Ingatlanügyek

Az baj. Neked értened kéne.

„Az pedig itt nincs”

Mármint, ha átjön a kertembe dolgozni. Önmagában.

De ha letapossa a buxusaimat, betontörmelékkel szórja tele az eperágyásaimat, és az állványzattal összetöri a kerti szökőkutamat, akkor igen. Márpedig a kár ebből van... vagyis továbbra sem értem a különbségtételt. :)

Egyszerű: a kártérítés egyik feltétele a jogellenes magatartás. Az pedig itt nincs. Ezért kártalanítás. (Aminek a további feltételei ugyanazok.)

KBS,

értem, köszi a javítást.
(Mondjuk nem értem, hogy ha a károkozás ezek szerint az általános kárfelelősség alapján megy, akkor minek szerepel egyáltalán a mondatban : hiszen az evidens. Mármint, ha valamit összebarmolnak, azt megcsinálják vagy megfizetik.)

A kártalanítás itt nem használati díjat jelent, hanem a tényleges már megtérítését. Ha nincs kàr, nincs térítés se.

viharmadár,

„Ptk. 5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]
(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.”

Meg kell engedned, hogy leszigetelje a házát.
Ezért kérhetsz használati díjat - ez azért jó, ha mondjuk napidíj, mert akkor a melósok is csipkedik magukat, és nem három hónapig fogják teleszórni malterral a kertedet.
Vissza kell állítania eredeti állapotba a te területedet. Érdemes lefényképezni, esetleg mindezt írásba foglalni, szerződést kötni vele.

Természetesen nem építhet a telkedre semmit. Ha az szükséges vagyon- vagy balesetbiztonsági szempontból, akkor kérheti bíróságon. A betonjárda nem az.

„Ptk. 5:28. § (1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő

1. a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
2. a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy
3. az egész földet vásárolja meg.

(2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha

1. a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy
2. a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.

(3) A bíróság a szomszéd által választott jogkövetkezmény helyett az (1) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat. Nem alkalmazhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen mindkét fél tiltakozik.

5:29. § (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő

1. az épületet bontsa le; vagy
2. a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa tulajdonába.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a szomszédot - választása szerint - megilletik a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályokban foglaltak szerinti jogok.
(3) A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik. A túlépítőt megilleti a beépített anyag elvitelének joga.”

A szigetelés szükséges túlépítés. A járda nem.
De miért akarja, ha úgysem tud járni rajta, mert a te telkeden van?

Szil14,

„Kérdésem, hogy van joga kérni így utólag az ingatlan-nyilvántartásba vételt?”
Kérni bármit lehet.

„Nekem van jogom utólag lakáshasználati díjat kérni az én tulajdonrészem után? Ez hány évre kérhetem visszamenőleg?”
Sajnos visszamenőleg nem kérhetsz, de a költségeidet, ami a lakással kapcsolatban felmerült, azt kérheted.

„Ezen kívül súlyosbítja a helyzetet, hogy elmekóros az apa, és lehet gondnokság alá szükséges helyezni. Mit tehetek, hogy az ingatlan a nevemen maradjon?”
Kérheted te is, hogy maradjon. Ha apád perel, akkor majd a bíróság eldönti.

„Az ingatlan eladását mennyire akadályozhatja?”
Amíg nem bejegyzett tulajdonos, és pert sem indított, semennyire, de ki fogja megvenni lakottan, ha nem akar elköltözni?

Szil14
Ha írásban mondott le,akkor nincs miről beszélni.
Ha nem, - szerintem - akkor sem,mert a hagyatéki tárgyaláson sem terjesztett elő igényt.
.
Add el az ingatlant, és vegyél neki egy lakást.

viharmadar

„jött azzal hogy ő bizony le szeretne rakni a ház fala tövébe 40 centi széles beton lapokat végig”

Szerintem a saját területén kellene neki bármit tervezni-megcsinálni. Az, hogy a falat meg akarja csináltatni, az teljesen rendben van, de úgy kell neki azt is, hogy a te füves területed ugyanolyan szép és jó állapotban maradjon. A hungarocell szigetelést szerintem nem teheti csak úgy meg, de ez az én laikus véleményem egyedül. Jól sejted, az már a te területedből venne el és nem lehetséges, csakis ha hozzájárulsz.

Tisztelt szakértő.
Tanácsot szeretnék kérni.
Minap megkeresett a szomszéd hogy meg szeretné csináltatni a háza falát ami az én udvaromra néz.ez mind rendben is lenne de jött azzal hogy ő bizony le szeretne rakni a ház fala tövébe 40 centi széles beton lapokat végig.Kérdésem az lenne hogy tehet e ilyet,az én befüvesitett kertembe? És még egy kérdés ha szigeteli a falat 10 centis hungarocellel,
azt minden esetben megteheti még akkor is ha az én területemből vesz el teret?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt szakértők!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben.
A nevemen szerepel egy ingatlan 1/1 arányban. Azonban van egy tulajdonos, aki nem került fel az ingatlan-nyilvántartásra (apa) és az ingatlan 25% az-az kb. negyede az ő részét képezné. Sajnos ezt az állapotot így örököltem meg. A szüleim elváltak a vagyonmegosztás mindezt pontosan tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos (apa) a hagyatéki tárgyalás után lemondott arról, hogy a nyilvántartásra felkerüljön, cserébe kérte, hogy az ingatlant használná és segítsek felújítani. A hagyatéki tárgyalást követően így én vállaltam, hogy az ingatlanon észlelt sürgős javításokat, felújításokat elvégezzem saját költségen, és a tartozásokat is rendeztem. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos (apa) 5 év eltelte után most közölte velem, hogy kéri a felvezetést bírósági úton az ingatlan nyilvántartásra, és persze továbbra is lakni akarja az ingatlant. Külön megállapodást mi nem kötöttünk erre sajnos, a hagyatéki végzés viszont tartalmazza azt, hogy nem adott be igényt a nyilvántartásba vételre, pedig a közjegyző erre törvényes időt hagyott neki.
Kérdésem, hogy van joga kérni így utólag az ingatlan-nyilvántartásba vételt? Nekem van jogom utólag lakáshasználati díjat kérni az én tulajdonrészem után? Ez hány évre kérhetem visszamenőleg?
Ezen kívül súlyosbítja a helyzetet, hogy elmekóros az apa, és lehet gondnokság alá szükséges helyezni. Mit tehetek, hogy az ingatlan a nevemen maradjon? Az ingatlan ügyeinek intézése most is döcögősen megy, mert az elmeállapota miatt nem tudok vele megegyezni! Az ingatlan eladását mennyire akadályozhatja? Az eladást követően a saját részéből kis lakást vennénk neki.
Haszonélvezet nincs!
Minden tanácsot előre is köszönök!

nem.

Szép napot!

Szeretnék egy kis segítséget kérni, kivitelezőtől vásároltam szerkezetkész (fűtés kész) házat, a ház átadásával le lett zárva az e-napló is. A kérdésem az lenne, hogy kell e fogadnom egy hozzá értő embert, aki újra nyit egy befejező munkáról szóló e-naplót vagy a befejező munkák (glettelés, festés, burkolás) már nem e-napló kötelesek?
Köszönöm a segítséget!

Üdvözlök mindenkit a fórumon !
Közigazgatási-Ingatlanos perekben , ügyekben jártas jó ügyvédet keresünk , Budapest - Vecsés - Üllő - Monor térségben . Megköszönném ha tudtok ilyet ajánlani !

Nagyon szépen köszönöm!

Akkor az egy fel nem dolgozható mezőkód a végrehajtó nyomtatványában, és véletlenül maradt úgy. Merthogy a végrehajtó nem betűről betűre készíti el a hirdetményt, hanem gombokat nyomogatva, és nyomtatás előtt még a képernyőn legfeljebb egyszer átfut rajta azzal, hogy "rohadjon meg, így is jó lesz".

Így szerepel:

Tulajdoni hányad: 1/2+1/2= 2/2 ( Nem feldolgozható)

„Amit viszont nem értek, hogy mögötte zárójelben az a mondat van, hogy Nem feldolgozható”
Ezt mi sem értjük. Mi mögött áll ez zárójelben?

Kedves Fórumozók,

a következő értelmezésében szeretnék segítséget kérni:

Végrehajtás alatt álló ingatlannál a tulajdoni hányad 1/2 + 1/2= 2/2 . Eddig rendben van, gondolom két tulajdonos van, és mindkettőnek a részét árverezik, vagyis az egész házat (??). Amit viszont nem értek, hogy mögötte zárójelben az a mondat van, hogy "Nem feldolgozható".

Ez jelent valamit nekünk, ha licitálni szeretnénk? Nagyon fontos lenne, ha valaki tud, legyen kedves segíteni!

Köszönöm szépen előre is!

Zs.

Van egy furcsa szakma, amelynek művelői ilyesmivel foglalkoznak. Ügyvéd vagy hogy is hívják...

felújításért tulajdoni arány változtatás
Üdvözlöm
Egy kft és egy magánszemély 50-50% osztatlan közös tulajdonában áll egy budapesti kétlakásos családi ház 20 éve. A családi kft-ben a magánszemély ⅙ tulajdonos, nem ügyvezető, nem alkalmazott, munkát nem végez.
A magánszemély 2012-ben jelentős értéknövekedést létrehozó felújítási munkálatokat végzett saját finanszírozásában az egész házon és 1999-2019 között minden más karbantartási, felújítási költséget is csak a magánszemély fizetett.
Ezen költségek ellentételezéseként a taggyűlés (mindenki) azt szeretné határozni, hogy a kft tulajdonrésze 50%-ról 30%-ra csökkenjen, a magánszemélyé 50%-ról 70%-ra nőjön.
Milyen szerződéssel lehet ezt elérni?
A lakóingatlan négyzetméterre nem változott, emeletráépítés nem történt, egy alapos felújítás történt (belső falakat bontottunk és építettünk, szigeteltünk, aljzatbeton csere is volt, teljes elektromos, víz-, fűtésrendszer csere, lépcsőcsere, az összes ajtó és ablak cseréje).
Ráépítési szerződés így alkalmatlan a feladatra?
Adásvételi szerződést lehet úgy kötni, hogy a kft-nek ne keletkezzen bevétele (hiszen az jogalap nélküli gazdagodás lenne), a magánszemély ne pénzzel fizessen most, hanem csak az értéknövelő beruházást ismerjék el, pénzfizetés nélkül?
Ajándékozási szerződést köthet a kft és a magánszemély? Ekkor a 9% ajándékozási illetéken kívül kell szja-t, ehót, osztalékadót fizetni? Milyen adót kell még fizetni?
Milyen szerződés típus felel meg e tulajdonrész változtatás céljára?
Ön mennyiért írja meg és jegyzi ellen a szerződést?

Szerintem a szomszéd megvenné!
ha egyedül lakik ott,nem érdemes belemenni a konflktusokba.
lehet,hogy igazat adnak neki,de mire megy vele?
.
érdemesebb eladni.

Tisztelt Jogi Fórum!
Adott egy faluhelyen lévő két családi házas ingatlan, gazdasági udvarokkal, kertekkel, mely ingatlanok külön helyrajzi számon szerepelnek, külön tulajdont képeznek, azonban ún. közös udvarban helyezkednek el, egy bejárattal.
A telkek felosztása (dédszüleink idejében, tehát nagyon régen) úgy történt, hogy az egyik családi ház az utcafronton épült, konyhakerttel. Mögötte egy vonalban a másik ház.
Ezt a területet követik a gazdasági udvarok - telekszélesség fele-fele arányában hosszában szétosztva. Majd következnek a gyümölcsös és szántó művelésű kertek, szintén hosszirányban kettéosztva. Szolgalmi jog egyik telekre sincs bejegyezve.

A hátsó házban lakik egy 6 tagú család, akik 5 gépkocsival rendelkeznek, mindenki külön autóval közlekedik, naponta jön-megy, valamennyien az udvarukban parkolnak úgy, hogy mi, akik az első házban lakunk nem tudjuk akadály nélkül megközelíteni a saját gazdasági udvarunkat, sem a kertünket. Ők a főbejárati kaput soha be nem csukják, annak karbantartásában, javításában részt nem vesznek. Megbeszélni, vagy értelmes ember módjára szót érteni velük nem lehetséges, minősíteni nem szeretném őket.A viszony már teljesen megromlott.
Nővérem, aki az egész elszenvedője -lévén ő lakik ott egyedül - felkereste a helyi jegyzőt. A jegyző azt mondta, hogy ő a szolgalmi joggal nincs tisztában (nem is csodálkozom, hiszen "Bugyberek" községről beszélünk), kérjen a testvérem birtokvédelmet. Ezzel nem vagyok tisztában, hogy pontosan mit jelent, bár a jegyző sem magyarázta el.
Szeretném kérni a Tisztelt Fórumozók segítségét, hogy mit tanácsolnának erre a lehetetlen és már élhetetlen helyzet megoldására. Ja, eladni nem lehet, hiszen mai világban már ki akarna egy "közös lovat", főleg egy hátrányos helyzetű kistelepülésen?
Mindenki segítségét előre is köszönöm.

@Brusika: Véleményem szerint az építésügyi hatóság határozatával szemben fellebbezést lehet benyújtani, ha a másodfokon eljáró hatóság is ugyanígy dönt, akkor pedig pert lehet kezdeményezni. De a határozat jogorvoslati része általában pontosan tájékoztat erről.

Ugyanakkor javaslom ügyvéd felkeresését és megbízását, ha neked lényeges az a 3 nm terület.

(Megjegyzem: nem "lakossági feljelentés" történt, hanem bejelentés. Feljelentés bűnügyek esetén van, arról pedig nem írtál, hogy rendőrségen kihallgattak volna.)

Tisztelt Jogifórum,
Földhivatali ingatlanbejegyzés szerinti 47 nm alapterületű házrészt vásároltam wekerletelepen, ami műemléki jelentőségű terület. A házrész eredeti területe 44,66 nm amihez a 1991-es Alapító okirat és wekerletelep helyrajzi térképe szerint szélfogó előtér tartozik, ennek fele része az ingatlan alapterületébe beszámításra került.
A szélfogó romos volt így fala és tetőszerkezete elbontásra majd azonos méretben új falazattal újraépítésre került (az alap maradt). Lakossági feljelentés folytán, hivatkozással arra, hogy az újraépítés nem tekinthető felújításnak az építésügyi hatóság bontást rendelt el és a 1910-es építéskori homlokzat visszaállítása kívánatos (szélfogó előtér és bármi toldalék nélkül).
A bontás révén az általam vett ingatlan 47 nm alapterülete 44 nm-re csökken. Ilyen esetben mit lehet tenni a vásárolt és bejegyzett alapterület megtartására?
Segítségüket előre is köszönöm!