osztatlan közös tulajdon

Köszönöm

Sok sikert!

Tisztelt Szakértők!
A bíróság megszüntette a közös tulajdont úgy, hogy megválthatom a tulajdonos társ tulajdoni hányadát. Érdeklődnék, hogy ilyenkor kinek kell az adásvételi szerződést készíttetnie? ( Megbeszélés kizárt, a tulajdonos társ kiskorú, gyámjával lehetetlen beszélni rossz viszony miatt.)
Köszönöm: Sokk.

Az átruházás költségeit szokásosan a vevő viseli.

Kösziii!

A szerződést meg ügyvéd!

Tisztelt Szakértők!

Azonos cipőben járok, mint Isme (fél tulajdon örökség, nincs kulcsom). A kérdésem az, hogy ha apósom megveszi az én 1/2ed tulajdoni hányadomat (csak azért, hogy én pénzemhez jussak, hogy idén végre befejezhessük a házunkat a feleségemmel) és ő utána egyből közös tulajdon megszüntetése iránt pert indít nem fog-e negatív elbírálás alá esni az eljárás során, hogy akkor minek vette meg ha egyből perel utána? Azt tudni kell, hogy a tultárs által megjelölt áron meg akarta venni a tultársamét, de az visszalépett végül, így maradt a közös tulajdon, amitől szabadulnánk. Köszönöm!

Ha valaki vásárol egy résztulajdont, majd szeretné megszerezni az egészet, akkor ez nem lehet szerintem semmikeppen sem joggal visszaeles.

En annyit tennek, hogy a vasarlas utan jeleznem a tultarsnak, hogy mint uj tulajdonos, szeretne az egeszet megszerezni, a kozos tulajdont megszuntetni, ezert felajanlani egy meltanyos osszeget a reszeert. Ha nem fogadja el, akkor pert kell inditani, nincs mas modja a kozos tulajdon megszuntetesenk.

Aztan hogy a birosag mit itel megvaltasi arnak, az majd kiderul.

Persze a penzmozgasok legyenek rendben, ne kothessen bele a tultars, hogy csak szinlelt a szerzodes, es valojaban Te fizeted ki a megvaltast. Persze, csaladon belul ez is athidalhato kolcson vagy ajandek nyujtasaval.

„Ha valaki vásárol egy résztulajdont, majd szeretné megszerezni az egészet, akkor ez nem lehet szerintem semmikeppen sem joggal visszaeles.”
De igen. Nagyon is. Tudod, aki nem akar közös tulajdont, az ne vásárolja be magát közös tulajdonba.

Közmondás: Engedd be a tótot, kiver a házadból.

Köszönöm a hozzászólásokat! Kedves KBS! A szituáció miatt remélem csak, hogy nem joggal való visszaélés, hiszen a társtulajdonosom ügyvédjén keresztül megüzente, hogy mennyiért hajlandó odaadni nekem az ő részét. Én ezt az ajánlatot elfogadtam, az ügyvéd szólt neki, erre ő visszalépett (az ügyvéd is visszalépett, vagyis felmondta a megbízását). Lassan egy éve folyamatosan meghiúsítja az eladást is. Az apósom csak azért venné meg, mert így befejezhetném a házunkat, de mivel a férjemmel még nincs közös gyermekünk, viszont nekem az előző házasságból van, így azt a pénzt amit ad nekünk a házba forgatnánk, velem pedig ha bármi történne a férjem "pénzénél lenne", mivel a gyermekem miatt nem szeretne a mostani házban tulajdonjogot és én is ezt tartom szerencsésebbnek, de itt azért kb. 15 millióról van szó.

Tehát akkor ezek szerint nem biztos, hogy nem minősül negatívan a bíróság előtt a kivásárlás.... Akkor tovább törjük a fejünket!

Még azt elfelejtettük megkérdezni, hogy ajándékozás esetén is belefuthatunk a joggal való visszaélésbe? Ez nekünk kedvezőtlenebb az értékesítés esetén felmerülő szja miatt, de még így is megérné ha ez az ára a megszüntetésnek.

Marcsi35!

1/2008.(V.19.)PK.vélemény:

VII. A Ptk. 147. §-a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. E jog érvényesítésének időbeli korlátozásáról a jogszabály nem rendelkezik, a Ptk. miniszteri indokolása arra utal, hogy a megszüntetés jogának visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértő gyakorlása ellen a Ptk. 5. §-a védelmet nyújt. Ilyen joggyakorlásként értékelhető például az, ha valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát és rövidesen közösségmegszüntetési perrel lép fel az anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült bennlakó tulajdonostárssal szemben. Megtörténhet, hogy a bennlakó tulajdonostársnak hibáján kívül elnehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasználni, miként az is, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, hogy annak inkább zaklatási jellege van.

KBS,

elfogadom az álláspontot, azokban az esetekben pl., amiket dorka itt belinkelt alant.
Úgyhogy általánosságban lehet a joggal való visszaélés.

A konkrét eset viszont szerintem nem az. Volt egy ajánlat, el lett fogadva, majd mégis visszaléptek. Ha ezutan az após megveszi a részét, majd felajánlja a másik rész megvételét is, ráadásul reális áron, de azt a tultárs nem fogadja el, akkor az ezután inditott közös tulajdon megszüntetési per nem hinném, hogy visszaélés szerű joggyakorlásnak minősülne.

Üdvözlök Mindenkit!

Egy kicsit bonyolult helyzetben vagyok (legalább is számomra az..). Osztatlan közös tulajdonú családi házról és hozzá tartozó kertről van szó, aminek a tulajdonjogát szeretném megszerezni.
A ház eredetileg nagyapám tulajdonában volt, ő építette még 1937-ben. Halálával a tulajdonjog a három gyerekére szállt, anyámra, a nővérére és a bátyjukra. Nagymamámnak nem volt tulajdonjoga csak haszonélvezeti joga az ingatlanon. Tavaly bekövetkezett haláláig élt ezzel a jogával, azóta a ház üresen áll.
A kérdésem pedig: hogyan lehet a legelőnyösebben lebonyolítani a tulajdonjogok átruházását. A helyzetet tovább árnyalja, hogy anyám bátyja szintén nem él már, az ő tulajdonrészét két fia örökölte egyenlő arányban, vagyis jelenleg az ingatlannak négy tulajdonosa van, 1/3, 1/3, 1/6 és 1/6 arányban.
Köszönöm.

Édesanyád illetékmentesen ajándékozhatja neked a részét.

A többieknek ajánlatot tehetsz a megvásárlásra, ha az ár kevesebb, vagy annyi mint a hagyatékban meghatározott érték (tulajdonrész arányosan, és csak a nagymama része után, a nagyapai rész után már nem kell adózni), akkor nekik nem kell adót fizetniük. Ha többet kérnek, akkor adóznak a különbözet után. Miután nem egyenesági rokonaid, ők csak illetékkel tudnák neked ajándékozni, szerintem az nem olcsóbb.

Ha van, aki nem akarja eladni, az ellen közös tulajdon megszüntetésére irányuló pert indíthatsz. Ehhez persze már neked is társtulajdonosnak kell lenned. Ekkor a bíróság eldöni, hogy ki és mennyiért válthatja magához a többiek részét, hogy megszűnjön a közös tulajdon.

Más használható mód nem jut hirtelen eszembe.

A belinkelt rész bentlakó tultarsról szól. Ez az ingatlan viszont üres. Sem a tulársam, sem én nem laktunk soha benne. És anyagilag sem erőtlenebb, nagyjából 70-80 millió ft-ra rúg az többi ingatlanjai értéke.

Még annyit, hgy lehet, hogy a leirtak alapján rosszhiszeműnek gondolnak minket, de igazából csak a pénzem szeretném kiszedni az ingatlanból. Kulcsom nincs, hiszem nem ad a tultársam de közben költség (rezsi, biztosítás, közös ktsg stb fele) van. Nem fogok a feleére vevőt találni azért jött be apósom a képbe, mert a pert ugyan én is megindíthatnám de az évek mire vége lesz, nekünk pedig most lenne nagy szükségünk a pénzre.

nyaraló ingatlan 50-50 % tulajdoni hányad,egyik fél teljes felújítást végzett a teljes ingatlanon,minden költséget ő fizetett,oda is költözött,a másik fél semmit nem fizetett és bármikor használhatja az ingatlant,kérhet-e használati díjat?

kérni kérhet

garda,

mármint a nem bent lakó kérhet-e használati díjat? Alapesetben nem. Osztatlan közös tulajdon, minden tulajdonos azonos jogokkal használhatja az ingatlant. Viszont ha megállapodnak, hogy csak az egyik lakik benne, a másik átengedi a használat jogát, akkor akár kérhet is, de ezt kikényszeríteni valószínűleg bíróságon nem tudná, legfeljebb a közös tulajdon megszüntetését kérheti.

Szóval, ha én lennék a bentlakó, valszeg inkább fizetnék valamit, hogy ott lakhassak, de pl. a felújítás, karbantartás költségeit, vagy azok felét levonnám.

Egyszóval : megállapodás kérdése, de alapesetben nem jár.

Üdvözlöm,

Kérdésem, hogy egy 1995.07-ban alapított társasház esetében (ha azóta még nem lett módosítva az alapító okirat, csak 2004-ben készült egy SZMSZ)a Társasházi közös tulajdont milyen módón, milyen szabályok szerint lehetne jogszerűen megvásárolni. Konkrét esetben, beépítetlen tetőtérről lenne szó. amit csak saját ingatlanomból lehetne megközelíteni, egyéb módon nem alakítható ki feljárat.
Az alapító okirat konkrétan az osztatlan közös tulajdon elidegenítéséről semmit nem ír csak az alapító okirat módosításáról a következőket:
A közgyülés határoz bekezdés i pontja szerint: az alapító okirat módosítása és kiegészítése, az egész ingatlan elidegenítésem vagy állagának lényeges megváltoztatása, úgyszintén a társasház tuladonközösség megszüntetése felől, de ilyen ügyekben a határozathozatalhoz valamennyitulajdonostársak hozzájárulása szükséges.

A számomra elérhető társasházi törvény 10.paragrafusát ugyan elolvastam, de ez alapján nem tudom megítélni a helyzetet, mikor alkalmazható a 2pont, illetve mikor a 3-as. Illetve e szerint a tulajdonjogot megszerezhetem pl:a 2. pontban foglaltak szerin és "csak" az alapító okirat módosításához kell mindenki?

Segítségüket köszönöm!

Garda kérdése kapcsán felmerült bennem még egy kérdés. Olyan esetben, mint a miénk mi a helyzet? Kulcsot nem ad a tulajdonostarsam nekem, csak neki van, de az ingatlant senki nem lakja. Ilyenkor járhat használati díj, ha sokadik kérésem ellenére sem adott kulcsot? Ezzel talán még ösztönözni tudnám az eladásra...

Marcsi,

osztatlan közös tulajdonosokat egyformán illeti meg a használat. Feltöröd a zárat, csináltatsz újat, és küldesz egy kulcsot a másik tulajnak. Már ha írásban vagy tanúk előtti felszólításra sem ad kulcsot. A feltörést is persze tanúkkal, nehogy megvádoljon a faberzsé tojások ellopásával.

Es közben beköltözöl!