osztatlan közös tulajdon

Tisztelt szakértők!

1. Egy osztatlan közös 4 lakásos társasház egyik lakására vonatkozó tulajdoni hányad árverésen való megvétele esetén kérhetem-e a kiürítést a végrehajtótól? Honnan fogja tudni a végrehajtó, hogy mit kell kiürítenie? Mi van akkor, ha nincs megosztási szerződés vagy az alapító okiratban sincsenek a tulajdoni hányad megosztására vonatkozó szabályok egyértelműen leírva?
2. Ha a végrehajtó az árverési hirdetményben nem tüntette fel, hogy beköltözhető, vagy lakott az ingatlan (lakóingatlanról van szó), de mégis fennállnak a lakottság feltételei, akkor végrehajtói kifogással vissza tudom-e szerezni egyszerűen a pénzem, vagy pereskedhetek?
3. Fordítva is igaz, hogy az adós megtámadhatja-e az árverést azzal az indokkal, hogy a végrehajtó nem tüntette fel a hirdetményben az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését?

Előre is köszönöm a segítséget:
Gyula

"Honnan fogja tudni a végrehajtó, hogy mit kell kiürítenie?"
Csak tudja tán a végrehajtó, hogy mit árverez!

Azt lehet, de azt nem biztos, hogy hol!

Osztatlan közös tulajdonnál honnan kerúl elő alapító okirat? Ha van alapító okirat akkor az társasház. ha társasház akkor abban a tulajdoni hányadok és a lakás pontos (emelet, ajtó stb ) meg van határozva.
Kezdjük előlről a kérdés feltevést.

• értelmezni kéne a kérdést, és annak tartalmát

Osztatlan közös tulajdon esetén, ha van bent lakó tulajdonostárs, akkor az törvénynél fogva lakottan árverezhető, így szerintem ott a végrehajtó kiürítést nem foganatosíthat.

Azért ez így nagyon karcsú magyarázat.Ha osztatlan közös,ha társasház, tulajdoni hányadok mindenképpen léteznek. én azért megkérdezném ? miért árverezik? A tulajdonostárs adós társ volt -e? Vagy kezes?
Mert ezt nem tisztázta a kérdező.

,, Ha van alapító okirat akkor az társasház. ha társasház,,

Egyáltalán nem biztos!

Csak 6 lakás felett kötelező társasházként működni.

Ettől függetlenül van Alapitó Okirat.

Most akkor az osztatlan közös tulajdonnak is van alapító okirata????????Na ne mák
Adós? adós társ volt -e??? ez itt a kérdés válsszataok

Már hogyne lenne! Minden olyan ingatlan esetén ahol 2 lakásnál több van!

Azt a tulajdonosok döntik el, hogy a társasházról szóló CXXXIII, évi tv vagy a Ptk alapján kívánnak működni. Ez a joguk max. 6 lakásig illeti meg őket.

Tisztelt Szakértők!
Osztatlan közös termőföld esetén, ha valaki a tulajdoni illetve a bérelt résznél többet használ, köteles-e földbérletet fizetni?
Úgy jártam, hogy lejárt a földbérleti szerződésem (bérbe adó voltam)az év végén és nem újítottuk meg. Mivel a bérlő keveset kínált. (piaci ár 2/3-át)
Viszont az egész terület el van vetve búvázával.

A kérdés, hogy nekem megjár-e a földbérleti díj ez évre?

Ha nincs bérleti szerződés, akkor nyilván nem járhat bérleti díj. De ha valaki úgy használja a tulajdonodat, hogy nem állapodtatok meg az ingyenességben, akkor valami ellentételezésre jogod van.

Köszönöm a választ!

12 zsák búza?

Két testvér örökölt egy ingatlant 1/2 -1/2 rész arányban, amelyben eddig az egyik szülő lakott, a másik 10 éve meghalt. Most a másik szülő is elhunyt. Az ingatlanban jelenleg nem lakik senki.
Az egyik tulajdonostárs nem ad kulcsot a másik tulajdonostársnak,kizárta.
Ebben az esetben a felmerülő költségek (pl.: rezsiköltség kit terhel, kinek kell megfizetni?
Amelyik tulajdonostárs nem tudja birtokba venni a tulajdonrészét, (többszöri kérés ellenére sem) kérhet-e használati díjat a másik tulajdonostárstól?

Még az előbbivel kapcsolatban kérdezem: hogy a szolgáltatók által kibocsátott számlák megfizetését az a tulajdonostárs fizesse, akinek a használatában van az egész ingatlan.

Egyetemlegesen felelősek az ingatlan terheiért. A terheket az Ingatlanra terhelik a szolgáltatók.

Egyezzetek meg, ha nem megy kérni kell a közös tulajdon megszüntetését!

Kérhet-e használati díjat az a tulajdonostárs a saját tulajdoni hányada után, amit nem tud birtokba venni a másik tulajdonostárs birtokolja az egész ingatlant?

Akkor kérhet többlethasználati díjat, ha megpróbálja birtokba venni, de a másik fél ezt kifejezetten megakadályozza.

Köszönöm a választ.

Többszöri kérés ellenére nem ad kulcsokat.
A rezsiköltség felét viszont ennek ellenére meg szeretné fizettetni, ami szerintem nem jogos.

Nyilván nem. Küldjél neki ajánlott-tértivevényes levelet, hogy meg szeretnéd kapni a kulcsokat, és mint osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosa, használni is szeretnéd. Ha nem teszi lehetővé a használatot, akkor a részed után használati díjat fogsz felszámítani, és minden rezsiköltség őt terheli. Szabj erre neki egy kis időt, mondjuk egy hetet, és írd bele, hogy ha nem jelentkezik, akkor közös tulajdon megszüntetése iránt pert indítasz a bíróságon.

Ha nem enged be, akkor a per alatt majd hivatkozhatsz a levélre, ez alapján az esetleges rezsi tartozást is neki kell majd állnia, és valszeg a használati díjat is érvényesíteni tudod. Ami sok hónap is lehet bírósági eljárás esetén.

Nyilván igen!

A rezsikôltségnek csak azt a részét kell a,, kulcsos,, tulajnak fizetnie, ami a használattal kapcsolatos(villany, gáz szemétdij) ami egyéb költség, helyi adó,felújítási költség, annak felét a kizárt tulajdonosnak is viselnie kell.

A többivel egyetértek.

Az a kérdés, hogy Isme mit akar az ingatlannal?

Ha nem akar beköltözni, akkor jobban jár a használati díjjal, vagy közösen adják ki. Ha el akarja adni, s a,, kulcsos,, nem járul hozzá, akkor marad a per.

Köszönöm a választ.

Milyen jogszabályra hivatkozva lehet használati díjat kérni?

A Ptk. kozos tulajdonra vonatkozó szabályai alapján.

Ügyvéd javallott.