Közbeszerzés

Sziasztok!

nekem is lenne egy kérdésem...
tudomásom szerint a kizáró okok igazolására vonatkozó doksik (pl.: cégkivonat) időbeli felhasználhatóságára nem adott a Tanács iránymutatást, így az ajánlatkérő határozza azt meg. (más kérdés, hogy pl. a bányászatinál le van rögzítve)
de mi a helyzet akkor, ha hiánypótlásra csak a jogi kizáró okok vonatkozásában volt mód, és az ajánlatkérő az egyéb infóknál rögzítette le, hogy a cégkivonat nem lehet régebbi x napnál, de a kizáró okoknál erről nem írt?
Ilyenkor ti hiánypótoltatnátok-e?
várom válaszaitokat!
L.

Szia Beatrix!

eléggé elgondolkoztam a kérdéseden... a Kbt. csak az ajánlattevőnek engedélyezi, hogy a felhívásban és dokumnetációban található adatokkal kapcsolatban kérhet kiegészítő tájékoztatást. Kérdés, hogy ki tekinthető ajánlattevő: mindenki, vagy csak azok a szervezetek, akik a doksit már megigényelték...
de az szerintem nem kérdés, hogy minden pályázót tájékoztatni kell!
L.

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem:
Egy eljárásban olyan cég tett fel kérdést, aki még nem vette meg a dokumentációt. Ilyenkor a választ valamennyi dokumentációt megvásárolt cégnek is meg kell küldeni az esélyegyenlőség miatt, vagy elegendő ennek az egy cégnek, aki majd a válszunktól teszi függővé a doksi megvásárlását.
Várom az ezzel kapcsolatos véleményeteket.
Beatrix

Hát, a logikára én is rájöttem, de nem tudtam(tudom) hogy ezen kívül van-e más jelentése is, amely pl. egy KSZFen keresztül történő beszerzés esetén a beszerzési tárgy tulajdonságaira engedne következtetni.
Azt azért remélem kitaláltad, hogy ctrl+V-vel raktam be! :o) Te begépelnéd?

troglodytes-nek:

Szerintem, mire begépelted ezt a sok adatot, magad is rájöttél, hogy mit is jelentenek a "kódok", ugyanis nem valami speciális közbeszerzési ismeret kell hozzá, hanem (nagyon egyszerű) logika.

Legyetek szívesek! Mit jelentenek itt az A1, A2A, A2B stb. kódok?

II.2) A SZERZÕDÉS SZERINTI MENNYISÉG VAGY ALKALMAZÁSI KÖR

II.2.1) Teljes mennyiség (adott esetben, valamennyi részt és opciót beleértve)

1. rész: személygépkocsik:

• A1 - Nehéz (4 × 4) terepjáró gépkocsi - 1 db
• A2A - Felső kategóriás gépkocsi (nagy teljesítményű) - 3 db (±1 db)
• A2B - Felső kategóriás gépkocsi (nagy teljesítményű) - 3 db (±1 db)
• A3A - Felső középkategóriás gépkocsi (nagy teljesítményű) - 4 db (±2 db)
• A3B - Felső középkategóriás gépkocsi (nagy teljesítményű) - 5 db (±2 db)
• A4A - Középkategóriás gépkocsi - 3 db (±1 db)
• A4B - Középkategóriás gépkocsi - 4 db (±2 db)

2. rész: mikrobuszok, haszonjárművek:

• A5 - Személyszállító mikrobusz - 2 db (±1 db)
• A6 - Zárt dobozos áruszállító gépkocsi - 2 db (±1 db)
• A7 - Rendőrségi speciális (tűzszerész) gépjármű - 1 db

Az ajánlatkérő az eredményhirdetést követően, dönt a pontos mennyiségről, amelyről legkésőbb az eredményhirdetést követő 5. napon, amennyiben az nem munkanap, akkor az azt követő első munkanapon írásban tájékoztatja a nyertes ajánlattevő(ke)t.
Ha ismert, becsült érték áfa nélkül (csak számokkal): -
Pénznem: -
Vagy: - és - között
Pénznem: -

vanda24-nek:

Szerintem nem lesz gáz.
Azt az egy ajánlatot is ki lehet bontani és meg lehet kezdeni az értékelését.

Arra azonban nem árt figyelemmel lenned, hogy a felbontásról (vagy a fel nem bontásról) az döntsön - lehetőleg írásban rögzítetten (ez lehet a bontási jegyzőkönyv is) - aki a Kbt. 6.§-a alapján készült szabályzat szerint erre jogosult.

dr.minnie -nek:

Furcsának tartom, hogy az "ajánlattevő tagjaiban változás áll be".
Hogyan? Megváltozott a cég neve? Jogutódlás következett be?
Olyan cég lép be a szerződésbe, akinek a közbeszerzési eljárás során nem vizsgáltad az alkalmasságát, illetve azt, hogy nem tartozik-e a kizáró okok valamelyike alá?
Véleményem szerint, egy teljesen új cég nem léphet be ebbe a jogviszonyba [főleg a Kbt. 99.§ (1) bekezdésére és a 304.§-ára szükséges hivatkozni].
A konzorciumi (együttműködési) megállapodásban általában egyetemleges kötelezettséget szoktak (kell) vállalni a szerződés teljesítésére, így azt mondhatnám: a konzorcium belső ügye, hogy abból az egyik cég kiugrott.
Hogy a kérdésre is válaszoljak: ajánlatkérői (megrendelői) felmondásra nincs szükség. Ha a konzorcium nem tudja teljesíteni a szerződést (újabb tag bevonása nélkül), akkor a szerződésszegés következményeit viselnie kell. A labda a konzorciumnál van.

Sziasztok!

Abban szeretném kérni a véleményeteket, hogy ha a szerződés teljesítése folyamán az ajánlattevő (Konzorcium) tagjaiban változás áll be, akkor eredményezheti-e ez azt, hogy az ajánlatkérő felmondja a szerződést, mert ahogy a Kbt. tanulmányoztam arra jutottam, hogy nem.

Köszönöm:)

Sziasztok!

A Kbt. 300.§ (1) bekezdés nem teljesen egyértelmű.
Oké,hogy bonthatok,ha nincs 3 ajánlat, de mi van ,ha csak 1 ajánlat érkezett??
"ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett AJÁNLATOK értékelését......."

Szóval ebből lesznek gázok.
Szerintem...

Sziasztok!
Mi védi az ajánlattevőt?

1.) A Kbt-t az ajánlattevők érdekében hozták meg, lásd alapelvek, 1. §. és a többi §.
2.) A DB büntetései az ajánlatkérőket sújtják, én még nem olvastam olyan döntést, ahol az ajánlattevőt elmarasztalták volna.
3.) Ha a szerződéses feltételek nem felelnek meg az ajánlattevőnek, ne adjon ajánlatot.
4.) Az ajánlat tartalmazzon szerződéses feltételek szerinti kiegészítést, bár ez veszélyes, mert érvényteleníthető az ajánlat.
5.) Az eredményhirdetést követően az jánlatkérői dokumentációban megfogalmazott szerződési feltételek és az ajánlat szerint kell megkötni az szerződést (Kbt. 99.§). A lényeges elemek (értékelési szempontok, valamint a kiírt feltételek) nem változtathatók, azonban kölcsönös egyeztetéssel, a szerződéses feltételek kiegészíthetők. Ajánlatkérőként már több alkalommal is kötöttünk - lényeges elemeket nem érintő - kiegészített szerződést.
6.) Ha konkrét teljesítésről (nem keretszerződés) szól a szerződés, ajánlattevő köteles szállítani, ajánlatkérő pedig köteles átvenni az árut.
7.) Késedelmes fizetés esetén a PTK. szerinti késedelmi kamat számlázható, hacsak másban nem állapodtak meg a szerződő felek.
8.) Nem fizetés esetén azonnali inkasszó érvényesíthető.
Hamarjában ennyi.....

Üdv: Editmami

vanda24 2006.09.12. 09:21:07

Az első (1.) valóban így van szerintem is.
A második (2.) csak akkor megy az áremelés és tárgyalás új eljárás nélkül ha így volt megkötve a szerződés anno. ha ilyen pont nincs benne akkor jogszerűen eljárva - szerintem - ki kell írni új eljárást, mivel a szerződés lényeges eleme - ÁR! - változik. Erre figyelemmel kellett volna lenni a szerződés megkötésekor.

vanda24 // az egybeszámítás kérdése mindig gáz. szerintem, ha egyvalaki tudja szállítani akkor egybe kell. gyakorlati oldalról annál inkább, mivel ha 2 gépjárművet vásárolsz lejjebb viheted az árat, mivel engedményet fognak ajánlani. a becsértéket - arra való hivatkozással, hogy kvázi "flottát" vásárolsz lejjebb nyomhatod, továbbá, ha rendelkezésedre áll az összeg és egyben tudod kifizetni az árut (nem részletfizetős) akkor további kedvezméynt kaphatsz. Ezt járd körül mielőtt kiírjátok és megállapítod a becsértéket. Másrészről ha egybe számítottad abból nem lehet baj.

Sziasztok!
Van egy apró problémám. Nem vagyok benne, hogy jól gondolkodom, illetve érdekelne a véleményetek az alábbiakkal kapcsolatban.
Az ajánlatkérő a megkötendő szerződés teljesítése céljából számos szerződés biztosító mellékkötelezettséget szövegezhet a szerződés tervezetbe. Mi védi azonban az ajánlattevőt? A szerződés teljesítése az ajánlattevő részéről jelentős rizikó- és tehervállalást feltételez. A szállítandó árut pl. esetenként meg kell rendelnie , ki kell fizetnie, készleteznie kell. A régi közbesz. törvényben az ajánlat kérő csak akkor kezdhette el az eljárást, ha a megfelelő források rendelkezésre álltak. Ma ez nem szükséges. A tv. ugyan csak rendkívüli esetben biztosít lehetőséget a szerződéskötés után az attól való elállásra, azonban a pályázó/nyertest nem biztos, hogy vigasztalja, ha a bíróság hónapokkal később megállapítja, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül gyakorolta a szerződéstől való alállás jogát és ezért kártérítést ítél meg, ha a nyertes azóta - mivel pl. a megrendelt árukat ki kellett fizetni, másnak értékesíteni nem tudta - tönkrement. Ami foglalkoztat: a nyertes kihirdetése után a szerződés megkötését megelőzően a pályázat nyeretesének szerződéskötési kötelezettsége van. a szerződés tartalma nem térhet el a dokumentációban foglalt szerződés tervezettől. Jól gondolom, hogy ha a szerződés a tervezetnek megfelelően köttetik, de a nyertes kréi hogy a tervezetben foglaltakon túl egyéb feltételt/feltételeket is szövegezzenek a szerződésbe, amelyek nem érintik a sz.tervezetben foglalt pontokat, azokat nem módosítják, csak kiegészítik a szerződést (pl. ebben az esetben ő is valamiféle biztosítékot kér /?/) akkor nem jogszerűtlenül járnak el, ha ezt megteszik. Véleményem szerint ez nem sérti az alapelveket. Pontos jogsz.hivatkozást nem találok az általam felvetett problémára, a szerződés módosítása /KBT. 303.§/ nem ebbe a körbe atrtozik, mivel itt még nincs szerződés. A sz.tervezet szövege ha nem egyezik meg hajszálra pontosan a megkötött szerződéssel, de a meghirdetett pontokban nem tér el, és olyan módon egészítik ki, amely nem minősül a hirdetményben ill. a dokumentációban foglaltak módosításának, akkor véleményem szerint nem jogsértő az említett megoldás/eljárás. Persze ezt csak a DB dönthetné el bizonyosan, megvizsgálva a részleteket...Nos, mi a véleményetek?

Sziasztok!

egybeszámítási kötelezettséggel kapcsolatban lenne egy felvetésem.

Szerintetek egy kisbuszt és egy speciális ügyeleti gépkocsit egybe kell számítani?
Egy éven belül kerül beszerzésre, még talán egy vállalkozóval is lehetne rá szerződést kötni.
Viszont rendeltetése egyáltalán nem azonos vagy hasonló..
szerintem:)

Vanda24: A 2006 márciusi elnöki tájékoztató szerint a régi hirdetményt kell elküldened. A megküldés határidejét én is úgy értelmezem, ahogy te.

Sziasztok!

Több évre kötött szerződés esetén, ugye évenként közzé kell tenni a tájékoztatót a szerződés teljesítéséről!?

2005-ben kötött szerződés esetén még évekig a régi hirdetmény-minta szerinti tájékoztatót kell elküldeni?

mikor célszerű megküldeni?
Mindig amikor egy év teljesül a szerződésből, onnantól számított öt napon belül?

köszi

Helló!

Vanda24 kérdéseire:

1. nekem volt ugyanilyen eljárásom, amit meg is támadott a támogatást nyújtó szerv, de a döntőbizottság tárgyalás nélkül elutasította őket.
2. szerintem megállja a helyét a módosítás a 303. § alapján, mivel senki sem készülhetett fel ilyen mértékű emelésekre. Tájékoztatót közzé kell tenni, a 307. § alapján.

Csaba

Sziasztok!

Két kérdésem lenne, amiben kiváncsi lennék véleményekre.

1.) Egyszerű hirdetmény nélküli eljárásnál, kiküldtük 3 helyre az ajánlattételi felhívást, de csak egy helyről jött ajánlat.
Bontottunk és eredményt hirdettünk.
Egy bizonyos ellenőrző szerv most mégis kötekdik.
Pedig a Kbt.300.§.(1) bekezdés alapján erre van lehetőség.(mondjuk nem totál egyértelmű az a bekezdés....)

2.) Egy cégnek hosszú távra van szerződése mosodai szolgáltatásra, most a gáz és villanyáramemelés miatt, sűrgős ártágyalást akarnak.
A Kbt. 303.§ -ban foglalatak alapján megállja a helyét egy ilyen szerződésmódosítás?
Tájékoztató a szerződésmódosításáról című hirdetményt közzé kell tennünk?

Köszi:))

Sziasztok!
2006. szeptember 26-án közbeszerzési konferencia ajánlatkerők részére Budapesten, az Aquincum Hotelben!
Fő téma: a döntéshozatali mechanizmus, a döntéshozók felelőssége a közbeszerzésben!
Regisztráció regisztr@citromail.hu címen, legkésőbb 2006. szeptember 15-ig!

Sziasztok!

Közbeszerzési referens tanfolyamot ajánlok figyelmetekbe!
Szeptemberberben kezdődik, februárig tart és rendkívül gyakorlati jellegű képzés!!
Oktatás: szombatonként.
Regisztráció: citromail.hu

Sziasztok!

Nyílt eljárásnál nem kötelező a közjegyzős igazolás, csak lehetőség. Alapból egyszerű másolat is elég, de nemzeti vagy közösségi beszerzésnél előírható a hiteles másolat vagy az eredeti is. Egyszerű eljárásban egyáltalán nem lehet előírni közjegyző által hitelesített nyilatkozatokat, igazolásokat.

Üdv:Csaba

Jó lenne valaki ezt megerősítené...
Nekem a Tanács ajánlásából az jön le, hogy nyílt eljárásnál kell a közjegyző által hitelesítet nyilatkozat.
Előre is köszi:)

Akkor rosszul értelmeztem ,mert nekem abból az jött le,hogy nyílt eljárásnál kell a közjegyző által hitelesítet nyilatkozat.
Hiszen később írja,hogy egyszerű eljárásnál elegendő az egyszerű nyilatkozat.

Akkor ezek szerint ,ha külön nem kéri az ajánatkérő mindig elegendő az egyszerű nyilatkozat???!(kivéve a külső szervezet esetén)

Köszi:)

Sziasztok, régen szóltam hozzá.

Vandának: a tv. módosítása óta csak a 66. §(2) és 67. §(4) bek. szerinti szervezetnek (erőforrások pótlásakor) kötelező közj. előtt hitelesített nyilatkozattal igazolni, hogy nem tartozik a kizáró okok alá, no meg ha az ajánlatkérő ezt írja elő. Egyebekben nézd meg a KT. idén febr. 15-én kiadott tájékoztatóját.

Nekem is lenne kérdésem:
A 133. § (2) nem sorolja fel 93. és 98. §-t.
Akkor most EU-s , hird. nélküli, tárgyalásos eljárásban kell-e összegezést, tájékoztatókat készíteni a tárgyalás befejezésekor, vagy utána?

Üdv: Edit