákérdeztem.

(egyébként azzal tisztában vagy, hogy ha holtig tartó haszonélvezeti joga van az EGÉSZ ingatlanon, vagyis a te részeden is, akkor az egy elég komoly (életkorától függő) vagyoni értékű jog, és simán lehet, hogy még annyit sem kapsz most a részedért, mint amit írtál?)

Ha bírósági úton tervezi megszerezni a másik felet, akkor egy "közös tulajdon megszüntetése" iránti pert indított (vagy fog).

Természetesen ebben az esetben kutyát nem érdekli, hogy te ebbe nem akarsz belemenni : a bíróság döntése mindenkire nézve kötelező.

Ugyanakkor perben a bíróságot nem fogja érdekelni az ő véleménye se, és az ingatlanbecslő barátja véleméyne sem.

Ha kéred, kötelező lesz kirendelni igazságügyi ingatlan szakértőt, és majd az fogja felbecsülni az ingtlant. Aztán ha véletlenül ő is 11 millióra taksálja, akkor te tévedtél. De lehet 19 millió is. Majd elválik.

Ha a felperes meg akarja venni, akkor a szakértő ára alapján megveheti. Ha egyikőtök se tudná megvenni, akkor akár árverezés is lehet.

Nincs kinél nincs mit panaszolni, le se szard az értékbecslőjét. Vagy megveszi annyiért, amennyit kérsz, vagy bíróságon pert indít. Nem kell eladnod neki, ha nem akarod, de a bíróság kötelezhet majd rá.

Tisztelt Fórumozók,

Az alábbi ügyben kérném előzetes segítségüket:

Egy adott ingatlannak 1/2 részben tulajodonosa vagyok, a másik fél (közeli rokonom) a tulajdonjog másik 1/2 része mellett haszonélvezeti joggal is rendelkezik. Egyéb ügyek miatt a másik fél ki szeretné vásárolni tőlem -bírósági úton- a én 1/2 részemet, amibe én nem mennék bele. A tulajdonrészem kivásárlásához ingatlan szakértőt (értékbecslőt) bérelt fel, aki nem mellesleg a rokonom (távoli, régi) ismerőse, aki a közel 15m Ft-ot értő lakást 11m Ft-ra becsülte, ami engem mélységesen felháborít.

Érdemes panasszal élni valahol és kártérítést követelni -az értékbecslőtől- ez ügyben? Átverés szagot érzek az ügyben, ez a 27%-nyi eltérés már akkora hogy szerintem kimeríti a csalás gyanúját.

köszönettel,
Chuck

És hová lett apa 50 %-a?

Most tied a bátyáddal az a lakás, vagy 50%-ban apátoké? Vagy ez két különböző lakás?

Amúgy:

1. Igen. A válásnak nem kötelező kelléke a vagyonmegosztás. Vagy akár pont ez is lehetett maga a vagyonmegosztás.
2. Lehet. Azzal arányosan, amit megfizettél.
3. Aki követel. Ha perelsz a lakásért, neked.
4. Ki? A bátyád? Apád?

Ha az egyik tulajdonos tulajdonrészét nem érintő változás történik a tulajdoni lapon (akár jelzálog, végrehajtás, terhek, akármi), arról nem feltétlenül kap értesítést.

Hogy érted, hogy az egyik "megváltozott"? Meghízott? Szakállt növesztett? Netán jó útra tért és felhagyott az ivással? Nos, ezek nemigen érdeklik az ingatlan-nyilvántartó hatóságot.

Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy lakásnak két tulajdonosa van és az egyik tulajdonos személyében változás történik, földhivatalnak kell küldeni értesítést a másik tulajdonosnak a változásról?

Tisztelt Fórumozók,
Azalábbiakban szeretnék véleményt kérni.

1. Apa-anya elvált, válás után az apa nevén maradt a lakás 50%-a. Apa 40 éve elköltözött, lehetséges, hogy váláskor nem rendezték a tulajdonviszonyokat és még a mai napig az övé a lakás fele?
2. Mivel az apa elköltözött, én fizettem ki a lakás részleteit. Lehet valahogy elperelni a tulajdonjogot attól, aki ott sem lakott a lakásban és ráadásul a vételárat sem fizette meg?
3. Ha igen, kinek kell bizonyítani a kifizetést?
4. Most bátyámé a 75%, enyém a 25% a lakásból. Tehet –e valamit ellenem, mert nem szeretném eladni a lakást?

Elöntötte a mocsár?

Bár ebből nem az következik, hogy a felét örökölted :

„örökhagyó tulajdonában álló egeszét: 9,2 millió Ft.”

De akkor mi lehet az oka ennek az alacsony értéknek?

„A 2013 csak az ingatlan értékbecslese miatt érdekes.”
Értem. Akkor volt 17.6M az értéke, majd 2015-ben 9.2M. Ez több mint furcsa.

Első blikkre azt mondanám, hogy csak az ingatlan FELE volt a 9.2M, azt örökölted most, az volt édesanyádé. A másik fele nem volt még édesapádé, vagy mára tied, vagy akárki másé 2015-ben? Ha igen, az sokat számítana az adónál.

Tisztelt Fórumozó!

A 2013 csak az ingatlan értékbecslese miatt érdekes.
Tegnap délután írtam a fórumba, de nem látom előzménykent.... Az Ügyvéd ÚR válaszolt is rá.

„asszem másik topikban”
Ja, akkor jó. Lényeg, te értetted. :)

wers,

asszem másik topikban

Edith,

„Édesanyám 2013-ban vásárolta az ingatlant”
Ha örökölted, akkor már nem számít.

„Jól értelmezem, hogy az adómentesség 2020 január 1-jétől lesz érvényben?”
Igen.

Edith85, én nem nagyon értem, mit szeretnél kérdezni. Vagy volt valami előzmény, amit nem látok?

Tisztelt Ügyvéd ÚR!

Köszönöm a gyors válaszát.
Édesanyám 2013-ban vásárolta az ingatlant. A hagyatékátadó végzésen az szerepel, "hogy az örökhagyó hagyatékát x helyrajzi számon felvett, kivett lakóház és udvar ingatlan nyílvántartási megnevezésű ingatlannak a tulajdoni lap II. rész 6. pontja szerint az örökhagyó tulajdonában álló egeszét: 9,2 millió Ft. (Az ingatlan az ELMŰ Hálózat Kft. Javára 7 m2 területreszre bejegyzett vezeték jog terheli.) "
Jól értelmezem, hogy az adómentesség 2020 január 1-jétől lesz érvényben?

Köszönettel, Edith85

Nem kérheti el tőled, de ha értéknövelő, akkor eladáskor hivatkozhat rá, ha bizonyítja, hogy ő fizette, és akkor kérhet nagyobb részt az eladási árból. A biztos az lenne, hogy ha most tisztáznátok, és írásba foglalnátok, hogy tőled építhet, de a saját költségére és veszélyére.