Közbeszerzés

Sziasztok!

Nyílt eljárásban mindenképpen közjegyző által hitelesített nyilatkozatokra van szükség?Akkor is ha külön nem kérem.
Mert ugye egyszerű eljárásban elegendő az egyszerű nyilatkozat.

Csak a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatokat kell közjegyző által hitelesíteni, vagy az egyéb nyilatkozatokat is? Pl.Kbt.70§ 71.§ -ra vonatkozó,

Köszi

Sziasztok!

technikai jellegű kérdés...
Ezt a fórumoldalt nem lehet valahogy kezdőoldalként beállítani, vagy az elérési útvonalát lerövidíteni? alig lehet megtalálni. Vagy csak én vagyok béna?
L.

Köszönöm a gyors reagálásotokat. (Remélem az így kizárásra kerülő cég is így gondolja.)

Lola! Szerintem is küldözgesd továbbra is a tájékoztatókat, mi is azt csináljuk. Főleg miután az e témában megjelent tájékoztató szerint is ezt kell tenni.
Bea

Kedves Bea!

A cégkivonat és aláírási címpéldány tutira nem formai hiány.
Hiánypótlásból egyébként sok vita van...

Szia Joci!

:((
de azért köszönöm a gyors válaszod...
L.

Szia Bea!

Szerintem ez semmiképp se formai hiányosság, ez egyértelműen az ajánlat tartalmi részéhez kapcsolódik, és mivel az egyéb információk között szerepel, így -ahogy te is írtad- nem hiánypótolható. Ajánlata pedig a Kbt. 88. § (1) f) pontja alapján érvénytelen. Én tehát veled értek egyet.
L.

Sajnos nem menekülsz a munkától Lola!

A közbeszerzési Értesítő március 6.-án megjelent számában van erről egy tájékoztató.
Küld el a tájékoztatókat, így jársz el helyesen.
Sajnos ez nekünk is sok munkát adott és pénz kidobást...

Sziasztok!

Várnám segítségeteket, gondolataitokat az alábbi témában:
Január 15-től bekerült a KBt.-be az a módosítás (307.§ (2) ), hogy hogyha egyszerű meghívásos eljárást folytattunk le, nem kell a szerződés módosításáról és teljesítéséről hirdetményt közzétenni. Ez OK, azoknál az eljárásoknál, ami január 15-től indultak, de mi van azoknál, amiket még tavaly folytattunk le, de ez a lejelentési kötelezettség január 15. után esedékes?? Visszahat ezekre az eljárásokra is ez a könnyítés??? Én eddig biztos, ami biztos alapon ezeket is lejelentem, de ha biztosan tudjátok, hogy ezeket sem kell, akkor írjátok meg nekem. Nem is munkától menekülnék meg :)
Köszi:L.

Sziasztok!
A véleményeteket szeretném kérni az alábbi esettel kapcsolatban:
egyszerű eljárásban a hiánypótlásra azt írta elő az ajánlatkérő, hogy csak a kizáró okokkal, alkalmassággal kapcsolatos hiányok és a formai hiányok pótlására biztosít lehetőséget.
Az ajánlattevő nem csatolt cégkivonatot és aláírási címpéldányt (ami az egyéb információkban lett előírva). Az esetében én küldhetek ki hiánypótlást? Én úgy gondolom, hogy nem, mert ez az ajánlati felhívásban kért egyéb dokumentumok közé tartozik, de van aki szerint ezek, mint formai hiányok pótolhatók.
Mit csináljak?
Előre is köszönöm a gyors segítségeteket.
Bea

Szia Vanda!

ez megint egy olyan dolog, ami szerintem nincsen normálisan leszabályozva, lehet így is-úgy is értelmezni. Véleményem szerint, ha bizonyítani tudod, hogy te becsült értéket a Kbt. 35-40 §-ok betartásával határoztad meg, és a nyertes ajánlattevő -jelen esetben- 25 millió alatt tett ajánlatot, őt kihirdetheted győztesnek, de másodikat nem jelölhetsz meg, hiszen ő túllépte ezt az értékhatárt. Az már mondjuk egy másik dolog, hogy amikor nagyon határértéken van a becsült értéked, jobb, ha mindig a szigorúbb eljárásban érdemes lefolytatni pont ilyen okokból. Esetleg még tudsz arra hivatkozni, hogy a költségvetésben max. 25 MFt van rá elkülönítve, így azon felül amúgyse tudnál nyertest hirdetni forráshiány miatt. Kerestem neked döntőbizottsági határozatot, de nem találtam a te témádban. Ha gondolod hívd fel a Tanácsot, és kérd ott ki az egyik jogász véleményét.
Másik kérdésed: addig vonhatod vissza, amíg ugye az ajánlattételi határidő le nem járt, esetleg módosíthatod, ha meg már nem vagy ebben a stádiumban, akkor esetleg, ha van rá módod eredménytelennek nyilváníthatod az eljárást. Ezekben az esetekben a Döntőbizottság vagy megszünteti az eljárást vagy elmarasztal, de bírságot nem hiszem, hogy megállapítana.
L.

Köszi Lola!

De attól, ha mondjuk jön három ajánlat és kettő átcsúszik a 25 millió fölé nem kell érvénytelenítenem az eljárást?
Ha már hivatalból kezdeményezett eljárást, visszavonhatom a hirdetményt?
Ez minden ilyen hivatalból kezdeményezett eljárás esetén egy "kibúvó"?

Dr. Joci!

A Szerk.bizottság automatikusan szerintem nem fogja megtámadni az eljárást. Tudsz arra is hivatkozni, hogy nektek csak az egyszerű értékhatáron belül van fedezetetek a projektre, azon felül eredménytelen az eljárás. Ha pedig mégis hivatalból kezdeményezi az eljárást, akkor visszavonod a hirdetményt. De arra tényleg oda kell figyeni, hogy nehogy olyan céget hirdessetek ki nyertesnek, akinek az ajánlata meghaladja az értékhatárt.
Esetleg nincs olyan előzetes árajánlatotok, ami az egyszerűn belülit adott??

A másik porblémád: egyszerűnél 1 ajánlatnál is bontás
Ezt a Kbt. engedélyezi, így nem tud mit csinálni a felügyelő szerv. Én mondjuk mindig a bizottsággal megszavaztatom, hogy melyik verziót támogatják, a bontást, vagy az újbóli felkérést, és így van róla határozatom, ami jegyzőkönyvbe rögzítünk.
L.

Sziasztok:)

Én is kérdeznék.
Van egy eljárás ahol minden rendben lezajlik, szolgáltatás megrendelése, becsült érték 21 millió forint, tehát hirdetménnyel induló egyszerű eljárás zajlik.
Érkezik négy ajánlat ,de az egyik 26 millió forint, tehát már a nyílt rezsimbe esik.
A többi három 25 millió alatt van.
Mivel az egyik 25 fölé ment, bukik az egész eljárás, és újból ki kell írni nyílt eljárásnak, vagy elegendő ,ha akár csak egy ajánlat 25 alatt van?!

KÖSZI:))

Újból én vagyok:)

A Szerkesztőbizottság a becsült érték meghatározását nem tartja helyesnek, és így hirdetménnyel induló egyszerű eljárás helyett nyílt eljárás alakalmazását kérik.
(szolgáltatás egyébként, Kbt. 38.§ (2) b.pontjára tekintettel kérik az ellenőrzését a becsült értéknek)

Az Õ becsült értékük "szent Írásnak" számít,tehát ha ragaszkodom az én értékemhez és maradok az egyszerű eljárásnál tutira megtámadják hivatalból az eljárást?

Üdv Mindenkinek!

A Kbt. 300.§ (1) bekezdése alapján, ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti az ajánlatok értékelését....

Egy most a nevét nem említendő ellenőrző szerv, meg akar támadni egy eljárást,mert csak egy ajánlat érkezett és az alapján döntött az ajánlatkérő.
A verseny hiányára hivatkoznak.
Mondjuk én nem bontanék,ha csak egy ajánlatom van, de azért így nem teljesen egyértelmű a 300.§ (1) bekezdése.

Vanda24!
162/2004.(V.21.) Korm.rendeletet nézd meg, az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól.
Itt megtalálod a dokumentáció kötelező elemeit.(mondjuk aki ezt fullra betartja....)

Építési beruházásnál mindíg kötelező a dokumentáció készítése.
Közbeszerzési eljárásban kizárólag a nettó értékek számítanak az eljárásrend meghatározásánál.

Egyébként egy régebbi kérdésre válaszolva, szerintem egy új alapítású cég nem zárható ki azért a közbeszerzési eljárásból, mivel nem tud mondjuk két évvel ezelőtti mérleget csatolni. Szerintem elfogadható a jelentkezése. Ha jól tudom a Döntőbizottság gyakorlata is ezt az álláspontot tükrözi.

Újabb kérdés:))

Építési beruházás esetében,ha csak EGYSZERÛ ELJÁRÁS akkor is kötelező dokumentációt készíteni??

KÖSZI:))

Sziasztok!

A következő kérdésem a becsült értékkel kapcsolatban lenne.
Például: Egy építési beruházás esetében (melynél ugye 45 millió forintig, hirdetmény nélküli egyszerű eljárást bonyolíthatok le),a becsült érték kb. NETTÓ 40 millió forintra jön ki.
De az ajánlatok ugye pl.41Millió+ÁFA érkeznek.
Tehát ÁFÁVAL már átcsúsznak a 45 milliós határon.
Akkor itt most mi a lényeg?
Az eljárásom jó akkor is,ha csak egy ajánlat is NETTÓ 45 millió alatt marad?
Viszont,ha mindhárom NETTÓ ár átcsúszik a 45 milló forint fölé,bukik az egész eljárás.

A lényeg tehát,hogy a NETTÓ maradjon 45 millió alatt?
Vagy eleve érdemes magasabb eljárást alakalmazni ilyen határesetek esetén?

KÖSZI:)) PUSZI:))

Igen:))

Szia Vanda!

Gumikesztyűről van szó?

Ádám

Hivatalból indult eljárásban is objektív határidő a 90 nap. Ugyanazokat a határidőket kell használni, mint a kérelemre indulónál (a három éves és az egy éves kivételekkel). [Kbt. 327.§ (2) bekezdés]

Hivatalból indult eljárás esetén: a szubjektív határidő 90 nap

Kérelemre indult eljárás esetén:
szubjektív határidő 15 nap
objektív határidő: 90 nap

Vagy nem??

Köszi:))

Szia vanda!

A példa jó, de a 90 nap az objektív határidő! nem a tudomásra jutástól számít, hanem a jogsértés megtörténtétől!

Köszi mukker:)

Egészségügyi intézmény esetén melyik ellenőrző szerv járhat el?
Az 1 és 3 év ugye attól is függ,hogy milyen a jogsértés?
Pl. ÁSZ egyéb jogsértés esetén esetén 1év,míg közbeszerzési eljárás mellőzése esetén 3 év az objektív határidő.

A Szubjektív határidő (amely ugye a tudomásra jutástól számítandó) 90 nap??

Szia Vanda!

Ha jól értem, akkor itt a módosított Kbt. alapján, klasszikus ajánlatkérő által lefolytatott keretmegállapodásos eljárásról van szó. Abban az esetben, ha a keretmegállapodás már megköttetett, akkor ak csak akkor szerezhet be más "forrásból" akármit, ha teljesíti a 136/E.§ (2) bekezdésben foglaltakat. Ha pedig már a Kbt. megkerülésével szerezte be a cuccot, akkor a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív és szubjektív határidők figyelembe vétele mellett jogorvoslati eljárás indítható az ajánlatkérő ellen. Arra érdemes figyleni, hogy bizonyos ellenőrző szerveknek az objektív határideje egy, illetve három év.