osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Fórumozók!
Segítségüket szeretném kérni. Jelenleg osztatlan közös tulajdonú ingatlanban lakunk családommal. A ház- és kertrész teljesen leválasztott kerítéssel, külön bejárattal. 10 évig pereskedtünk a szomszédunkkal (aki a másik félben lakik), mivel el akart tőlünk egy részt perelni. Első és másodfokon is megnyertük a pert. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e lehetőség az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, ha igen mi szükséges hozzá? A telkek egyenként 360 nm nagysátúak, már semmi nem indokolja az osztatlna közös tulajdont. Ezért mi szeretnénk, ha azt megszüntetnék.

Közös megegyezés hiányában a bíróságtól keresettel kérheted. Ha az ingatlan természetben nem osztható meg (ami valljuk be, sanszos) s egyik fél sem mutat hajlandóságot a másik kivásárlására, akkor a bíróság az ingatlant elárverezteti és a tulajdonosokat a részarányuknak megfelelően kifizeti.

Közös tulajdonú telken saját tulajdonú ingatlanomat tetőtér beépítéssel szerettem volna bővíteni, amelyhez a többi lakó hozzájárulását kértem. Az építész dokumentációja is készen volt, engedélyeztetésre az önkorihoz beadtuk. Az egyik lakó nem járult hozzá, így nem tudtuk beépíteni.
Az élet úgy hozta, hogy most ő akarja a saját részét beépíteni, amihez mi (vagyis csak a házastársam, mert tőlem meg sem kérdezték)nem járultunk hozzá, többek között a fenti okok miatt sem.

Polgári pert indított ellenünk.
Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e nekünk viszontkeresetet indítani, lévén, hogy mi is szeretnénk bővíteni a saját tulajdonunkat?
A bíróság milyen indokkal járulhat hozzá az ő bővítéséhez?
Érdemes lenne nekünk is ugyanígy eljárnunk? A káromat, ami a tervek készíttetéséből adódott érdemes-e vele szemben követelésként megemlítenem?
Köszönöm!

Persze. Ha már per, legyen tisztességes.
Mellesleg már eleve ezt kellett volna tennetek.
Majd a bíróság eldönti, hogy mit milyen súllyal vesz figyelembe. A lényeg, hogy azt vizsgálja, milyen joga sérül, vagy sérül-e egyáltalán a tervezett építéssel?
(Mellesleg vélhetőleg jogerős elvi építési engedély becsatolását fogja kérni. Ha valami oknál fogva nem is lehet beépíteni, akkor minek erőlködjön alapon.)

Nem, szerintem nem kérheted. Amíg nem kérdezted meg, addig a terveztetés a te kockázatod volt. Mint ahogy majd a hatóságot sem perelheted be kártérítésért, ha nem kapod meg az engedélyt.

Egyébként meg ha te is akarsz, meg ő is akar, akkor itt lenne az ideje a megegyezésnek. Vélhetőleg ez lenne a legolcsóbb.

Ez utóbbi -volt a -legokosabb gondolat.

Egyszerübb- ha cseréltek 2 -hozzájáruló nyilatkozatot, mint ha sok szines bankjegyet.

Tisztelt Fórumozók!
Osztatlan közös tulajdonú telkünknek 1/4-1/4 arányban négy tulajdonosa van.
Több mint 20 éve a használat azonban ettől eltérően alakult. A két szélső ház a mellette előtte és mögötte levő területeket használja kizárólagosan, míg a két középső ház csak a házak előtt és mögött levő területeket. (Méretük miatt nem leht őket megosztani.)
Ezek kerítéssel is el vannak választva. (Használati - társasházi szerződés eddig nem volt.)
Kérdésem, eladás esetén a szélső ház(aknak) kell-e valamilyen jogcímen a középső házak tulajdonosainak fizetni?
Ha igen, milyen jogcímen?
Mennyit ér a használat? Teljes forgalmi értéket? (Mi alapján lehet ezt számolni?)

Fizetni? Miért kellene?
A használatnak nem kell összhangban lennie a tulajdoni hányaddal. Az már más kérdés, hogy elméletileg a megmaradó tulajdonosoknak az új tulajdonossal ismételten meg kellene állapodni a használat módjában. Ezt azonban leggyakrabban megteszik magában az adásvételi szerződésben, amikor a vevő magára nézve kötelezőnek elismeri a kialakult telekhasználatot. (hiszen mégiscsak megtekintett állapotban a kerítésekkel együtt szeretett bele az ingatlanba)

Tanácsot szeretnék kérni a következőkre:
Hét évvel ezelőtt vásároltam tulajdoni hányadot egy háromlakásos osztatlan közös tulajdonu ingatlanon, 25 évre jelzálog hitellel..Azóta is szeretném használni a tulajdoni hányadnak megfelelő kert-részt.Időközben tudomásomra jutott, hogy az eladó tulajdoni részéhez tartozott egy szoba-konyhás kertes rész is, amit minden papir és egyéb nélkül eladott a másik tulajdonos társnak. Erről a mi adás-vételünknél nem esett szó, ezért kértem a telekhasználatot, amiben nem tudtunk oly annyira megegyezni, hogy a hátsó részhez kulcsot sem kaptunk. Tudomásom szerint, a törvény szerint többlethasználati dijat kérhetnék a tulajdonos társtól, de én a tulajdoni hányadunkat szeretném használni, mert azért vásároltuk meg. Érdekes fizetem a jelzálog hitelt arra a részre is, amit nem használhatok. Szerettem volna megtudni, hogy a mi eladónknak mit tartalmaz az adás-vételi szerződése, a Földhivatal adatvédelemre hivatkozva nem ad betekintést. Birósághoz fordultam beadványomban kérve, hogy kérje ki a biróság a Földhivataltól és ha abban szerepel egyéb tulajdon, vagy más megállapodás a használatot illetően, én annak érvényesitését kérem. A Biróság igazolást kért általam a Földhivataltól,hogy nem adja ki az előző szerződést, amit persze nem adnak, ezek után a peres eljárást rövid idő alatt a Biróság megszüntette.
Újra szeretném az eljárást elinditani, ehhez kérnék tanácsot és ha lehetőség van rá, 3.kerületben ezzel foglalkozó ügyvédet ajánlani részemre. Válaszukat köszönöm.

Tulajdoni hányadot nem lehet használni, mert az nem egy fizikai dolog.
Nem értik a népek az osztatlan közös működését; ha értenék, nem vennének ilyet.

De, van aki érti és mégis vesz ilyet, pl. ÉN.

Erre most mit mondjak? Aki érti, és mégis megveszi, annak már mentsége sincs. :P

Kössz a kommentet, bár nem ezért írtam.

A P betűddel meg te kezdjél valamit.

"Nem értik a népek az osztatlan közös működését; ha értenék, nem vennének ilyet."

Ha a használatot rendezed egy szerződésben, akkor a tulajdonostársad annyival több a szimpla szomszédnál, hogy elővásárlási joga van. Borzasztó, valóban. Érthető, hogy még egy jogász is berzenkedik tőle.

Igazad van, én is alapos megfontolás után döntöttem így, ráadásul remélem, hogy lesz lehetőségem a másik tulajdonostárs kivásárlására, csak egyszerre nem megy.

Igaz az állitás, ne vegyünk ilyen ingatlanban tulajdoni hányadot, ha más megoldást nem találtunk és már megvettük adódnak a problémák, amit meg kell oldani és meg is lehet. Szerintem, aki megvásárol egy osztatlan közös tulajdoni hányadot, amiben a Földhivatali bejegyzés szerint tulajdonos az egyértelmű. A vonatkozó törvényeket áttanulmányoztam, mint laikus, ezért kértem segitséget a fórumon, hátha valakinek van már a leirt gondjaimban tapasztalata. A tulajdonos társak tulajdoni hányaduk arányában osztják fel az ingatlant. Aki ténylegesen a tulajdoni hányadánál többet használ, az köteles a többi tulajdonos társnak többlet használati dijat fizetni./Ptk.139 §./ A tulajdonos a tulajdonát bármikor visszaveheti.Továbbá, azon kivül, hogy bármelyik tulajdonosnak elővásárlási joga van, még bármilyen az épületet érintő tatarozáshoz, épitkezéshez a hozzájáruló nyilatkozatok is szükségesek.Bármilyen vonatkozó témában a Ptk.143.§ szerint birósághoz kell fordulnunk.
Megjegyzem, az én tulajdonos társam ugy értelmezi az osztatlan közös tulajdon fogalmát, hogy bejön a fürdőszobámba fürdeni. Ha az alant leirt gondomban tudnának tanácsot adni azt, megköszönöm.

„Időközben tudomásomra jutott, hogy az eladó tulajdoni részéhez tartozott egy szoba-konyhás kertes rész is, amit minden papir és egyéb nélkül eladott a másik tulajdonos társnak”.

Hogyhogy tartozott? El ne hidd.
A földhivatalban neked, mint tulajdonostársnak kötelességük kiadni a papírokat, és azokról másolatokat kérni.
Írj egy hivatalos megkeresés a földhivatalba.

Amikor bírósághoz fordulsz, akkor azt kérd a bíróságtól, hogy a közös tulajdoni részek használatát ossza meg közöttetek.

Jaj, tehát 3 lakásos, természetben különálló lakásokról van szó és a telek használatában nem egyeztek.

Akkor azt kell kérni a bíróságtól, hogy a telekrészek kizárólagos használatáról döntsön.

Mikor fűrdesz ?
Megyek én is !

Egyébként ez komoly ?

Nagyon köszönöm a hozzászólásokat

• igen egy régebben itt lakó szomszéd mondta el, hogy ehhez a tulajdoni hányadhoz tartozott még egy lakrész, amit az én eladóm eladott a tulajdonos társnak.Ehhez tudnotok kell, hogy a a 215 m2 tulajdoni hányad helyett most 98 m2-t használunk.Régen itt család lakott külön lakrészekben, igy öröklések folytán tartozott ide a másik lakás.
• sajnos a Földhivatalhoz hiába megyek,csak az illetékes meghatalmazásával, vagy birósági kikérés utján juthat tudomásomra az előző adás-vételi szerződés tartalma /már 3x jártam ott/, adatvédelmi okok miatt.
• a fürdést illetően még nem merte megtenni, de többször mondta, hogy az is közös, tehát bármikor használhatja - ez egyébként tényleg vicc.

"Minden tégla közös" alapon, a hozzájárulásunk nélkül épült tetőtér, területbeépités,stb. Ha a tulajdoni hányadok szerinti használat lerendeződik, aktuális lesz a társasházzá alakulás, ahol minden tulajdonos-társ tulajdona külön tulajdoni lapra kerülhet. Köszönöm szépen válaszaitokat./Remélem egyébként mások hasonló problémáiban tudtam segiteni a leirtakkal./ Üdvözöllek Benneteket !

OFF
„A P betűddel meg te kezdjél valamit.”
Ezer örömmel, Drága! Nevezd meg a helyszínt, az időpontot és a segédeidet. Ja nem; segédek nem kellenek.
ON

Malinalli, már a rómaiak - méghozzá épp a remekjogászaik - is vallották, hogy a közös tulajdon csak viszályok szülője. És berzendkedtek tőle ezerrel.
De hatályos jogunk is így viszonyul hozzá. Mit gondolsz, miért született az a rendelkezés, hogy a bíróságnak bármely tulajdonostárs kérésére megszünteti a közös tulajdont. Nem megszüntetheti - meg kell szüntetnie.

„Ha a használatot rendezed egy szerződésben, akkor a tulajdonostársad annyival több a szimpla szomszédnál, hogy elővásárlási joga van.”
Egy ilyen állítás pedig a laikus félrevezetése.

Szerintem meg az a laikus félrevezetése, hogy félünk tőle, mint a tűztől, de megmondani nem tudjuk, miért.

Én is ilyenben lakom különben, semmi hátrányát nem érzem. Az, ha valami rendezetlen (lsd. itt a lejjebb hozzászóló problémája), pont ekkora probléma egy önálló ingatlan esetében (lsd. még a rakás topikot, ami tele van szomszédjogi problémával). Nekem mindenfele normális kerítésem van és normális, a használatot rendező szerződésem, így aztán a tulajdonostársam pont akkora eséllyel akarhatna nálam fürdőzni, mint a szomszédom. Építkeztem is, pont ugyanazokat kellett aláíratni a szomszédokkal, mint a tulajdonostárssal. Úgyhogy hidd el nekem, a gyakorlatban nulla a különbség - az elővásárlási jogot leszámítva, de ennek én inkább örülök. Ha vita van, veszekedés, harag, és főleg közösen használt részek vagy rendezetlen használatú részek, akkor valóban rossz. Miként az önálló ingatlan esetében is, ha vita van azon, hogy a kerítésnek nem 20 cm-rel odébb kéne-e lennie. Tehát lakjunk mindannyian Southfork Ranch-eken. Ja de nem jó, ott meg elás a szomszéd, oszt észre se veszi senki. Akkor nem tudom.

„ Úgyhogy hidd el nekem, a gyakorlatban nulla a különbség”
Nem hihetem el, mert tudom, hogy nem igaz. Ne felejts el: én nem vagyok laikus.
(Azt nem tudtam, hogy te is ilyenben laksz, így már értem. Pszichológusért kiállt az eset: az önigazolás kényszere, az énkép védelme.)

Ó, hát nyilván az van, hogy önigazolok. Természetesen az teljesen kizárt, hogy végigvettem a lehetséges problémákat, ezeket mind rendeztem egy szerződésben, van kerítésem, külön víz-, gáz-, villanyórám, csatornám és még műszakilag is teljesen önálló a házam (kettőnk között tűzfallal), és tényleg úgy gondolom, hogy ennek így nem nagyobb a kockázata, mint egy normál önálló családi háznak. Hogy egy társasházi lakásról ne is beszéljünk, ahol a közös lónak túros a háta érvényesül a homlokzat, a kert (ha van), a fűtési rendszer, a lift, a lépcsőház, a tető és még sorolhatnám, mi minden vonatkozásában. (Nem is értem, hogy mer valaki társasházi lakást venni.)
Te se felejtsd el, hogy én sem vagyok laikus. Tehát nem fogom visszhangozni, hogy az osztatlan közös tulajdon biztosan az ördögtől való, csak mert eljárod az esőtáncot és szuggerálod érvek nélkül.

*