Társasházak jogásza!

Üdv,

Társasházunkban múlt év elején ablakokat-ajtókat cseréltetett az egyik lakó. Már régóta mondogatta a lakógyűléseken hogy az összeset ki kéne cserélni (2018-ban épült a ház) mert neki nem tetszik a minőségük. Nem született erről semmiféle döntés, csak morgott a fickó. Gondoltuk, hogy saját maga kicseréltette, kifizette. A cseréket végző munkások főnökét kérdeztem hogy ki fogja ezt fizetni, de azt mondta hogy a lakás tulajdonosa, az xy úr. Meg is nyugodtunk. Majd a múlt évi elszámolást kierőszakolva a képviselőtől, benne szerepelt kiadásként a nyilászárók cseréje a társasházon. Millió feletti összegben. Kiderült, hogy a lakás tulajdonosa számlát kért a társasháznak, majd ő kifizette a saját pénzéből a szerelőket, aztán később beadta a képviselőnek a számlát, aki a társasház pénzéből átutalta neki az összeget.
Szerintem ez több ponton sem áll meg:

• a lakások nyilászárói a lakásokhoz tartoznak, nem a társasházhoz
• nem történt szavazás a cseréről, senki nem tudott róla
• nem kérhet csak úgy számlákat a th nevére egy lakó
• a képviselőnek nincs mire fel átutalni összeget a lakó számlájára, már csak azért sem mert nem végzett semmilyen munkát, nincs számla az utalás mögött (a számlán xy kft. van, nem a szomszéd neve)

A képviselő szerint jogosan járt el, mert:

• a nyilászárók a társasház részei, mivel a külső falon vannak
• mivel megbíztuk, ezért a ház állagának megóvása érdekében önálló döntési joga van, mivel itt egy vészhelyzetet hárított el (állítólag becsepegett a víz az egyik ablakon ha nagy vihar volt)
• az utalással kapcsolatban a lakót mint megbízottját említette, aki teljesen jogosan előlegezte meg a munka összegét, amit ő aztán kiegyenlített. Inkább meg kéne köszönnünk a szomszédunknak.

Érdemes lehet ezzel bíróságra menni? Megállna a hűtlen kezelés, sikkasztás? Mert szerintem ez az. Köszönöm!

Az új húsnak kevés az esélye.

Mellesleg, ha a társasház régi lakói közül valóban "többen állnak sorban" a tárolóért, akkor elég csekély az esélye egy ilyen határozat elfogadásának.

Belekezdeni sem érdemes.

Legfeljebb úgy, hogy előbb körbekérdezi a tulajdonostársakat, végülis, ha meggyőzi őket, hogy ez nekik is érdekük (egyszer mindenki eladja-elajándékozza-továbbörökíti az ingatlanát), akkor akár még lehet is belőle valami.

Azt se tudja, milyen határozatot szeretne. Márpedig szövegszerű javaslat kellene.

Mielőtt eladod a lakást kérd a közgyűlés hozzájárulását az uj tulajnak. Most csak írásban szavazhatnak róla.

(És még most sem bérlet.)

Nem.

Köszönöm a válaszokat.
Igen, a közgyűlés valóban, de valamilyen úton nem lehet biztosítani, hogy a lakás következő tulajának "előjoga" legyen a bérlésre?

pcsillus,

A társasház közös tulajdonának hasznosítását a közgyűlés dönti el. Feltehetőleg van erről egy határozatotok.

Nem bérlet az.

Tisztelt Fórum!

Épp panellakás eladása előtt állunk, ahol a tulajdonunkat képező lakás mellé társul egy bérlemény pincehely is. A pincehely osztatlan közös tulajdon, annak idején a nagyszüleim intézték bérleti szerződés formájában a háztól. Ez nem a lakás tartozéka, tehát nincs feltüntetve a tulajdoni lapon sem, értelemszerűen.

A kérdésem a következő:
Mivel a közös képviselő kardoskodik amellett, hogy miután a lakás eladásra kerül, így a bérleti szerződés megszűnik, tehát kötelességünk visszaadni a háznak a pincét. Ezzel nincs is semmi gond, viszont a vevőnket a tovább bérlése érdekelné. A közös képviselő szerint ő egy "képzeletbeli sor" végére kell hogy beálljon, mert előbérleti joga van előtte annak, aki már évek óta ott lakik, így ez számára nem biztosítható továbbá. (én azt gondolom, hogy itt "valami más" is állhat a háttérben, de ez csak az én gondolatom)

Nincs esetleg valami olyan "praktika", ami alapján biztosítható lenne a pince tovább bérlése az új tulajdonos számára??

Értem ezalatt, például, hogy előbérleti joga lenne a többi lakóval szemben, ha első lépésben 1/2 tulajdonos lenne csak mellettünk, majd a későbbiekben a másik felét is átíratnánk a nevére??

Szerintem valamilyen formában ezt meg lehetne oldani, biztos hogy nem úgy működik, hogy a közös képviselő "szimpátia" alapján dönti el, hogy ki a következő bérlő?!?!

Tanácsukat, válaszukat előre is köszönöm!! Ha esetleg kapnék egy erre vonatkozó jogszabály hivatkozást, megköszönöm.
(elég fontos pont ez az adásvétel során)
Köszönöm

Aki ezt a közös tulajdonu parkolót kitalálta,az sem normális.

Ja, és ha olyannak adsz el, akinek elővásárlási joga van a dologra, akkor a többi, vele egy sorban jogosultat nem kell megkínálni.

Szerintem az a lemondás legfeljebb az aláírók között lehet érvényes. De abban se vagyok biztos, a jogérzékem bizsereg.

Kedves fórumozók!

Egy 190 lakásos társasházban élek, aminek a pince szintjén teremgarázs van, ami egy osztatlan közös tulajdon. Van itt nekem egy autóbeállóm, amit el szeretnék adni. A kérdésem az, hogy akkor is értesíteni kell-e az összes elővásárlási joggal rendelkező tulajdonost, ha olyan venné meg, akinek szintén van elővásárlási joga?
A másik kérdésem pedig az, hogy van-e egyáltalán elővásárlási jog, ha a társasházi alapító okiratban ez szerepel:
„"A Ptk. 145.§(2) bekezdésével ellentétben, az osztatlan közös tulajdonú parkolók vonatkozásában a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog nem illeti meg.”"

Csak a trollok miatt egészítettem ki.

ragyasdezso

A (3) bekezdést én is idéztem, az benne van az én szövegemben is.

Szomorú örökös
Az is benne van az átmeneti időre:
14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).
(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.
(3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.

MajorDomus

„Mielőtt neked tulajdonitanák a fórum okosai”

Velem is tegnap csak úgy „szembe jött”. Ezért tettem ki „idézet” formájában, hogy eszébe ne jusson senkinek ez, mivel valóban nem az én kitalálmányom. Bár tuti, hogy egyiknek-másiknak tuti megfordult a fejében, de ők már így fognak szerintem meghalni. :-)

Mielőtt neked tulajdonitanák a fórum okosai,ird oda hogy 102/2020(04.10) kormányrendelet.

Fontos szabály a jelen helyzetre a társasházaknak:

„Fő szabály szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

A főszabály ellenére közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével - írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg. Annak módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni. Ha a közös képviselő megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő az új közös képviselő megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni. Amennyiben a közös képviselő nem képes a feladatait ellátni, úgy az új közös képviselő megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.”

Na,ezért kellene egy használati megosztási szerződést kötni,s azt betartani.

A közös használatba - ha mást nem akadályoz - szerintem belefér az, hogy arra nyílik a kapu. Konkrétan nem tilos ez, ha nincs direkt kikötve, akkor lehet.

Balu9208

„a kozos kocsik lejarata es a hatso szomszed "ugymond telkenek a hataran" letrehozott keritesen az automata ajto nyilhat-e a kozos telekreszre, ami ugye az autok beallojahoz vezet le.”

Még így is eléggé zűrzavaros a leírás, de talán érhető is kicsit. Milyen automata kapuról van szó? Szárnyas vagy tolókapu? És valójában nem is igazán értem, miért zavaró az, hogy egy-egy kinyitáskor nagyon rövid ideig az a kapu rányílik a „közös” részre majd visszacsukódik.

Koszonom a valaszokat, igazabol egy helyrajzi szamon ugy helyezkedik el az ikerhaz, hogy az utcafronton van az egyik epulet, mogotte a masik egy fallal osszekotve, ezaltal lett ikerhaznak nyilvanitva valoszinusitem. A ket haz kozott pedig autobeallok lettek kialakitva. Ahhoz, hogy lejussunk a kocsibeallohoz az utcafronti haz telkenek a szelen lett kijelolve kozosen hasznalhato resz. Mind2 epulethez jar egy-egy kisebb telekhanyad amihez a masiknak ugymond semmi koze. Ez meg az epito okiratba lett lejegyezve.
Innen eredt a kerdesem miszerint a kozos kocsik lejarata es a hatso szomszed "ugymond telkenek a hataran" letrehozott keritesen az automata ajto nyilhat-e a kozos telekreszre, ami ugye az autok beallojahoz vezet le.
Remelem igy mar egy fokkal erthetobb. :)