osztatlan közös tulajdon

Közös tulajdon fejezet :

5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz

Tehát jól értem, hogy azt állítod, hogy ha nem a társasház közös pénzéből fizetnek ki valamit, akkor az is a fenti törvény hatálya alá tartozik, csak azért, mert nincs ingyen?

kifejezetten _kiadást_ ír a rendes gazdálkodást meghaladó esetekre, ami itt nem áll fenn.

A kiadás fennáll.
(aligha épül fel ingyen a sufni)

A sufni építés sem a szokásos gazdálkodás esete.

Értem, jogos. A Ptk 5:78 és 5:79 elég egyértelmű : alapeset a többségi határozat, NEM kell a 100% egyetértés, és kifejezetten _kiadást_ ír a rendes gazdálkodást meghaladó esetekre, ami itt nem áll fenn. Utána pedig a kisebbség jogainak lényeges sérelmét írja, úgyhogy ez is elég kevésnek tűnik arra, hogy neki nem tetszik a szerszámtároló. Ha a bejárati ajtaja elé teszik, és nem tud bemenni a lakásába, az már lényeges sérelem lehetne.

„Nemrég volt egy kérdés, hogy a társasházban emeletráépítene egy vállalkozó, de a legfelő lakó nem egyezik bele. Ez is rendes gazdálkodás keretein kívüli beruházás, de az adott lakónak nyilván nem kellene fizetnie semmit. Ilyenkor sem kell a 100% egyetértés akkor?”

Azért ez más kérdés, itt a társasházi közös tulajdon egy részéből külön tulajdon lesz. Erre is van speciális szabály, hogy ne kelljen teljes egyetértés, de csak ha az alapító okirat így rendelkezik.

Ilyenkor sem kell a 100% egyetértés akkor?

Dehogynem! Még inkább,mert ő fog először pattogni.

"Amíg annak nincs kiadása, aki meg szeretné támadni a határozatot."

Kétlem...

Nemrég volt egy kérdés, hogy a társasházban emeletráépítene egy vállalkozó, de a legfelő lakó nem egyezik bele. Ez is rendes gazdálkodás keretein kívüli beruházás, de az adott lakónak nyilván nem kellene fizetnie semmit. Ilyenkor sem kell a 100% egyetértés akkor?

Amíg annak nincs kaidása, aki meg szeretné támadni a határozatot.

Amíg nincs kiadás, vagy amíg az ellenkezőleg szavazónak nincs kiadás? Nem mindegy, mert nyilván a fakivágásnak, és utána a területrendezésnek is vannak költségei.

A bíróság tehet igazságot, ha kell, viszont amíg nincs kiadás, addig ilyen kérdésekben elég a többségi döntés.

A fáját amit a közös részre ültetett mindenki megkérdezése nélkül, és tönkreteszi a kerítést, és a szomszéd házsor lakói is szóltak érte, hogy nagy a szemét... Ki tesz itt igazságot?

Nem köteles beleegyezni, amibe nem akar.

De, ha ki akarjátok vágni a fáját... miért csodálkoztok.

A negyedik lakónak nincs kiadás, mivel neki már van, így nem kerülne egy fillérjébe sem. Igazából semmibe nem egyezik bele. Próbáltunk játszóteret a gyerekeknek, egy közös kutat fúratni de eddig semmibe nem egyezett bele. Most már kezd betelni a pohár...

A döntés közös...

KIADÁS!!!!

KÖZÖS!!!!

rendes gazdálkodás körén kívül eső kiadás : a negyedik lakónak gondolom nulla kiadás, mert kifizeti a másik három. Ilyenkor is beleszólhat? Neki nincs kiadás.

A kivágáshoz elég a többségi határozat, de az építkezéshez - lévén a rendes gazdálkodás körén kívül eső kiadás - az összes tulajdonostárs egyetértése kell. (Tulajdonképpen az alapító okiratot is módosítani kell - már ha valóban társasház.)

Az 1:1 az hogy?

Mert VAGY elég a többség, és akkor kivághatják a fát ÉS építhetnek kamrát is, VAGY nem elég a sima többség, és akkor sem a fát nem vághatják ki, sem kamrát nem építhetnek.

De melyik?

1:1

Üdvöletem!

Az alábbi kérdésre keresném a választ. Adott egy 4 lakásos társasház 250/1000 tulajdonrésszel. Van egy 5 méter széles 15,3 méter hosszú közös területünk ahová az egyik lakó évekkel ezelőtt ültetett egy fűzfát és egy diófát. Mára a két fa elfoglalja a teljes közös területet, és átlóg a szomszédba is.

Három lakó megszavazta, hogy vágjuk ki a negyedik értelemszerűen nem.

Kérdésem az, hogy kivághatjuk e a fát vagy teljes egyetértés kell?

Erre a közös területre szeretnénk egy kerti szerszámtárolót építeni, amit a negyedik lakó szintén nem enged. Kérdésem itt is az lenne, hogy kell e a teljes egyetértés, vagy elég a többség?

Előre is köszönöm!

„6 lakás felett csak társasházként működhettek!
”

Jogilag 6 lakás felett is működhet egy ingatlan osztatlan közös tulajdonként. Nem célszerű, de jogi akadálya nincs. A 6 lakásos szabály arra vonatkozik, hogy ha társasházként van bejegyezve az ingatlan, akkor a Thtv. szervezeti szabályai szerint is kell, hogy működjön. De ha nem társasházként van bejegyezve, akkor értelemszerűen nem a Thtv. szerint fog működni.

AniMilka,

Te kezdted így : „7 lakásos társasházunkban...”

Mi alapján működtök? Semmilyen alapító okirat nincs? Valami használati megosztási szerződés?

Egyébként itt egy részben témába vágó cikk, de ez is társasházról szól :

https://ingatlanhirek.hu/…arsashazban/

Ez tévedés.

6 lakás felett csak társasházként működhettek!