Közbeszerzés

Szia Orvin!

Én új vagyok a fórumozók között, így nem tudom mennyire számít a szavam. Véleményem szerint 2006.jan.15. előtt ilyen esetben újra be kellett volna kérni a 3 ajánlatot, de épp a módosítások következtében ma már erre nincs szükség. Ahogy Te is idézted, ilyenkor a 300.§ szerint az "ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését" - jelen esetben az egyetlen ajánlat értékelését, de dönthet úgy is, hogy újabb ajánlattételre hív fel.

Üdv.

Sziasztok!

Véleményre lennék kíváncsi.
Egyszerű közbeszerzési eljárásról van szó.
A törvény 300 §-a alapján, ha nem nyújtott be legalább 3 ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti az ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül újabb ajánlattételre hívhat fel.
Konkrét esetben a nemzeti értékhatár fele alatt van az érték, így nem lett közzétéve felhívás, csak ki lett küldve potenciális ajánlattevőknek felhívás. Ezt követően csak egy ajánlat érkezett be.
Kérdés: Le kell-e folytatni újabb eljárást? Ki kell-e küldeni újra legalább 3 ajánlattevőnek felhívást?
A törvény indoklása szerint uis. ezt meg kell tenni. Ugyanakkor arról is beszéél, hogy eltörlésre került az "újbóli ajánlattételre való felhívás kötelezettsége". Azt gondolom ez nem egészen tiszta helyzet. Kérlek, írjatok véleményt!

Szerintem nem árt tisztázni, hogy az előírható alkalmassági kritériumok közül mely(ek)et kívánta előírni ajánlatkérő. Úgy gondolom, hogy a mérleg szerinti eredményre vonatkozó előrás szűkebb a számviteli beszámoló fogalmánál, ezért a 66.§ (1) bek. d)-t alkalmazta ajánlatkérő.

Természetesen ebben az esetben is érvényes a 66.§ (2) bek-ben foglalt szabály, a kérdés szerintem az, hogy lehet-e (és miként) egy harmadik személy erőforrásaira támaszkodni, ha az ajánlattevő mérleg szerinti eredményére vonatkozik az alklmassági feltétel.
Illetve szerintem nem is kérdéses.

Szia Ádám!

Szerintem a 66. (2)-vel lehet alkalmasságot igazolni a harmadik szervezet erőforrásaival ebben az esetben is.
A mérleg lehet sokmindenért veszteséges, akár éveken keresztül is, ha a cég nagyobb fejlesztést hajtott végre, és nyögi annak törlesztését, vagy csak kiveszi a jövedelmet, vagy kevés volt a munkája stb...
A megfelelő dokumentálás, felelősségátvállalás viszont elengedhetetlen.

Másnak mi a véleménye?

Üdv: Edit.

Sziasztok!

A véleményetekre lennék kíváncsi...

Ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő és 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, ha a 2004. évi mérleg szerinti eredménye negatív. Külön-külön kell megfelelni az alkalmassági kritériumnak. Cégünk 2004-ben veszteséges volt ugyan, de hoz egy Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti szervezetet (nem alvállalkozót!!!), ami lenyilatkozza, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges összes pü-i erőforrást - ami nagyjából 5 millió forint - ajánlattevő rendelkezésére bocsátja.

Ami számomra a dillemát okozza, azon felül, hogy a Közbeszerzések Tanácsának ajánlása egy kalap kszar, az az, hogy álláspontom szerint a mérleg, mint olyan nem tekinthető a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásnak (pláne nem jövőbeninek), ugyanakkor a 66. § (2) bekezdése egyértelműen behivatkozza a 66. § (1) b) pontját, ahol ugyebár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló szerepel.

A legnagyobb probléma ezzel a mondattal van: "Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges... alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik."

Várom véleményetek, bármi is legyen az.

Üdv: Ádám

Nekem a Daróczi Zita (tel: 336-7784) mondta. :)))

Akkor itt most gáz van:))
Nekem viszont azt mondták,hogy a régit kell használni.

Szia Joci!
Most beszéltem a Kb.Tan. Titkárságával, azt mondták, az idei, 21-es mellékletet kell használni.
ÜdvÍ: Edit

Szia Edit!

Ebben igazad van,hogy az új hirdetményben nincs már ez a kérdés.
Viszont most még a régi hirdetmény mintával kell elkészíteni az éves statisztikai összegzést.
Január 15. előtt indult eljárásokra még a régi hirdetmény mintákat kell használni,így a statisztikai összegzésre is.

Üdv:
Joci

Szia Vanda!

Az éves statisztikai összegezés adatlap kitöltésénél nem találtam a "a szervezet a WTO közbeszerzési megállapodás(GPA) hatálya alá tartozik-e" kérdést. A múlt éviben volt, az idén új adatlap van erre is, a 21-es melléklet.

Üdv: Edit

Köszi Ádám, gyors volt a segítség :)

Köszi:)

Tehát az éves statisztikai összegzésben szereplő "a szervezet a WTO közbeszerzési megállapodás(GPA) hatálya alá tartozik-e" kérdésnél mindig IGEN választ kell beírni!

Canada, European Communities (including its 25 member States: Austria, Belgium, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Ireland, Italy, Latvia, Lithuania, Luxemburg, Malta, Netherlands, Poland, Portugal, Slovak Republic, Slovenia, Spain, Sweden, United Kingdom), Hong Kong China, Iceland, Israel, Japan, Korea, Liechtenstein, Netherlands with respect to Aruba, Norway, Singapore, Switzerland, United States

Szia Ádám!

Mely szervezetek tartoznak a WTO közbeszerzési megállapodása(GPA) hatálya alá?

köszi

Szia Edit

Nem tudom, hogy állsz az angollal... Sajnos én sem találtam meg sehol magyarul a CPC nómenklatúrát, de az alábbi linken eléred angolul.

http://unstats.un.org/…y/regcst.asp?…

Üdv: Ádám

Sziasztok!
Kapcsolódnék a fórumhoz, jó gyakorlati példákat olvastam itt, nálam is voltak különleges esetek.....

Kérdeznék én is, hol lehet megtalálni a CPC kódok jegyzékét? (lásd a 3-4. sz. melléklet lábjegyzetét)

Köszi

Még egy kérdés:

• pl.április 3.számban (közbeszerzési értesítő)látom,hogy két külön csoportban vannak az egyszeű eljárások-ez miért van így?

talán azért mert az egyik csoport a kötelezően közzéteendő felhívások,a másik pedig amelyek nem kötelező jellegűek?

Sziasztok!

lehet,hogy nagy kéréssel fordulok hozzátok,de talán ha ráértek tudtok segíteni:))
KIZÁRÓ okok és igazolások meghatározásáról szeretnék kérni egy kis összefoglalást.

Fő kérdéseim:-10 % alatti alvállalkozót csak akkor kell név szerint megjelöni,ha előirtuk a 71.§. (1) . a.) pontját is?

• Egyébként a 10 % alatti alvállalkozóra mely kizáró okok vonatkoznak kötelezően?
• 10% alatti alvállalkozó igénybevétele esetén egyébként elegendő,ha az ajánlattevő nyilatkozik,hogy nem vesz igénybe kizáro okok hatálya alá tartozó alvállalkozót?
• Ha nem írjuk ki a 71.§ (1) b.9pontját,akkor mi a teendő a 10% feletti alvállalkozóval?

Előre is köszi:))

Sziasztok!

Nekem továbbra is az a határozott véleményem, hogy EU-s támogatás felhasználásakor is csak versenypárbeszéd esetén ill. közösségi rezsimben bármilyen eljárásban kötelező a hivatalos tanácsadó. Ebben erősített meg a miniszteri indokolás is.

De kíváncsian várom a KT állásfoglalását, ha tényleg kikéred Docta!

Hogy a hivatalos tanácsadók miért mondanak mást, már Te is kimondtad, ehhez csatlakozom...
Esetleg erről is érdemes megkérdezni bármely OP Közreműködő Szervezetét vagy Irányító Hatóságát. Biztos vagyok benne, hogy nem fogják azt mondani, hogy minden eljárásukban szükség van a hivatalos tanácsadóra. Mert nincs is.

Sziasztok!

Szóval... Magam is jó sok ideig, többször is elméláztam a 9. § (1) bekezdésén. Eleinte úgy értelmeztem, mint új kötelezettség, azaz EU-s forrásból megvalósuló közbesz esetén mindig kell hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Aztán néhány fórumos hozzászólás (leginkább eneszé) elbizonytalanított kicsit.

Most konzultáltam kettő hivatalos közbeszerzési tanácsadóval, akik közül az egyik jogász, a másik mérnök végzettségű (csupán az érdekesség kedvéért). Mindketten - egymástól függetlenül - azt mondták, hogy az utolsó mondat új kötelezettséget ró ajánlatkérőre, mivel az nem utal vissza az előző mondatra/mondatokra.

Bár tisztában vagyok vele, hogy nekik ez jó, mivel több munkájuk lehet ennek a jogértelmezésnek köszönhetően, ezért a biztonság kedvéért először telefonos tájékoztatást, majd állásfoglalást fogok kérni a Közbeszerzések Tanácsától.

Mindennek ellenére én azt mondom, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó kell:

• közösségi rezsim esetén;
• versenypárbeszéd esetén (közösségi és nemzeti rezsimben);
• EU-s forrásból, mindhárom rezsimben;

utóbbi esetben függetlennek kell lennie, előbbiekben munkavállaló is lehet.

Ha a tájékoztatás vagy állásfoglalás mást mond, akkor elnézést kérek és visszavonom véleményem.

Üdv.

U.I.: Szia Vanda! Megkaptad az emailt? Esetleg, ha van rá mód, válaszolnál? Várom! Köszönöm!

Sziasztok!

Akkor én most összekavarodtam a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ügyében:))

Örülnék,ha valaki pontokba szedné nekem,hogy én mint fiatal lányka is megértsem,hogy most akkor mikor kell tutira tanácsadó:))

Köszi!!

Sziasztok!

Én nem tudom, hogy LSzilviék cége, milyen cég... Ezért próbáltam meg először tájékozódni, mielőtt bármit is mondanék, de Szilvi még egyenlőre nem válaszolt...

Az összeszámítási kötelezettséggel kapcsolatban: azt írtam, hogy amennyiben szét lehet választani az elkövetkezendő 2 év szakképzéseit és 2 db szerződés megkötésére lehetőség van (2006 és 2007-ben), akkor érdemes megtenni, ugyanis a Kbt. 40. § (2) bek. a) pontja szerint "beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor".

Amennyiben a beszerzés most történik és a megkötendő szerződés az elkövetkező 8-12 hónapra szól, majd 2007-ben szintén kötnek egy 8-12 hónapos szerződést, akkor álláspontom szerint nem kell összeszámítani.

Az előre-hátra számolás akkor lehetne zavaró, ha 2005-ben vagy már idén is lett volna pályázati pénzből megvalósuló oktatás. Ebben az esetben lehetséges az egybeszámítás, bár hozzáteszem, hogy erről az előre-hátra számolásról erősen megoszlanak a vélemények... Hozzáteszem, hogy legjobb tudomásom szerint (amit egy újságban olvastam, felelősséget nem vállalok érte) az EU-ban nálunk van ez a hülye egybeszámítási kötelezettség, máshol (pl.: franciáknál) a szerződés teljes becsült értéke adja a közbeszerzés értékét.

Abban enesznek maximálisan igaza van, hogy fontos lenne megkérdezni a közreműködő szervezet szakértőit, nehogy az legyen, hogy nem fizetik ki a támogatást...

Igazából minden az ajánlatkérő „érdekeitől” függ.

Apropó, mekkora a támogatás mértéke? Több, mint 50%, talán ez a legfontosabb kérdés...

Üdv: Docta

Kedves LSzilvi és Docta!

Nem olyan cégről/szervezetről van szó, amelyik csak a támogatás miatt vált a Kbt. alanyává, és azért nem kell az egyéb (pályázaton kívüli) szolgáltatásokat kbt-zni?

az 1 év- 2év problémához: ez az éves bontás Szerintetek tuti? Ti hogy értelmezitek a 12 hónapot (mert ha nem költségvetési szerv, akkor a költségevtési év igaziból nem értelmezhető úgysem)? ha előre-hátra is számolni kell, akkor ez a 2 év sem biztos, hogy szétszedhető, nem?
Szerintem biztosabb egy egyszerűsített nemzeti eljárás ebben az esetben.. amúgy érdemes megkérdezni esetleg a támogatást nyújtó szakértőit (általában vannak Kbt-hez értők), hogy mi a véleményük, pláne, hogy adott esetben ők is megtámadhatják az eljárást (annak elmaradását) a KD-nál.

Kedves dr.joci!

értelek, tudom én is, h. nagy káosz volt januárban. csak azért írtam be, mert ez volt a végkicsengés is, és gondoltam hátha vkiben. ez marad(t) meg, ami pedig most már nem stimmel.

Kedves Marcsika!

Szerintem továbbra sem arra vonatkozik a 9. § utolsó mondata, amit írtál (nemzeti). Hanem az egész előtte levő mondatra. Azaz: közösségiben kell hiv.tanácsadó, meg nemzetiben, ha versenypárbeszédről van szó. Ehhez jön, hogy ha ezek közül bármelyiket (de csak ezek közül) EU-s forrásból támogatják, akkor független is kell, hogy legyen a tanácsadó. Egyébként lehet saját munkatárs is.